Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-27 / 42. szám

Békéscsaba 1Q09 május 27. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY mehet a miniszterhez. Nem lesz olyan bolond, hogy Békésmegyének még egyszer a szájába röpítse a sült galambot. Weisz Mór nem tágított és mikor szavazásra került a dolog, az egész intelligencia, még a gyulai is Csaba mellett szavazott; egyedül Weisz Mór szavazott a parasztpárt mellett. Hát ez nem volt szép dolog. Szemére is lobbantotta néki később Rosenthal Adolt: — Azt tudom, hogy nem szereted Csabát, de ezt még se kellett volna tenned. Bizonyosan a kötőgyári részvényeknek akartad megnyerni Achimékat. Weisz Mór rejtélyes mosolylyal hallgatott. A kataszter. Délben vidám társaság ült le ebédelni a „Komló" egyik hosszú asztalához. Összecsendültek a poharak, röpültek az anekdoták és a viccek. Egyszerre feltűnt a láthatáron dr. B e r ó n y i termetes alakja. Amint leült az asztalhoz, azonnal elkomolyodtak az arcok, mert elkezdett beszélni az értékkataszterről. Szörnyű magas színvonalon állott az előadása, tele volt technikus terminusokkal. Egyszóval nem tartozott a legmulattatóbb diskurzusok közé, ugy, hogy a vidám társaság fellélekzett, mikor körülbelül egy órahosszáig tartó fejtegetés után eltávozott. — No, hogy is van az a vicc, a melybe kezdtél az imént, -- hangzott minden oldalról. Az anekdotázó épen bele akart kezdeni, mikor egyszerre Kóhn Dávid a Berényi helyére ül ós szintén el kezd előadást tartani. És miről másról, mint — a kataszterről. Ez már sok volt annyi érző kebelnek. Lassan-lassan el is szökdöstek az asztaltól, ugy, hogy végül nem maradt ott más, mint T a r d i Lajos, a vésztői jegyző, aki krisztusi türelemmel hallgatta végig a második fejtegetést is a kataszterről. Kilenoórás ülés. Még a régi megyebizottsági tagok sem emlékeznek közgyűlésre, amelynek olyan óriási anyaghalmazzal kellett vo'na megbirkóznia, mint a hétfői közgyűlésnek. Közel kétszáz ügydarabot kellett lemorzsolniok a megyeatyáknak. Természetesen ilyen rengeteg tárgysorozatban nagyon sok érdekes ügy foglal helyet. Legérdekesebb és legizgalmasabb vitát provokálók voltak azonban a parasztpártnak a csabai jegyzőválasztás ellen tett kirohanása, a földadókataszter kiigazítása ós a csabai kulturház ügye, melyekkel külön cikkekben foglalkozunk. Az érdekes közgyűlésre nagyon sokan vonultak fel a bizottsági tagok a vármegye minden részéből. Különösen a csabai tagok voltak nagy számmal képviselve, amit indokolttá is tett az a i sok csabai ügy, mely a közgyűlésen szerepelt. Tudósításunk a közgyűlésről a következő : Az uj közúti törvény. Kisebb ügyek. D ő r y Pái főispán pontban 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést, amely után D a i na e 1 S índor dr. főjegyző főbb vonásokban ismertette a vármegyei hivatalos lapban megjelent alispáni jelentést a megyének a mult közgyűlés óta törtónt közérdekű eseményeiről s a vármegye közállapotáról. Ezeket annak idején lapunkban mindig ismertettük részletesen s ezért fölöslegesnek tartjuk rájuk újból visszatérni. A számonkérőszéknek a tiszlíkar tevékenységéről szóló jelentése, az árvaszék jelentése, a megyei, a kórházi költségvetések és különböző zárószámadások tudomásul szolgáltak. A dr. H a v i á r Gyula lemondása folytán megürült h. tiszti főügyészi állásra dr. Török Gábor és dr. S im o n k a György voltak a jelöltek. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, 70 szavazattal 35 ellenében dr. Török Gábort választotta meg h. tiszti főügyészszó a közgyűlés. A kereskedelmi miniszternek a vármegye közúti alapjára vonatkozó leirata szerint a közúti alapból 492,000 koronányi összegre nincs fedezet. Minélfogva az ntépitési költségvetést 1.200,000 korona helyett 700,000 koronában állapítja meg. Ezenkívül nem hagyott jóvá SOK, * a költségvetésbe felvett tételt. Az állandóválasztmány javaslata erre vonatkozólag ; az volt, hogy a közúti alap adósságait ! konvertálni kell egy 700,000 koronás | kölcsön felvétele által. A kölcsön felvételére a lépések már meg is történtek, amennyiben a naegye ajánlatot kért a Magyar jelzálog Hitelbanktól, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól ós a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól, amely utóbbinak ajánlata legkedvezőbb lóvén, ettől javasolja az állandó-választmány a kölcsön felvételét. A közgyűlés a javaslathoz hozzájárult. D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző ismertette az uj közúti tervezetét, melyre vonatkozólag kéri a kereskedelmi miniszter a törvényhatóság véleményét,. Az uj törvény szerint megszűnik az útadó, a közmunka ós mindenfelé úgynevezett járási utak épülnek. A tervezet szerint 18 óv alatt kiépülnek az utak az egész országban. Ennek ellenében az útadó 3%-kal emelkedni fog, ugy hogy 13 százalók lesz. K. Schriffert József nem tartja helyesnek az útadó emelését, hiszen még a mostani 10%-os útadó is terhes a kisemberre nézye. Ambrus alispán: Nagyszabású útépítési tervet foglal magában a törvénytervezet. Ha az a programm keresztül megy, akkor 18 óv alatt az ogész országban mintaszerű jó utak lesznek, amelyek óriási kihatással birnak a közlekedés ós forgalom emelkedésére. A 13%-os uj útadó nem jelent nagy emelkedést, mert az emelkedés fejében megszűnik mindenütt a közmunka. A felterjesztésben azonban különösen azt kell hangsúlyozni, hogy a közutak az ártéri adózás alól kivéttessenek, mert az napy teher a vármegyére, vagy ha ez nem lehet, akkor a medrek után keli fizetni u'adót. K. Schriffert nem tartja szükségesnek a dü ő-utak kikövezését, mert a kövezet rontja a ló lábát. D a i na e 1 Sándor dr. főjegyző: Az előterjesztését, ugy látszik, félreértették. A miniszter nem azért küldötte le a tervezetet, hogy tárgyalja és döntsön fölette a megye, hanem csak észrevételeket kér. És az észrevétel pedig benne van az állandó-választmány javaslatában, amely a közutaknak az ártéri adók alól való kivételét kéri. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, a többség az állandó-választmány javaslatát fogadta el. Munkássegélyek. A főügyész jutalmazása. A földmivelésügyi miniszter a vármegyéhez rendeletet küldött, melylyel a munkáslakásokra eddig engedélyezett állami segélyből visszatórülŐ összegek kiosztásáról, kezeléséről alkotott szabályrendeletet módosította. A módosított szabályrendelet értelmében a munkáslakások törlesztésére segélyben csabai, békési ós orosházai munkások részesülnek ebben az évben. Az állandóválasztmány ilyen értelmű javaslatához a közgyűlés hozzájárult. Arad városának a 13 vértanú kivégzési helyének megváltására irányuló átirata kapcsán a közgyűlés 700 korona hozzájárulást szavazott meg a hazafias célra. Csanádvármegye átirata fölött,jmely a kórházi orvosoknak ós tisztviselőknek a megyei tisztviselők sorába való beosztását célozza, napirendre tért a közgyűlés, mert a kórházak igazgatói ebben a kérdésben most tárgyalnak és e tárgyalás eredményéig időszerűtlen is volna a határozathozatal. Barsvárnaegyónek a felekezeti lelkészek javadalmának 2400 koronára történendő felemelését célzó átirata fölött az állandó-választmány napirendretérést javasolt. Veress József ajánlja a pártolást, mert ezek a lelkészek, akik egyetemi képzettséggel birnak, megérdemlik, hogy legalább 2400 korona fizetésük legyen, ne 1600 korona, mint most. Daimel főjegyző nem hiszi, hogy a felirat sikerrel jár, naert éppen most rendezték törvényesen a lelkészek fizetését. Azért javasolta a napirendre tórést. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Z ö 1 d y Géza tiszti-főügyész a vármegye ellen indított Kreuchel-féle pörben éveken keresztül fáradhatatlan munkásságot fejtett ki és nagy jogi tudásával sikerült neki a vármegyét 90.000 korona lefizetésétől megmenteni. Mindezért a nagy fáradtságért nem állapított meg neki semmi ügyvédi költséget a biróság. Erkölcsi kötelessége volt tehát a vármegyének, hogy Zöldyvel szemben valamiképpen lerója háláját. Ezért az állandó-választmány 600 korona tiszteletdíj megadását hozta javaslatba. A nagy számmal jelenlevő ügyvédbizottsági tagok ezt az összeget kevésnek találták. Ambrus alispán : Számolni kell a fedezettel. Maximum 800 koronát bir meg ez a fedezet. A közgyűlés a 800 korona jutalmat egyhangúlag megszavazta Zöldy főügyésznek. A vármegyei községi jegyzői nyugdijalap annyira kimerült a nagyszámú nyugdíjazások folytán, hogy ennek következtében özv. H a t y Károlyné, özv. Belenczóresi Józsefné, özv. M uc s i Mihálynó és Z e k e Ferencnó segély iránti kórelmeit el kellett utasítania ugy a nyugdijválasztmánynak, mint a közgyűlésnek. Az újonnan rendszeresített alügyészi állás munkakörét megállapította a közgyűlés. E szerint az alügyésznek a főügyószszel egyenlő munkakört kell betöltenie és magán-ügyvédi praxist csak olyan mértékben folytathat, hogy a hivatalos dolgait el ne hanyagolja. Az állás betöltése az őszi közgyűlés feladata lesz. A vármegye honvód-hadapródiskolai alapítványra pályázó öt ifjú közül a közgyűlés első helyen D e n h o f f Antalt, egy vármegyei tisztviselő fiát hozta javaslatba. A megyebizottsági tagok útiköltsége ügyében a községek megkérdeztetvén, egyedül Békés volt hajlandó a költség megfizetésére. Mivel a községek nem nyilatkoztak egyértelműen, a közgyűlés fentartotta régebbi határozatát, mely szerint sem a megye, sem a községek nem kötelesek útiköltséget fizetni a megyebizottsági tagoknak. Bodóky Géza dr. lemondott közigazgatási gyakornoknak az a kérelme, hogy február és március havi fizetését utalja ki a vármegye, nem teljesíttetett, mert a megye nem tehet arról, hogy a lemondást tudomásul vevő alispáni iratot tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt csak két hónap múlva lehetett noki kézbesíteni. A csabai tisztviselők fizetésemelése. Most egy Csabát szintén nagyon érdeklő ügy, a tisztviselők fizetésrendezése következett. Lapunk olvasói bizonyára ismerik már azokat a nehézségeket, melyekkel e szegény, folyton anyagi gondokkal küzködő tisztviselőknek át kellett esniök, mig annyira jutottak, hogy végre-valahára, évek multán, a képviselőtestület fölemelte némileg a fizetésüket. Ez a határozat is csak nagynehezen, egy szótöbbséggel mehetett keresztül, mert akadtak olyan zsírban és pénzben uszó, de azért folyton jajgató tagok, akik irigyelték a tisztviselők kenyerét ós ellenük szavaztak. Sőt nadrágos emberek is voltak köztük, akik nem átallották együtt szavazni a rendbontókkal. Az egy szótöbbséggel hozott határozat ellen három felebbezós is érkezett a megyéhez, nevezetesen ifj. Kocziszky Mihályé, aki az egész fizetésemelést megfelebbezte, továbbá C h r i s ztián Györgyé és Megyeri Imréé, akiknek csak egyes pontok ellen volt kifogásuk. A határozat körülményeit és a fellebbezéseket Kiss László ismertette. Az ifj. Kocziszky felebbezósének egyik érve az volt, hogy a közgyűlés nem döntött Szeberényi Zs. Lajos halasztó indítványa fölött. Másik pedig Zsilinszky Sándor szavazata, akinek a felebbezés szerint nem volt szavazati joga, mert mint tisztviselő, érdekelve volt. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a fizetésrendezósi határozatot meg kell semmisíteni, naivel egyrészt az egy szótöbbséggel hozatott, másrészt pedig egy miniszteri rendelet értelmében Zsilinszky Sándor mint helyettesítésre kirendelt tisztviselő, nem bir szavazati joggal. Az ilyen tisztviselő csak azt a hivatalt töltheti be, amelyre kirendelték, annak szavazati joga nélkül. Az az érv azonban elesik, hogy neki az érdekeltség cinaón nem volt szavazati joga. Zsilinszky nem volt érdekelve, mert az ő fizetését nena emelték. A közgyűlés — sajnos — elfogadta az állandó választmány javaslatát s igy a szegény tisztviselők jó ideig várhatnak ismét, mig fizetésemelésük ügye szőnyegre kerül. Az öcsödi hidvám és egyebek. Az Öcsöd melletti Körös-hidra vonatkozólag a törvényhatóság kérelmezte, hogy mivel a hid a törvényhatósági ut vonalába esik, a vámszedési jog a megyére ruháztassék, ezzel kapcsolatban Öcsöd község is adott be kérelmet az iránt, hogy a hidvám alól az öcsödi ós a környékbeli lakosok fel legyenek mentve. Az állandó-választmány javaslata szerint a kérelem nem teljesíthető, mivel a hid fentartása sok pénzb9 kerül s ezt a megyének kell fedeznie. Még a vámszedési jog megszerzése esetén is ráfizet a megye. Oláh Sándor öcsödi jegyző legalább a helybeli lakosokra kéri a hidvám alól való felmentést. Régebben a hid fentartásáról a község és az uradalom gondoskodott s a kórelem nem tell jesitése esetén kellemetlen helyzetbe jutna a község az uradalommal is Azonkívül nagy elógületlenség kútforrása lenne a vámszedés, ami a konzervatív ós nyakas öcsödi népnél kiszámíthatatlan következményekkel járna. Méltányossági szempontból kéri, hogy a közgyűlés ne helyezkedjék a szigorú jog álláspontjára. Közbeeső javaslatot is tesz, mely szerint talán a túlságosan nehéz terhek után, mint például a cséplőgépek, lehetne vámot szedni. Ambrus alispán a felszólalást félreértés következményének tartja. Felolvassa a törvény ide vonatkozó szakaszát, naely szerint a hidvám alól fel vannak mentve a község belterületén, vagy határában élő lakosok. Ez a kijelentés megnyugtatta az öcsödieket. Mezöberény község olyan megállapodást kötött a két községi orvossal, hogy a kocsiátalányukat 400 koronáról 120Ó koronára emeli, de ennek ellenében az orvosok nena az újonnan megszabott nagyobb, hanem a régi kisebb látogatási dijakat kötelesek szedni. E megállapodás ellen az ott lakó két magánorvos S t r a s s e r Mór ésBerényi Kálmán felebbezést nyújtottak be a törvényhatósághoz, melyben heves hangon támadják meg a községet. A megállapodást, mint amely őket exisztenciájukban fenyegeti, erkölcstelennek nevezik. Az állandó választmány javaslata szerint a megállapodást nem is kell jóváhagyni a közgyűlésnek, mert az a mult évben alkotott uj közegészségügyi törvény rendelkezéseivel egyenes ellentétben áll. Ha pedig a község a felebbezés „erkölcstelen" kitétele által sértve érzi magát, ugy tegye meg a törvényes lépéseket. W i n t e r, mezőberényi biró ajánlja a megállapodás elfogadását, mert az jobb ugy az orvosokra, mint a szegényebb népre is. Az orvosoknak jobb sürü 20 krajcár, mint ritka korona. Ambrus alispán: De ez a megállapodás szembe helyezkedik a törvénynyel. D ő r y főispán : Abban a községben magánorvosok is vannak és humanitárius szempontokból azokat is figyelembe kell venni. Ajánlja elfogadásra az állandó választmány javaslatát. A kórdós szavazás alá bocsáttatván, a többség az állandó választmány javaslata ellen döntött. D ő r y főispán e határozat felebbezését jelentette be. Békés község képviselőtestülete a segéd- és kezelő-személyzet fizetését 800 koronáról 1000 koronára emelte föl. E határozat ellen néhány alak felebbezést nyújtott be. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a közgyűlés utasítsa el a felebbezést és hagyja jóvá a képviselőtestület határozatát. A felebbező P a p p József a javaslat ellen, Török Gábor dr. pedig mellette szólalt fel. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, a többségben levő ós a tisztviselőket gyűlölő parasztság még ezt a csekély emelést is leszavazta. Ugyancsak Békés község legutóbbi közgyűlésén a megüresedett állatorvosi állásra '25 szavazattal 24 ellen J a n t y i k Józsefet választotta meg. Ez ellen felebbezést nyújtottak be néhányan azzal az indokolással, hogy Illés József törvénybiró jogtalanul szavazott. Az állandó választmány megállapítván a törvénybíró szavazati jogát, a felebbezós elutasítását hozta javaslatba. A közgyűlés ebben az értelemben is határozott. A hivatalszolgák szabadságideje. Kisebb ügyek. A vármegyei hivatalszolgák azzal a kórelemmel fordultak a törvényhatósághoz, hogy évenként adjon nekik minden külön kérelmezés nélkül 14—14 napi szabadságot Az állandó-választmány nem javasolta a kérelem teljesítését, mert az egyrészt a szabályrendelet intézkedéseivel ellenkezik, másrészt pedig indokolt esetekben a szolgáknak ugy is kijár a megfelelő szabadságidő. A tisztviselők is csak indoknlt kérelem alapján kaphatnak szabadságot ós visszás helyzet állana elő, ha a szolgák több joggal bírnának, mint a tisztviselők. S i na o n k a György dr. az általános emberi szempontok figyelembe vételével ajánlja a kérelem teljesítését. Hogy a tisztviselők ne szenvedjenek joghátrányt, ő készséggel megszavazná nekik is a szabadságolásnak a szolgák által kérelmezett formáját, D ő r y főispán szintén javasolja a kérelem teljesítését, mert esetleg tömegesen kérnének szabadságot a szolgák, ami nagy rendellenességekre vezetne, meg kell állapítani bizonyos sorrendet. Erre vonatkozólag leghelyesebb volna, ha az alispán a jövő gyűlésig egy szabályzatot alkotna a szabadságolásról.