Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-24 / 50. szám

Békéscsaba, 1909. junius 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 24 A mai rendkívüli közgyűlés fontosabb tárgyai egyébként a következők lesznek: A községi pénztárak s a gyámpénztár 1908. évi számadásai. M. kir. belügyminiszter leirata a gerendási pusztarész elcsatolásának megsemmisítése tárgyában. Törvényhatósági határozatok a községi tisztviselők fizetésrendezése, gerendási közigazgatási kirendeltség szabályrendelete, községi 630.000 koronás kölcsön felvétele, közművelődési házra fölvett kölcsön, munkásházépitési szabályrendelet módosítása, munkásházakra megszavazott 20.000 korona kamatmentes segély, óvoda-épület megvétele, Galli Gyula személyi pótléka, Weisz Mór bérleti felebbezése, kanálisi szabályozásból folyó területvételek, megyebizottsági tagok uti költségei tárgyában. Járásbíróság telke és bérszerződése ügyében kir. törvényszéki elnöki megkeresés. Kir. tanfelügyelő értesítése a vandhát—sikkonyi tanyai iskola ügyében. Kincstári jogügyi igazgatóság megkeresése polgári fiúiskolái telek átírása tárgyában. A községi öntözött rét ügyében tett i intézkedésekről jelentés. Villamos mű mérlegének bemu' tatása. Föld- és házadó kataszteri munkálatok tárgyában előterjesztés. Községi közmunka természetbeni átváltoztatása. Községi előfogati dijak újbóli megállapítása. Vágóhidhoz vezető útvonal kikövezésének költségvetése. Református egyház templomtelkének megszavazása. Főpénztári ellenőri s birtoknyilvántartói állások ideiglenes helyettesítése. Kökényesi Gyula helyettesítés, Réthy Béla és társai nyári locsolás, tisztviselők szabadságolás iránti kérvényei. Negyvenéves találkozó Szarvason. 1791 óta, amikor a szarvasi főgimnázium felállíttatott, volt nagyon sok jubileum, 10 — 20—25 éves találkozó, de most, e hó 20-án volt azóta az első 40 éves. Érdeklődéssel tekintettek tehát feléje egész Szarvason, annál is inkább, mert egyik résztvevője, dr. Fuchs Ignác orvos Szarvason lakván, intézkedéseivel a közérdeklődést felkeltette. 1869. évben 39, illetőleg egy évközi kilépés folytán 38 hallgatója volt a VlII-ik osztálynak. Ebből a lefolyt 40 év alatt 14 halt el, egynéhányról nem lehetett kideríteni, hogy hol van, de a vélemény az, hogy azok is elhaltak, igy körülbelül húszra tehető az élők száma. Megjelentek: Boczkó István tiszaföldvári ügyvéd, Dózsa (Deutsch) Zsigmond máv. főfelügyelő nejével, Fábry Károly országgyűlési képviselő fiával, Fuchs Ignác szarvasi orvos neje, leánya ós fiával, Kádár Gyula nagyszentmiklósi ügyvéd, volt törvényszéki biró, Klein Miksa bérlő nejóvel Mezőberény, Macsánszky János Léva városi I-ső tanácsos nejével, Sifáry Gyula kiskőrösi ügyvéd, dr. Strasser Mór mezőberényi orvos nejével, Szontágh Tamás, a m. kir. földtani intézet igazgatója Budapestről, Tepliczky Gyula takarékpénztári főkönyvelő Kiskörösről, Wallandt Károly ev. lelkósz, két katonatiszt és egy civil fiával Csikóstöttős-Baranya. Mint volt, de nem Szarvason végzett iskolatársak. Reiner Béla kondorosi biró és nagybérlő, Magyar (Hungerleider) Ignác nagyváradi bérlő ós Laukó Mátyás ny. tanitó. Egyrósze már pontosan, a másik vasárnap jött meg. Megható volt a találkozás. Egyik-másik még ftiís erőben,* egynéhány megroskadva; mind őszen, nagyobbrészt kopaszon. Mikor elváltak 40 évvel ezelőtt, mint fürge, bajusz- ós 8zakállnólküli ifjak, — most unokáik azok. Egymás eló álíottak: „Megismersz-e, találd ki ki vagyok?" Ha nem találta ki, segítettek egy epizód, egy vicc, vagy egy-egy kedves emlók felidézésével. Mikor aztán sikerült a megismerkedés, volt szíves ölelkezés, csókolódzás. Az iskojatársak nejeikkel, gyermekeikkel az Árpád-szállóban jöttek össze délután fél 4 órakor s onnan vonultak a gimnáziumba, hol B e n k a Gyula ós Lányi Gusztáv volt tanárok fogadták a folyosón. Megható volt, mikor nagynehezen előtipegett Csermák János, az öreg pedellus, hogy ugy csengessen be a diákjainak, mint ezelőtt negyven évvel. Bizony megöregedett, ugy kellett oda vezetni. A becsengetésre felfelé vonultak a „régi diákok", de amint elmentek a nyugalmazott pedellus előtt, meg nem állhatták, hogy kezet ne szorítsanak véle és némi ajándékkal ne kedveskedjenek neki. A régi gimnázium "(most tanítóképezde) nagytermében B e n k a Gyula elővette a régi katalógust és névszerint szólította fel sorban a diákokat. A jelenlevők jelentkeztek, a meg nem jelentek helyett mások jelentették, hogy ki él, ki halt el. Azután Benka praelectiót tartott régi tantárgyából, a psychologiából, vonatkoztatva az összejövetel lélektani indokaira. Majd melegen üdvözölte vo*lt tanítványait, mit tanulótársai nevében is Fábry Károly köszönt meg megható szavakkal, meleg érzelemmel. Beszédje vógón felolvasta Zsilinszky Mihály volt tanáruk hozzá intézett levelét, melyben igaz sajnálatát fejezi ki, hogy az éppen aznap Pozsonyban tartott Székács-ünnepély miatt, kinek ő is tanítványa volt és kinek emlékére aznap ott felolvasást kellett tartania, ezen ünnepélyen nem vehet részt Fél 5 órakor az egész társaság — a tanárok és vendégek — a lelket átható orgona hangjai mellett, melyen ifj. Csermák János tanitó, az öreg pedellus fia, játszott, a régi templo ba vonult be, mely gyönyörűen volt felvirágozva és melyet az érdeklődők megtöltöttek. Az oltároszlopok, az oltárkorlátok virág-girlandokkal, az oltár bokrétákkal volt feldíszítve, miben főrésze volt Lányi Gusztáv tanár leányának, Annának, ós dr. Fuchs Ignác leányának, Rózsikának. Lányi Gusztáv magasan szárnyaló, mély hatású prédikációt mondott, utána pedig P 1 a c s k ó István szarvasi le'.k sz igen megindító alkalmi imát. Az istentisztelet után az uj gimnáziumot tekintette meg a társaság, majd pedig az' udvaron lefényképeztette magát. Este bankett volt az Árp.íd-szállodában, hol az első tósztot Szontágh Tamás mondotta a volt tanárokra, Benka Gyula a volt tanítványaira. Lányi Gusztáv volt tanítványai uj nemzedékére. Fábry Károly több hazafias és volt diákkori epizód beleszövésével s a tanárokról való megemlékezéssel annak demonstrálására, — hogy a letelt 40 óv dacára sem hamvadt még le az ifjúi hév keblükben, a jelenlevő hölgyekre ürítette poharát, utóbb pedig indítványozta, hogy 10 óv ntulva ünnepeijók meg az 50 éves forfordulót, az időközben elhunyt tanárok és iskolatársaik iránt kegyeletük jeléül pedig mindnyájan álljanak fel és pár percet — gondolatban — szsnteljenek azoknak a gyász és kegyelet emlékéül. Erre elhallgatott a vidámság s komoly megilletődés fogta el az egész társaságot. A tósztok után Szontágh Tamás elővette a diákkori fényképeket, melyek kézről-kézre jártak s külön szavakkal méltatva kiemelte azt a vaskövetkezetességet és elvszilárdságot, amely Fábry Károlynak diákkori fényképén van megörökitve, ki már akkor is a a Nép zászlaja" (akkori volt szélsőbal) lappal kezében van lefotografálva, a mi a lapon i olvasható is. Majd felolvasta Boczkó István egyik diákkori szép versét s az : arcképen több sikerült dedikációt. A kedélyes mulatság reggelig tartott, a fiatalok, sőt móg „az öregekből" is egy páran megmutatták, hogy még bírnak táncolni is. H o i t s y Pál orszgy. képv. a függetlenségi pirt ügyvezető alelnöke, Urszin y Pál dárdai közjegyző, K oc z i s z k y János ügyvéd, A r g y e l á n Miklós ny. jegyző táviratokban üdvö( zöltók társaikat s mentették ki elmaradásukat. Ai Alföldi Első Gazdasági Vasút közgyűlése. A Békósvármegyét átszelő motorosvasut részvénytársasága kedden tartotta Aradon, a részvényesek nagy érdeklődése mellett XlV-ik évi közgyűlését, melyen Fábry Sándor dr. igazgató más rányu elfoglaltsága folytán Beliczey Góza alelnök-igazgató elnökölt. Békéscsaba község képviseletében jelen - oltak a közgyűlésen Haan Béla és dr. F á y Samu igazgatók. A megjelentek Iszivélyes üdvözlése után Sármezey Endre igazgató ter1 jesztette elő az évi jelentést, mely egy kedvezőtlen üzletóv eredményéről számol be. Az 1907. évi gyenge termés kedvej zötlen hatása az 1908. üzletóv első feléI ben oly mértékben volt érezhető, — i mondja a jelentós, — ami minden várakozásunkat felülmulta. Az 1908. óv első felében teherforgalmi bevételünk 24.343 koronával maradt az 1907. év gyenge forgalma mögött. Őszi forgalmunkat pedig a csatlakozó állomások kocsi-hiánya a mult évben is megbénította. 'Dacára az 1908. óvi közepes gabonatermésnek, gabonaforgalmunk a gyenge 1907. évhez viszonyítva 6084 tonnával, az 1906. évhez viszonyítva pedig 8616 tonnával cáökkent. Az összes fizető árukból 10.631 tonnával volt kevesebb, mint a mostohának jelzett 1907. évben és 30.664 tonnával kevesebb, mint 1906. évben. Ez a körülmény egyrészt abban találja magyarázatát, hogy a vonalunk mentén kiépített müutak folytán, érdekelt birtokosaink akkor, amikor gyengébb termósük van, rosszul számított takarókosságból mellőzik a vasutat és tengelyen szállítanak, másrészt megállapítható tény az is, hogy a M. Á. V. két éven át tartó kocsihiánya ós mostoha elbánása, fejlődő gabonaforgalmunkat, nemcsak hogy megbénította, hanem | határozottan visszafejlesztette. Felemelt díjszabásunk nem ellen; súlyozta az elmaradt forgalmat. Teher| forgalmunk bevétele az Őazi nagy répaI forgalom következtében végeredményben 6 31%-al emetkedett. Személyforgalmunk felemelt diszabásunk folytán, az utasok száma 22775 utassal kevesebb volt, de sz^mólybevótelünk ennek dacára 22,150 kor. 14 fillérrel emelkedett, ami személybevótelünkben 12 8% emelkedést jelent. összteljesítményünk, amely 1908-ban 7.048,270 elegytonna kilométerre rúgott, 1907-el szemben 15% esést mutat, ami természetesen vegyes- ós tehervonataink rosszabb kihasználását és az üzemköltségek aránylagos emelkedését eredményezte. i Kiadásaink emelkedését leginkább a kezelő vasút személyzetének 1907. óv november hó elsején életbe léptetett fizetés rendezése okozta. A fizetósrendezós folytán motorkocsi vezetőink fizetése 27%-al, a fűtőké 42%, a vonatszemélyzet fizetése 24%-al emelkedett, I lényegesen emelkedett a kőszén ára is. A legmesszebb menő takarókossággal kellett az üzemet lebonyolítanunk, hogy a személyzeti kiadások ilyen mórvü emelkedése mellett csak 9 2% többkiadást tudjunk elérni. Maga a vasútüzem 17,112 kor. 60 fillér felesleget eredményezett. Ez az összeg azonban függő kölcsönünk mult óvi 39,547 kor. 38 fillér kamat terheit nem fedezi, aminek folytán 1908. óvi mórlegünkben 22,434 kor. 78 fillér hiány mutatkozik. Ezen hiány fedezetét illetőleg az igazgatóságnak május hó 15-ikén tartott ülésében hozott határozatához képest a jelzett összeg a jelenleg 148,770 korona 20 fillért kitevő üzleti tartalékalapból leirassék, aminek folytán üzleti tartalékalapunk 126,335 kor. 51 fillérre redukálódik. Amíg tehát szemólybavételünk állandó ós folyton emelkedő irányt mutat, addig teherforgalmunk nemcsak a vidék mezőgazdasági termésének esélyeitől függ. hanem még az is lényeges befolyással bir az áruforgalomra, hogy a csatlakozó vasutak kocsihiánya nem teszi-e lehetetlenné az átmenő forgalmat. Egészséges fejlesztéssel ós takarékos kezelés mellett gazdasági vasutunk is elérheti a teherforgalomnak olyan mérvű emelkedését, amely biztositandja a vasút jövőjét. Vasutunk jövő fejlődósét illetőleg főtörekvésünket az kell hogy képezze, miszerint első sorban módot találjunk függő kölcsönünk rendezésire, másodszor pedig, hogy vasutunk érdekkörét olyan irányban terjesszük ki, ahol forgalmunk nemcsak tisztán gazdasági terményekre van utalva, nincsen teljesen a csatlakozó fővonalaknak kiszolgáltatva, hanem egészségesen ós szabadon fejleszthető. Ezen itt felsorolt szempontokból fontos vonal lenne első sorban a Kovácsháza—aradi vonal. Ez nem létesülhet, miután az érdekeltség olyan részvétlenséget tanusit, hogy nincsen kilátásunk a szükséges részvénytőke jegyzésére. Fontos és előnyös vonalnak Ígérkezik a Tótkomlós—hódmezővásárhelyi és a Gózamegálló—orosházai vonal. Ezek mielőbbi létesítésének érdekében az érdekeltséggel karöltve járunk és kilátás van arra, hogy jelzett két vonal a közel jövőben ki is fog épülni. A közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy az igazgatóság jelentése az abban felsorolt intézkedésekkel együtt jóváhagyólag tudomásul vétetik, a bemutatott mérleg ós zárszámadások helyben hagyatnak és megállapittatnak és a mult évet illetőleg ugy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság részére a j felmentvóny megadatik. Egyben elfogadtatik az igazgatóságnak az 1908. óvi üzleti eredményt illetőleg tett azon javaslata, hogy a 22434 kor. 78 fillér hiány az 1908. óv végén kimutatott 148,770 kor. 29 fillér üzleti tartalékalapból leirassék, minek folytán ezen alap 126,355 kor. 51 fillérre csökken. Felhivatnak egyuttal-az igazgatóság a vasuttársulat pénzügyi viszonyainak I rendezése céljából a rendelkezésre álló , értékek felhasználásával megtenni mindazt, amit ez irányban tenni jónak és célszerűnek találand; felhatalmaztatik továbbá az igazgatóság, hogy esetleg más irányokban tervezett uj vasutvonalak építése ügyében tárgyalásokat folytasson, azoknak létesítését anyagi ós erkölcsi támogatásával előmozdítsa és hogy a meglevő vasutvonalak javítása, jókarban tartása, valamint a forgalomnak emelése és annak célszerű lebonyolítására irányuló intézkedéseket a jövőben is a vasuttársulat érdekeinek megfelelően megtegye. Az óvi jelentéshez többen szólottak hozzá, így dr. Fáy Samu arra utalt, hogy a vasutigazgatóság a bevételek emelésére való törekvésnél céltudatos árútarifát kövessen, azt ne engedje. Sármezey Endre igazgató megnyugtatta felvilágosításaival a felszólalókat s így a közgyűlés elfogadta a felügyelő bizottság jelentését és a zárszámadásokat jóváhagyta. Három igazgatónak ós a felügyelőbizottságnak lejárván mandátuma, igazgatókul megválasztattak : Emperl Ernő, dr. Fáy Samu és Németh Kálmán. — A felügyelő-bizottság tagjai lettek: Heinrich Sándor elnök, ifj. Nagel Vilmos, dr. Sailer Vilmos, Vásárhelyi László, ifj. Purgly póttag. Közgyűlés után az igazgatóság tartotta alakuló ülését. Elnök lett dr. Fábry Sándor; alelnökök pedig Beliczey Góza ós ifj. Nagel Vilmos. h „üéiep Közlöny" táviratai. Lukács megbízatása, Illetékes forrásból jelentik, hogy Lukács László szerdán délig még nem kapott megbízást Őfelségétől a kibontakozás elősegítésére. A lapoknak erre vonatkozó közleményei tehát tévesek. Lukács szerdán délelőtt fenn járt a „Nemzeti Társaskörében és ott is kijelentette, hogy sem ő, sem KhuenHéderváry nem kaptak megbízatást a királytól. — A Wekerle-kormány még marad. Szerdán délelőtt fél 11-től fél l-ig tartó miniszteri tanácskozás volt Wekerle Sándor elnöklésével, melyen a kabinet valamennyi tagja részt vett. Wekerle minisztertársainak a király azt a határozott kívánságát adta tudtára1, hogy még néhány napig helyükön maradjanak. Kalandos híresztelés Bécsben. A bécsi lapok szerdai számában, ugy látszik ugyanegy forrásból, az a kalandos híresztelés jelent meg, hogy a király egy parlamenten kivül álló kormányt szándékozik kinevezni, a mely oktroa, erőszak utján fogja a Rristóffyféle választói reformot keresztül' vinni. Illetékes helyen ezt a híresztelést teljesen alaptalannak jelentik ki. Gyilkossági kísérletért egy napi fogház. A budapesti törvényszék szerdán hozott ítéletet Szabó János postatiszt ügyében, aki ez év elején halántékon lőtte a lányát s azután maga ellen fordította a revolvert, de fia kicsavarta a kezéből. A leány hónapok multán kiheverte a kapott súlyos sebeket. A törvényszék tekintettel arra, hogy a nyomorúság adta az elkeseredett apa kezébe a gyilkos fegyvert, csak egy napi fogházra itélte Szabó Jánost. Ki a legény a csárdában. Megvert rendőrök. A magyar paraszt természetének egyik legjellemzőbb vonása a virtuskodási hajlam. A virtus, a virtus! Régebben, századokkal ezelőtt, csaták viharai lobbantották lángra a szunnyadó magyarban ezt a nagy érzést. Osztrák ós török koponyák bánták meg, mikor a fiatal magyar a huj! huj !-t kérte kiáltani. Akkor már baj volt, nagy baj, mikor a magyar vitézek ezt a szilaj indulatszót kiáltották. Ártikulatlan, értelmetlen szó, de mégis elég volt arra, hogy az ellenfél megriadjon, meneküljön tőle, és rettegve' gondoljon a „barbár" magyarokra, akik még a háborúk zivataraiban sem nagyon udvariaskodtak. Manapság az ilyen kurucos virtuskodásoknak elmúlt az ideje. Sem idő, sem alkalom nincs reá. A magyarokban szunnyadó harcias őserőt az úri elem