Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-29 / 34. szám

Békéscsaba 1900 április 20. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY és Amerikába Hat hónap múlva, ha hazajönnek tele zsebbel, a másik hat hónapon át isznak, vagy uj házépítésen törik a fejőket. Az itthon maradottak éjjel halásznak, nappal pedig leb-selnek, isznak vagy legfeljebb hálóikat babrálgatják. Ellenben az asszonynépsóg óriási terhes munkát végez. Mizsás terheket cipel a hátán s még menés közben ekkor is köti a harisnyát a nyakába akasztott pamutból. A nők aztán épen ezért nem is mutatósak. El vannak csigázva, soványak, sápadtak, magas, vékony termetűek, Ízléstelen fekete, piszkos ruhájokban éppen nem szemrevalók. Csak ünnepnapon öltöznek ki ugyancsak. Ekkor selyemruhában, arany ékszerekkel feldíszítve sétál még az is, aki egész héten át a hátán hordta a vizet, porondot, homokot, szennyes ruhát stb. És csudálatos, hogy bár férfi alig látható, a sok piszkos, vásott, zajongó gyermektől csak ugy hemzseg a város s különösen a tengerpart. Ezek, amint kijönnek az iskolából, azonnal egész szenvedél.ylyel látnak a halászathoz, ellepik a halászbárkákat s valódi vakmerőséggel, de a biztonság teljes tudatában, csolnakáznak ki egész apró gyermekek a nyilt tengerre. Nagy kár, hogy ez a nép politikai okokból oly idegen tőlünk. Szinte kilátszik magukviseletéből, hogy csak azért nem püfölnek el bennünket, magyarokat, mert szeretik a pénzünket, ami'nélkül bizony ők alig élhetnének. Most legyen elég ennyi! K. r. Tarkaságok. A pogányok. Hires, nevezetes és népszerű ember volt annak idején Petri Gyula füzesgyarmati főjegyző. Vendégszerető háza valósággal menyországa volt a mulatságkedvelő és borozó vendégeknek. Gyula bátyánk is vállalta az italt, szeretett is ki-kirugni a hámból, a vendégeknek tehát a házigazdához kellett alkalmazkodniok. Akkortájban még nem volt a Sárréten közjegyzőség ós igy Gyarmat is a békési kir. közjegyző körzetébe tartozott. Időnként a közjegyző átrándult Gyarmatra és természetesen a községházán, a főjegyző szobájában ütötte fél a sátorfáját, ott hallgatta meg a magyarok ügyes-bajos eseteit. Egyszer szintén kiment segédjével együtt a közjegyző, de érkezéséről nem értesítette Petri Gyula nótárius uramat. Mikor megérkeztek, bekvártélyozták magukat a főjegyzői irodába. Ugy 10 óra tájban megérkezett aztán Petri bácsi i , igen jó hangulatban, egy reggelig tartó nagy vacsora emlékeivel — a gyomrában. Amint benyitott az irodába és megpillantotta a közjegyzőt, nem tudott örömének és elragadtatásának kifejezést adni másképpen, minthogy rágyújtott erre a régi kálvinista zsoltárra: — Öröködbe, uram, pogányok jöttek. Igy megtisztelte a váratlan ós hívatlan vendégeket Petri bácsi, természetesen csak tréfából. A „német" szó. Petri Gyula bácsi azonban nemcsak a vendég- és mulatság kedvelő ember volt, de szeretett anekdótázni is. Mikor már elérte az úgynevezett „szalon cpiccet", csak ugy dűltek belőle a mulatságosabbnál mulatságosabb anekdoták. Nem utolsó az alábbi sem, melyet a következőleg mesélt el az öreg : — Tudjátok, öcskösök, én a forradalom után abban a német világban a debreceni öreg kollégiumban jártam. Még pedig az ötödik klasszisba. Egyszerre csak jön Bachtól a kollégiumhoz egy rendelet, hogy a német nyelvet is kell tanítani a gimriáziális klasszisokban. Igen, de ki tanítsa ? Nem vá lalkozott rá senki a tanárok közül. Se Tóth József tekintetes ur, se Nagy Pál tekintetes ur, pedig ezek ám müveit és világlátott férfiak valának. Tanítani mégis csak kellett valakinek, mert nem engedett az osztrák. Hát jó. Vállalkozott sok huza-vona után Tóth Sámuel tekintetes tanár ur. Megjegyzendő, hogy egy betűt sem tudott németül. Egyszer bejön német órát tartani és rajtam akad meg a szeme. Felszólít: — No, Petri fiam, hát hogy fejeznéd ki azon a gyalázatos komis- nyeívtördelő német nyelven azt a monditot, amely a mi gyönyörű szép, zengzetes magyar nyelvünkön ugy hangzik, hogy „a ló állat". Én véletlenül tudtam ós megmondtam. Betűről, betűre a következőképen: — Das Pferd ist Thiere. Az öreg csodálkozva nézett rám ennyi tudomány hallatára. Nem is állotta meg szó nélkül, hanem megkérdezte : — Ájnye, liam, tán csak nem a Szepességre való vagy ! ? Ilyen német tanárok voltak akkortájban, fiuk. Nahát ne röhögjetek, hanem igyatok . . . A pohár bor után tovább folyt Petri bácsiból az enekdóta. Mulatság. * Gyermek szini-előadás. A dobozi szegény iskolásgyermekek segélyalapjának gyarapítására, részben pedig az orgona javára május hó 1-én szombaton és 2-án, vasárnap a R e i s z-féle nagyteremben gyermek szini-előadást rendez Szabó Mihály, M a r c s e k György és H o 1 d y Kálmán támogatásával Török Mihályné állami iskolai tanítónő. Az igen sikerültnek ígérkező színi előadás műsora a következő : 1. Nyita'ny. 2, „Szilágyi Erzsébet", szavalja Qodán Tiborka. 3. „Pókainé", szavalja Ganz Ilonka. 4. „Rlom az erdőben", Tündérjáték 1 felvonásban, Rendezi Török Mihályné s ebben részt vesznek : Ganz Ilonka, Weisiczky Juliska és Mariánka, Reisz Margitka, Trefil Aranka, Holdy Lilike, Marcsek Elzuska, Weisiczky Emma. 5. „Rz utolsó sor", szavalja Pollák Margitka. 6. „R gyermek álma", élőkép. 7. „R kályha titka". Tréfás falusi történet s ezt játszák: Reisz Lajos, Godán Tibike, Reisz Margitka, Szisz Mariska, Weisiczky Juliska, Marcsek Jenőke, végül a „R népdal eredete", élőkép. Kezdete este fél 8 órakor. Előadás után tánc. TOrfV£.NYK£Z£á. I § Félt a katonaságtól. Supkégel Péter Mezőburényben meglehetősen vókony dongáju legény volt. Ennek dacára szörnyen félt a katonaságtól. A mult évben kellett volna sorozásra mennie, de ő félt bevárni azt a nagy napot és kiszökött Amerikába. Csak akkor került haza, mikor vége volt a sorozásnak. Itthon azonban kitudódott a turpisság és Supkégel a bíróság elé került. A bíróság csütörtökön ítélkezett fölötte és tekintettel arra, hogy úgysem alkalmas katonának, csupán a szökést véve figyelembe, fegyveres erő elleni vétség miatt 3 napi fogházra és 10 korona pénzbün! tetésre Ítélte. Az ítélet jogerős. § Az ágynemü-tolvaj W o 1 f József gyomai ember 1908 szeptember 27-én este 11 órakor a kerítésen átugorva, az Elverték a korcsma hősét. Nem ő lett a legény a csárdában. Veszedelmes férfiú volt Csabán H o 1 i Antal. Az egész város ismerte arról, hogy szeret verekedni, hogy mindenkibe beleköt. Foglalkozására nézve szabó lett volna, de egyáltalában nem fűlt a foga a mesterségéhez. Ő nem a műhelyben, hanem csak a korcsmában érezte jól magát. Mikor aztán felöntött a garatra, akkor döntött, rombo t, ütött, vert, akár csak a jeges zivatar. Rettegett tőle mindenki. Ha valakire pikkje volt és az esíi órákban összetalálkozott vele, holt bizonyosra lehetett venni, hogy annak a véréből még aznap iszik j a padlózat, vagy a föld. Nem válogatott a fegyvernemekben. Bot, bicska, ököl, kapukulcs, láb mindegy volt neki. Verekedésért nagyon sokszor is volt már büntetve. Egyszer azonban ő is megjárta. A mult év augusztus 23-án este Mázán Pál, S z t a n k ó János és ifj. Mázán Pál betértek a Baross-vendéglőbe kvaterkázgatni. Alig ültek ott néhány percig, mikor egyszerre C3ak megjelent az éjszakák réme, a verekedős Holi Leült a szomszédasztalhoz és sört kórt. Mivel azonban nyugodtan nem tudott ülni egy percig sem, különösen akkor, ha ivott: oda-odafordult a Mazánék társaságához és beszédbe elegyedett velük. Ezek nem valami szívesen állottak vele szóba, mert rossz híre volt nagyon. Ezért csak ugy félvállról felelgettek a kérdezősködéseire. Szemmel láihatólag boszankodott ezen Holi és beszédjét azonnal balra fordította. Jó magyarul mondva: „botra Leszélt" Mazánék természetesen nem maradtak adósok és vissza-visszavágtak neki. Az öregebbik Mázán egyszer olyant mondhatott, amivel elevenére tapintott Holinak, mert az hirtelen felállott s a kezében levő üvegből a szeme közé öntötte Mazánnak a sört. Azon meg, hogy Mázán a leöntós után megfogta a kezét, rettenetesen felháborodott. — Engem mersz megfogni ? — kiáltotta s a következő pillanatban már az üveg odarepült a Mazan fejéhez. Ugyanezt tette Sz,tankóval is. De azok sem voltak restek. Hárman hamarosan lekapták Holit a tíz körméről és ugy elagyabugyálták, hogy 22 napig nyomta az ágyat. Holit ez a nagy szégyen annyira bántotta, hogy kevéssel felgyógyulása után kivándorolt Amerikába A korcsmai jelenet másik három hősét a súlyos testisórtés vófsóge alól felmentette a bíróság, mert beigazolódott, hogy csak önvédelmet gyakoroltak, mikor Holit megverték. A tanuk is másként vallottak, mint mikor Holi itthon volt, mert féltek a haragjától. udvar felőli ablakon keresztül behatolt A i 1 e r Mihály gazda lakásába és onnan egy csomó ágyneműt ós fehérneműt elemelt. A lopott holmikat aztán eladta ós nagy dáridót csapott az árukból. A gyulai kir. törvényszók lopás vétsége miatt 3 hónapi fogházra ítélte Wolf Józsefet, ki az ítéletben megnyugodott. § A konyak ára. Márton János kondorosi kereskedő, 1908. év nyarán 524 korona értékű konyakot vett az Első Alföldi Konyakgyártól Mikor azonban a gyár igazgatósága leszámolásra szólította fel, nem volt se pénz, se konyak. A kondorosiak mindet benyakalták. Az igazgatóság nem értvén a tréfát, sikkasztás miatt feljelentést tett Márton ellen a gyulai kir. törvényszékné.

1, amely hétfőn ítélkezett fölötte. Márton azzal védekezett, hogy ő nem tudta mikor kell fizetni, azt hitte vár még a cég s azért költötte el a pénzt. A törvényszók ennek a védekezésnek nem adott helyet, hanem tekintettel a büntetlen előéletére, sikkasztás vétsége miatt csak egy hónapi fogházra Ítélte. Az elitélt enyhítés végett fellebbezett. KU2 GAZDASÁG. Gabona á ak. Békéscsaba, április 28. A budapesti gabonatőzsde irányzata ellanyhult. A forgalom csekély. A csabai hetipiacon igen gyenge a hozatal. . . 27-60-28-40 . . . 14.—1420 Buza I-rendü Tengeri, Budapest, április 28. Készbuza 30 fillérrel olcsóbb ; — májusi buza 27.74, októberi buza 23 48; tengpri 15 02. Naponta friss törésű s p á r g a kapható Dobay Kálmán drogériájában, = Vasút utcza. Mélt. gróf Wenckheim Dénes úr dobozi uradalmában egy bognárhely lesz betöltendő. Kezdő fizetés havonkint 60 korona. Gazdiság feloszlása miatt sz?p, tarka tehenészet eladó. Ál omány: 1 drb tenyészbika, 26 drb kisborjas fejős tehén, 5 drb 3 éves üsző, 7 drb 2 éves üsző, 9 drb 1 éves üsző. Megtekinthető a Lajoshalmi Gazdaságban. Posta, távirda, távbeszélő, vasut= állomás: SZARV AS == fH % •gájie) J Jg ni j 51BÍ*" a mezőgazdaságban csakis kitűnő minőségű gazdasági gépek használatával lehet pótolni. Gépkereskedök, vaskereskedők, gépműhely tulajdonosok stb. részére alkalom nyilik „PLANO"-gépek és pedig i „PLANO" kévekötő aratógépek, ^ „PLASSO" marokrakó aratógépek, „PLAKO" fűkaszáió gépek, „PLAIW acélgerehEyék önműködő kiürítéssel „PLA^O" köszörülő készülékek eladásával jo jövedelemre szert tenni. Teljes jótállás kifogástalan munkáért, legjobb szerkezetért és kitűnő anyagért. Megbízható ügynökök az ország minden részében kerestetnek. ás rp ÍSiá!rn zm ím gk © <SQ Megkorpsésok: Budapest, főposta, postafiók 120. sz. intíz«nd3k. 48* fp rn im A világ legtökéletesebb szépifő szere a Híjis-féle aradi Ibolya-Cráraie. Ideális gyorsan tüntet el szeplőt, májfoKot, l>H>irc«iot, 1>iírvö' ŐNség

el éw bármely a>rotiw#<«tlan a ot. Az elegáns hölgyközönségnek kedvenc szépítő szere. A párisi ós londoni hygienik:s kiállításokon az összes kiállított szépitöszerek közül az első dijit n/erte el. (Díszoklevél a nagy aranyérmekkel.) Ára egy tégelynek 1 kor. — Duppla nagyságú tégely 2 kor. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól ; a bevásárlásoknál csaki

s Hajós-féle ===== Ibolya-Crémet tessék kérni és elfogadni. ===== Kapható a készítőnél: HAJÓS ÁRPÁD gyógyszertárában ARID. Békéscsabán a „Sas"-g*ógyszertárban és Kelemen J in is né ka ap iiv itárú-üzletében. • i