Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-27 / 51. szám

Békéscsaba, 1909. junius 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 27 A. rendőrök már szalutálnak, ha Lukács fogata megjelenik. A klub Dorottyautcai kapujában áll egy öreg hordár, akinek markát süriin verte a forint, mikor a liberálisok voltak nyeregben Csillogó szemmel, reménykedve nézi most a régi excellenciások fölvonulását. Mélyen hajlong előttük s Lukács is, Khuen-Hóderváry is mosolyogva emelik meg a kalapjukat. A hordár köré emberek gyűlnek, járókelők ós a szomszédos üzletek alkalmazottjai, akiknek buzgón magyarázza az öreg, mi lesz, hogyan oldják meg a válságot ós főleg, hogy kit nevez ki „Seine Majestat" miniszternek. Az ő tippjeit természetesen a szép emlékek forrása táplálja. Kedves epizódja volt Lukács László missziójának a szerdai kocsikázás. A homo regius feleségével, egy gyönyörű szép szőke asszonynyal együtt akart eltávozni Nagy János-utcai lakásáról. A kegyelmes asszony szobaleánya hatalmas kalapskatulyát tett a kocsi bakjára. Lukácsnak nem tetszett a dolog. — A Nemzeti Társaskörbe megyek, de csak nem vihetek magammal skatulyát ! A felesége elmosolyodott, lehivatta a szobaleányt és visszavitette a dobozt. Akik Lukács Lászlót közelebbről ismerik, azt mondják, hogy a felesége ambicionálja a szereplését. A feltűnően szép asszony, aki első férjének, királdi H e r z Zsigmondnak halála után lett a volt pénzügyminiszter felesége, mindenáron miniszterelnökné akar lenni. És Lukács, aki különben is udvarias ember, hogyne deferálna az életpárjának. Persze, nem a kegyelmes asszony kedve dönti el a kérdést. Előbb még beleszól a politika, ez a félelmetes szörnyeteg, amely nem ismeri a szalonetikett szabályait. Bár a finom asszonyi kezek nyoma rendszerint rajta van Őfelsége a Válság munkaasztalán. Békéscsaba közgyűlése. Nem érdeklődtek a képviselők. Még olyan sirna, úgyszólván élettelen lefolyású közgyűlése nem volt Csabának mostanában, mint a csütörtöki. A képviselőtestület tagjai igen esek ly számban jelentek meg. A megjelentek is csakhamar kivonultak, ugy hogy mikor két fontos tárgy fölött a törvény értelmében névszerinti szavazással kellett dönteni: futárokkal hozatták elő szavazni az esküdt urakat, mert nem volt határozatképes a közgyűlés. A mélabúsan kongó nagy teremben más hangot alig lehetett hallani, mint a Korosy főjegyzőét, aki lelkiismeretes buzgósággal ismertette a tárgysorozat főbb ügyeit. Viták alig-alig hangzottak el. A paresztpártiak még olykorolykor belekapaszkodtak egy-egy témába, de nem sikerült nekik sem élénkséget kölcsönözni a tárgyalásoknak. Kapálództak egy kicsit, aztán szépen meglapultak. Még a figyelmes R e i s z Hermann gondoskodott csak a gyii'és végén arról, hogy valamiképen Morphens karjaiba ne dőljenek a városatyák Az utcák öntözéséről, illetve tisztántartásáról volt akkor szó, amelyre, sajnos, nincs a községnek se pénze, se posztója, se vize, se hordója. Általában az uborkaszezon kesernyés, unalmas hangulata terjengett az izzasztó levegőben. Tudósításunk a csödes lefolyású közgyűlésről a következő: Kovács Sz. Ádám biró a megjelentek üdvözlése után megnyitván a gyűlést. Korosj László főjegyző hozzá kezdett a tárgysorozat ügyeinek referálásához. Elsősorban a község terjedelmes 1908. évi zárószámadása került szőnyegre. Máskor az egyes tételeknél ugyancsak parázs viták keletkeztek, most azonban nem volt semmi. Sem általánosságban, sem a részletezésnél nem hangzottak fel kifogások. A főjegyző olvasta az egyes tételeket, a képviselőtestület pedig halk mormolással hozzájárult. Az ilyképpen vita nélkül tudomásul vett zárós/ámadást a község a vármegye elé terjeszti jóváhagyás céljából. A belügyminiszternek a gerendási puszta elkapcsolása ügyében hozott s Csabára nézve oly kedvező határozata örvendetes tudomásul szolgált. A képviselőtestület jegyzőkönyvileg mondott köszönetet Fábry Károly és Pető Sándor országgyűlési képviselőknek és mindazoknak, akik e fontos ügyben Csaba érdekei mellett kardoskodtak. Egy kis vita támadt a községi tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó törvényhatósági határozatnál. A vármegye tudvalevőleg Zsilinszky Sándor szavazata miatt megsemmisítette a képviselőtestület határozatát. A tanácsi javaslat erre vonatkozólag az volf, hogy a képviselőtestület a vármegyei elutasító határozat ellenéi* J is mondja ki a tisztviselők fizetésrendezésének szükségességét, de a felemelt fizetéseket csak 1911 január 1-től kezdve folyósits-a. ifj. Kocziszky Mihálv nem fogadja el a tanács javaslatát. Ö és társai, kik a múltkori közgyűlési határozatot hozták, nem ellenségei a tisztviselőkarnak. Nem unszimpatiabóJ, hanem c-upán a folyó évben bekövetkező gazdasági válságra való tekintettel szavaztak a fizetésrendezés ellen. Indítványozza, hogy az ügyet uj bizottságnak adja ki a közgyűlés, mert a régebbi bizottság részlehajlóan oldotta meg feladatát és személyi motívumokat engedett érvényesülni. K r a s z k ó Mihály szintén nem fogadja el a tanácsi javaslatot, mert még nem lehet tudni, milyen világ lesz 1911ben. Indítványozza, hogy a közgyűlés majd akkor hozzon e tárgyban végleges határozatot. Dr. Fáy Samu szerint akármilyen drágaság van, azt elsősorban a tisztviselők érzik. Az idén beállható gazdasági válság is azokat sújtja leginkább. Ugyanazért már ez év julius 1-től kívánja részükre folyósítani a felemelt fizetést. Korosy László főjegyző : A tanács azért gondolta alkalmasnak 1911 január 1-ét a fizetésrendezés kezdésére, mert akkor kerül legkevesebbe a községnek. A fizetésemelés pótlására szolgál a jelenlegi drágasági pótlék, mely 7910 koronát tesz ki. Marad tehát fedezetlenül 8160 korona. De 1911-ben megszűnik két kiadási tétel, u. m. a gyermekvédelmi alap és a játékgyár tétele, amelyek szintén jelentékeny összeget képviselnek, ugy hogy a fizetésrendezés mindössze Í660 koronájába kerül a községnek. Rövid eszmecsere után a tanácsi javaslat szavazás alá került és 21 szavazattal 18 ellenében győzött is. A többi indítvány fölött természetesen nem is történt szavazás. A törvényhatóság némi módosítással jóváhagyta a gerendási kirendeltség szabályrendeletét. A módosítások eszközlése és szabályrendeletnek a megyétől újból történendő visszaérkezése után az elöljáróság azonnal érvénybe is fogja léptetni, hogy ezáltal is ellensúlyozza némileg a gerendának ujabban megnyilvánuló elszakadási törekvéseit. A szabályrendelet véglegesen csak 1910 január 1-én fog érvényre emelkedni, de azért a kirendeltség ideiglenes minőségben addig is működni fog. A szükséges lépéseket már meg is tette az elöljáróság. Hivatalos helyiség után nézett és készen áll már a segédjegyzői állás pályazati hirdetménye is. A törvényhatóság többi határozatai a villamos-mű szabályrendelete, a 680000 koronás kölcsön, a közművelődési ház kölcsöne, a munkásház-épitési szabályrendelet, a 20.000 koronás munkásházi segély, az óvodaépület megvétele, Galli Gyula jegyző személyi pótléka, Weisz Mór felebbezése, a kanálisi szabályozásból folyó területvételek és a megyebizottság'i tagok útiköltségei tárgyaban, tudomásul szolgáltak. Névszerinti szavazás utján egyhangúlag elfogadta a közgyűlés a tanácsnak arra vonatkozó javaslatát, hogy az uj járásbirósági épület és a református templom céljára a Simayféle portán kérelmezett telkek az illető kérelmezőknek átadassanak. A járásbíróság jelenlegi helyiségét, mint már megírtuk, évi 18C0 koronáért adja bérbe a község az uj bírósági épület elkészültéig. Sajnálattal szolgált tudomásul a tanfelügyelő arról értesítő átirata, hogy I a kultuszminiszter a vandhát-sikkonyi I pusztán nem építtet állami iskolát. I Az államépitészeti hivatal heves hangú átiratban tiltakozott egy régebbi képviselőtestületi közgyűlés azon határozata ellen, amellyel nem ismeri el jogosnak a békési műút mentén 6 méter szélességű terület kérés nélküli, önhatalmú elbirtokolását. Átiratában az államépitészeti hivatal azt a sértő kitételt is használja, hogy az elöljáróság „félrevezeti a képviselőtestületet." A tanács javaslatára a közgyűlés továbbra is fenntartotta múltkori határozatát, a tiltakozást figyelmen kivül hagyta, a sértő kitételt pedig visszautasította. A földadó kataszter tárgyában elhatározta a közgyűlés, hogy a kiigazítást maga részéről nem kérelmezi. Az ideérkező megyei kataszteri biztos számára gondoskodni fog irodahelyiségről, lakásáról és kocsiról. A kataszteri biztos mellé szakértőkül négy, a viszonyokkal ismerős gazdát, névszerint Zsiros Andrást, S i p i c z k i K. Jánost, Laurinyecz Györgyöt és B otyánszky Jánost küldötte ki. Az alvégi vizlecsapoló csatorna területét díjtalanul átengedte a közgyűlés az ármentesitő társulatnak. A vágóhidhoz vezető útvonal kikövezésére vonatkozó kérelmét nem teljesítette a közgyűlés, mert 21,000 koronát emésztene föl. A főpénztári ellenőri állás ideiglenes helyettesítésével Kéri József alszámvevőt, a biftoknyilvántartói állás helyettesítésével pedig Krmeczky Lajost bizta meg a közgyűlés. Mindkét helyettesítő az állást megillető javadalmazásban részesül. Itt nem hagyhatjuk szó nélkül ugy az elöljáróság, mint a közgyűlés ama méltánytalanságát, hogy V a 1 e n t i n y i alrendőrbiztost, ki a hivatalától távollevő rendőr-főbiztost igen nagy odaadással helyettesíti, továbbá Tóth Lászlót, ki a főpénztári ellenőrt Maros elhalálozása óta helyettesíti s a számadásokat elkészítette, a helyettesítéssel járó javadalmazásban nem részesítette. A beérkezett kérvények tárgyalása során 100 koronát szavazott meg a közgyűlés az ipartestületnek a tanoncmunkakiállitás céljaira, F r i e d Lipót bérletét hat évre, Szihelszky Józsefét pedig három évre meghosszabbította. Előbbi bérösszegét 300 koronával emelte. Kökényesi Gyula állatorvos október l-ig szabadságot kapott, de arra az időre köteles magát egy okleveles állatorvossal helyettesíteni. Réthy Bélának és társainak az utcák locsolására vonatkozó kérelmét nem teljesitte a közgyűlés, bár R e i s z Hermann a közegészségügyre való hivatkozással igen buzgóan kelt a kérvény védelmére. Az elutasítás oka az, hogy a locsolás igen nagy költségbe, 62,000 koronába kerülne, amit jelenleg nem bir a község. A többi csekély jelentőségű ügy volt, mely a közérdeklődésre nem tarthat számot. A törvényszéki elnök kitüntetése A Lipót-rend lovagja lett. A hivatalos lap szerdai száma egy kiválóan érdemes *férfiu kitüntetésének örvendetes hirét hozta. Dr. Nóvák Kamill kúriai bírónak, a gyulai királyi törvényszék elnökének ugyanis nyugalomba vonulása alkalmával az igazság- | szolgáltatás terén sok éven keresztül I teljesített hü és buzgó szolgálatai elismeréseül a a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta a király. Már e kitüntetés jellege is bizonyítja, hogy Nóvák Kamill a judikatura terén véghezvitt működése a legfelsőbb körökben is teljes elismeréssel találkozott, mert a Lipótrendet csak sok érdemet szerzett, közéleti férfiak szokták megkapni. A kitüntetett törvényszéki elnök büszkesége a jogászvilágnak, de kétszeresen büszkesége lehet Békésvármegyének. Hiszen e vármegyében született, ez a vármegye nevelte fel, ennek a vármegyének szentelte hosszú élete sikerekben dús működését. Nóvák Kamill megyeszerte nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvend. A tiszteletet kiérdemelte nagy jogászi talentumával, jellemszilárdságával, megközelíthetetlen igaz8ágszeretetével. A népszerűséget ós mindenki szeretetét pedig jó szive, minden nemesért, jóért lelkesülő áldozatkész természete és lekötelező, vonzó modora biztosította számára. Kiváló tehetségét mi sem bizonyitja inkább, mint az, hogy 26 éves korában törvényszéki biró, 31 éves korában pedig már törvényszéki elnök lett. Azóta szakadatlanul, tehát 37 és fél év óta ebben a felelősségteljes állásban működik. Életrajzi adatait a következőkben adjuk: Nóvák Kamill 1841 szeptember 25-én született Körösladányban, mint Nóvák Ferenc egyetlen fia. A gimnázium két első osztályát Nagyváradon, a többit pedig Budapesten végezte. Ugyanott szerezte meg az ügyvédi oklevelet is. Előbb ügyvédi irodában dolgozott, majd joggyakornok lett a budapesti táblánál. Pályáján akkor kezdett emelkedni, mikor Í865-ben keresztatyja, báró Wenckheim Béla, Békésvármegye akkori nagynevű főispánja maga mellé vette főispáni titkárnak. Másfél évig működött e hivatalban, munkásságával csak fokozva azt a szeretetet, melyet irányában Wenckheim Béla érzett. Nóvák Kamill, aki második atyjának tekintette keresztatyját, hálás volt ezért a szeretetért. Családi boldogságának alapját 1866ban vetette meg, amikor házasságra lépett Lechner Poldival. A fiatal főispáni titkárt 1867 április 13-án biróvá választották meg az akkori bókésvármesyei törvényszékhez. Mikor pedig 1872-ben a vármegyei törvényszékek á'lami intézményekké minősültek át, elnöke lett a gyulai törvényszéknek. Ázóta — három hónap kivételével — állandóan ezt az állást tölti be mindenki megelégedésére. A közbeeső három hónapot ugyancsak törvényszéki elnöki minőségben Budapesten töltötte. Nóvák Kamill azonban visszavágyott Gyulára, ahol törvényszéki elnöki minőségének negyedszázados jubileuma alkalmával 1897-ben nemcsak kartársainak, de az egész vármegye közönségének osztatlan szeretete nyilvánult meg iránta. A királyi kegy is tö^b ízben feléje fordult. Igy 1887-ben „szentmiklósi" előnévvel nemességet kapott, 1892 ben ő felsége a kúriai birói cimmel és jelleggel tüntette ki. Ez utóbbi kitüntetésének értékét nagyban emeli az a körülmény, hogy a kinevezés Szilágyi Dezső akkori ig£.zságügyminiszter előterjesztésére törtónt, aki pedig tehetségtelen és érdemtelen embereket sohasem volt képes emelni. Ez a nagy ember Nóvák Kamilltj aki pedig rangban legfiatalabb volt az akkori törvényszéki elnökök között, őt ajánlotta elsőül kinevezésre ő Felségének. Szolgálati években ő most a. legidősebb a kúriai birák között. Nóvák Kamill tiz évvel ezelőtt sokat betegeskedett, de azóta állapota nagyot javult, ugy hogy a 68 éves öreg ur a legjobb egészségnek örvend. Csak a hosszú szolgálati évek folytán támadt kimerültség késztette nyugalomba vonulásra. Nyugdija 12.000 koronában van megállapítva. A kitüntetés hire nagy örömet keltett megyeszerte. Jogászkörökben — hir szerint — mozgalom indult meg, hogy az ősz elnököt távozása alkalmából ünneplésben részesítsék. A törvényszéki birák, a járásbíróságok, a központ tisztviselői ós a gyulai ügyvédi kar testületileg fogják kifejezni szerencsekivánataikat. V* Saját készitményü elegáns, tartós lüszter és mosó, férfi-, fiu- és gyermeköltönyök olcsó árban kaphatók * KLEIN GÉZÁNÁL Békéscsabán, Rosenbaum-féle sírkőteleppel szemben.