Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-16 / 39. szám

314 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 jyjius 11 A vármegye természetesen nem adolt helyet ennek a kérelemnek, sőt a püspököt az átirat perfid állításai miatt erős leckéztetésben részisetette. Most jön aztán a dolog csattanója. A püspök panaszszal fordult a kultuszminiszterhez, aki legutóbb érkezett leiratában semmisnek nyilvánította a közigazgatási bizottság hazafias határozatát és utasította az alispánt, hogy az aradi román püspök javaslata, illetve az annak megfelelő miniszteri rendelet értelmében járjon el. A leirattal a legközelebbi törvényhatósági bizottsági ülés fog foglalkozni. Igazán nem tudjuk megérteni a kultuszminiszternek e tárgyban küldött leiratát Utóvégre a magyar kultura legfőbb őrének gondoskodnia kell arról, hogy ez a kultura ebben a hazában minél szélesebbkörü elterjedést nyerjen és gátat kell vetnie minden olyan törekvésnek, mely ezt a kulturát veszélyezteti. Békésvármegye nem nemzetitisógi terület. Ez a magyar Alföld szive, legtermékenyebb földje és itt nincs helye semminemű nemzetiségi ambíciónak. Ha például Szebenvármegyében volnánk, értenénk a miniszter intézkedését. De e*en a magyar területen nem szabad tűrnie senkinek, hogy néhány ezer oláh tüntetőleg hivalkodjék a maga nemzeti kultuszával. Mi itt nem ismerünk román fajt, csak legfeljebb román felekezetet. Ha a békésmegyei tótok iskolái teljesen magyar szellemben vannak vezetve, akik pedig hasonlíthatatlanul nagyobb számban vaanak: nem szabad engednünk, hogy az oláhok *tt a magyarság szivében oláh kulturát csináljanak és idegen isteneket imádjanak! A vármegyei közgyűlés minden valószínűség szerint még a miniszter döntése dacára is jóvá fogja hagyni a közigazgatási bizottság határozatát és eltörölteti a román iskolát román feliratait. Ez szent és hazafias kötelessége. Békésvármegye földadója. A kataszteri kiigazítás. Több izben megemlékeztünk már arról, hogy Kohn Dávid mily nagyértékü előadást tartott a várgymegyei gazdasági egyesületben a földadó kataszteri kiigazításáról és azokról az aránytalanságokról, mely a földadó kataszter terén Békésvármegye és a szomszédos törvényhatóságok között fenn áll. Ez az előadás nemsokára előterjesztés alak jában a törvényhatósági bizottság elé kerül, ezért szükségesnek tartjuk még egyszer visszatérni reá. Kohn Dávid előterjesztése főbb vonásaiban a következő : Békésvármegye közönségének, mely a par excellence földmiveléssel foglalkozó vármegyék között csaknem az első helyen áll, évtizedek óta rendkívüli nagy sérelmét képezi az érvényben állló kataszter és eme kataszteren alapuló földadó, mint amely nemcsak igazságtalanul, hanem elviselhetetlenül is sújtja annak nagy-, közép- és kisbirtokosait egyaránt. Az ország egyik részében sem volt oly sérelmes ós igazságtalan már az abszolút korszak alatt készült földadó kataszter ideiglen sem, mint éppen Bókésvármegyében, de még tetemesebben fokozta és elviselhetetlenné tette az 1883. évi XLVI. t.-cikkben alapuló állandó kataszter. A földadó, a földtehermentesitési járulókkal az 1881. XL. t.-cikk értelmében az egész ország területére 80 millió koronában volt kontingentálva; ebben a 80 millió korona földadóban Békés- ; vármegye évi 1,655.658 korona földadó- j val ós a régi általános jövedelmi pót- . adó kulcsnak megfelelőleg 231.792 ko- I rona pótadóval participált. Az 1883. évi XLV. t.-c. tudvalevőleg , 6 millió koronával szállította le az or- 1 szág földadóját. Békósmegye földadója nemcsak hogy nem szállott le a megkevesbült 6 millió korona földadó arányában, hanem az 1883. évi állandó kataszter következményeként Békósmegye földadója a régi 1.655,658 koronáról felemelkedett 2.026,364 koronára és ennek megfelelőleg általános jövedelmi pótadója 231.792 koronáról 607.609 koronára, vagyis az állandó kataszter Békésmegyét 744.795 korona földadó többlettel sújtja. Békésmegye területe három becslőjárásba van beosztva, nevezetesen: először a békési becslőj árásra, amelyhez a békési és szeghalmi járások, másodszor a szarvasi becslőjárásra, amelyhez a szarvasi és gyomai járások, harmadszor a 'békéscsabai becslőjárásra, amelyhez az orosházai, csabai és gyulai járások, végül Gyula rendeztt tanácsú városa határai tartoznak. A békési járással határos Biharvármegye berettyó-ujfalusi és Jász-NagykunSzoínokmegye karczagi osztályozási vidéke. A szántóföldeket illetőleg a tiszta jövedelmi fokozatok a következők: A békési becslőjárásban: I. oszt. 12 60 frt I. oszt. 8-75 frt n. „ 7-75 „ III. „ 6-50 „ Löszt. 9-— frt II. „ 6-- „ 5-— 3-- „ 1-80 „ -•75 „ IH. IV. V. VI. VII. 5-25 270 1-80 -•70 IV. „ V. „ VI. „ VII. „ VIII. „ -•- „ VIII. „ -•- „ A szarvasi becslőjárással határos Jásznagykunszolnok-vármegye mezőtúri osztályozási vidéke. Á szarvasi becslőjárás szántóföldjeinek tiszta jövedelmi fokozatai a következő : I. oszt. 13'- frt n. „ 12-- „ III. „ 9-75 „ IV. „ 6-50 „ V. „ 5-- „ VI. „ 350 „ VII. „ 1-60 „ VIII. „ -'75 „ A mezőtúri becslőjárásban: I.oszt. 11-50 frt II. „ 10— „ III. IV. V. VI. VII. VIII. 7'— 4-50 3-1-20 -•80 A békéscsabai becslőjárással határosok a hódmezővásárhelyi, aradi, erdőhegyi és szalontai becslőjárások, illetőleg osztályozási vidékek. A békéscsabai becslőjárás szántóföldjének tiszta jövedelme : I.oszt. 13-50 frt II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 11 — 9

1— 6-4-75 3-30 1-50 1 — A hozzá hasonló A karcagi (Déminőségü földdel vaványa) harmadrendelkező berety- osztá]y

u osztályotyó-uifalusi oszt. vi- , . .,,, J déken (Kornádi): zás

i vidéken : II. „ III. „ IV. „ V. „ VI. „ VII. „ VIII. „ A hmvásárhelyi becslőjárás szántóföldjeinek tiszta jövedelmei : I oszt. 12-50 frt II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 12-50 „ 10- „ 6-75 „ 5-25 „ 3 80 „ 1-80 „ !•- „ Az aradi becslőjárás (Elek, Pécska) tiszta jövedelmei: I. oszt. 12-50 frt 10-— 850 7-4-75 3-20 1-80 —•50 107-50 5-360 2 80 2'— —•55 Az erdőhegyi oszt. vidék (Gy.-varsánd, Nagypóí) tiszta jövedelmei : I.oszt. 9-75 frt II. 7 — II. 925 III. » 4-50 III. 7-IV. » 310 1/ IV. 5.V. » 250 » V. 3-70 VI. n 1-80 V VI. 250 VII. ii —•90 VII. 1-50 1 VIII. >» —•50 n VIII. T) —•70 II. III. IV. V. VI. VII. VIII. A szalontai jáíás tiszta jövedelmei (Sarkad): I.oszt. 11-— frt n n n n n A fenti számokban nyilvánuló összehasonlítás minden ékesszólásnál meggyőzőbben bizonyítja a Békósmegye ós a vele határos vármegyék becslőjárásai, illetőleg osztályozási vidékei tiszta jövedelmei között Bókósvármegye óriási hátrányára fennálló tiszta jövedelmi fokozati külömbségeket és aránytalanságokat. Ezek az óriási külömbözetek minden további bizonyítást feleslegessé téve, már önmagukban elégséges alapot adnak arra, hogy ezen aránytalanságoknak megszüntetését, nevezetesen Békésvármegye hecslőjárási szántó, legelő, rét művelési ágai tiszta jövedelmei fokozatainak leszállítását kérelmezzük. Békósvármegye közönségének, számos társtörvényhatóság ós a városok országos kongresszusa által is támogatott mult évi felirata szerint, a földadókataszterben fenálló igazságtalanságok megszüntetése ós a föld tényleges jövedelmének megfelelő adóztatása a régi s az uj törvényben is fennálló becslési rendszer elejtése mellett, az órtókkataszter behozatalával volna ugyan elérhető, de ha a törvényhozás az uj törvényben az eddigi becslési rendszert fenn is tartotta, a tisztajövedelmi fokozatok aránytalanságának megállapításánál a földek praetium affectionistól ment értékének ós tényleges, vagy feltételezhető haszonbérének kiderítése s megállapítása, ugy agrikulturális, mint egyéb szempontokból, ha nem is döntő'körülmény, de mint egyik számbaveendő hathatós bizonyítási mód, — feltétlenül figyelmet igényel. A föld praetium affectionistól ment értékétől, tényleges, vagy feltételezhető haszonbérektől, mint egyéni lényeges bizonyítási módról el is tekintve, azonban hajlandók és képesek vagyunk bebizonyítani, hogy a tiszta jövedelmi foI kozotok, ugy a szántó, mint a rét- ós | legelőknél, a törvényben megállapított becslési módozat mellett Í3, határozottan igazságtalanok ós rendkívül sérelmesek a szomszéd becslőjárásokhoz viszonyítva Békósvármegyére nézve. — Igazságtalanok voltak már 1884-ben és még igazságtalanabbakká s még sérelmesebbekké váltak a jelenben. A tisztajövedelmi fokozatok megállapításánál a szomszéd becslőjárásokhoz viszonyítva, az összehasonlítást és bizonyítást illetőleg, végül nem zárkózunk el az elől sem, hogy a békési becslőjárásban levő szántók, legelők ós rétek minden osztályú mintaterei a vele szomszédos berettyóujfalusi s karcagi harmadik osztályozási vidék szántói, legelői és rétjei megfelelő osztályú mintatereivel ; a szarvasi becslőjárás ugyanilyen összes mintaterei a mezőtúri becslőjárás megfelelő mintatereivel, végül a békéscsabai becslőjárás ugyan| ilyen összes mintaterei a hódmezőváj sárhelyi, aradi, erdőhegyi s a szalontai italt. Végre, amikor már egy-két csillag is előbujt a fellegek közül s nyugodt ehetett afelől, hogy a veszedelemnek vége, meglassította a ínég mindig száguldó lovait s hátrafordítva a fejét, elismeréssel, derűsen szólt a jegyzőhöz: — Hát, csak meglátszik a jegyző uron, hogy katona volt ! A jegyző pillanatra meghökkent. Tusakodni látszott magában. De minek rontsa le á Miska naiv hitét, mikor igy bátrabban kocsiskodik ? — Hát bizony Miska, mondhatom, hogy az egész cs. és kir. ármádiában kevés akad olyan ember, akin ugy látszanék, hogy ... De mit beszélek ? Az az én legnagyobb bajom, hogy mindig az látszik meg rajtam, amiben tulajdonképpen ártatlan vagyok. De hát ez már igy van. Miska elmerengett ezeken a szavakon. Tetszett neki a jegyző ur beszédje. Tovább szőtte gondolatait. — Milyen szépen beszél ez a mi jegyzőnk ! Látszik, hogy katona volt!.. Véres bűntettek.*) A gyönge női kéz persze ritkábban markol tőrt, vagy golyós fegyvert, mint a férfi; de ha rávetemedik, a kivitelben •) Mutatvány „A sánta ördög meséi" cimü uj könyvsorozat II. kötetéből, amelyet „Bűnös nők" cimmel Tábori Kornél hirlapiró és Székely Vladimír rendőrfogalmazó irtak. tul is tesz a férfin, ami a boszuvágyat, a kegyetlenséget, a legaljasabb fajtájú furfangot illeti. Rablógyilkos nők szertelen vadsága nem egyszer megdöbbentette a világot. Szerencsére, jórészt nem anyagi érdek készteti a nőt véres bűntettre, többnyire a szerelem fanatikusa, vagy éppen őrültje, amikor emberpusztitásra szánja el magát. De ölni tud számitón és borzalmas nyugodtsággal is. S még rettentőbb talán az értelmi szerző leple alatt. A história már kimutatta, hogy Néró és Kaligula iszonyú kedvtelései jelentős részben prostituált hölgyek müvei voltak ; a középkori brávók tőrét is gyakorta nők irányították s mindenki olvashatott a Medici Katalinok méregkeveréseiről. Hát a hírhedt magyar nagyasszonyról, aki a legenda szerint ártatlan hajadonok vérével frissítette föl a hervadó szépségét? Akkor persze még nem beszéltek a doktorok hisztériáról és perverzitásokról, de már tudjuk, hogy a murányi Venus abnormis agyú nő volt. Épelméjű nők sorában is akadunk bestiális gonosztevőkre. A kriminális- I táknak érdekes tapasztalása, hogy a nő, j ha bűnbe esett, sokkal kíméletlenebb j tud lenni, mint a férfi. Lombroso egész j sereg ilyen díszpéldányról emlékszik 1 meg, Magyarországon azonban a mi kutásunk nagyon csekély, tehát aránylag örvendetes eredmónynyel járt . . . A negyvenes években Kolozsvár mellett fogtak el egy házaspárt, amely több gyilkosságot követett el. Volt egy fiatal lányuk, aki irtózott a vértől ós anyja kényszeritette, hogy éjjel levágott emberfejet vigyen a városon. Attól fogva kegyetlen és vad lett a gyermekleány, ami a bűnös nevelés hatását is igazolhatja . . . A hatvanas évek elején sokat beszéltek egy leányról, aki az alföldi betyárok közt élt, férfiruhában garázdálkodott és sok rablóhadjáratban vett részt lóháton. Híressé tette a bátorsága és kegyetlensége. Egyszer rajtaütöttek a zsandárok. A póteri csárdában rejtőzött el s amikor a zsandárok benyitottak, a korcsmárosné nevetve szólt: — Nincs itt senki, csak a húgom. — Hol van? — kérdezte a zsandárok vezetője. — Beteg, az ágyban fekszik. A zsandár betekintett a nyitott ajtón. Bent feküdt egy pirosarcu leány, de a takaró csücske alól kilátszott — a sarkantyús csizmája. A zsandár pisztolyt rántott és rákiáltott a csárdásnéra, hogy adjon ruhát a lányra, mert az közönséges zsivány és el fogja vinni. A menyecske nagyot sikoltott, beugrott a kis szobába ós magára zárta az ajtót. Mire betörtek, a csizmás leány eltűnt. Fölkutatták az egész házat, pincét-padlást — hasztalanul. Az egyik férfi, aki nagyon megunta a keresést, dühében belevágta a szuronyát az udvaron álló szénakazalba ós I erre fojtott kiáltás hangzott föl. Szét| hányták a kazlat és női holttestre bukkantak. A szurony épp a betyárleány szivébe fúródott. .. A kilencvenes években óriási feltűnést keltett a hódmezővásárhelyi méregkeverés, a Jáger Mariók hosszú bűnlajstroma. Ezeknek az asszonyoknak tudvalevőleg üzlet volt a gyilkolás, bebiztosították a férjüket, anyjukat, gyereküket, aztán méreggel pusztították el őket, hogy a biztosítási dijat zsebrevághassák. A rablógyilkosságok krónikájában - az erőt kivánó bűntett, útonállás stb. férfivirtus lóvén — aránylag is kevés szerep jut a nőnek. A terv ugyan nem ritkán az ő agyából pattant ki, de a végrehajtásban ritkán segédkezik aktív módon. Annál többször a gyilkos merényletekben, főképp vitrioldrámákban. Áldozata hol a csábító, hol a vetélytárs, célja pedig az elcsúfitás. Egészen nőre valló szándék. Az utóbbi esztendőkben öt iszonyú bűntett száradt női lelken s valamenynyit szennyes anyagi okból, a legbrutálisabb férfiakat megszégyenítő módon hajtották végre. Kotász Zsófia cselódleány 1900. márciusában a Váci-körut 35. száma alatt megfojtotta ós kirabolta kenyóradóját, Benkner Lipótnót, született Braun Júliát. Petró Gyula asztalos felesége 1902. j juliusában aradi-utcai lakásán megölte < ós kirabolta Erdei Sándor ékszerészt. Löwy Jakab L. és Társa cég férfiszabó-üzlete Békéscsabán Csakis kiváló minőségű árúk. Az ország neves üzleteivel versenvttartó szabás, kivitel, 2Si" """• '• " szemben. Közbizalmat szerzett és pontos kiszolgálás. Polgári és katonai egyenruhák.