Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-24 / 7. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 sem vezetett eddig sem célhoz, mert mindig ráfizetett a város. Azt a nézetet, hogy a benedeki földek vételénél elkövetett nagyszabású mulasztásokért a földvételi bizottságot felelősségre kell vonni ós kártéritésre kötelezni, szintén nem tartja helyesnek a bizottság, mert az öngyilkossá lett Hoffmann, ki az egész ügyet vezette, kijátszotta a benedeki bizottság tagjait és ártatlan embereket nem volna igazságos dolog egy bűnös tetteiért felelősségre vonni. Nincs ok a város vagyonának zárlat alá vételére és a képviselőtestület feloszlatására sem. A benedeki szeszgyár felállítását többször kérelmezte már a pénzügyminiszternél a város, de hiába. Legutolsó kérvénye még elintézetlen. Ezért az elöljáróság felkérte Dőry főispánt, hogy még a kérvény esetleg kedvezőtlen elintézése előtt vezessen küldöttséget a pénzügyminiszterhez, a kérelem kedvező elintézése érdekében. Kívánatos volna ezenkívül, ha a törvényhatósági bizottság is felemelné hathatós szavát a miniszter előtt. Legsürgősebb teendőnek tartja a bizottság az ingatlanok eladását és a város szervezési szabályrendeletének módosítását. Mint látható, a főszám vevői és az alispáni javaslat legtöbb pontját ellenzi Gyula város kiküldött bizottsága. Ennek folytán hogy oldhatók meg Gyula bonyodalmas anyagi kérdései, azt jó volna tudni 1 . . . Csaba fogyasztási adóinak házi kezelése. Nagy vita a közgyűlésen. Nagyszabású és szenvedelmes vitát provokált Csaba csütörtöki közgyűlésén a fogyasztási adók kezelése. Ugyanis egyik régebbi közgyűlésen S a i 1 e r Vilmos dr. és társai azt indítványozták, hogy a fogyasztási adókat vegye el a képviselőtestület a S c h r e y e r cégtől, mely már 30 év óta kezeli azt és vegye házi kezelésbe. Akkor a közgyűlés bizottságot küldött ki annak a megállapítása céljából, hogy a jelenlegi, vagy a házi kezelés lenne-e jövedelmezőbb a községnek ? Ez a bizottság most tett jelentést munkálatairól a közgyűlésnek. Végezni ugyan alig végzett valamit, eredményeset semmit, de előterjesztett egy javaslatot, melylyel szemben a tanács más javaslattal állott elő. A vita folyamán szerzett benyomásaink szerint az a nézet — és ez nagyon helyes — van többségben, hogy a községre nézve határozotian előnyösebb a jelenlegi kezelés, mint a házi kezelés volna. A házi kezelés a községnek ujabb személyzetszaporitást és költséget jelent s nagyon problematikus, hogy ezeket a költségeket megtéritené-e a házi kezelés ? Korosy László főjegyző jelentést tett a kiküldött bizottság működéséről. E szerint a bizottság a jelenlegi kezelöt felszólította, hogy könyveiből az erre vonatkozó adatokat bocsássa rendelkezésére. A cég azonban ennek a felszóiitásnak nem tett eleget azzal az indokolással, hogy a könyvekben együttesen vezeti a fogyasztási adók ügyét a másnemű üzletagakkal, amelyek üzleti titkot képezvén, idegen egyének tudomására nem hozhatók. Ennélfogva a bizottság javaslata az volt, hogy a közgyűlés három hónapi puhatolódzást rendeljen el annak a megállapítása céljából, hogy megközelítőleg mennyi lehet a kezelőnek a fogyasztási adókból eredő jövedelme? Ezt a javaslalot a tanács nem találta célravezetőnek, megfelelő szakértő közeg hiányában, hanem azt javasolta, utasítsa a közgyűlés a kezelőt, hogy a bor- és húsfogyasztásról külön könyvet vezessen és 1910 januárjában tegyen a jövedelemről jelentést. (Tudomásunk szerint a kezelő már ez év január 1-től fogva külön könyvet vezet e céira.) Sailer Vilmos dr.: A bizottság több tagja abban a meggyőződésben van, hogy a községnek a házi kezelés által több jövedelme volna a fogyasztási adókból. Sőt bérbe is drágábban lehetne adni. Neki például valaki kijelentette, hogy kész a bérletért, ha pályázatra kerül a dolog, Schreyeróknél 20.000 koronával többet fizetni. A bizottság nézete az volt, hogy a szerződést fel kell bontani az állammal, ami maga után vonná a Schreyer-cég által való kezelés felbontását is. Ez a szándéka azonban nem sikerült a bizottságnak. Azért gondolt arra, hogy április 10-ig puhatolódzást kell elrendelni ós annak határidejét nem szabad 1910-ig kitólni, amikor már felmondani nem lehet. Korosy: Ha felmondunk, nem lesz a községé sem a bérlet. Sailer: Meg lehet akkor újra kötni az állammal a szerződést. R e i s z Hermann : Nem fogadja el a bizottsági javaslatot, mert nem tartja célravezetőnek és nem is tartja a községhez, mint erkölcsi testülethez móltónak, hogy valakinek a háta mögött puhatolódzék. Itt megállapodás van a Schroyer-céggel, mely egészen 1910 végéig érvényes. Ez a megállapodás pedig tiltja a könyvbeli adatok rendelkezésre bocsátását, amit szintén respektálni kell. Nem méltó a községhez, hogy egy harminc éves kezelőtől ilyen eszközökkel vegye el a bérletet. A könyvbeli adatok rendelkezésre bocsátásáról csak az 1910. év végén lehet beszélni. Sailer: Naivság Schreyertől azt kívánni, hogy adatokat adjon, mikor nem köteles véle. R e i s z Hermann kereskedői szempontból is mondhatja, hogy a községnek vesz esóge lesz a házi kezelésből. Ha garanciát kap arra, hogy nyer véle a község, ő szívesen mellette lesz, de határozottan mondhatja, hogy veszít. Szeberényi Lajos a bizottsági javaslat mellett van. Puhatolódzék a község, inkább tolja el a határidőt juEÍJS végiig. Korosy: A hónapok fogyasztásai között óriási a különbség. Szeberényi: Azt nem lehet mondani, hogy a községnek vesztesége lesz a hazi kezelésből, hiszen még meg sem próbálta. Kívánja, hogy próbálja meg a község a házik^zelést. V a r s á g h Béla : Minden képviselő • testületi tagnak kötelessége a közvagyon gyarapításáról gondoskodni. Ha meg volna győződve a házi kezelés c-íélszerübb voltáról, akkor mellette volna. A mult tapasztalatai ám éppen az eüenkezőt bizonyítják. És ily kérdés eldöntésénél nem lehet irányadóul venni 3—4 hónap adatait Lehet, hogy ha kellő apparátust szervez a község, szigorú ellenőrzés mellett nagyobb lesz a jövedelem. De ez kétséges. Indítványozza a tanácsi javaslat elfogadását. Áchim L. András: Változnak az idők és az emberek. Azok, akik most tiltakoznak Schreyerók kezelése ellen, hat évvel ezelőtt jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak neki. A bizottság, de különösen Sailer Vilmos, biztatja a közgyűlést azzal, hogy jobb volna a házi kezelés. De hol van erre nézve az anyagi garancia? Giranciát vállal-e Sailer a 20 000 koronával nagyobb aján áttevőről, hogy megadja ezt az összeget anélkül, hogy a népet e többlet előteremtése có jából nyúzná? Nem bizik benne. Bizonyosan 40 000 koronával többet vasal b« a nép bőrén, hogy előteremtse a 20.000 koronát. Nekünk ilyen üzlet nem kell! Pártolja a tanácsi javaslatot. Szeberényi: A legutolsó kezelés kiadásánál nem volt jelen, de ő mindig ellene volt a Schreyer cégnek, Ő nem szavazott neki jegyzőkönyvi köszönetet. Hiszen lehetetlen állapot, hogy van itt egy cég, ameiy adót nem fizet. Korosy: Fizet adót! Mióta állásában van, már a hitodik kezelési ciklust tölti be a Schreyer-cég. Régebben is kapott a képviselőtestület 24.0C0 koronánál is nagyobb ajánlatot, de nem fogidta el éppín azért, hogy a közönséget a zaklatásoktól megóvja. Az egész 30 óv alait pedig a Schreyer-cég ellen egyetlen följelentés sem történt a közönség részérő ; ő sem bizik a 20.000 koronás ajánlatban. Nem teljes jogú cég ilyen ajánlatokkal elő nem állhat. Ez kizárt dolog. Arra vonatkozólag pedig, hogy a puhatolódzást meg kell ejteni, azt kérdezi: kit tart a közgyűlés a tisztviselők között megbízható szakerjnek ós néikülözhetőn9k arra, hogy a puhatolódzást elvégezze, amikor napokat kell tölteni a pályaudvaron ós egyebütt ? Ezért gondolta a tanács legalkalmasabbnak azt a megoldást, hogy a cég utasittassók az elkülönített könyvelesre. Seiler Gyu.a azt a közvetítő indítványt teszi, hogy végezze ugyan a cég a külön könyvelést, de a bizottság is puhatolódzék. Több felszólalás után elnöklő biró | elrendelte a szavazást, melynek eredI ménye az lett, hogy a tanácsi javaslatot I 35 szavazattal 5 ellenében elfogadta a közgyűlés. Nagyszabású közokirat-hamisítás Fegyházra itélt csalok. A gyulai királyi törvényszék furfangos csalóbanda fölött ítélkezett Csütörtökön. Szinte csodálkozni lehet, hogy egyszerű parasztemberek hogy tudnak ennyi raffinériával eljárni. Félrevezettek egy ügyvédet, nagy összegig megkárosítottak volna egy takarékpénztárat, ha időközben egyik cinkosnak fel nem támad a lelkiismerete és el nem árulja a furfangos csalást. Az eset a kővetkező: Patkós Mihály ismert mezőtúri lókötő, ki tolvajlásért már több izben volt büntetve, 1907 junius 10-én megjelent B. Szabó Lajos, Molnár Bálint ós Juhász Antal nevü cinkostársaival dr. H e r c o g Henrik csabai ügyvéd irodájában. Olt Patkós, akit az ügyvéd természetesen még hirből sem ismert, előadta, hogy ő Kelemen Bálint mezőtúri és Hegedűs Lajos endrődi lakostól át akar venni egy-egy ingatlant és szeretnének adás-vételi szerződést kötni. Az ügyvéd azonnal készségesen vállalkozott a szerződés nyélbeütésére. — Hát aztán itt vannak-e mindnyájan az urak? — Igenis itt vagyunk, — válaszolta Patkós. — Én vagyok Kelemen Bálint, — mutatkozott be B Szabó. — Én meg Hegedűs Lajos vagyok, kontrázott Molnár János. Juhász Antal mint személyazonossági tanú szerepelt. Dr. Herzog kikérdezte őket vagyoni viszonyaik felől. A jó firmák beszéltek sokat, nagyon sokat és ilyképen nemsokára készen lett az ideiglenes adásvevési szerződés. Egy hónap mujva, julius 4-ón már a végleges adásvevési szerződést is megkötötték. Ez alkalommal azonban már B. Szabó nem mert megjelenni, hanem helyette Bogdán Imre ment el, mint meghatalmazott és ő irta a szerződés alá Kelemen nevét, Hegedűs nevét természetesen Molnár firkantotta oda s Juhász pedig ismételten mint személyazonossági tanú szerepelt. A szerződés és a szükséges telekkönyvi kivonatok kézrekeritése után Patkós 8900 koronás kölcsönt akart felvenni a Gyulavidéki Takarékpénztárnál. A * takarékpénztár igazgatósága a benyújtott okiratokat minden tekintetben helyesnek találván, egyik igazgatósági ülésén meg is szavazta Patkósnak a kölcsönt. Mielőtt azonban telekkönyvi bekebelezésre került volna a sor és a pénzt felvehették volna, Juhász Antalon erőt vett a lelkiismeret és egy levélben az egész csalási manővert felfedezte Herzog ügyvéd előtt, ki azonnal értesítette erről a takarékpénztárt. Mikor aztán a jeles atyafiak megjelentek a pénz felvételére, már ott várta őket a csendőrség és még aznap a remélt jó muri helyett az ügyészség börtönében ebédeltek. A törvényszék közokirathamisitás büntette miatt a főbünöst Patkós Mihályt két és fél évi fegyházra, Molnár Jánost két évi, B. Szabó Lajost ós Bogián Imrét, mint tettestársakat egy-egv évi börtönre ítélte. Ju'iász Antal, ki az egész manipulációról lerántotta a leplet, mint bűnsegéd, csak hat hónapi börtönt kapott. Az elitéltek enyhítésért felebbeztek. A „Fiume" átalakítása. Megszavazta a képviselőtestület. A „Fiume" átalakításának évek óta vajúdó kérdése kezd most már a megva ósulás felé közeledni. Békéscsaba csütörtöki közgyűlése névszerinti szavazás utján nagy szótöbbséggel ismételten elhatározta, hogy a jelenlegi épület számos hiányát 79.000 korona költséggel eltünteti és ugy főépületét, mint a mellékhelyiségeket jobb karba helyezi. Ez igazán a legkevesebb, amit Csaba tehet a község tulajdonát képező és első szállója érdekében. Megérdemelne többet is, megérdemelné az újjáépítést is, mert a község idegenforgalmának folytonos növekedésére való tekintettel ez előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, vagy pedig előáll az az eset, hogy élelmes magánvállalkozó megelőzi a községet s diszes, modern szállodát ós kávéházat épitve, eltereli a forgalmat a „Fiume-"tói, ami annak sorsára könnyen végletessé válhatik. A teljes újjáépítés ügye azonban a képviselőtestület legnagyobb részéné* olyan nagymérvű ellenszenvre talált, hogy a közel jövőben ilyesmire gondolni sem lehet. Korosy László főjegyző tájékoztatta először a közgyűlést a belügyminiszternek ide vonatkozó leiratáról, mely a képviselőtestület régebbi határozatát a községi törvény 110. szakasza értelmében megsemmisítette s uj határozathozatalt rendelt el a fenti szakasz értelmében. A december 17-iki közgyűlés újból tárgyalás alá vette az ügyet s a törvény rendelkezésének megfelelően e 30 nap közbejöttével összehívott közgyűlésnek kell névszerinti szavazással dönteni az átalakítás fölött. F á y Samu dr. kéri a belügyminiszteri rendelet felolvasását, ami megtörténvén. Fáy a kérdést újból tárgyaltatni óhajtja, mivel ő igy értelmezi a "miniszteri rendeletet. Korosy: Kérem, a mult ülés tárgyalta már. Ennek a közgyűlésnek a feladata csak a névszerinti szavazás lehet. Áchim L András: Pártom nevében kijelentem . . . Fáy Samu dr.: Csak a saját nevében beszélhet! Áchim: Nem öntől kérdezem, hogy kinek a nevében beszéljek Én a magam és pártom nevében nem szivesen megyek bele uj építkezésekbe. Azt hallottam ugyanis beszélni széltire a városban, hogy az egész épületet lebontják és újjáépítik. Ez öt hatszázezer koronába is belekerülne, amit mi semmi szin alatt sem fogadhatunk el. Maradjon meg az az épület u Ty, ahogy most van. Hisszen az ellenpárt nagyon jól érzi ott magát igy is. Mikor a jelenlegi kormány a nép gyülekező helyeit sorra szétrobbantja, minek építsen a nép az uraknak fényes mulatóhelyeket! Nem építünk! Indítványozom tehát, hogy maradjon meg az épület jelenlegi formájában, csupán néhány szükséges reparációt hajtsunk végre rajta és a mostani béi lőnek adjunk bérletmeghoszszabbitást. Felkiáltások: Nincs itt újjáépítésről szó! Áchim: Itt nincs, de a levegőben van! (Derültség) Szeberényi Zs. Lsjos: Nekem is az az álláspontom, és az is volt mindig, hogy alakítsuk át, amiket muszáj. Mégis olyan áihireket terjesztenek egyesekről, többek közt rólam is, hogy mi a nép filléreiből azért akarjuk az újjáépítést, hogy hasznot huzzunk abból. Áchim: Ki mondja azt ? Szeberényi: Sokan mondják, különösen rólam és ezt a nép elhiszi. Én pedig soha életemben, egy esetben sem kerestem az anyagi hasznot. Engemet tisztán a község érdekei vezérelnek. Én azon az állásponton vagyok, hogy a legszükségesebb javításokat eszközöljük, azonban bérletmeghosszabbitást ne adjunk. R e i s z Hermann : Ennek a Fiumeügynek se vége, se hossza nincsen. Érti azokat az urakat is, akik az újjáépítést akarjak és azt is elismeri, hogy az épület javításra szorul Azonban jobban örülne annak, ha a képviselőtestület inkább komolyabb s a közegészségügyre nagyon fontos kérdésekkel foglalkozna e helyett. Fontos volna p Mdául minden utcát kikövezni é< csatornahálózatot építeni. Hiszen Csabán a statisztikai adatok szerint minden ötödik haláleset oka tüdővész. Közegészségügyi intézmények s/.ükségesek előbb, nem a „Fiume" átalakítása. Egyébként a beruházást elfogadja. Korosy főjegyző tájékoztatja a közgyűlést arról, hogy a 79.000 koronányi beruházás szükséges. A régebbi közgyűlések is megszavaztak 5000 koronát is olyan tatarozásokra, amelyek csak egy évig tartanak. Itt ilyen tatarozás nem elégséges. Az udvari étterem örökös beomlással fenyeget. Az alsó ós melléképületek a legnagyobb mértékben veszélyesek az egészségre. Ezek-