Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-03 / 1. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 190Q jan. 10. Hogyne akart volna Pista szíves­séget tenni az ő jó gazdájának, kifizette a hót koronát és boldogan ment haza — a harmadik szakácskönyvvel. Vasúti mizériák. Sok utas : egy kocsi, egy utas: sok kocsi. — Levél a szerkesztőhöz. — Szerkesztő uram! Én azok közé a boldogtalan halandók közé tartozom, akiknek egy héten néha többször is itt kell hagyniok Csabát. Következésképpen gyakran megfordulok ugy a csabai, mint a gyulai állomáson. Ez még nem volna baj, mert az életpályám ugy hozza magával. Kiki ugy él, ahogy tud. Hanem valósággal idegessé, boldogta­lanná tesznek azok a szinte lehetetlen állapotok, melyek e két állomáson ural­kodnak. Ahhoz mi, veterán utasok, hozzá vagyunk szokva régen, hogy a vonatok késnek. Félóra nekik mostanában bliktri. Ha rossz idő van, az a baj, ha jó idő van, az is baj. Az olyan kivénhedt, el­aggult mozdonyoktól, mint amilyenek errefelé járnak, már mozdonybaráti szempontból sem kívánhatja senki, hogy olyan vígan szökdécseljenek, futkároz­zanak ide-oda, mint azok az életerős, fiatal, fényes gépek, amelyek csak nem régen hagyták oda a gépgyár tápláló emlőit és még ne-i ismerik az életet. A múltkor valóságos konsternációt kel­tett az utasok közt egy fiatal gép, mert rendes időben bejött. Boszankodva csap­tuk oda az étteremben a késünket, vil­lánkat a tányérhoz, ott hagytuk a pör­költet és rohantunk, mint az osztrák hadsereg, mikor rückwarts-koncentri­rungot csinál. Mondom, ilyesmihez mi hozzá va­gyunk szokva. Nem is kárhoztatjuk érte az állomásfőnököket, mert hát nem te­hetnek róla. Történnek ám e két állomáson olyan dolgok is, amelyekhez nagyon, de na­gyon köze van az állomásfőnökökjiek. Különösen a Csaba és Gyula közötti közlekedés áll nem is ázsiai, hanem afri­kai színvonalon. A reggel 8 óra 15 (+ 30 p., mert ennyit legalább késik) perckor Gyulára döcögő motor alig van befütve, ugy hogy a kocsiban kánkánt kell járniok az utasoknak, hogy meg ne hűljenek. Gőzölni gőzöl alul-fölül, ugy hogy állandóan hószínű felhőkbe burkolózva valóságos Jupitereknek érez­zük magunkat az Oümpuson. A meleg ám nincs sehol. Hova teszik, nem tudom. Ez az egyik. A másik pedig az a furcsaság, hogy mikor öt-hat utas „szo­rong" a váróteremben, akkor van négy, sőt öt kocsi is a szegény öreg mozdony után ragasztva. Ugy, hogy válogatha­tunk a helyben, mint a kanári a kender­magban. Megtörténik aztán néha, hogy tényleg szoronganak az utasok a per­ronon. Ilyenkor meg, Isten tudja miért, mi okból, előállítanak egy kis benzin­motort, amelynek hátulsó részében har­madik osztályú ülőhelyek vannak. Ebbe az egy kocsiba aztán, amely legfeljebb harminc ülő utas befogadására van szánva, belegyömöszölnek száz embert is, tekintet nélkül arra, hogy második osztályú jegye van-e, vagy harmadik, így történt legutóbb e héten csütörtö­kön reggel, ugy hogy mire Gyulára ér­keztünk, besózatlan heringeknek érez­tük magunkat. A gyulai állomáson is várnak az utasokra kellemes meglepetések. Ott meg a nagyváradi vonat jó messze szo­kott megállani az állomástól. Az állo­mási szolgák fölöslegesnek tartják tor­kocskáikat megerőltetni azzal, hogy a váróterem utasainak jelezzék a vonat beérkeztét. így az utasok orra előtt szé­pen elrobog a vonat Csaba felé. Nagyon kellemes dolog lehet ez különösen azok­nak, akik a budapesti vonathoz akar­nak csatlakozást kapni. Kérem szerkesztő urat, adjon he­lyet soraimnak. Hátha elolvassák az állomásfőnök urak és hátha belátják, hogy az utasokkal ilyen „vicceket" csi­nálni egy kicsit sok a jóból. D. N. Tanácsülés Bókésesabán. Tűzoltók biztosítása. — Egy végrehajtó fegyelmi ügye. — A gerendási közigazga­tás. — Villamos ügyek. — A tanítók nyug­dijjárandósága. — Jancsok Endre felfüg­gesztése. Csaba község elöljárósága az elmúlt év utolsó napján, csütörtökön érdekes tanácsülést tartott. A villamos-telep kü­lünböző ügyein kívül szőnyegre került végre Gerendás közigazgatása is, mely Csorvás elszakadási akciója miatt vált szükségessé. Mi régóta ós többször fej­tegettük már, hogy Csaba a reá nézve oly súlyos anyagi következményekkel járó elszakadást csakis ugy kerülheti el, ha Gerendásnak valamelyes formában külön közigazgatási szervet ad. A Ta­nács valahára szintén erre az álláspontra helyezkedett s legközelebb a gerendási érdekeltséget értekezletre hivja össze, mely a közigazgatási szervezet milyen­ségét foja megállapítani. A tanácsülésen egyébiránt a követ kező tárgyak szerepeltek: Ilics Ilia gyepmester, lejárt szer­ződését további hat Óvre meghosszab­bította a tanács. A meghosszabbított szerződést jóváhagyás végett a közgyű­lés elé fogja terjeszteni. Az öntözött rét legelő területe sem a kataszteri felvételnek sem a telek­könyvi állapotnak nem felel meg. En­nélfogva a tanács utasította a mérnö­köt, hogy az öntözött réten uj felméré­seket eszközöljön és hitelesen állapítsa meg a legelő területének nagyságát. A tűzoltók biztosítására vonatkozó­lag a „Nemzeti" és a „Trieszti" biztosító társaságok nyújtottak be ajánlatot. A tanács, mint előnyösebbet, a Trieszti­biztositó-társaság ajánlatát fogadta el. ZZ A kereskedelmi miniszter a Bohn­féle téglagyár részére a gyár ós az állo­más között vontató vágányt engedélye­zett. Erről értesítette az elöljáróságot. A tanács megbízta a mérnököt, hogy a vonal ópitáse alkalmával ügyeljen Békés­csaba község érdekeire. M i c h n a i Lajos erzsébethelyi végrehajtó ellen fegye mi eljárás volt folyamatban a miatt, hogy egyik fel­jebbvalójának nem köszönt. Az alispán a fegyelmi eljárást most beszüntette azzal 'az indokolással, hogy feljebbvaló­jának köszönni illik ugyan, de nem muszáj. A köszönés elmulasztása nem képez fegyelmi vétséget. A tanács tudomásul vette az alispán határozatát. Tekintettel Apponyi Gerendás elsza­kadási szándékaira, a tanács elhatározta, hogy Gerendáson külső közigazgatási szervet létesít. Előbb azonban a geren­dási érdekeltséget értekezletre hivja össze, melyen felvilágosítást kór kívá­nalmai felől s ahhoz képest fogja a köz­igazgatási szervet megalkotni. Az érte­kezleten a községet Kovács Sz. Ádám bíró, K o r o s y László főjegyző, G a 1 1 i Gyula adóügyi jegyző ós a c s János számvevő fogják képviselni. Az 1907. évi járási utiszámadást a törvényhatóság jóváhagyta. Tudomásul szolgált. Ugyancsak tudomásul szolgált a villamos telep augusztus-októberi for­galmi kimutatása is. Y a 1 k u s z Sámuel villamos telepi alkalmazott fizetési előleg iránti kérelme teljesítésre talált. A kastély-utcai és a kastólyszőlőbeli lakosok kérvényt nyújtottak ba az elöl­járósághoz az iránt, hogy létesítsen az ő vidékükön is villanyvilágítást, hiszen ők is adófizető polgárok. A kérelmet a tanács elutasította, mert ilyesmire nin­csen fedezet. Különben a közgyűlés is elutasítaná, mint a múltkor a villany­világítás kiterjesztésére vonatkozó ta­nácsi javaslatot. A főgimnázium igazgatósága azt kérte, hogy a villamos áramfogyasztás egységárát részére szállítsa le az elöl­járóság. A tanács ezt a kérelmet aem találta teljesíthetőnek, mert az egység­árak szabályrendjletileg vannak meg­állapítva s azokból engedni nem lehet. H a a n Bála ügyész bemutatta az Áchim Gusztáv villamostelepi igaz­B ató, E 1 e ö d János helyettes-igazgató, z i r o k Jenő gépész, Szász János, Szák Kocsis János és Vi tasz e k Ernő szerelők meghosszabbított szol­gálati szerződéseit, melyek a tanács ré­széről elfogadásra találtak. A villamostelep alkalmazottainak balesetbiztosítására a „Nemzeti" ós a „Trieszti" biztosító-társaság nyújtotta^ be ajánlatokat, melyek közül a „Nem­zeti"-é fogadtatott el. A rendőrfőbiztost és a rendőr­legénységet utasitottb a tanács, hogy éjjel kísérjék figyelemmel az utcák vii lamos égőit s ha valami szabálytalan­j ságot tapasztalnak, azonnal tegyenek s róla jelentést. Eddig is kötelességük lett volna ez a rendőröknek, de min­dig elmulasztották. A kereskedelmi miniszter megkül­dötte a csabai vasúti állomás villamos­világitására vonatkozólag a községgel kötött szerződóst azzal, hogy primár berendezések elkészítésének határidejét annak idején tudatni fogja. A villamostelepen tartott váratlan pénztárvizsgálatról szóló jegyzőkönyv tudomásul szolgált. Az elemi iskolák államosítása alkal­mával Csaba község a tanítók nyugdíj­járandóságának pótlására nem vállalt kötelezettséget. Ezt több ízben is tudo­mására adták már a' kultuszminiszter­nek, azonban sohasem érkezett rá válasz. A pénzügyigazgatóság pedig a már 528 koronára rugó nyugdijjárandóság miatt végrehajtást rendelt el a község ellen. Az elöljáróság tehát ismételten sürgős felterjesztést intézett a miniszterhez a követelés törlése érdekében. Jancsok Endre katonai nyilván­tartó felfüggesztését a belügyminiszter jóvá hagyta. Az anyakönyvvezető mellé január hó végéig egy napidíjas engedélyez­tetett. Hornyacsek József fakivágás iránti kórelmét a mérnöknek adta ki a tanács. Ezeken kivül csak néhány kisebb fontosságú segélyügy szerepelt a ta­nácsülésen. Az Achim-Májer-pör. Kihallgatták a darabontvezéreket. — Saját tudósítónktól. — Olvasóink előtt ismeretes már az a pör, melyet Áchim L. András indí­tott volt bizalmas embere, M á j e r Jenő békéscsabai hírlapíró ellen, aki uton­utfólen azt híresztelte volt pártvezéré­ről, Áchimról, hogy az úgynevezett da­rabontkorszakban nagyösszegü pénzt kapott Fejérváry Géza bárótól, Kristóffy József volt belügyminisztertől és Kaffka László volt belügyi államtitkártól a pa­rasztpárt agitácionális céljaira. Májer szerint Áchim a tengersok pánit zsebre dugva, magának tartotta meg s ha most házkutatást tartanának nála több pénzt találnának ott, mint a csabai takarék­pénztárban. A békéscsabai kir. járásbí­róság előtt megindított rágalmazási per­ben a bepanaszolt hírlapíró állításainak valódisága tekintetében kérte tanukónt kihallgatni báró Fejérváry Géza volt miniszterelnököt, Kristóffy József volt belügyminisztert és Kaffka László volt belügyminiszteri államtitkárt. A békés­csabái járásbíróság a bejelentett tanuk kihallgatása céljából az ügyet a buda­pesti büntető járásairósághoz tette át. December 31-én tárgyalta ezt az ügyet a budapesti büntető járásbíróságnál Szebasztiányi táblabíró, a járásbíróság vezetője. A tárgyalásra tanuként be vol­lak idézve Boros Brindusz Mihály, báró Fejérváry Géza, Kaffka László, a ne­gyedik tanú, Kristóffy József nem je­lent meg, mert vakbólgyuladásban meg­betegedvén, ágyban fekvő beteg. A tárgyalás csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött. Megjelent Áchim L. András képviseletében dr. Pető Sán­dor országy. képviselő, Majer Jenő és védője, dr. S i m o n k a György gyulai ügyvéd. Elsőnek Boros Brindusz Mi­háiyt hallgatták ki, s arra a kérdésié, igaz-e, hogy Áchim L András a radiká­lis párttól parasztpárti agitácionális cé­lokra nagyösszegü pénzeket kapott, azt felelte, hogy nemcsak a radikális párt­tól, hanem más politikusoktól is, így Kristóffy belügyminisztertől is. ; Dr. Pető: Honnan tudja tanú ur mindezeket ? T a n u : Én Áchim bizalmas embere ós a parasztpárt tagja voltam. Mint ilyen engem küldött Áchim Kristóffyhoz, Kaff­kához ós más politikusokhoz, hogy a parasztpárt sajtójára s agitációjára pénzt kérjek. Ezek nagyösszegü pénzt Ígértek ós adtak is. Dr. Pető: Látta-e, hogy a pénzt ezek az urak átadták Áchimnak és ő átvette ? Tanú: A saját szemeimmel nem láttam, de maga Áchim beismerte előt­tem, hogy a kérdéses politikusoktól ós párttól a kialkudott összegeket már megkapta, azonkívül a kezeim között van körülbelül negyven levél Kristóffy­nak ós Kaffkának sajátkezű aláírásai, melyek Áchimhoz vannak intézve és a melyek tartalmában időről-időre meg­említhetnek azok az összegek, amelye­ket Áchim már megkapott. Második kérdés : Igaz-e, hogy Áchim András ezeket az összegeket nagyrész­ben megtartotta magának ós csak kis részüket fordította agitacionális célokra ós sajtóra ? Tanú: Igaz. Dr. Pető: Honnan tudja ezt? Tanú: Én a parasztpárt és Áchim András összes politikai ténykedéseiben részt vettem. így részletes tudomásom van Áchim András pénzoianipulációiról Többek között csak példának emlí­tem Áchim András 1907 év őszén ka­pott Kristóffytól 3000 koronát .pártmoz­galomra. Ebből az összegből Áchim 75 koronáért négyezer plakitot csináltatott, melyeket az ügyészség elkoboztatott, Egyebet ezen összegből nem csinálta­tott, politikai célokra mm költött s az összeget megtartotta. Az 1908. évi pün­kösdi kongresszusra kaptt 1000 koro­nát Kristóffytól, befolyt azonkívül Csa­bán gyűjtés utján szintén pár száz ko­rona. Ebből Áchim kötött a teremre 100 koronát, négy agitáor költségeire 160 koronát s a többi pénzt mind meg­tartotta magának. Harmadik kérdés: Tud-e még va­lamit? Tanú: Igen. A parasztpárt alaku­lása alkalmával és töbl más alkalom­mal, amint a kezeim kczt levő levelek is tanúsítják, az eddigieméi sokkal na­gyobb összegű pénzeket kapott szintén politikai célokra, amdyeket azonban megtartott. Dr. Pető: Hogy terültek ezek a levelek magához ? Tanú! Hát kérem szépen, én — amint emiitettem — Aíhim bizalmasa lévén, sokszor ideadta i leveleket, hogy én válaszoljak rájuk, anelyeket aztán ő aláirt és elküldött. Én íztán jónak tar­tottam a leveleket megőrizni, mert ő nagyon könnyelműen lánt velük. Hol a papírkosárba, hol a s;emétdombra ke­rültek. Én, hogy avatalan kezekbe ne kerüljenek, némelyeké felszedtem, a miket pedig átadott, negőriztem. Élénk vita folyt le dr. Pető Sán­dor ós Simonka Oyörgy vódő kö­zött a tanú megesketteése fölött, amely­ben a védő fényes bintetőjogi érvelés­sel győzött dr. Pető lifogásaival szem­ben. így a bíróság elhatározta a tanú megpsketósót, a mi m<g is történt. Ezután Kaffka László volt ál­lamtitkár kihallgatásán került a sor. Kaffka kijelentette, hogy Áchimnak csak egy ízben utalt ki 210 forint útiköltsé­get az Országos Polg;iri Radikális Párt pénztárából. Tudomás szerint Áchim ezen összegen kivül még 1000 koronát kapott Kristóffytól. Májer Jenő vádlott erre bemu­tatta a tanúnak 1908. iuníus 28-án kelt s Áchim L. Andráshoz intézett levelét. Ebben a tanú azt irja Áchim sürgető expressz levelére válaszként, hogy a 210 forintot a pártkassza mihelyt fizetéské­pes lesz, meg fogja fizetni. Kijelentette azonban Kaffka levelében, hogy ő már annyi áldozatot hozott „szent ügyünk­nek", hogy többre már nem képes. Külön­ben is a pártkassza mostani zaklalását Áchim részéről legkevésbé sem látja in­dokoltnak most, a mikor Áchim már megkapta a kongresszusra az ezer ko­ronát. Levelét azzal végzi tanú, hogy ígéretet tesz Áchimnak arra, hogy a párt, mikor abban a helyzetben lesz, eleget fog tenni kötelességének. A tanú beismerte, hogy ezt a levelet ő irta. Ezután megjelent a biró előtt Fejérváry Géza báró táborszer­nagyi egyenruhában. Mielőtt a kihall­gatása megkezdődött volna, indigná­lódva tiltakozott az ellen, hogy őt meg­idézve, miniszteri ténykedéséről faggas­sák. Még sem járja, — úgymond — hogy mindenféle újságíró ideállíthasson a fórum elé. Aztán határozottan kijelen­tette, hogy ő nem adott semmit sem Áchimnak. — Ismeri excellenciád Áchim L. Andrást ? — Igen, ismerem, miniszterelnök koromban többször járt nálam. De ne ne higyje senki, hogy ón mint minisz­terelnök 100.000 forintokat osztogattam volna. Ez az állítás magán viseli a va­lótlanság bélyegét! A vádlott itt közbevágott: — Excellenciád tudomásom szerint az 1906. évi választások alkalmával 16.000 koronát küldött Áchimnak, hogy lépjen föl Bakos függetlenségi jelölt ellen. — Ez nem igaz! Különben is ki­jelentem ezultal határozottan, hogy ón hasonló természetű ügyekben egyszer­smind enkorra megtagadom a vallomás­tételt. Ma is csak azért jöttem el, ne­hogy azt higyjék felőlem, hogy ón félek és hogy pénzt adtam Áchimnak. Vádlott kérdéseire tanú kijelenti, hogy ő sem a radikális párt politikájába, sem a miniszterelnöksége idején politikai cé­lokra kiutalt összegek kezelésébe nem volt beavatva. Azért mondja, hogy ő közvetlenül senkinek pénzeket ki nem utalt ós át nem adott politikai célokra. Ezzel a volt miniszterelnök kihall­gatása véget ért s Kristóffy kihallgatá­sára került volna a sor, de mivel beteg­sége miatt nem jelenhetett meg, a biró

Next

/
Thumbnails
Contents