Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-28 / 8. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 8-ik szám. Csütörtök, január 28. BEKESMEBY KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Fölér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EltOFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet éuneayedcnbelűt is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Válsághírek BéKéscaaba, január 27. A válság fenyegető és torzfeüj réme egyre erősebben, egyre határozottabban üti fel fejét. Különösen a koalícióval ellenséges viszonyban álló lapok kürtölik szerte ezeket a híreket vandáli gyönyörűséggel. A félhivatalosok hiába cáfolgatnak, hiába erősítgetik, hogy válságról szó sem lehet, hogy a kormány helyzete szilárd : a koalíció ellenes lapok buzgón terjesztik a kalandosabbnál kalandosabb meséket. Minden valamire való politikai szenzáció alkalmat szolgáltat nekik meseköltésre. Legújabban a Justh Gyula audensiája a konc, amelyen rágódnak, Tagadhatatlan, hogy a bankkérdésnek az uralkodóra és nemzetre egyaránt kielégítő megoldása oly súlyos feladat, amilyen előtt alig állott még hatvanhét óta a magyar kormány. Két hajthatatlannak látszó akarat között kell a kormánynak keresni a kivezető utat. Egyik a nemzet akarata, másik a király akarata. És e két akarat egymással homlokegyenest ellenkező. Középen áll a kormány. Ráncigálják felfelé is, lefelé is. Mit csináljon ? Vagy szét kell szakadnia és kimúlnia, vagy szilárd tömör egészként kell megállania helyét egész addig, mig ezt a két akaratot valamiképpen össze nem egyezteti. Ez a rendkívül nehéz helyzet, nem csoda, ha tápot ad a válsághírek terjesztőinek. Az általános érdeklődés előterében most a Justh Gyula keddi audienciája van. Bár a képviselőház elnöke kijelentette, hogy kihallgatása tartalmáról és eredményéről nem szabad nyilatkoznia és nem is nyilatkozott senki előtt: a politikai kombinátorok mégis egészen „biztos1 értesüléseket közölnek róla, különösen a bécsi lapokban. Ez értesülés szerint a király meghallgatta Justh előterjesztését, mely szerint a képviselőház nagy többségének minimális követelése a bankkérdésben a kartellbank. Aztán elővette fiókjából a paktum szövegét és konstatálta abból, hogy a parlament vállalt kötelezettségei még teljesítésre várnak és addig, mig az ujoncjavaslat és a választói reform nincsenek megszavazva, beszélni sem lehet egyébről. A király a kiegyezés értelmében különben is feltétlenül kívánja, hogy előbb a két kormány tárgyaljon egymással s a korona döntése csak azután következik. Ez az egyik „biztos" értesülés. Ennek a szerzője tehát annyira « benfentes" az udvarnál, hogy azt is látta, amikor Őfelsége a fiókjába nyúlt és kivette a paktum szövegét. Még csoda, hogy meg nem vendégelte Justhot Háry Jánoshoz hasonlóan. A másik bécsi értesülés pedig egyenesen megjósolja a válságot. Justh kihallgatásának következményei ugyanis szerinte lemondásokban és kormánykinevezésekben fognak nyilvánulni, mert a bankkérdés elintézése döntő befolyást gyakorolhat a kormány sorsára. Csak egy dolog látszik ma még bizonyosnak, már nem számolnak többé azzal az eshetőséggel, hogy a kartellbank tervét megvalósíthatják, mert különben megindították volna a tárgyalásokat és bevárták volna azok eredményét. Justh kihallgatásának okát abban látják, hogy a függetlenségi pártnak alkalmat akarnak szolgáltatni annak a megkisértésére, hogy a királyt a kartellbank szükségességéről meggyőzze. A bécsi augur hozzáteszi még ehhez, hogy mihelyt a függetlenségi párt meggyőződik a kartellbank keresztülvitelének lehetetlenségéről, a politikai helyzet azonnal válságossá lesz. A válság abban állana, hogy a bank| kérdésben meghasonlott koalició szétrobbanna. Ebben az esetben maga a függetlenségi párt venné át a kormányzást és megcsinálná az önálló bankot. Láthatjuk, mennyire naiv, menynyire kalandos ez 3. n biztos forrásból szerzett" értesülés: Justh kihallgatásának látható eredménye az volt, hogy az elnök széles jókedvvel vendégelte meg az őt kisérő újságírókat. Ha e tényből mi is kombinálni akarnánk, akkor a politikai helyzet kedvező fordulatára következtethetnénk belőle. De nem tesszük ezt sem. Alapjában véve, a kormány és a koalició helyzete nehéz, de nem mondható válságosnak. Az uralkodónak is érdekében áll, hogy ez a kormány maradjon meg, amelynek háta mögött a parlamentben olyan hatalmas falanx áll, amilyen még egy kormány mögött sem állott. Justh, mint őszinte politikus feltárta az uralkodó előtt őszintén a helyzetet, ami bizonyára előidézett legalább is annyit, hogy a király mérsékelni fogja merev akaratát és tagadását a bankkérdésben s ezáltal nagyon előre haladt a fontos probléma megoldása. A Gazdasági Egyesület köréből. A tisztviselők nyugdijalapja Hajók a Körösön. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap délelőtt érdekes igazgatóválasztmányi ülést tartott. Ezen a gyűlésen került ugyanis tárgyalás alá az Országos Magyar Gazdasági Egyesület átirata a gazdasági egyesületi tisztviselők nyugdijalapja ügyében. Nagyon humánus és nagyon célszerű törekvés e nyugdijalap megteremtése. A leküldött és felolvasott tervezet szerint nem ró nagy terheket sem a tisztviselőkre, sem az egyesületekre. Mégis akadtak az igazgató-választmány tagjai között egyesek, akik, ha nem is egészen kifejezetten, de sajnálták még ezt a csekély áldozatot is meghozni a tisztviselőknek. Az igazgató-választmány, egyelőre elvben mégis hozzájárult az OMGE. javaslatához. Másik érdekes tárgy volt a Biharvármegyei Gazdasági Egyesület átirata a Körös folyó hajózhatóvá tétele ügyé ben, amely akciót nekünk már volt mó dunkban ismertetni. Az ülésen B e^l i c z e y Géza elnöklete alatt jelen voltak: Seilér Elek, Ba dics Elek, Govrik János, Bajcsy Gusz táv, Kállay Ödön, Kocziszky Mihály ifj. Kocziszky Mihály, Kiss Antal, Zsi ros András, Reiner Bála, Neumani Manó, Zahorán György, Reisz Simon Kitka G.vörgy igazgató-választmányi ta gok és Pfeiffer István titkár. B e 1 i c z e y Géza elnök pontbai fél tiz órakor megnyitván az ülést, je lentést telt a földmivelésügyi miniszter tői adott 1600 q kedvezményes ár korpa kiosztásáról. Indítványozta egy úttal, hogy a földmivelésügyi kormán'3 i nak köszönő feliratot küldjön az egye sülét, ami általános helyesléssel talá I kozott. Ezután bemutatta elnök a járái i főszolgabirák által jutalmazásra ajánló j gazdasági cselédek névsorát, mely ug van összeállítva, hogy benne lehetőle j a vármegye minden községe képviselv ; legyen. Á mintegy husz cselédet mag; | ban foglaló névsort a főispán fogja í földmivelésügyi miniszter elé terjesztec A tisztviselők nyugdija. Pfeiffer Istvsn titkár felolvas 1 az Országos Magyar Gazdasági Egyes I let átiratát az egyesületi tisztvisek számara nyugijalap létesítése ügyébe Az átirat gondolatmenete a következi a Gazdasági Egyesületek, hogy oly fo ; tos szerepet töltenek be a gazdatárs | dalmi életbon, az elsősorban a tiszti ' selők, különösen pedig a titkárok i deme. Méltányos dolog tehát, ho; ezek az állások necsak átmenetiek 1 áyenek, hanem nyugdijigénynyel, ag Békésmegyei Közlöny tarcaja. Mementó. Kit megálmodtál egyszer magadnak, Hajad selymével kösd le a párod. Források mentén nimfák kacagnak, Hinár-karokkal rája tapadnak. Ha soká késel, majd nem találod. Tárd ki karod, mig hófehér, hamvas, Bontsd le hajad, mig hullámos, ében, Irigy vénekre csak te ne hallgass — Majd jön a bánat, a rút, unalmas, Majd jön a bánat még idejében. A szerelemben nincsenek évek. A szerelemben csak csókok vannak A szerelemben jaj a fösvénynek. A szerelemben csak azok élnek, Kik szerelemből mindent od"adnak. Gyóni A. Géza Ferike haragszik. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Horváth Rezső. Ferike fölkelt az asztaltól. Az ablakhoz lépett s belebámult a ködös délutánba. Az utcán nyüzsgő, gomolygó emberrajok járkáltak, siettek. Mindenki dolga után látott, vagy hazafelé tartott, a meleg családi fészekbe, a barátságos, enyhet adó otthonba. A tovarobogó bérkocsik lámpásának sárga fénye, néhanéha beszűrődött a szobába, sötét, őrülten táncoló, fantasztikus árnyakat vetve a sima falra. A kocsik kerekei, amint tova gördültek a sima aszfalton, tompa morajt keltettek, mintha félelmetes dübörgés hallszott volna fel. Ferike csak nézett kifelé a lassú téli szürkületbe. Üresnek, fáradtnak érezte a lelkét. Mintha kivettek volna belőle valamit, hiányát érezte valaminek. Kerek huszonkét éves s még sohasem szeretett senkit. Most kapta el bensőjét az a széditő forgatag, mely mindent magával sodor perzselő erejével, most érezte annak a forró zuhatagnak lázzal teli, sorvasztó erejét, mely egész bensőjét, mintegy varázsütésre átalakította. Először volt szerelmes. Alig néhány hót előtt ismerkedett meg vele. Első látásra, pillantásra érezte, hogy ennek a fiúnak végzetes szerepe lesz életében, hogy valami különös, sajátságos hatalmat gyakorol majd reá. Tudta is ő, hogy mi az a szerelem, csak sejtette, hogy szereti őt, hogy minden lélegzete, minden sóhajtása az imádott fiúé, minden érzékével hozzátapadt, mint repkény a faághoz. Titkos érzések kerítették hatalmukba Ferike szivét s ő nem..is küzdött ellenük. Ö sokat, nagyon sokat hallott ós olvasott már a szerelemről, de érezni szivében; azt még nem érezte. Most is csak sejtette, hogy az az érzés, mely szivébe lopta magát, a szerelem lehet, de bizonyosan még azt sem tudta. Az u'j ismerős, a szivkirály, néhanéha fellátogatott Ferikéókhez. Majd gyakrabban, sűrűbben jöttek a látogatások s végre sikerült a gyötrődő, vergődő leány-lélekböl kicsikarni a vallomást. Jóllehet ő is szerette Ferikét, egyelőre azonban nem akarta a leánynak megvallani. Gyönyörködött annak vergődésében. Ferike édesanyja végtelen szerelettel csüngött egyetlen reménységén, leányán s miután látta, hogy a fiu látogatása Ferikének örömet okoz, egy pillanatig sem gondolt arra, hogy e látogatások célja felől érdeklődjók, vagy anyai gondoskodásával elrontsa azt, ami a két szerető lény körül S'.övődött. Ferike nem volt a költők által leirt, minden bájjal, színnel, illattal teljesen csodaszópsóg. Szabályos termet, arányos arc. Okos, beszédes szempár jellemezte. Gondolatai ha némileg ki is forrtak, még nem érték el azt az eszményi magaslatot, melynél a földi alacsonyságok már ismeretlen fogalmaknak látszanak. Ismerte az emberek gyöneóit. Bizalmatlan a férfiak iránt. Erkölcsei pedig, mint az ily megukba zárkózott, egyedül álló leányoknál már túlontúl szokásos, minden kétségen felül állt. Az ablaknál állt. Ám gondolata nem a rózsás szerelem berkeiben időzött, hanem a ha.ál, a kérlelhetetlen, könyörtelen halál gondolata röpködött, bodor fürtökkel koronázott fejecskéjében. Nem csoda. Hiszen néhány nap óta Ferike életunt volt. Minden tekintetben. Daliás lovagjára nem tudott minden harag nélkül gondolni. El volt keseredve a végsőkig, hogy Jenő már néhány nap óta nem volt fenn nála. Nyugtalan volt. Nem evett, nem aludt, nem dolgozott a bolondos szerelmes leány. Eleinte az imádott életóért aggódott, hátha valami baj érte. Sdve görcsösen szorult össze erre a gondolatra. Majd az gyötörte, hátha beteg ?! De megnyugtatta, hogy ez esetben értesítette volna. S végre kinos gyötrelmében arra a meggyőződésre jutott, hogy nem lehet máskép3n, minthogy Jenő megunta őt s többé nem látja viszont soha. Mily félelmetesen hangzott e s: Benne látta ifjú életének elmúlását, i ményeinek hervasztó elfonnyadását. Hírtelen felrezzent, kocsizörgés har zott fel, mely a ház előtt szűnt mi Hangosan dobogó szívvel szorito forró homlokát aL ablak hideg üv( táblájához s ugy tekintett le a vái havas, fagyos utcájára. A koc3i tény! ott állott meg a kapu előtt. Izgatott; lihegő kebellel nézte a kocsiból kiló magas férfiút, vájjon ő-e az?! — Nem ő, — mondja csalódott; mig szeme könybe lábad. Megismerte volna a lépéséről Ez az orvos, aki a kis Kovács Gus: hoz megy a második emeletre. Most már haragszik is. Az órára kint. Ijedten rezzen össze, majd halk; nehogy szunnyadó édesanyját feh ressze, suttogja : — Már hat óra . . . S azután újra tovább bámulja a mi sűrűbbre fonódó ködöt, melyet CÍ vékony sugárban vág ketté a sa gázlámpa világa. Az utca már egészen csendesdeg levegő ereszkedett alá s az eml rek fázva, vacogó foggal, unalmai sietnek tova a sikos járdán. Szemei hirtelen megnedvesedne a bánatos leány e percben akaratla sírásban tör ki. Keményen elhatáro magában, hogy ma Jenőt nagyon m dorgálja hosszas távolléte miatt. N bánja, történjék azután birmi is, n ha szakítás is lenne a következmén O ezt az állapotot u^y sem éli i Változásnak kell beállania. Szegény kis szerelmes leán.y ! 1\ nem tudta, hoj;y e^en a kiivár ; mindnyájunknak keresztül keil egys mennünk az életban. Azt hitte, hc