Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-23 / 41. szám

10 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY így kis pénzmagra tehessen szert. Most például olyan gondolattal foglalkozik, amely egyenesen barbárnak nevezhető. Nevezetesen ki akarja irtani a város­írdőt. Ezen a bacillusoktól folyton fe­nyegetett Alföldön szinte egészségügyi Srdek megbecsülni minden lombos fát, hát még egy erdőt. A szerencsétlen Gyula erre nem gondol. Neki pénzre, azoknak a fáknak az árára szüksége van, tehát félre a hygienával! Mehet az egész­ség, folyjon a pénz ! Kérelemmel for­dult a földmivelésügyi miniszterhez, hogy engedje meg a városerdő kiirtá­sát. Kérelmét azzal indokolja, hogy az srdő fáit a különböző rovarok egyre pusztítják, ugy hogy további fenntartá­sának semmi célja nincs. Dehogy nincs. Más erdőket és más fákat is pusztítanak a rovarok, mégis fennállanak, mégis élnek. A földmivelésügyi miniszter a kérelmat leküldötte a vármegyei erdé­szeti albizottsághoz véleményezés és ha­tározathozatal végett. Reméljük, hogy az albizottság nem véleményezi Gyula kérelmének teljesítését s azt a szép erdőt megmenti a barbár baltacsapásoktól .. . — Egy képviselő körútja. Fábry Ká­roly, a gyomai választókerület népszerű országgyűlési képviselője áldozó csü­törtökön folytatta körútját, melynek célja kerülete összes községeinek meglátoga­tása. Március 15-én Gyomán és Endrő­dön volt, húsvétkor a sárréti községe­ket járta be, ahol igazi, őszinte szere­tettel és lelkesedéssel fogadták. Hasonló fogadtatásra talált Köröstarcsán is, mely­nek igaz magyar népe már a község határán várta fellobogózott fogatokkal és ugy kisérte be a községbe. Fábry Károly meglátogatta az összes köröket és mindenütt beszédet mondott a poli­tikai helyzetről s a kataszteri kiigazítás­ról. Este a müeniumi kertben bankett volt tiszteletére, amelyeknek csak a hajnali órákban lett vége. — Esküvő. Szilágyi Károly tisza­barcai tanitó szerdán délután tartotta esküvőjét Szarvason Süveges Pál leányával: Ilonkával. — A B.-Csabai Termény- ós Árúraktár Részvénytársaság igazgatósága legutóbb tartott ülésén Rajz Jenő árúraktári ügyvezető-igazgatót és Dusbaba Vil­most, az Aradi Ipar- és Népbank Fiók­intézetének ügyvezető-titkárát cégjegy­zési joggal ruházta fel. — A szeghalmi Körös-hid. A kereske­delemügyi miniszter a szeghalmi Sebes­körös-hid alépítményeire ós vasbeton­szerkezetére vonatkozó terveket felül­vizsgálta és némi módosításokkal jóvá­hagyta. Utasította egyúttal a vállalkozót, hogy mire a hid készen lesz, gyűjtsön össze 81.000 kilogrammnyi, próbaterhe­lésre alkalmas anyagot. — A gyomai népgyűlés. A gyomai vá­lasztókerület polgársága — mint már mult számunkban irluk — ma vasárnap délelőtt 11 órakor Gyomán népgyűlést tart, melynek tárgya az önálló-bank ügyében való állásfoglalás lesz. A nép­gyűlésre Fábry Károly képviselő kí­séretében meg fognak jelenni L o v á s z y Márton, B a 1 o g h y Ernő és Lázár Zoárd országgyűlési képviselők is, az önálló bank törhetetlen hívei. A népgyű­lésre nagy készülődés folyik az egész választó kerületben. — Portómentesség a földadó-kataszter kiigazításánál. A pénzügyminiszter közzé­teszi, hogy a kereskedelemügyi minisz­ter a földadó-kataszter kiigazítása körül váltott levelezésekre portómentességet engedélyezett. Az országos vármegyei í és városi földadó-bizottságok elnökei és előadói, valamint a kinevezendő ka­taszteri biztosok hivatalos leveleiken föltétlen portóm ontességet élveznek. Az országos földadó-bizottságok tagjai saját bizottságuk elnökéhez közön íéges leve­leket, levelező-lapokat, iratcsomagokat portómentesen küldhetnek, de rá kell azokra jeg.yezniök: „Földadó-kataszter kiigazítási ügyben portó mentes". Ugyan­ily följegyzéssel ellátva, portómentesek a községi elöljáróságok által postára adott közönséges és ajánlott levelek, levelező-lapok és iratcsomagok is. Azon­kívül az érdekelt birtokosoknak a föld­adó-bizottságok elnökeihez .intézett kö­zönséges ós ajánlott levelei, levelező­lapjai ós iratcsomagjai szintén portó­mentességben részesülnek, ha azokat a városi vagy a községi elöljáróság hiva­talos bélyegzőjének lenyomatával el­látja. — Halálozás. Huba János szarvasi tanitó édesanyja, özv. Huba Jánosné 76 éves korában végelgyengülésben meghalt. — Uj orvosok a megyei közkórházban. D ő r y Pál főispán a gyulai közkórház­ban dr. Weinberger Hermannt al­orvossá, dr. G e i g e r Józsefet és dr. Bárdos Jenőt pedig segédorvosokká nevezte ki. — Harcszerű céllövészet. A katonák a meleg napok beálltával nekifogtak a munkának. Csak nem régen hirt adtunk arról, hogy a csabai 101-ik gyalogezred behívott tartalékosai a nagyréten harc­szerű lövészetet tartanak s most ismét hasonlóról kell hirt adnunk. A gyulai 2 ik honvédgyalogezred parancsnoksága ugyanis értesítette a csabai főszolga­biróságot, hogy junius 2, 3, 4. és 5. napjain a Dajka kert közelében a ta­vaszi réten harcszerű céllövészetet ren­dez. A lövészet reggel 7 órakor kezdő­dik és déluján 4 órakor ér véget. Ez alatt az idő alatt a körülzárt területen semmiféle élőlénynek nem szabad meg­fordulnia. Még a tanyák lakóinak is oda kell hagyniok arra az időre laká­saikat. A rendőrség az érdekelt lakos­ságot azonnal értesítette erről miheztar­tás végett. — Előadás a kenderáztatásról. F ü­r e d i Lajos gazdasági szaktanító, ki a földmivelésügyi miniszter megbízása folytán az ország különböző városaiban előadásokat tart a len- és kenderterme­. lés előnyeiről, értesítette az előljárósá­i got, hogy e hónap 27-én Csabára érke­1 zik szakelőadásának megtartása céljából. A földmivelésügyi miniszter ugyanis, mint a Füredi iratából kitűnik, Csabán műkenderáztatót szándékozik felállítani. Ezért szükséges a Füredi előadása. He­lyiségről, a vendég fogadásáról és a polgárságnak alkalmas módon és idő­ben való összetoborzásáról W i 1 i m István gazdasági intéző gondoskodik. — Csabai munkás szerencsétlensége Budapesten. R i b á r György békéscsabai illetőségű ácssegédet messze szülőföld­jétől, Budapesten érte halálos szeren­csétlenség. Egy épülő nagy bérkaszár­nya tetőzetén dolgozott éppen, amikor megbotolva, elveszítette az egyensúlyt, lebukott és halálra zúzta magát. A sze­rencsétlenül járt munkás holttestét ott temették el Budapesten. Hozzátartozói­hoz csak munkakönyve érkezett meg, melyet most küldött a csabai elöljáró­sághoz a budapesti VII. kerület elöljá­rósága. — Óvodabezárás. Ambrus Sándor alispán a csabai Lizsáky-féle óvodát, mely már a tél folyamán is be volt csukva egyszer: vörheny-járvány miatt bezáratta. — Egy tótkomlósi feltaláló. A „Szabad­ság" cimü amerikai hírlap egy nemrégi számában a „H. C. Evert" nevü ameri­kai szabadalom közvetitő-társaság a kö­vetkező rövid jelentést hirdeti: „Az elmúlt hót folyamán a következő szaba­dalmakat szeieztük meg ügyfeleinknek: John Benyó hajócsavarok, 40.000 dol­lár . . ." Érdeklődni kezdtünk a dolog iránt s most örömmel közölhetjük, hogy a szerencsés feltaláló Tótkomlós szü­lötte : Benyó János fiatal gyógysze­rész-segód, ki vagy két évvel ezelőtt kenyérkereset céljából kénytelen volt Amerikába vándorolni s ott egy geni­ális eszméje folytán jómódot szerzett magának, örömet, hírnevet egyszerű földmives atyafiainak, Tótkomlósnak és hazánknak is. Benyó János bizonyos uj szerkezetű csavar-rendszert eszelt ki, melynek segélyével a vizi jármüvek, a hajók menetsebessége tetemesen növel­hető, sőt megkétszerezhető. Nagyjelen­tőségű találmány. Áldásai kiszámíthatat­lanok, valamint az abból származható hírnév és anyagi haszon mérve is. Ha nem csalódunk, itt elsőrendű találmány­ról van szó, melynek csak az első kiál­lítása 40.000 dollárra van becsülve ós földink az amerikai Egyesült-Államoktól egy kitüntető okiratban 17 évre nyert korlátlan szabadalmat találmányának ter­jesztésére. Az ügyessógótől függ most már, hogyan értékesíti szerencsés esz­méjének gyümölcsét. Lám, a tótkomló­siakról s a minden oldalról ostromolt községről nem csak kellemetlen, de ör­vendetes hírek is közölhetők, csak lenne közlőjük. Ajánljuk ezt — irja tudósítónk — figyelmébe azoknak, akik abban ta­lálnak élvezetet, ha raghatnak egyet saját községükön. — Kinevezés. Darányi Ignác föld­mivelésügyi miniszter a kisérletügyi sze­mélyzet tiszti létszámában Szeberényi Pál okleveles vegyészmérnököt ideigle­nes minőségű fizetéstelen segódvegyósz­szó nevezte ki. — Lókötés. A romantikus betyárvi­lág tipikus alakjai: a lókötők, általános vélemény szerint, letűntek már az élet színpadáról. Ezt a díszes mesterséget most már legfeljebb a cigányok foly­tatják. Ilyen lókötő-cigányok vitték el csütörtök éjszaka Neumann György gyulai mészáros két szép paripáját, ame­lyeknek értéke meghaladja az 1000 ko­ronát. Még este fütyörészve kötötte be őket a kocsis az istállóba és reggel már hült helyük sem volt. A tolvajok olyan zajtálanul és észrevétlenül dol­goztak, hogy a tanyában senki sem vette őket észre. Hogy cigányok lehet­tek, onnan gyanítják, hogy a lopás előtti napon nagy karavánja vonult el a tanya előtt Fáraó ivadékainak. A csendőrség erélyesen nyomoz a tolvajok ! után. - Bizottsági ülés. Békésvármegye l építkezési bizottsága pénteken délután j ülést tartott, melynek tárgya a jövő évi ' költségvetés megállapítása volt. — A figyelmes bizottság. Mulatságos eset történt e hónap 19-én Csabán. A csabai selyemfonoda vízmüvei tárgyá­ban ugyanis eredetileg arra a napra volt kitűzve a végleges tárgyalás. Idő­közben azonban ideiglenes megállapo­dások történtek, amelyek miatt a bizott­ság elnöke, az alispán a végleges tár­gyalás napját bizonytalan időre elhalasz­totta. Erről értesitette a bizottság tagjait. Mennyire elcsodálkozott azonban, mikor 19-én egyre-másra csilingelt fülébe a telefon. — Halló, alispán ur ? — Igen! — Kérem, a bizottság már együtt ül, még csak elnök ur hiányzik, miért nem jön? — Hiszen értesítettem az urakat, hogy a tárgyalást bizonytalan időre el­halasztottam ! — Bocsánat, hát az volt abban az iratban? Nem is tudtuk! Kisült tehát, hogy a lelkiismeretes bizottsági tagok közül egyetlenegy sem olvasta el a címükre érkezett alispáni iratot. — Marólúg eoy zsebkendő miatt. B o­z ó k i Anna, 21 éves kávésleány a „Fiume"-kávéház konyhájában szorgos­kodott már hónapok óta. Töltögette a feketéket, meg a kapucinereket délután­tól reggelig. A szemrevaló leány e mel­lett szívesen kacsintgatott a jókedvű éjszakai lovagokra, amikor alkalma volt reá. Megszokott életfolyását azonban szerdán egy kellemetlen incidens zavarta meg. Bozóki Annát meggyanúsították azzal, hogy egy zsebkendőt ellopott. 0 sírva, kétségbeesetten tiltakozott a gya­núsítás ellen, de hiába volt minden: a zsebkendőt megtalálták nála. Ezt a szé­gyent nem tudta elviselni ós este maró­lúggal megmérgezte magát. A végzetessé válható tettet azonban hamarosan észre­vették s az előhívott orvos azonnal el­lenmérget adott be neki ós a kórházba szállíttatta. Igy Annának semmi baja sem történt egy kis rosszulléten, meg egy kis gyomorfájáson kivül. — Ö< zeégett cselédleány. Sós Etel 22 éves orosházai cselédleány pénteken este gyorsforralón vacsorát melegített. Vigyázatlansága folytán a gyorsforraló felborult ós a kékes lánggal égő folya­dék a ruhájára ömlött, mely azonnal tüzet fogott. A szerencsétlen ieány- el­veszítette a fejét ós kétségbeesetten fut­kosott össze-vissza, ami még jobban szította a tüzet. Mire e valóságos élő fáklyáról le tudták szakgatni a ruhát, oly borzalmas égési sebeket szenvedett, hogy szombat reggelre meghalt. — Köszönetnyilvánítás Özv. Ursziny Dezsőnó urnö a csabai római kathoiikus uj templom főoltárára adományozandó szőnyeg vételárához 60 koronával hoz­zájárult, mely adományért köszönetet mond özv. Beliczey Istvánnó. — Tüzek Békéscsabán- Mult számunk megjelenése után két helyre is elláto­gatott Csabán a vöröskakas. Csütörtö­kön Hrabovszky György erzsóbet­helyi lakos háza gyulladt ki, azonban a tüzet hamar észrevették ós igy sike­rült elfojtani. A kár mindössze körül­belül 100 korona. — Szombaton délután Weisz mészárosnak a Körgát melletti kis tanyáján támadt tüz. A hamarosan kivonult tűzoltóság buzgó és fáradtsá­gos munkával elejét vette a nagyobb veszedelemnek, ugy, hogy csak egy is­tálló esett a lángok martalékául. — Ebzárlat. A nagy meleg folytán a kutyák között ismét erős mértékben fellépett veszedelmes betegségük, a ve­szettség. Még pedig oly mértékben, hogy Csabán és Békésen az illetékes főszol­gabiróságok kénytelenek vollak 40 na­pos ebzárlatot elrendelni. Kondorosi csárdáról. Azon alkalomból, hogy a megyei lapok is megemlékeztek a kondorosi csárda ellen történt ama merényletről, miszerint egyesek jóakarata a csárdát italmérési jogától akarta megfosztani, legyen szabad néhány sorral a nagy közönséget a csárda mai állapotáról tá­jékoztatni. A csárda keletkezéséről hiteles ada­tok nincsenek, csak ugy hozzávetőleg száz ós egynéhány évesnek mondják. Fekvése észak-déli irányú, most már cseréppel fedett, elég magas és téglá­ból épült. Eredetileg náddal volt fedve és csak ujabban került cserép alá. Bejárata a falu keletkezése előtt nyugati irány­ban volt, csak később tették át a keleti oldalra, mikor is romantikája rovására rajta többféle átalakítás vált szükségessé. A nyugati oldal régi bejáratánál levő nagy boltíves folyosóit befalazták, azok helyett keleti oldalán váglak abla­kokat, ajtókat, ami nem volt könnyű feladat, mivel a falak olyan erősek vol­tak, hogy pl. egy ajtó kivágatása két kőmivesnek másfél napjába került. Később, mikor nádfedelét felcse­rélték cseréppel, folyosóit szélesítették, ereszét felemelték, betonirozták, aceti­lén világítást vezettek be, több közbeeső falat lebontottak, hogy n gyobb terme­ket kapjanak, egyebek között egy nagy tánctermet. A régi hires csárda a civi­lizáció hatása alatt egészen elvesztette régi romantikus alakját. Most legfeljebb a régi kéménye, mely betyároknak szolgált búvóhelyül, egynéhány helyi­sége és külső falai a régiek. Igy, ha József-főherceg Őfensége csakugyan cer­klét óhajtott volna tartani a csárdában, egészen nyugodtan tehette volna meg azt, mert bizony az Arany János által megénekelt, gulya-ménekkel körülvett nádfedeles, alacsony ereszü csárda át­vedlett a mai kor kívánalmainak meg­felelően vendéglővé, melyet ma már 5000 lakossal biró község zaja vesz kö­rül, hol a Dréher-sör manapság épp oly fogyasztási cikk, mint akár Budapesten, a Szikszai-ban, különben az is „Ehm" lett. Földalatti folyosói, búvó helyei, a falakon keresztül-kasul vezetett titkos ajtóinak ma már nyomai sincsenek. Rózsa Sándor betyár-bandájának kedves tartózkodási helye megváltozott alakjá­ban ugyan, de még ma is azon a he­lyen áll, hol ezelőtt. De mig régen a rettegett puszták vad fiai a véletlenül odavetődött utast fosztották ki, addig ma márvány asztalainál az ördög bibliá­ját keverik a bentlakók. Igy változik minden a nap alatt, változnak az emberek is, kik egymás­nak adják a titkot, melyet a csárda múltjáról tudnak vagy tudtak. Azok is mindennap kevesebben lesznek, ugy, hogy nemsokára, mikor az uj tulajdo­nos által ujabban tervbe vett építést megkezdi és a régi csárda helyén egy modern épület fog állani, az utókor a régi valóságot mesének fogja tartani. Ugy hallom, hogy azok, kik a csár­dát ital mérési jogától akarták megfosz­tani, azzal érveltek illetékes helyen, hogy a csárda egy községi iskola és egy templomtól nincs a törvény által megengedett 100 méter távolságra. Az lehet, én nem mértem, de megjegyzem, hogy a csárda, mely a régmúltban épült, igazán nem tehet arról, hogy mintegy" 80 évvel később, a §§-ok ko­rában épült templomot ós iskolát nem egy kilométernyire építették tőle. Nincs a községi lakosságnak arra szüksége, hogy több korcsmája legyen, mint iskolája ; de hogy a csárda, melyet dalokba foglalva az egész országban, sőt külföldön is emlegetnek — megszűn­jék — az ellen tiltakozunk. Nem azért, mintha annak története nagy erkölcsi vonatkozású tárgy lehetne a tudomány szolgálatában, hanem a régi nagy idők ezen meglevő jele községünknek tovább is nevezetessége maradjon. Mikor a kon­dorosi ember utazásában kondorosi la­kosnak mutatja be magát, azonnal na­gyobb a tisztelete, mert hajh ! a betyár­óietet felcseréltük a civilizációval — ta­lán ez is érdem ? De talán elég lesz, hisz aki azt nem tudja megérteni, hogy mi a csárda Kon­dorosnak, az azt sem tudja megérteni, hogy miért emlegetjük Mohácsot áhítat­tal, miért gondolunk szomorúsággal Vi­lágosra, miért örömmel Isaszegre, Vácra, Branyiszkóra, Bicskára ? stb. És miért gondolunk undorral az eperjesi mészár­székre, miért iszonyattal mohi pusztára ? Utóvégre Kondorosnak nem szégyene, hogy pusztája a betyárok kedvenc tar­tózkodási helye volt. Sőt, — mint azt már említettem — érdeme, hogy a betyárvilágot a civi­lizációval cserélték fel.

Next

/
Thumbnails
Contents