Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-23 / 41. szám

10 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY így kis pénzmagra tehessen szert. Most például olyan gondolattal foglalkozik, amely egyenesen barbárnak nevezhető. Nevezetesen ki akarja irtani a városírdőt. Ezen a bacillusoktól folyton fenyegetett Alföldön szinte egészségügyi Srdek megbecsülni minden lombos fát, hát még egy erdőt. A szerencsétlen Gyula erre nem gondol. Neki pénzre, azoknak a fáknak az árára szüksége van, tehát félre a hygienával! Mehet az egészség, folyjon a pénz ! Kérelemmel fordult a földmivelésügyi miniszterhez, hogy engedje meg a városerdő kiirtását. Kérelmét azzal indokolja, hogy az srdő fáit a különböző rovarok egyre pusztítják, ugy hogy további fenntartásának semmi célja nincs. Dehogy nincs. Más erdőket és más fákat is pusztítanak a rovarok, mégis fennállanak, mégis élnek. A földmivelésügyi miniszter a kérelmat leküldötte a vármegyei erdészeti albizottsághoz véleményezés és határozathozatal végett. Reméljük, hogy az albizottság nem véleményezi Gyula kérelmének teljesítését s azt a szép erdőt megmenti a barbár baltacsapásoktól .. . — Egy képviselő körútja. Fábry Károly, a gyomai választókerület népszerű országgyűlési képviselője áldozó csütörtökön folytatta körútját, melynek célja kerülete összes községeinek meglátogatása. Március 15-én Gyomán és Endrődön volt, húsvétkor a sárréti községeket járta be, ahol igazi, őszinte szeretettel és lelkesedéssel fogadták. Hasonló fogadtatásra talált Köröstarcsán is, melynek igaz magyar népe már a község határán várta fellobogózott fogatokkal és ugy kisérte be a községbe. Fábry Károly meglátogatta az összes köröket és mindenütt beszédet mondott a politikai helyzetről s a kataszteri kiigazításról. Este a müeniumi kertben bankett volt tiszteletére, amelyeknek csak a hajnali órákban lett vége. — Esküvő. Szilágyi Károly tiszabarcai tanitó szerdán délután tartotta esküvőjét Szarvason Süveges Pál leányával: Ilonkával. — A B.-Csabai Termény- ós Árúraktár Részvénytársaság igazgatósága legutóbb tartott ülésén Rajz Jenő árúraktári ügyvezető-igazgatót és Dusbaba Vilmost, az Aradi Ipar- és Népbank Fiókintézetének ügyvezető-titkárát cégjegyzési joggal ruházta fel. — A szeghalmi Körös-hid. A kereskedelemügyi miniszter a szeghalmi Sebeskörös-hid alépítményeire ós vasbetonszerkezetére vonatkozó terveket felülvizsgálta és némi módosításokkal jóváhagyta. Utasította egyúttal a vállalkozót, hogy mire a hid készen lesz, gyűjtsön össze 81.000 kilogrammnyi, próbaterhelésre alkalmas anyagot. — A gyomai népgyűlés. A gyomai választókerület polgársága — mint már mult számunkban irluk — ma vasárnap délelőtt 11 órakor Gyomán népgyűlést tart, melynek tárgya az önálló-bank ügyében való állásfoglalás lesz. A népgyűlésre Fábry Károly képviselő kíséretében meg fognak jelenni L o v á s z y Márton, B a 1 o g h y Ernő és Lázár Zoárd országgyűlési képviselők is, az önálló bank törhetetlen hívei. A népgyűlésre nagy készülődés folyik az egész választó kerületben. — Portómentesség a földadó-kataszter kiigazításánál. A pénzügyminiszter közzéteszi, hogy a kereskedelemügyi miniszter a földadó-kataszter kiigazítása körül váltott levelezésekre portómentességet engedélyezett. Az országos vármegyei í és városi földadó-bizottságok elnökei és előadói, valamint a kinevezendő kataszteri biztosok hivatalos leveleiken föltétlen portóm ontességet élveznek. Az országos földadó-bizottságok tagjai saját bizottságuk elnökéhez közön íéges leveleket, levelező-lapokat, iratcsomagokat portómentesen küldhetnek, de rá kell azokra jeg.yezniök: „Földadó-kataszter kiigazítási ügyben portó mentes". Ugyanily följegyzéssel ellátva, portómentesek a községi elöljáróságok által postára adott közönséges és ajánlott levelek, levelező-lapok és iratcsomagok is. Azonkívül az érdekelt birtokosoknak a földadó-bizottságok elnökeihez .intézett közönséges ós ajánlott levelei, levelezőlapjai ós iratcsomagjai szintén portómentességben részesülnek, ha azokat a városi vagy a községi elöljáróság hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátja. — Halálozás. Huba János szarvasi tanitó édesanyja, özv. Huba Jánosné 76 éves korában végelgyengülésben meghalt. — Uj orvosok a megyei közkórházban. D ő r y Pál főispán a gyulai közkórházban dr. Weinberger Hermannt alorvossá, dr. G e i g e r Józsefet és dr. Bárdos Jenőt pedig segédorvosokká nevezte ki. — Harcszerű céllövészet. A katonák a meleg napok beálltával nekifogtak a munkának. Csak nem régen hirt adtunk arról, hogy a csabai 101-ik gyalogezred behívott tartalékosai a nagyréten harcszerű lövészetet tartanak s most ismét hasonlóról kell hirt adnunk. A gyulai 2 ik honvédgyalogezred parancsnoksága ugyanis értesítette a csabai főszolgabiróságot, hogy junius 2, 3, 4. és 5. napjain a Dajka kert közelében a tavaszi réten harcszerű céllövészetet rendez. A lövészet reggel 7 órakor kezdődik és déluján 4 órakor ér véget. Ez alatt az idő alatt a körülzárt területen semmiféle élőlénynek nem szabad megfordulnia. Még a tanyák lakóinak is oda kell hagyniok arra az időre lakásaikat. A rendőrség az érdekelt lakosságot azonnal értesítette erről miheztartás végett. — Előadás a kenderáztatásról. F ür e d i Lajos gazdasági szaktanító, ki a földmivelésügyi miniszter megbízása folytán az ország különböző városaiban előadásokat tart a len- és kenderterme. lés előnyeiről, értesítette az előljárósái got, hogy e hónap 27-én Csabára érke1 zik szakelőadásának megtartása céljából. A földmivelésügyi miniszter ugyanis, mint a Füredi iratából kitűnik, Csabán műkenderáztatót szándékozik felállítani. Ezért szükséges a Füredi előadása. Helyiségről, a vendég fogadásáról és a polgárságnak alkalmas módon és időben való összetoborzásáról W i 1 i m István gazdasági intéző gondoskodik. — Csabai munkás szerencsétlensége Budapesten. R i b á r György békéscsabai illetőségű ácssegédet messze szülőföldjétől, Budapesten érte halálos szerencsétlenség. Egy épülő nagy bérkaszárnya tetőzetén dolgozott éppen, amikor megbotolva, elveszítette az egyensúlyt, lebukott és halálra zúzta magát. A szerencsétlenül járt munkás holttestét ott temették el Budapesten. Hozzátartozóihoz csak munkakönyve érkezett meg, melyet most küldött a csabai elöljárósághoz a budapesti VII. kerület elöljárósága. — Óvodabezárás. Ambrus Sándor alispán a csabai Lizsáky-féle óvodát, mely már a tél folyamán is be volt csukva egyszer: vörheny-járvány miatt bezáratta. — Egy tótkomlósi feltaláló. A „Szabadság" cimü amerikai hírlap egy nemrégi számában a „H. C. Evert" nevü amerikai szabadalom közvetitő-társaság a következő rövid jelentést hirdeti: „Az elmúlt hót folyamán a következő szabadalmakat szeieztük meg ügyfeleinknek: John Benyó hajócsavarok, 40.000 dollár . . ." Érdeklődni kezdtünk a dolog iránt s most örömmel közölhetjük, hogy a szerencsés feltaláló Tótkomlós szülötte : Benyó János fiatal gyógyszerész-segód, ki vagy két évvel ezelőtt kenyérkereset céljából kénytelen volt Amerikába vándorolni s ott egy geniális eszméje folytán jómódot szerzett magának, örömet, hírnevet egyszerű földmives atyafiainak, Tótkomlósnak és hazánknak is. Benyó János bizonyos uj szerkezetű csavar-rendszert eszelt ki, melynek segélyével a vizi jármüvek, a hajók menetsebessége tetemesen növelhető, sőt megkétszerezhető. Nagyjelentőségű találmány. Áldásai kiszámíthatatlanok, valamint az abból származható hírnév és anyagi haszon mérve is. Ha nem csalódunk, itt elsőrendű találmányról van szó, melynek csak az első kiállítása 40.000 dollárra van becsülve ós földink az amerikai Egyesült-Államoktól egy kitüntető okiratban 17 évre nyert korlátlan szabadalmat találmányának terjesztésére. Az ügyessógótől függ most már, hogyan értékesíti szerencsés eszméjének gyümölcsét. Lám, a tótkomlósiakról s a minden oldalról ostromolt községről nem csak kellemetlen, de örvendetes hírek is közölhetők, csak lenne közlőjük. Ajánljuk ezt — irja tudósítónk — figyelmébe azoknak, akik abban találnak élvezetet, ha raghatnak egyet saját községükön. — Kinevezés. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a kisérletügyi személyzet tiszti létszámában Szeberényi Pál okleveles vegyészmérnököt ideiglenes minőségű fizetéstelen segódvegyószszó nevezte ki. — Lókötés. A romantikus betyárvilág tipikus alakjai: a lókötők, általános vélemény szerint, letűntek már az élet színpadáról. Ezt a díszes mesterséget most már legfeljebb a cigányok folytatják. Ilyen lókötő-cigányok vitték el csütörtök éjszaka Neumann György gyulai mészáros két szép paripáját, amelyeknek értéke meghaladja az 1000 koronát. Még este fütyörészve kötötte be őket a kocsis az istállóba és reggel már hült helyük sem volt. A tolvajok olyan zajtálanul és észrevétlenül dolgoztak, hogy a tanyában senki sem vette őket észre. Hogy cigányok lehettek, onnan gyanítják, hogy a lopás előtti napon nagy karavánja vonult el a tanya előtt Fáraó ivadékainak. A csendőrség erélyesen nyomoz a tolvajok ! után. - Bizottsági ülés. Békésvármegye l építkezési bizottsága pénteken délután j ülést tartott, melynek tárgya a jövő évi ' költségvetés megállapítása volt. — A figyelmes bizottság. Mulatságos eset történt e hónap 19-én Csabán. A csabai selyemfonoda vízmüvei tárgyában ugyanis eredetileg arra a napra volt kitűzve a végleges tárgyalás. Időközben azonban ideiglenes megállapodások történtek, amelyek miatt a bizottság elnöke, az alispán a végleges tárgyalás napját bizonytalan időre elhalasztotta. Erről értesitette a bizottság tagjait. Mennyire elcsodálkozott azonban, mikor 19-én egyre-másra csilingelt fülébe a telefon. — Halló, alispán ur ? — Igen! — Kérem, a bizottság már együtt ül, még csak elnök ur hiányzik, miért nem jön? — Hiszen értesítettem az urakat, hogy a tárgyalást bizonytalan időre elhalasztottam ! — Bocsánat, hát az volt abban az iratban? Nem is tudtuk! Kisült tehát, hogy a lelkiismeretes bizottsági tagok közül egyetlenegy sem olvasta el a címükre érkezett alispáni iratot. — Marólúg eoy zsebkendő miatt. B oz ó k i Anna, 21 éves kávésleány a „Fiume"-kávéház konyhájában szorgoskodott már hónapok óta. Töltögette a feketéket, meg a kapucinereket délutántól reggelig. A szemrevaló leány e mellett szívesen kacsintgatott a jókedvű éjszakai lovagokra, amikor alkalma volt reá. Megszokott életfolyását azonban szerdán egy kellemetlen incidens zavarta meg. Bozóki Annát meggyanúsították azzal, hogy egy zsebkendőt ellopott. 0 sírva, kétségbeesetten tiltakozott a gyanúsítás ellen, de hiába volt minden: a zsebkendőt megtalálták nála. Ezt a szégyent nem tudta elviselni ós este marólúggal megmérgezte magát. A végzetessé válható tettet azonban hamarosan észrevették s az előhívott orvos azonnal ellenmérget adott be neki ós a kórházba szállíttatta. Igy Annának semmi baja sem történt egy kis rosszulléten, meg egy kis gyomorfájáson kivül. — Ö< zeégett cselédleány. Sós Etel 22 éves orosházai cselédleány pénteken este gyorsforralón vacsorát melegített. Vigyázatlansága folytán a gyorsforraló felborult ós a kékes lánggal égő folyadék a ruhájára ömlött, mely azonnal tüzet fogott. A szerencsétlen ieány- elveszítette a fejét ós kétségbeesetten futkosott össze-vissza, ami még jobban szította a tüzet. Mire e valóságos élő fáklyáról le tudták szakgatni a ruhát, oly borzalmas égési sebeket szenvedett, hogy szombat reggelre meghalt. — Köszönetnyilvánítás Özv. Ursziny Dezsőnó urnö a csabai római kathoiikus uj templom főoltárára adományozandó szőnyeg vételárához 60 koronával hozzájárult, mely adományért köszönetet mond özv. Beliczey Istvánnó. — Tüzek Békéscsabán- Mult számunk megjelenése után két helyre is ellátogatott Csabán a vöröskakas. Csütörtökön Hrabovszky György erzsóbethelyi lakos háza gyulladt ki, azonban a tüzet hamar észrevették ós igy sikerült elfojtani. A kár mindössze körülbelül 100 korona. — Szombaton délután Weisz mészárosnak a Körgát melletti kis tanyáján támadt tüz. A hamarosan kivonult tűzoltóság buzgó és fáradtságos munkával elejét vette a nagyobb veszedelemnek, ugy, hogy csak egy istálló esett a lángok martalékául. — Ebzárlat. A nagy meleg folytán a kutyák között ismét erős mértékben fellépett veszedelmes betegségük, a veszettség. Még pedig oly mértékben, hogy Csabán és Békésen az illetékes főszolgabiróságok kénytelenek vollak 40 napos ebzárlatot elrendelni. Kondorosi csárdáról. Azon alkalomból, hogy a megyei lapok is megemlékeztek a kondorosi csárda ellen történt ama merényletről, miszerint egyesek jóakarata a csárdát italmérési jogától akarta megfosztani, legyen szabad néhány sorral a nagy közönséget a csárda mai állapotáról tájékoztatni. A csárda keletkezéséről hiteles adatok nincsenek, csak ugy hozzávetőleg száz ós egynéhány évesnek mondják. Fekvése észak-déli irányú, most már cseréppel fedett, elég magas és téglából épült. Eredetileg náddal volt fedve és csak ujabban került cserép alá. Bejárata a falu keletkezése előtt nyugati irányban volt, csak később tették át a keleti oldalra, mikor is romantikája rovására rajta többféle átalakítás vált szükségessé. A nyugati oldal régi bejáratánál levő nagy boltíves folyosóit befalazták, azok helyett keleti oldalán váglak ablakokat, ajtókat, ami nem volt könnyű feladat, mivel a falak olyan erősek voltak, hogy pl. egy ajtó kivágatása két kőmivesnek másfél napjába került. Később, mikor nádfedelét felcserélték cseréppel, folyosóit szélesítették, ereszét felemelték, betonirozták, acetilén világítást vezettek be, több közbeeső falat lebontottak, hogy n gyobb termeket kapjanak, egyebek között egy nagy tánctermet. A régi hires csárda a civilizáció hatása alatt egészen elvesztette régi romantikus alakját. Most legfeljebb a régi kéménye, mely betyároknak szolgált búvóhelyül, egynéhány helyisége és külső falai a régiek. Igy, ha József-főherceg Őfensége csakugyan cerklét óhajtott volna tartani a csárdában, egészen nyugodtan tehette volna meg azt, mert bizony az Arany János által megénekelt, gulya-ménekkel körülvett nádfedeles, alacsony ereszü csárda átvedlett a mai kor kívánalmainak megfelelően vendéglővé, melyet ma már 5000 lakossal biró község zaja vesz körül, hol a Dréher-sör manapság épp oly fogyasztási cikk, mint akár Budapesten, a Szikszai-ban, különben az is „Ehm" lett. Földalatti folyosói, búvó helyei, a falakon keresztül-kasul vezetett titkos ajtóinak ma már nyomai sincsenek. Rózsa Sándor betyár-bandájának kedves tartózkodási helye megváltozott alakjában ugyan, de még ma is azon a helyen áll, hol ezelőtt. De mig régen a rettegett puszták vad fiai a véletlenül odavetődött utast fosztották ki, addig ma márvány asztalainál az ördög bibliáját keverik a bentlakók. Igy változik minden a nap alatt, változnak az emberek is, kik egymásnak adják a titkot, melyet a csárda múltjáról tudnak vagy tudtak. Azok is mindennap kevesebben lesznek, ugy, hogy nemsokára, mikor az uj tulajdonos által ujabban tervbe vett építést megkezdi és a régi csárda helyén egy modern épület fog állani, az utókor a régi valóságot mesének fogja tartani. Ugy hallom, hogy azok, kik a csárdát ital mérési jogától akarták megfosztani, azzal érveltek illetékes helyen, hogy a csárda egy községi iskola és egy templomtól nincs a törvény által megengedett 100 méter távolságra. Az lehet, én nem mértem, de megjegyzem, hogy a csárda, mely a régmúltban épült, igazán nem tehet arról, hogy mintegy" 80 évvel később, a §§-ok korában épült templomot ós iskolát nem egy kilométernyire építették tőle. Nincs a községi lakosságnak arra szüksége, hogy több korcsmája legyen, mint iskolája ; de hogy a csárda, melyet dalokba foglalva az egész országban, sőt külföldön is emlegetnek — megszűnjék — az ellen tiltakozunk. Nem azért, mintha annak története nagy erkölcsi vonatkozású tárgy lehetne a tudomány szolgálatában, hanem a régi nagy idők ezen meglevő jele községünknek tovább is nevezetessége maradjon. Mikor a kondorosi ember utazásában kondorosi lakosnak mutatja be magát, azonnal nagyobb a tisztelete, mert hajh ! a betyáróietet felcseréltük a civilizációval — talán ez is érdem ? De talán elég lesz, hisz aki azt nem tudja megérteni, hogy mi a csárda Kondorosnak, az azt sem tudja megérteni, hogy miért emlegetjük Mohácsot áhítattal, miért gondolunk szomorúsággal Világosra, miért örömmel Isaszegre, Vácra, Branyiszkóra, Bicskára ? stb. És miért gondolunk undorral az eperjesi mészárszékre, miért iszonyattal mohi pusztára ? Utóvégre Kondorosnak nem szégyene, hogy pusztája a betyárok kedvenc tartózkodási helye volt. Sőt, — mint azt már említettem — érdeme, hogy a betyárvilágot a civilizációval cserélték fel.