Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-13 / 47. szám

Békéscsaba, 1909. junius 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 13 közgyűlésén hagyott jóvá. A szervezési szabályrendelet, mint már többször megittuk, többféle változást kontemplál a tisztikarban. Van benne ügykörváltozás és uj állások rendszeresítése is. Most váratlanul ke^eme^en diszonáncia támadt a szervezési szabályrendelet érvényesítése körül. Egy városi képviselő, M e t z Antal ugyanis megfelebbezte a szabályrendeletet a belügyminiszterhez. A felebbezés helyesli a szabályrendelet csaknem minden intézkedését, csupán a B-ik jegyzői állás ellen van kifogása, melyet tudvalevőleg az adóügyek élére állított első jegyző pótlása céljából rendszeresít az uj szabályrendelet. E felebbezés miatt a 26-iki tisztujitáskor ezt a jegyzői állást nem lehet betölteni. A törvényhatóság felterjeszti ugyan a Metz Antal felebbezését a belügyminiszterhez, de előre láthatólag nem lesz semmi foganatja. Mikor ugyanis a képviselőtestület hosszas tanácskozás és a bizottságok véleményének meghallgatása után megszavazta a szabályrendeletet: nem felebbezte meg senki, úgyhogy teljesen szűzen került a törvényhatósági közgyűlés elé, mely szintén ióváhagyta. Ilyen esetekben felebbezésaek létjogosultsága nincs s a miniszter lem is veszi figyelembe. Nem egyéb az egész személyi harcnál, vagy fölösleges komédiázásnál. Uj hid a Körös-csatornán. A kanálisi városrész fejlődése. Minden nagyarányokban fejlődő /áros terjeszkedni kíván területileg is. nagy városok szélein még régebben szőlőskertek és szántóföldek egymásítán tűntek el. A haladás elsöpri őket ltjából kérlelhetetlenül. Ily helyeken a opográfiei kép úgyszólván évről-évre változik. Ahol móg egy évtized előtt /idám szüretek zajától, vagy arató leáíyok nótázá8át.ól volt terhes a levegő, )tt most uj házsorok emelkednek, egyeaes, szépen szabályozott utcák nyílnak. Ilyen rohamosan fejlődik Békéscsaba jelterületónek az a része is, melyet még íemrégen „Kanálisi szölők"-nek ismert ?s nevezett a lakosság. Ez a hatalmas öldterület a Körösön tul fekszik. Az }lőljáróság buzgólkodása folytán ott nár évek óta épül ház ház után, nyilik ítca utca után. A mérnöki hivatal alig zyőzi a szabályozási munkálatokat elvégezni és az engedélyezési kérelmeket 'lintézni. Jogosan elmondhatjuk, hogy íéhány óv múlva a kanálisi szőlő lesz üsabának legcsinosabb, legjobban renlezett és — ami fő — legegészségesebb /árosrésze. Oda épül az uj járásbírósága i református templom, amely középüetek szintén jelentékeny hatással leszlek fejlődésére. De nem volt energiája odamenni a ükörhöz. Nagy, halálos fáradságot ér:ett s a gondolatai tétován kezdtek kaandozni. A vőlegénye arcára akart emókezni és nem tudott. Szőke vagy barna ? )e hiába próbálgatta felidézni. És akíor valami fájdalmas ütést érzett belülŐ1 a homlokán. — Hát ezért halok meg? Egy fóriért, egy idegen emberért, akihez semmi, lemmi közöm sincsen ? . . . Ez a gondolat már nem alakult ki slóg világosan az agyában, csak sajgott ompán, tüzesen, mint az ütés helye. 3 a fehér batiszt-kendőt foszladozó önudattal szorította az arcára. Vérvörös, antasztikus árnyak táncoltak egy-egy I nllanatig a szemhóján, majd ugy tetszett, í ninthi zöldbe simulna előtte a nagy | kavarodás és egy fakó, szelíd, ostoba cis arc nézne rá belőle mosolyogva... ^ mostohája Felé nyújtotta a karját, íztán szemrehányón intette el újra majától. — Eredj, nincs jogod most idejönni, — suttogta. — Az édesanyámat küldd íozzám . . . sz igazit . . . Móg egyszer felriadt s tisztán és világosan eszébe jutott, hogy nem adott ó kávét pörkölni a cselédnek. — Hogy fognak reggelizni a gyéretek ? — kérdezte a körülte táncoló, üzespiros ködhullámoktól. Azután alélan csúszott vissza feje a párnára és ilvesztette az öntudatát . . . Már most is nagyon sokan laknak ott a közlekedés hiányos volta dacára is. Megnehezíti a közlekedést az a körülmény, hogy a Körös-csatornán, mely a község és a városrósz között fekszik, nagyon kevés a hid. Az Apponyi-utca folytatását képező fahid csak gyalogközlekedésre használható. Aki kocsin, vagy szekeren akar a kanálisi szőlőbe jutni, annak a gyulai úttal szemben levő kőhidat kell használnia. Ezért mindenképen jogosultnak tekinthető a kanálisi szőlőbeli lakosok mozgalma, midőn két év előtt azt kértek a községtől, hogy építsen az orosházai ut folytatását képező Arva-utcával szemben gyalog- és kocsi közlekedésre alkalmas uj hidat. Ez a hid épen a középrészét kötné össze a kanálisi szőlőnek a várossal. Az elöljáróság annak idején méltányolta is a kérelmet és felkérte dr. L i pt á k Pált, a csabai születésű kiváló mérnököt, hogy készítse el egy vasbeton-szerkezetű hid tervezetét ós költségvetését Dr. Lipták Pál szívességből vállalkozott is erre ós elkészítette a tervezetet, amelyet nem régen küldött le a csabai mérnöki hivatalnak. Költségvetést azonban nem mellékelt hozzá, ugy, hogy azt a terv alapján Áchim Gusztáv főmérnöknek kellett elkészítenie. E szerint a vasbetonszerkezetii hid 17000 koronába kerülne. Ezt az összeget nagyon magasnak találta az elöljáróság, ugy, hogy Áchim Gusztáv főmérnöknek uj tervet kell készítenie és uj költségvetést. Az uj terv figyelemmel lesz az anyag tartósságára, de olcsóbb kivitelben fogja a hid felépitésót ajánlani. Az uj hid nagyon fontos lesz a kanálisi városrósz fejlődésére, mert az orosházai uton át egyenes összeköttetésbe jut a vasúti állomással. Tanácsülés Békéscsabán. A Weszely-hidi szifon épitése. — Segélyezések. — A második állatorvosi állás. — Kisebb ügyek. Amilyen terjedelmes és bő tárgysorozatu volt Békéscsaba mult heti tanácsülése, épp olyan rövid volt a pénteki. Néhány kisebb jelentőségű ügyen kivül csak két fontos tárgya volt. Egyik a Weszely-hidnál levő beomlott szifon újjáépítése, melyet rövid időn beiül meg fog kezdeni az ármentesitő-társulat, másik pedig a második állatorvosi állásra megválasztott Kökényessy Gyula helyettesítése, aki őszig szabadságot kórt. A gyűlésről részletes tudósításunk a következő: ,Az Alsófehórkörösi Vizszabályozóós Ármentesitő-Társulat elnöksége megkereste Csaba elöljáróságát, hogy a Weszely-hid ós a szifon között levő mintegy 600 négyszögöles területet adja bérbe, mert oda akarja lerakni a szifon újjáépítéséhez szükséges anyagokat. Ez a község tulajdonát képező földterület azonban bérbe van adva. Minthogy a szifon újjáépítése Békéscsabának is nagy érdeke az öntözött rétnek vizzel való ellátása szempontjából, a tanács akként határozott, hogy a jelenlegi bérlővel a szerződést ideiglenesen felbontja és amennyiben az ármentesitő-társulat a bérlőnek az idei szónatermésórt a kártérítést megfizeti, hajlandó a földterületet a társulatnak évi 17 kor. haszonbérért bérbe adni. Erről az ármentesitőtársulat igazgatósága értesittetik. A Botyánszky Jánossal kötött haszonbéri szerződést jóváhagyás végett a közgyűlés elé utalta a tanács. K r a s z k ó Györgyné, P a u 1 i k Györgynó ós Fábián Györgyné segélyezettektől az eddig nyújtott kenyérsegélyt megvonta a tanács, mert nyáron át a helyzetük rendesen javulni szokott. Bajcsy Gusztáv vezető állatorvos előterjesztést tett aziránt, hogy a tanács gondoskodjék végre a második állatorvosi állás teendőinek ellátásáról, mert ő már nem birja a helyettesítést. Mióta ugyanis Vajda Jenő lemondott az állásról, ő végzi el annak is a teendőit. Az újonnan megválasztott második állatorvos, Kökényessy Gyula, móg most sem foglalta el helyét, sőt őszig szabadságot is kórt. Kökényessy szabadság iránti kórelmében kijelentésre juttatta azt is, hogy hajlandó szabadságidejére megfelelő helyettesről gondoskodni. Ugy a Bajcsy Gusztáv előterjesztése, mint a Kökényessy Gyula kórvénye fölött a közgyűlés fog határozni. Ezek után a rövid tanácsülés véget ért. A nagysága karkötője. Hogyan less a válópör. (Külön fővárosi tudósítónktól.) Egy magántisztviselőt idéztek be a főkapitányságra. Nem tudta, miről lehet szó, csak akkor tért egy kissé magához, a mikor a rendőrkapitány igy szólt hozzá: — Az ön feleségének elveszett a karkötője. A beidézett ember bárgyú szemeket meresztett a kapitányra: — Ugyan kérem, hiszen az én feleségemnek nincs is karkötője! — Móg pedig brilliánsból van, — tette hozzá a rendőrtiszt. — Nem tudok róla. Én egyáltalán nem tudom, miről van szó. Ön beidézett, hát eljöttem, de legyen szives elmagyarázni mindent. Mi van ezzel a brilliáns karkötővel ? — Különös! Valakit érzékenyen meglopnak s nem is tud róla; még rá se akar ismerni a feleségének egy bizonyára nem olcsó ékszerére. A kapitány intett a detektivjónek, aki bevezette Juliskát, egy csinos, takaros szobaleányt. — Ráismer erre a leányra ? — Hogyne, hisz ez a Juliska. Nemrég ment el tőlünk. — Nos, ez a leány maga mondja, hogy a karkötőt ő lopta el a nagysága éjjeli szekrényéből. A hivatalnok zavarodottan nézett körül. — Oh kérem, kapitány ur, — mondotta a leány — az ur nem tud semmit . . . fogalma se volt arról, hogy a feleségének ilyen ékszere van . .. Ezután a következő tényállás derült ki: Juliska, a hűtlen szobaleány, elcsente őnagysága karkötőjét, amely zálogházban is megér legalább ezer koronát. Tette pedig ezt a kedvese, valami lakatoslegóny unszolására, aki jó pszichológusnak bizonyult, mert Így szólt a leányhoz: — Mit akarsz ? ... Ha azt az ékszert elviszed, a nagysága nem csap úgyse lármát. Van oka hallgatni elég. Igy, is törtérit. Mikor őnagysága fölfedezte a lopást, elájult ós sírógörcsöket kapott, de — hallgatott. A bűn azonban tovább terjedt. Juliska, aki föltétlenül bizott a lovagjában, átadta neki értékesítés végett a karkötőt, néhány más kizsarolt aprósággal együtt és a csábító legény többé nem tért vissza. Furfangos eszével maga váltotta bankóra a kikapart gesztenyét, mert hát Juliska se mehet panaszra, ha magát nem akarja lecsukatni. A szobaleány csakugyan csöndes könyekbe fojtotta keservét, nem szólt ő sem. De mikor a Városligetben, a gomblyukban virággal, a karján pedig Marival, azzal a kiállhatatlan, csúf teremtéssel látta, megszólalt a szive. A járókelők csak nézték, amint a szobaleány nekiesett a virágos, jókedvű gavallérnak és hangos rikácsolással ki akarta kaparni a szemét, meg a vetólytársnőnek le akarta tépni a kontyát. A zajos csetepatét csak nagynehezen tudták elcsöndesiteni, egy rendőr pedig bekísérte a harcias ellenfeleket a főkapitányságra. Itt aztán Juliska elmondott mindent, nem azért, hogy volt úrnőjét keverje bajba, hanem hogy bosszút álljon hűtlen kedvesén. Ezek után igy szólt a kapitány: — Azért idéztem be önt, hogy agnoszkálja a leányt és a karkötőt. — Én pedig arra kérem önt, kapitány ur, — felelte a hivatalnok — legyen szives tanúskodni a feleségem ellen benyújtandó válópörömben. — Szívesen állok szolgálatára, — szólt udvariasan a kapitány. A férj még aznap benyújtotta a válókeresetet. i KróniKa. ; R jó krónikások ; Nem beszélnek másról, Rmig híven hirt nem adnak Rz időjárásról. Mert hát az utókor ;i Csakis tőlük kapja, Í Hogy izzadt-e, vagy fázott-e Édes öregapja ? 5 ha a kocka fordul, És nyár lesz majd télen, Sóhajtoznak az unokák : Hej, jobb volt ám régen ! Ezért jó utókor Elárúlom önnek, Hogy apái, nagyapái Izzadoznak, nyögnek. Kutya meleg járja Bolondját e tájon, Hószakállú télapókát Én már alig várom. R melegről más jut Rz eszembe mostan, Meleg, igaz ünnepség volt Csabán a napokban. Tanárt ünnepeltek Fiatalok, vének Hódoltak egy derék ember Sok nagy érdemének. Jó Bukovszky János Jubilált a héten, Huszc nöt év tiagy idő a Kathedrai székben. Hangzottak beszédek, Meghatóak, szépek. Feltámadtak mult időkből R küzdelmes évek. Estefelé aztán Ligeti csárdába, Kétszáz ember ment vendégül Fényes lakomára. Égtek az ívlámpák Happalias fényben S édes remény ragyogott a Sok ínyenc szemében. Röpültek ott élcek Rosszak is, meg jók is, Szép asszonyok füleibe Szállott ezer bók is. És hangzottak tósztok, Döcögősek, simák, Fő, hogy a sok szomjas bácsit Koccintani hivták. Szóval volt ott minden, Rmi félig kellett, De górcsővel láthattuk csak Nyomát — az ételnek. R mi volt, az jó volt, De kevés volt, kérem, Liliputik ily banketten Jóllakhatnak épen. De igy a kétszázból Fele maradt éhes. Kapkodott a sok bús ember Gyomrához, fejéhez. Most már ám elég volt, Krónikás úr, lódulj I Beszélj arról, hogy Szarvason Most is tudnak tótúl. De mennyire tudnak I • Magyar nem is kellett Papválasztás alkalmával R jámbor híveknek. Hát ez bizony szégyen Fáj, hogy ezt megértem, Hogy egy követ az Alföldön Csak tótúl beszéljen, (így tudom, az egyház Béke hirdetője. Hát már ez a fehér galamb Elrepült belőle? Bár jönne a püspök, Hogy csinálna rendet, Koppintana körmére a Harcias elemnek. Rossz időket élünk, Rossz csillagok járnak, Isten óvja ily csapástól Szép magyar hazánkat! Ouy. A „Békésmepi Közlöny" táviratai. Nagy események a politikában. Az egész politikai világ lázas érdeklődéssel tekint a jövő hét eseményei elé, mert előreláthatólag azok fognak a régóta húzódó válságban döntő fordulatot előidézni. A legnagyobb érdeklődés Wekerle audienciáját kiséri. Wekerle a jövő hét elején, valószínűleg kedden fog a Felség elé járulni, hogy referáljon a változott politikai helyzetről. Izgatottan várják ezenkívül a füg-