Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám
1909-04-04 / 27. szám
BÉKÉSMEGYEi KÖZLÖNY harc, határozottan Don Quixote eredménytelen harca a szélmalom ellen. Most szintén Csorvás kezdeményezésére érdekes mozgalom indult meg megyeszerte. A mozgalomnak külső célja az, hogy a megyebizottsági tagok megfelelően osztassanak be. Igy gondolja tudvalevőleg Csorvás Csaba befolyását ellensúlyozni a megyegyűlésen. A nagyon érdekes beadvány statisztikai adatokkal igyekszik bebizonyítani, hogy a régi választási rendszer igazságtalan. Csaba ugyanis a megyegyülésre 35 képviselőt küld, mig Csorvás, Ujkigyós, Gyulavári, Szentetornya, Gádoros és Nagyszénás összesen csak hatot. Ezt találja sérelmesnek Csorvás és ezért izgatta fel a többi községet az indítvány beadására. Nem akarjuk a megyegyülés határozatának elejét venni, de már igy is látszik Csorvás és a vele tartó községek kérelmének indokolatlansága. Utóvégre minden csalfa hitegetés ós önámitás dacára Békésvármegyének Csaba a tulajdonképeni központja. Nemcsak lakosságánál, i de főképen kereskedelmi és gazdasági forgalmánál fogva már a természeti törvények szerint is rászolgált a megyei központ büszke elnevezésére. Azok a községek tehát, amelyek Csaba ellen bármiféle akcióba kezdenek, tulajdonképen maguk alatt vágják a fát, mert Békéscsaba fejlődése tulajdonképpen egész Békésmegye fejlődését jelenti. Ezt a fejlődést nem hátráltatni, hanem tulajdonképen előmozdítania kellene minden községnek, mert egy ilyen nagy vármegyére úgyszólván szégyen, hogy a törvények szigorú értelmezésének figyelembe vételével vett község a gazdasági központja. Arra kell törekednie minden községnek, hogy Csaba várossá, esetleg önálló törvényhatósággá legyen, ami különben a természetes evolúció törvényei szerint minden bizonynyal a legközelebbi évtizedek alatt be fog következni. Csabának már ilyen fontos szerepénél fogva is joga van a kérvényező községekkel szemben gazdasági súlyának megfelelően képviseltetnie magát a megyegyűlésen. Hisszük, hogy a törvényhatóság is erre az álláspontra helyezkedik és a féltékenykedő községek kívánságait kellő értékükre fogja redukálni. Csabát a fejlődés utján megakasztani valóságos bűn a magyarság ellen! Megint a válság. — Külön fővárosi tudósítónktól. Ez az esztendő igen gazdagnak mondható politikai szenzációkban. A külpolitikai helyzet zivatarai alig csendesültek le, alig sikerült letörni a nagy Oroszország és a kis Szerbia szarvait: már is szolgál szenzációkkal a belpolitikai élet. Újra válsághírek keringenek a levegőben. Ezekkel a válsághírekkel igen furcsán áll a}Wekerlekormáfiy. Mióta csak él és uralkodik, örökösen bukni készül, — természetesen csak az ellenzéki érzelmű lapok véleménye szerint. Mihelyt valamelyik miniszter, talán mondjuk rosszullét miatt kedvetlenül sétál végig a parlament vörösbársonyos folyosóin: a magukat benfenteseknek feltüntető Jionatyák világgá röpítik mindjárt a vészes hirt: — Valami van készülőben. Rossz kedvű a miniszter. Az arca sápadt, a szemei körül kékes-fekete karikák. Nem aludt az öreg az éjjel. Meglátjátok, válság lesz, bukás lesz ennek a vége! A szemfüles újságírók természetesen kapva-kapnak a híreken s a „benfentes" politikusok nyilatkozataiból hasábokon keresztül tárgyalnak. Nem is csoda ez különben. Mikor szünetel a parlament, az a néhány hét valóságos kis uborka-szezon. Nincs miről irni. Hiányzik a nagyszerű vezér-, második és harmadik cikktéma, nincsen jó laptöltelék az országgyűlési tudósítások hiányában. Mit csináljanak ilyenkor szegények ? Rágódnak egy témán, amely ilyen célra alkalmasnak ígérkezik és bő teret ad az újságírói fantáziának is. Az idei husvétkörüli uborkaszezont előreláthatólag a válság kérdése fogja uralni, amely a Wekerle-kabinettől már ug.vszólván elmaradhatatlan. Tagadhatatlan, hogy a kabinetre a húsvéti szünet bevégződése után nehéz napok következnek. Es ha a bankkérdést nem sikerül neki kielégitőan megoldani, talán igazaknak is fognak bizonyulni a válsághírek. Egyik estilap már annyira jól van értesülve, hogy a kor! mány bukását feltétlen bizonyosnak mondja. Csak még az kétséges szerinte, hogy a válság a parlament összeülése előtt fog-e eldőlni, vagy április 26-án, a parlament összeülésekor ? A politikai világot egyébként izgatja az is, hogy Wekerle, Andrássy Gyula i és Kossuth a közeli napokban Bécsbe utaznak és kihallgatásra mennek a királyhoz. Egyes lapok szerint ezen a kihallgatáson dől el a válság, de az sem lehetetlen, hogy Budapesten dől el. A király ugyanis április 20—25-ike között Budapestre utazik, amely alkalommal fontos politikai kihallgatások lesznek. Mint elég hitelt érdemlő forrásból értesülünk: Wekerle kihallgatása a jövő héten szerdán fog megtörténni. Valószínűleg ezen a kihallgatáson fogja a miniszterelnök a királynak bejelenteni, hogy nincs kilátás megegyezésre az osztrák kormánynyal a bankkérdésben. Ez alkalommal - hir szerint — elkísérik Wekerlét Bécsbe Apponyi, Kossuth és Andrássy miniszterek is és az osztrák kormány ez alkalommal fogja közölni a magyar kormánynyal, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a kartellbank tervét elfogadhassa. A kormány közvetlenül e nyilatkozat után be fogja adni lemondását. A válságról szóló eme vészes híreket megerősíteni látszik az a körülmény, hogy Khuen-Héderváry és Lukács László szintén kihallgatáson voltak e napokban. Állítólag Lukácsra a közel jövőben igen fontos politikai missió vár. Sokan őt tartják a jövő emberének. Tallózván a politikai élet mezején : ime ezeket az értesüléseket sikerült a válságról összekaparásznom. Magam véleményt nem nyilvánítok, de senki sem nyilváníthat teljes joggal. Hogy lesz-e válság vagy nem, az a jövő kétes homályában rejlik. De hogy most aktuálisabb a válság kérdése, mint valaha: az megint kétségtelen. Mindazonáltal válság, válság, ne jöjjön el a te országod! Békés és Mezőberény villamos világítása A községek leghasznosabb befektetése. Békéscsaba község villamos-mü felügyelő-bizottsága legutóbbi gyűlésének határozata alapján Békés és Mezőberény községeknek megküldetett a villamos világításra vonatkozó tervezet és alternatív ajánlat. Az egyik módozat szerint Békéscsaba község építené ki nemcsak az áram átvezetésére szolgáló táv-vezetéket ; de a békési és mezöberényi hálózatot is 50 évi kizárólagossági jog kikötése mellett. Ennek leteltével a községi belső hálózatok — a táv-vezeték kivételével — a két község tulajdonába mennének át ingyen. Mindkét községnek jogában állana a hálózatot időközben is megváltani, ugy azonban, hogy a hálózat építési költségén felül bizonyos összeg fizettetnék a koncessió első felében; mig később bizonyos árengedmény adatnék. A közvilágításért a községek lámpánként és évenként 30 koronát fizetnének. Békésen ma egy utcai láng sokkal kisebb fényerő mellett, naponta 13 fillérbe kerül. Hét hónapon szokás világítani s ez kerül 27 kor. 30 fillérbe. Tizenkét hónapban pedig 47 kor. 45 fillérbeHo'dvilágos estéken a lámpákat fel sem gyújtják, pedig időközben is nem egyszer beborul az ég. A magán fogyasztóktól a dijakat a községek szednék be Békéscsaba javára az alkotandó szabályrendelet szerint, közadók módjára. Az áram ára heclowatt óránként 7 fillér volna magánfelek részére, amenynyire az Békéscsabán is le fog szállíttatni. Ez a mód a községekre annyiban előnyös, hogy semmiféle befektetést sem igényel a községek részéről. Igaz, hogy akkor a községek a haszonról is kénytelenek lemondani s nem fognak teljesen szabadon rendelkezhetni a hálózatuk felett, ami pedig esetleges hálózatbővítéskor igen fontos körülmény s pár év múlva, mint már igen sok kon'cessiós telepnél megtörtént s ami a jelen esetben is a legnagyobb valószínűséggel be fog következni, amidőn a hálózatot időközben megváltani akarják, hogy többe kerül, mintha a községek mindjárt maguk építették volna, mert az építményekkel tulajdonképen egy már megteremtett üzletet is kapnak. Békés és Mezőberény együttes fogyasztása, még egy harmadik szomszédos községgel számítva is, ma még kicsiny ahhoz, hogy teljesen önálló gépteleppel biró ilyen üzemet jövedelmezően kezelhessen. Ez a legrossabb megoldási mód a községekre nézve s amellett ez sokkalta nagyobb befektetést kiván. Az ajánlat második formája szerint Békéscsaba épitené ki a táv-vezetéket; mig Békés é3 Mezőberény a saját utcai hálózatukat építenék ki. A községek Békéscsabától hectowattóránként 2 1/,, fillérért kapnák az áramot, mint nagyban vásárlók. A községek azután az egyes fogyasztóknak hectovatt-óránként 7 fillérért adnák. A nagyobb fogyasztók bizonyos százalék árengedményben részesülhetnének. Az árammérő-órák használati, illetve kö csöndija havonta JO fillér volna. A békési utcai hálózat 300 utcai lámpával 115.000 koronába kerülne. Ha azonban egyelőre néhány, a hálózati tervben külön megjelölt mellékutca elhagyatnék, ami a leghelyesebb volna s 200 darab közvilágítási lámpa szereltetnék fel, ugy a befektetési töké 100 000 korona volna. A mezöberényi hálózat 200 darab utcai lámpával 95.000 koronába kerül. Békésen ez idő szerint 2100 darab, Mezőberényben 1700 darab 16 gyertyafényű magánlángra számithatunk. Békéscsabán az első üzemi évben 2800 darab magánláng volt fölszerelve, soha, — felelt egy kinos, hosszú szünet után az asszonyka. — Szeretni fogsz örökké? — Örökké. — Látod, ez jó nekem. Ez könnyít a lelkemen. Nem fáj nekem itt hagyni ezt a csúf életet, csak téged, mert tiszta és jó voltál. Bocsáss meg nekem ós szeress, szeress mindig. Elhallgatott. — Ez a végrendeletem, — szólt később felém fordulva — most már nyugodtan hálok meg. Isten veled! Kezet nyújtott s azután szeme még egy utolsó fénylő tekintettel pihent az asszonyka sápadt arcán. Felült ágyában, hogy megcsókolja a kis feleségét, de abban a pillanatban visszaesett, vérömlése lett. Meghalt. Meghalt a szőke Malomi Olga férje, akit ő ugy szeretett. Nincs többé. Nem lehet leírni azt a fájdalmában vergődő fiatal kis asszonyt. Láttam rajta azt a véghetetlen szenvedő fájdalmat, amely kinoz, gyötör és megőrjít. Mintha hallottam volna szive dobogását, mintha egy kivehetetlen tőrt látnék szivébe döfve. Nem tudtam, mit tegyek. Előttem egy szenvedő élő, mellettem egy hideg test, egy halott. Két egymást szerető sziv kettévált. Leszakadt az egyik és szakadása bevérezte, megsértette a másikat. Szenvedtem én is az élőért és a halottért egyaránt. De az idő erősebb a fájdalomnál. Alkot és rombol, sebeket gyógyít ós fakaszt. Még a legfájóbb emlékeket is kitörli a szivekből. Meghalt. Eltemették. Lezárták a fekete koporsót. Elimádkozták és elénekelték. Ráhantolták a földet a jó férjre. A földi életre megsemmisült. A világ kereke pedig forog tovább. Szántanak, vetnek. Dolgoznak, mulatnak mint előbb. Csak az asszonyka, a fiatal özvegy gyászol, sir, búsul. . . Az élet hullámai, a megélhetés elvetettek tőle messzire. Néha-néha hallottam csak felőle valami keveset. Vagy öt óv után egy levélkét hozott a posta. Fekete szegélyű borítékja volt, kedves ismerős kézirással. Az aszszonyka irt. Ezt irta: Kedves Janikám! Nyugtalan vagyok, kétség gyötör. Eiozzád sietek egy őszinte feleletért és tanácsért. Ugy rémlik előttem, mintha szeretett Karcsim halálos ágyánál esküt tettem volna arra, hogy megtartom özvegységem fekete fátyolát halálomig. Nem emlékszem arra a napra s igy tőled várom a feleletet. Gyönge vagyok. Nem temettem el szivemben őt. Szeretettel ápolom emlékét, de — nem tehetek róla — megszerettem valakit, aki megszeretett s aki hasonlít hozzá. Nem tudom, mit tegyek ? Nem akarom megtagadni a multat, de az érzéseket sem tudom elnémitani. Azért nagyon kérlek, adj őszinte feleletet és tanácsot. írj rögtön és sokat. Szeretettel csókol rokonod: Olga. A levél meglepett. Magam előtt láttam a fiatal özvegyet, láttam nyugtalan, háborgó lelkiismeretét ós határoztam habozás nélkül. Azt irom, hogy nem tett semmiféle esküt sem. De eszembe jutott a haldokló beteg. Fülembe csengett az utolsó kérő, esdeklő szava. Hallottam az esküt. Mi tévő legyek ? Eh, miért legyen boldogtalan egész életóre, mikor úgyis annyi sok csapás érte, s olyan fiatalon. Szeretett és szeret most is, mert fiatal. Szeret egy embert, aki olyan, mint a férje volt. Miért ne menne hozzá? Gyermek nincsen. Fogadalmáról nem tud. Nem is tudhat. Kétségbeesésében, férje iránti vak szeretetében tette. Legyen boldogtalansága után boldog. Megérdemli, jó szive van. Leültem, megírtam, hogy mi sem köti vissza attól, hogy újra férjhez menjen. Kétség ne gyötörje, lelkét ne nyugtalanítsa : szeretni nem bűn, szeretni mindig szabad. Menjen férjhez, ezt tanácsoltam. Ugy-e jól tettem ? Negyednap egy levelet kaptam tőle. j Azt hittem, az eljegyzésre hiv meg. i Nem. Azt irta, hogy lelkiismerete és | szive után indulva, véglegesen határozott ós megmarad özvegynek utolsó j órájáig, mert tiszteli férje emlékét és | szereti még most is nagyon, igazán. Megkönnyebbültem ón is. Nem tu| dom miért, de ugy éreztem, hogy mégis I jobb igy. j Megzavart visszaemlékezések. Irta: Imrei Ernő. Kinek nincsenek emlékei ? Szép ! emlékei, melyek — minél távolabb maradnak el az embertől — annál tündéI ribb szint és alakot öltenek. Egész mese I fejlődik a mult kedves képeiből: arany1 sugaras, ezüst fényes, virágillatos mese. j Néhány kedves emlék tengersok szo| moru napot képes eltüntetni. Varázs| hatalommal felü kerekedik, kiszínez, be| sugaraz ugy, hogy a sírba készülő öreg, ! ha meg-megáll s visszapillant a nehéz ; napokkal teli életre, sóhajjal suttogja: — Álom volt! De hamarosan hozzá is teszi már: — Szép volt ! Egynéhány szép emlék kibékíti az Löwy Jakab L. és Társa cég férfiszabó-üzlete Békéscsabán Csakis kiváló minőségű árúk, Az ország neves üzleteivel versenyttartó szabás, kivitel, — a ka, h- te D"" omma l szemben. Közbizalmat szerzett és pontos kiszolgálás. Polgári és katonai egyenruhák.
