Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-03 / 44. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 7 maguk fontos értesüléseit, Újságírók közt általános a panasz, hogy hírszolgálat tekintetében a legbántób mellőzés éri napról-napra a magyar sajtót. Politikusaink begombolódznak, titkolódznak, a hivatalos és félhivatalos információ csupán cáfolatokból áll. Ezzel szemben Bécsből, rosszhiszemű forrásból kapja a magyar saj.tó az összes magyar vonatkozású politikai értesüléseket. A Neue Freie Presse, a Zeit és egyóbb osztrák lapok mindent megtudnak, a mi újságaink pedig csak utánuk kullognak. Ez nemcsak szégyenletes, de egyben bosszantó dolog is. És rendkívül lealázó. Oka ennek az, hogy a magyar politikusok csupán az ellenséges bécsi sajtónak tesznek szolgálatot. Az osztrákoknak kifecsegnek mindent. Még a titkaikat is. Ha ugyan vannak titkaik. Tanácsülés Békéscsabán. (Az öntözött rét gőzszivattyuja. — Drága az utcalocsolás. — Utcai cégtáblák. — A gimnázium előtti kert kerítése. — Refor • mok a tűzoltóságnál. — Járványos gyász kocsik. — A vágóhídi út kövezése. — Kisebb ügyek) A csabai elöljáróság tagjainak kevésszer volt még alkalmuk a tanácsüléseken annyi fontos ós érdekes ügyet megtárgyalni, mint szombaton délután. Ez a tanácsülés nemcsak a szőnyegen levő tárgyak számára, de fontosságra nézve is vetekedett egy szürkébb közgyűléssel. Csaba belső életének egész vitális kérdéseiről folytak ott viták s ennélfogva a nagyközönséget nagyon is érdekelni fogja az ülés leirása. Általában megjegyezhetjük, hogy a tanács tagjai szombaton nem voltak valami adakozó kedvükben. A különböző irányú beadványokat és kérvényeket vagy elutasították, vagy pedig a közgyűlés elé utalták. Pedig voltak közöttük olyanok, amelyek halasztást nem igen tűrhetnek. Ilyen a többek között például Réthy Bélának ós társainak beadványa a Vasut-utca és a Főtér locsolása tárgyában. Ezt az ügyet is a közgyűlés elé utalta a tanács a mérnök javaslatára, azzal az indokolással, hogy a locsolás rendszeresítése nagyon sok pénzbe kerül s ezért a közgyűlésnek kell fölötte határoznia. Mint az az izzadt arcokból és a poros cipőkről látható, már egészen benne vagyunk a nyárban s ha egy kis szellőcske végigszáguld a csabai utcákon, mindjárt hatalmas porfelhő támad, mely tönkreteszi a tüdőnket, a ruhánkat egyaránt. Most volna legfőbb ideje tehát, hogy a község legalább a két legforgalmasabb részét, a Vasut-utcát ós a Főteret locsoltassa. De mikor lesz abból valami! A közgyűlés vagy elhatározza a locsolást, vagy nem. Mindkét esetben felebbezés következik. Meg nem szavazás esetén a kérvényezők felebbeznek; ha pedig megszavazza a közgyűlés, felebbez a paraszt-párt, mert az még az ilyen közegészségügyi intózkedést is az „urak" érdekében állónak tartja. Egyszóval, az idén Csaba népének még nyelnie kell a port. Véleményünk szerint pedig ezt a kérdést a tanács a maga hatáskörében, csekély költséggel is megoldhatta volna. Az érdekes tanácsülés tárgyai egyébként a következők voltak : A „Fiume" átalakítására beérkezett ajánlatokat, — mint már mult számunkban irtuk — összehasonlítás ós elbírálás céljából a főmérnöknek adta ki a tanács. A főmérnök a jövő tanácsülésre elkészíti véleményét és annak alapján dől el, hogy ki fogja megkapni a vállalkozók közül az átalakítás munkálatait. A Weszely-hidnál beomlott szifon pótlása céljából a közgyűlés tudvalevőleg gőzszivattyú beszerzését határozta el. A gőzszivattyúhoz szükséges lokomobil szállítására már ajánlatok is érkeztek. A tanács akként határozott, hogy az ajánlatokat az illetőknek visszaadja, mivel a közgyűlési határozat óta beállott változott körülmények folytán valószínűleg más módon fogják az öntözött réthez szükséges vizet előteremteni. Ez ügyben Korosy László főjegyző ós W i 1 i m István gazdasági intéző fel fog» nak utazni a földmivelésügyi miniszterhez Budapestre. Bohus György ós Salát János földbérlet-átruházás iránti kérvénye fölött a közgyűlés fog határozni. R é t h y Béla és társai az iránt folyamodtak az elöljárósághoz, hogy rendelje el a Vasut-utca és a Főtér naponta többszöri öntözését. A tanács a főmérnök javaslatára akként határozott, hogy mivel az öntözés drága, a kérvényt elbírálás és döntés céljából a közgyűlés elé terjeszti. Mayerhoffer István cipész azt kérte, hogy az elöljáróság engedje meg cégtáblájának póznán a háza előtti árokban való elhelyezését. A tanács nemcsak hogy elutasította a kórvényt, de egyúttal szigorúan utasította a rendőrséget, hogy írja össze a közlekedést is akadályozó utcai címtáblák tulajdonosait, akik büntetésben fognak részesülni. Az állami méntelep tatarozására vonatkozó költségvetést a tanács visszaadta a parancsnokságnak azzal, hogv a katonaság közbejöttével szerkesztett felvételi jegyzőkönyvet is mutassa be. A Rudolf-főgimnázium igazgatósága már régebben kérte a gimnázium előtti térnek díszesebb kerítéssel való ellátását. A kérelem nyomán a főmérnök költségvetést készített, amely szerint 4300 koronába kerülne a kerítés. Ez összeget a tanács nagyon soknak találta és utasította- a mérnököt, hogy ujabb költségvetést készítsen arról, mennyibe kerülne egy olcsóbb kivitelű, például Hungária-drótfonatkerités ? Tüzoltd-reformok és egyebek. i A csabai tűzoltóság móg mindig nól- ! külözi a mászó-tornyot és a szerkocsit, amelyek pedig úgyszólván nélkülözhetetlenek a tűzoltóság tökéletesítése szempontjából. Most végre a megvalósuláshoz közelednek ezek is. A főmérnök ugyanis a tanács elé terjesztette a mászótorony ós a szerkocsi költségvetését. A tanács a költségvetést kiadta a számvevőnek, hogy tegyen javaslatot, honnan lehetne fedezetet találni reá. Egyben a tűzoltó főparancsnoknak is kiadta véleményezés végett. T e v á n Adolf, a vasut-utcai üzlethelyiség bórlője kályhát vett a télen üzletébe. Most folyamodott a tanácshoz, hogy térítse meg neki a kályha 48 koronányi költségét, mert az üzlethelyiségeket és lakásokat kályhával együtt szokták bórbeadni. A tanács a kórelmet elutasította. P a t a k y Jenő árvaszéki írnoknak két heti, E 1 ő d János villany telepi könyvelőnek pedig junius 9-ig szabadságot engedélyezett a tanács. S z t a n k ó Mátyás a Körös-csatornában levő nyári-fürdő tulajdonosa azt kéri, hogy az elöljáróság adjon neki a fürdő területén kútfúrási engedélyt, mert a zuhanyhoz hideg >bb vizet óhajt használni. A kórelmet a tanács kiadta a kertbizottságnak véleményezés végett. Az Alföldi Első Gazdasági Yasut igazgató-választmányi üléséről felvett ós beküldött jegyzőkönyv tudomásul vétetett A dögtór kerítésére az állatorvos által készített költségvetést a tanács a mérnöknek adta ki felülbírálás céljából. A községi orvosok, élükön az igazgató-orvossal régóta sürgetik már egy járványos betegségben elhunyt emberek szállítására való gyászkocsi beszerzését. A tanács feleslegesnek tartotta uj gyászkocsi vételét, mert a községnek van két gyászkocsija, amelyek egyikét egy kis javítás után erre a célra föl lehet használni. A csabai mészárosok kérik a vágóhidhoz vezető ut kikövezését. A főmérnök által készített költségvetés szerint a kövezés 27000 koronát emésztene föl. Mivel itt nagy összegről van szó, a tanács a kérelmet a közgyűlés eló utalta. A dohánynagytő^sde bórlője kövezetvám elengedésért folyamodott. A mennyiben dohánytőzsdék közeli összefüggésben állanak a dohányjövedóki igazgatóságokkal, melyek mindenütt élvezik a kövezatvám kedvezményét: a kórelem teljesítésének mi sem állott útjában. Kovács János, körgát melletti lakos a gát mellett levő anyaggödörből egy darabot kórt bérbe. A kórelem elutasításra talált. Kocziszky Mihály, ki a községtől egy legelőt bérel, kótségbevonta a legelőnek azt a nagyságát, amely után bórt fizet. Felmérés folytán aztán konstatáltatott, hogy a legelő nagysága a telekkönyvi adatokkal megegyezik. Az öntözött réten levő akol nem régen leégett s a biztosító-társaság ki is fizetett érte 370 korona kártérítést. A tanács most utasította az intézőt, hogy állapítsa meg, mennyibe kerülne egy uj akol. A főmérnök kifogásolta, hogy a községi költségvetésben az „Épületek fentartása" cím alatt szerepelnek az uj építkezések is. A tanács jelentéstételre utasította a számvevőt, aki a költségvetést összeállítja. A katonai kórház javításáról és a gyalogsági laktanya tatarozásáról szóló felvételi jegyzőkönyvek tudomásul szolgáltak. Több csekély jelentőségű személyi ügy letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Rajz- és festmény-kiállítás. A csabai Rudolf-főgimnáziumban rendezett rajz- és festmény-kiállítást pünkösd mindkét napján nagy közönség látogatta. Csaba intelligenciáján kivül néhány vidéki vendége is volt a kiállításnak, sőt mint örvendetes eseményt feljegyezzük azt is, hogy iparosaink is érdeklődtek a kiállítás iránt, s hogy egy egyszerű paraszt ember is sietett magának két olajfestményt vásárolni, hogy ezzel is bizonyítsa érdeklődését a kiállítás iránt. Bizonyos fokú intelligencia kell ahhoz, hogy egy egyszerű paraszt.- ember pihenésre szánt idejének egy részét egy tárlat megtekintésére fordítsa s anyagi erejéhez képest még szerezzen is magának egykét képet. Németországban ilyen esetek j ó néhány évtized előtt fordultak elő első ízben, mostanában (ugy vagy 40—50 óv óta) azonban már különösen a művészi gócpontok körül, nincs az a szerény paraszt hajlók, melynek falait egy-két eredeti festmény ne díszítené. Ha az ifjú házasok kelengyéjéből hiányzik véletlenül egy-két eredeti festmény, akkor legközelebbi alkalommal közös keresetükből első sorban is ezt a hiányt pótolják. Nálunk móg a vásárokon szerezhető külföldi olajnyomatok járják. E rövid kitérés után azonban térjünk vissza tárgyunkra: a kiállítás leírására. A rajzterembe lépve, a baloldali falon láttuk az első osztálybeliek festett görög diszitményeit és ceruzával rajzolt tájképeit. Olyan tisztán festett diszitményeket s oly szabatosan rajzolt tájképeket, mint amilyeneket Biró Bóla készített, első osztálybeliek munkái között ritkán szoktunk látni. Biró Bóla igyekezetét, szorgalmát szaktanára 10 koronás ösztöndíjjal jutalmazta. A másik falon voltak a n. ós III. osztálybeliek rajzai ós festményei. Itt a többek között kitűntek: Vidovszky Géza II. o. és Geiszler Gyula III. o. tanulók ügyesen rajzolt tájképei, diszitmónyei, Wagner Bóla III. o. tanuló mértani szerkesztései ós különösen Kvasz Jenő II. o. tanulónak tájképei, melyek alatt ott láttuk a kis cédulát, melyről a II. osztálybeli tanulók ürömtől sugárzó arcokkal olvasták, hogy az ő osztályukból került ki az, aki mint jeles rajzoló kitartó szorgalommal elnyerte Z v a r ín y i szaktanárnak évközben adott 20 koronás ösztöndiját. A IV. osztálybeliek diszitmónyei a bejárattól jobbra eső falat ékesítették. Ugyanazon diszitmónyek ezek, melyeket az előző kiállításokon láttunk, de más kezek készítették s mondhatjuk, kiváló nagy szorgalommal és ügyességgel. Ilyen aprólékos, kitűnő látást ós ritka türelmet kívánó munkát inkább a nők szoktak produkálni s talán éppen ez volt az oka annak, hogy leginkább a leányok állottak meg a fiu-konkurrensek munkái előtt s bizonyára dicsérettel honorálták Deutsch Jenő, Hegedűs Károly, Hursán János, Kvasz György, Petz Gyula, Szamek Lajos, Vámos Sándor munkáit. Hogy azonban e szépen feldíszített fal se álijon dísztelenül, odakerült mindjárt az első nap délelőttjén szintén egy kis cédula, mely azt hirdette, hogy Kvasz Györgyöt K 1 im e n t Endre tanitó 10-koronás ösztöndíjjal tüntette ki. Az V—VIII. o. görögpótló tanulók munkái az ajtóval szemben levő falon s a tanári asztal mögött levő falrészen voltak elhelyezve. Ezek a gimnáziális tanterv szerint készültek s mértani testeket, használati, díszítési tárgyakat, kitömött madarakat stb. ábrázoltak. A szakértők figyelmét különösen ezek a rajzok, illetőleg festmények kötötték le s azok dicséretét főképpen Botyánszky János, Csicsely János, Maros Tibor, Wagner Ferenc V. o, Herke László, Kiiment Z. Pál, Kohn Sámuel, Loykó Béla, Ritter Dávid, Tollas Bóla VI. o., Surányi Lajos, Szulyovszky Tivadar, Török Dezső VII. o., Szondi Lajos, Weisz Ferenc, Vaska Tivadar VIII. o. tanulók munkái illetik. I v á n y i Jenő VII. o. tanulónak mintegy 25 olajfestménye ós ugyanannyi aquarellje díszítette az ideiglenesen felállított egyik deszkafalat, mig annak másik oldalán szintén vagy 50—60 drb aquarell- és olajfestményét szintén egy VII. o. tanuló, Biró László állította ki. E festmények merész színezésükkel ós szóles ecsetkezelésükkel tűntek fel. A másik deszkafal egyik oldalán Hegedűs Károly, Kvasz György, Botyánszky Mihály, Tornyai Géza IV. o. tanulóknak mintegy 80—100 drb festménye volt látható, középütt Herke László VI. o. tanulónak nagy lelkiismeretességgel festett virág- ós gyümölcs zsáner festményeivel. Ezek közül H egedüs Károly kapta Haan Antal-féle alapítványból 10 koronát. Egy külön csoportban voltak láthatók Havas Gyulának ceruzával rajzolt ügyes önálló diszitményü tervezetei. Még meg kell emlékeznünk L e nh a r d t János és G u 1 y á s Sándor VIII. o. tanulók müveiről. Lenhardt festményei közül feltűntek : a katonai életből vett karikatúrák, négy drb halálfejet ábrázoló kép és Benczúr Gyula „Kedvenceim" cimü festményének másolata. Gulyás Sándor festményei egy deszkafalat ós két fekete táblát töltöttek be. A szemlélő — aki tudja, hogy Gulyás önnön szorgalmával — magín-tanitással — tartja fenu magát s amellett jeles tanuló — nem tudj?, hogy mit csodáljon e fiatal emberben, midőn a mintegy 80—100 drb festményét szemléli: rendkívüli termékenységét, mit e téren produkál, vagy azt a határozott művészi tehetséget, melylyel az Isten őt megáldotta. Müveiről ismertetést, móltatást olvasni nem elég : látni, tanulmányozni kell azokat. Gulyás, mint már lapunk pünkösdi számában említettük, R í e h á k János festményeivel együtt dicsőséget szerzett az intézetnek, amennyiben az intézetet díszoklevélhez ós aranyéremhez juttatta. A mostani kiállításon osztálytanára : Székely Vilmos, és szaktanára : Z v a r i n y i Lajos 20—20 koronás ösztöndíjjal tüntette ki. A kiállított képek közül igen sok darab vevőre is talált. Botyánszky Mihály IV. o. tanuló eladott két képet 430 K., Irányi Jenő VII. o. t. hat darabot 39 K., Lenhardt János VII. o. t. tizennégy darabot 48 K. és Gulyás Sándor tizenhárom darabot 147 koronáért. Móg ezenkívül a Csabai Nőegylet is vesz a tombolára néhány képet 30 korona értékben, ugy hogy a vételár a 270 koronát meghaladja. Az aranyérem megváltására adakozásból befolyt 37 korona. * Adakozás. Képvásárlás. Köszönet. A csabai Rudolf-főgimnázium a tavalyi londoni kiállításon díszoklevelet s aranyérmet nyert. Az aranyérem megváltásához az intézetnek pünkösdkor rendezett rajz- és festmény-kiállítását látogató közönség is hozzájárult szíves adományaii val, és pedig: Wagner Ferenc 5 K-t, Réthy Bóla 3, özv. Tokajnó Borbély Gizella, dr. Saíler Vilmosnó, Beliczey Tibor, Havran Pál, Thury Lajos, özv. Beliczey Rezsőné és Székely Vilmos 2—2, Neumann Henrik, Laurovics Ferenc, Petz József, Kelecsónyi György, Kvasz János, Remenár Adolf, Kintzig Jánosné (Arad), özv. Stojánovits Gyulánó, Badics Elek, Belenta Mihályné, ifj. Kocizkv Mihály, dr. Rell Lajosné, dr. Zsilinszky Endróné, Donner Lajosné, Pongrácz István (Tótkomlós) 1—1 koronával. Ezenkívül K 1 i m e n t Endre tanitó 10 koronát adott szorgalmas ós jeles rajzoló jutalmazására. A kiállítók eladott képeik árának tíz százalékát az aranyérem megváltására ajánlották fel s így tehát közvetve a képvásárlók is hozzájárultak az érem megváltásához. Képeket vettek : Kintzig Jánosnó 20 kor., Áchim Gusztávnó 5, Réthy Bóla 31, Stojánovits Lajos 36, Jasztrobszky Lónyay Sándor 36, Sebők Bóla 10, Gomba Károly 12, Dúsbaba Vilmos 17, Mázor Pál 6, Székely Vilmos 21, Zvarinyi Lajos 23, Bayer Lajos 1, dr. Weisz Frigyes 3, Irsa Ferenc 1-20, Kaczkó Mátyás 4*30, KallÓ3 Sándor 1, Fejér József 140, Rovács István 20 koronáért. — A főgimnázium nevében a szíves adakozóknak hálás köszönetet mond Zvarinyi Lajos főgimnáziumi rajztanár. A „cine mintye". Véres verekedés Kétegyházán. A román és délszláv fajú népek ál; talában hevesvérűek.. Ugy látszik, hogy ' a nap melegének még az emberi vérmérsékletre is van befolyása. Az északi I népek számítók, nyugodtak, mindenhez, móg a forradalmi eszközökhöz is előre megfontolt terv alapján fognak. A dé-