Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-01 / 26. szám

3 magyarok erre passiv rezistenciával fe­leltek és; senki sem szavazott a főszol­gabíró jelöltjére. Csánki Jenő főszol­gabíró ugy akart kifogni a nyakas ma­gyarokon, hogy kijelentette előttük: — Kérem, nekem van időm, itt maradhatok három napig is, amig jön valaki szavazni. A körösladányiak erre azzal felel­tek, hogy elemózsiát hoztak magukkal ós kijelentették, hogy szívesen várnak, ha a főszolgabíró is ugy akarja. Az eredménytelen gyűlést akkor kénytelen volt berekeszteni a főszolgabíró. Természetesen nagy volt a képvi­selőtestület, meg a községbeliek sorá­ban az elkeseredés s ennek ifj. Biró József hangot is adott egy mérges kis közleményben, amit egyik szeghaimi újságban közölt. A közleményre Csánki Jenő főszolgabíró sajtópörrel felelt, a melyben hétfőn tartották meg a tár­gyalást. Az esküdtszéki tárgyalást Csulyok Béla dr. vezette ; a közvádat Kármán Elemér dr. kir. ügyész, a védelmet pe­dig M a k a i Márton dr. szeghalmi ügy­véd látta el. Az esküdtek kisorsolása s a bizonyítási eljárás megkezdése előtt az elnök felolvasta a távollevő Csánky Jenő főszolgabíró táviratát, amelyben visszavonja a keresetet, miután a vád­lott előzőleg bocsánatot kórt. (A bocsánatot kérő közlemény lapunk­ban jelent meg.) A közvádló azonban fentartotta a vádat és igy a tárgyalást megtartották, a kihallgatott tanuk : dr. Losonczy Sándor, Tóth József ref. lelkész, Lux Gyula mérnök jórószben igazolták az izgalmas választást, ugy hogy az esküdtek felmentő ver­diktet hoztak. Ezen az alapon aztán a bíróság is felmentő határozatot hozott ós ifj. Biró József ellen a további el­járást megszüntette. A csabai és gyulai gyermeknapok Nagy készülődés mindenfelé. A mai napon és reánk következő vasárnap az ország egész könyörületes szivü társadalmával együtt ünnepi díszt ölt magára Csaba társadalma is. Mert a gyermeknap ünnep, a legmodernebb és mégis a legősibb eredetű ünnep : a könyörülő szeretet ünnepe. A poétikus napok eszméjének felvetői tavasz idején tartatják meg mindenütt. Tavaszszal, mi­kor erdőn-mezőn élet fakad, mikor nyi­ladoznak már az enyhe kikelet első virágai: valami csodálatos megnyugvás, boldogító remény keletkezik az emberi szívben is és hajlandóbbá válik a kö­nyörülő szeretet gyakorlására. Szinte el sem lehet képzelni, hogy valaki az életet adó napsugár barátságos rnele­S csak akkor érzem magam jól, ha va lakit tönkretettem. De csak boldog csa­ládokba török be, ahol van mit romba­dönteni. S néha őrült vágy fog el, hogy egy egész sereget szervezzek, melynek nem volna más feladata, mint kiirtani a családi boldogságot. A mi a dúvadnak a vér, az nekem a szerelem. Mámorba ejt és áldozattól áldozathoz kerget. A sors nem akart megtartani a becsületes emberek közt, tönkretett igaztalanul, aljas módon, hát én is követem az ő példáját. Szétdúlom a családi boldogságot, ahol csak tehe­tem. Hogy legyen a földön mentül több nyomorult ember, olyan, aki elveszítette a legdrágábbját, olyan, aminő én vagyok. Eltépek minden virágot, amely az utamba kerül, nem kegyelmezek senki­nek sem. Mert minden boldog ember arca az énnyomoruságomra emlékeztet. Harcolok a láthatatlan ellenség el­len, aki engem tönkretett. S azt hiszem, hogy neki okozok fájdalmat, mikor esz­telen, vak gyűlölettel szerelmet hazudva pusztítok azok között, akiket ő boldo­goknak akart volna látni. Csak lenne egy hidseregem, amely segítene! De magam kevés vagyok! Mert sok még a boldog ember. S ezek a sors kiválasztottjai, akiket ő nem pusz­tított el. Ezeket mind nekem kellene elpusztítani! Hirtelen lehajtott egy pohár pezs­gőt és igy folytatta: — Nem is rossz dolog gazember­nek lenni! Csak ne legyen az ember józan. Mámor kell hozzá! Ha józan va­gyok, ugy érzem, mintha össze kellene roskadni a bűnök súlya alatt. De mi­helyt a mámor ködén át nézek, igazat adok magamnak. Jogom van olyannak lenni, aminő vagyok. Nem vétettem senkinek, jó, becsületes, tiszta voltam ós mégis tönkrementem, hát hadd pró­bálok ón is mindent tönkretenni, ami jó, becsületes, tiszta . . . gében részvéttelen arccal menjen el az urnák előtt, a melyek mögül száp asz­szonyok, leányok mosolyognak feléje s a melybe dobott fillérje egy tégladarab a szegény elhagyott gyermekek egy­másután épülő menhelyeiben. Csabának a jótékonyság szolgálatá­ban folyton önzetlenül működő hölgyei nagy apparátussal készítették elő a mai ós vasárnapi gyermeknapok at. A külön­böző bizottságok folyton üléseztek. Az agitációs és urnabizottság hétfőn dél­után tartott ülésében beosztotta a höl­gyeket, akik a „Fiume", a városháza, a Dobay-drogória és az állomási épület előtt elhelyezett urnák körül óránkint felváltva fogják végezni a gyűjtés ne­mes munkáját. Csütörtökön és vasárnap délelőttől a késő délutáni órákig folyik a gyűj­tés Bizonyára szép sikerrel fognak mű­ködni azok a bájos szép leányok is, akik az utcákon a „Segítség" cimü al­kalmi újságot fogják árusítani. Csütörtökön délután ós este B a 1 1 a Sándor, az „Uránia"-mozgóképszinház tulajdonosa is meg fogja nyitni színhá­zát a „Gyermekvédő-Liga" javára. Dél­után a gyermekek, este pedig a felnőt­tek számára lesznek látványos előadá­sok, melyek bizonyára szép közönséget fognak vonzani. A kereskedők április 1-én és 2-án fogják tartani a gyermek­napokat. Az érdeklődést nagyban növelik azok a sétahangversenyek is, melyek délelőtt 11 és délután 4 órakor lesznek a Főtéren. * A gyulai gyermeknapok, melyek rendező-bizottságának ólén a főispán neje, D ő r y Pálné áll, valószínűleg má­jus havában tartatnak meg, amikor már özv. Makó Lajosné színtársulata Gyu­lára érkezik s a társulat tagjai közremű­ködését is meg lehet nyerni a gyermek­napok minél nagyobb sikere érdeké­ben. Ez ügyben most folynak a meg­beszélések a gyulai társadalom vezető köreinél. 1 jkésmep Közlöny" táviratai. — Március 31. — Csend a politikában. A képviselőházi szünet beálltával húsvétig csönd uralkodik a politikában. Húsvét után újból megkezdődnek <a banktárgyalások, melyek körülbelül áp­rilis 20-ikára érnek véget. Csak 20-ika után áll be a bankkérdés okozta vál­ságban valamelyes fordulat. Akkor dől el ugyanis, hogy lesz-e házfeloszlatás ós kormányválság, vagy nem. Nikita haragszik a béke miatt. A szerb skupstina ma délelőtt tit­kos ülést tartott. A litkos ülésen felol­vasásra került Nikita montenegrói feje­delem levele, melyben rosszalását fejezi ki a szerb nemzetnek, hogy a hatalmak által kierőszakolt megegyezés képes volt békés indulatokra hangolni. A titkos ülés után nyilt ülés következett, melyen a skupstina jegyzője felolvasta a hatal­maknak Szerbiához intézett jegyzékét. A skupstina ünnepélyes csendben hall­gatta végig és egyhangúlag hozzájárult Az orosz diplomaták tüntetése A pétervári „Slovo" jelenti,^hogy a berlini orosz diplomaták a Vilmos császár által rendezendő ebéden nem fog­nak megjelenni. Isvolski lemondása. A „Novoje Vremja" megcáfolja az Isvolski lemondásáról szóló híreket. Ellenben konstatálja, hogy az orosz köz­vélemény hangulata Németország ellen na­gyon izgatott. Londonban ám erősen tartja magát az a hir, hogy Isvolski le mond. A londoni hírek szerint Miklós cár magához hivatta és feltette előtte azt a kérdést: nem-e volna célszerű a külügyek vezetéséi másra bizni? Nem egyéb ez, mint nyilt felhívás lemon­dásra. Péter lemondása. Belgrádból jelentik : A szerb kabi­net hozzájárult Péter királynak Sándor herceg javára történendő lemondásához. Belgrád nyugodt. A belgrádi lakosság harcias hangu­lata teljesen megszűnt. Teljes nyugalom uralkodik. Mindenki visszatért rendes foglalkozásához. A szerb tartalékosok haza­bocsátása. A szerb hadügyi kormány elren­delte a behívott tartalékosok hazabo­csátását. Háborús epizódok. — Külön fővárosi tudósítónktól. ­Háború ugyan abszolúte nincs, de az.n nem lehet csodálkozni, hogy hu­mora még mindig van. A nagy izgal­mak, az előre nem látott események, a tömegemóciók a leggazdagabb forrása az anekdótás kedvnek. Dicső eleink históriája túlontúl bizonyítja ezt a té­telt. * (.A revolver.) Természetes, hogy a tartalékos tisztek és kadétok voltak a legidegesebbek. Ezek a félig katonák sohasem tudják, mit kell tenniök. Béké­ben se, hát még mozgósítás előtt. Meg­rohanták kérdéseikkel a lapokat, a ka­tonai ügyosztályokat, a tiszteket. Min­denki arra gondolt elsősorban is, mit kell beszereznie ? Csukaszürke legyen az uniformis, vagy sötétkék ? Némelyik igy vigasztalta magát: — Bizony ón nem verem magam költségbe. Bevonulok a régi uniformi­somban, legalább igy nem találnak for­schriftosnak és mindjárt hazaküldenek. De azzal tisztában voltak, hogy re­volverre szükség van. Nosza megrohan­ták a fegyverkereskedóseket. Negyven­nyolc óra alatt Budapesten elfogyott az egész nagy revolverkószlet. A vaskeres­kedők nem győzték az utánrendeléseket. De a tartalékosok ostromát nem lehe­tett feltartóztatni. Kiütött a revolverláz, bejárták a külvárosi és a környékbeli üzleteket is. A kereskedők kezdték unni a dolgot s az egyik ötletesen oldotta meg a kérdést. A következő föliratot helyezte el a kirakatban: „Revolverek ma már csak kizá­rólag G a r a i Manó szerkesztő ur­nái kaphatók." Jeles ál-hirlapiró kollégánk neve megszüntette a nagy keresletet * (Felekezeti kérvény.) Egyik legderü­sebb mozzanata volt a szomorú napok nak. A Ház folyosóján egy kitűnő hu­moru publicista a következő hirt ter­jesztette : — Most értesülök a. hadügyminisz­tériumból, hogy a zsidó vallású tarta­lékosok k zös kérvényt nyújtottak be Őfelségéhez, mint a legfőbb hadúrhoz. Azt kérik benne, hogy az esetre, ha a háború a zsidó húsvétkor törne ki, ren­delje el a király, hogy ne küldhessék le őket se Boszna-Brődba, se Sémiin-be, hanem Macedóniába. — Egészen hihetetlen ós valószínűt­len dolog, — jegyezte meg egy katona­viselt képviselő. — Persze, hogy az — mosolyogtak a többiek. — Hát nem látja benne a viccet? A zsidók, mármint a hithüek, húsvétkor nem esznek kenyeret Ezért nem akarnak menni se Bródba, Semlinbe (Zimony, szószerint zsemlye). Macedó­niának pedig benne van a nevében a kovásztalan kenyér. Ezt a magyarázatot mi is leszögez­zünk a gyengébbek kedvéért. * (-4 tartalékos férj). Ez egy lipótvárosi eset. Behívták a tartalékos hadnagy urat, aki természetesen huszár és levitték Boszniába. A tartalékos szivettépően búcsúzott fiatal feleségétől s egyik ba­rátja lelkére kötötte, hogy mig távol van, viselje gondját a dolgainak. A jó­baiát erre annál szivesebben vállalko­zott, mert a mozgósítás özvegye rend­kivül csinos és ennivaló menyecske volt. Az asszonyka együtt olvasta a férj le­veleit a fiatalemberrel, aki csakhamar avanzsált. Házibarát lett belőle, majd — tartalékos férj. No ós . . . megkezdődtek a mézes­hetek. Pont aznap, amikor lecsapott az angol kormány bókeformulája. A fiat 11 párocska dermedten látta a fejleménye­ket, a szerelem valósággal háboru­pártivá vadította őket s mikor Aeranthal báró kijelentette, hogy megegyeztek a nagyhatalmak, egymás keblére borulva siratták a szép napokat. Egy zsuron azután — ugyan hol másutt ? — föltűnt a tartalékos hadnagy feleségének, illetve a tartalékos férj szeretőjének nagy lehangoltsága. Mikor az okát firtatták, igy felelt a nőcske : — Hagyjatok kórlek, egészen oda­vagyok. Szegény férjemnek meghasad a szive, hogy — nem szenvedhetett vértanú halált a csatamezőn. A Rokkant-Egyesület Csabai Fiók]ának közgyűlése. A Magyarországi Munkások Rok­kant- és Nyugdijegyesületének Csabai Fiókja e hó 28-án, vasárnap délután tartotta szokásos évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. A „Három 8-as" vendéglő tágas terme csaknem egészen megtelt érdeklődő tagokkal. A közgyű­lésen huzamosabb és hevesebb vita csak a körül a kérdés körül folyt, hogy az április 25-én Budapesten tartandó küldött-gyülésen képviseltesse-e magát a csabai fiók kiküldöttel, vagy sem? Többek hozzászólása után a közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a7 indítványok során nagyon könnyen merülhetnek fel olyan ügyek, melyek az összes fiókokat érdekelhetik : célszerű, ha kiküldöttje által részt vesz a gyűlésen a csabai fiók is. B e k e Ferenc elnök megnyitó-be­szédében örömének ós megelégedésének adott kifejezést az elmúlt év nagy sikerei fölött, melyek főképpen a tisztikar ós a tagok buzgólkodásának köszönhető. Ez a buzgólkodás okozta azt, hogy a csabai fiók rohamosan fejlődik és rövid idő alatt egyike lesz az ország legnagyobb fiókjainak. Már most közel 400 tagot számlál. Az éljenzéssel fogadott elnöki meg­nyitó után C h r i s z t i á n György jegyző előterjesztette jelentését a fiók mult évi sikeres működéséről. A jelen­tést tudomásul vette a közgyűlés. Ugyancsak tudomásul szolgált a pénztáros : K r m e c z k i Lajos jelentése is. A jelentés szerint a csabai fiók 1908. évi összes bevétele 3851 korona volt, melyből a budapesti központnak 3323 korona küldetett fel. A külön alap, melyből a fiók a folyó kiadásokat ós az idő előtt rokkantakká vált tagok, valamint az elhalt tagok özvegyeinek ós árváinak segélyezésére fordit: már megközelíti a 700 koronát. Ezután a 30 tagura kibővített vá­lasztmány megválasztása következett. Vá'T c7.tmányi tagok lettek: Holecska Pál, Léviusz Mihály, Brucker Lajos, Boskó János, Michnay Gusztáv, Yizik György, Zvaratkó Pál, Kovács Mátyás, Kiszely György, Csendes József, id. Varga György, Belanka Mihály, Makay István, Simkó Károly, Prisztavok Endre, Berényi György, Gulyás József, ifj. Holecska András, ifj. Horváth Mi­hály, Korek Antal, Marosi Ádám, On­dróvicki Pál, Török János, Lendvay Vilmos, Saguly Pál, Wilhelm Mihály, Sozánsky Döme, Szabó Sándor, Dukon Ferenc és Schreyer József. A budapesti kiküldött ügyében a választmány és az elnökség javaslata az volt, hogy mivel az idei küldött­gyülésen érdekesebb tárgyak nem sze­repelnek : fölösleges a külön alapot a 30 korona küldöttköltséggel megterhelni, hanem a fiók képviseletére a központ­ból kell felkérni valakit. Könyves János hosszabb beszéd­ben ajánlja a küldött megválasztását, mert az indítványok során olyan dol­gok merülhetnek fel és a fiók tudta nélkül olyan határozatokat hozhat a közgyűlés, amelyek egyenesen hátrá­nyára lehetnek az egyesületnek. B e k e Ferenc elnök, Kirsch­b a u m Manó alelnök és Chrisztián György jegyző hozzászólásai után a közgyűlés nagyobb része Könyves Já­nos indítványát fogadta el és a kikül­döttet egyhangúlag meg is választotta Gulyás József, lapunk szerkesztője személyében. Mivel a jegyzők egy része nagyon ritkán jelent még ugy a havi választ­mányi ülések, mint a befizetések alkal­mával : a közgyűlés egy, az elnökség által alkotott ügyrendet fogadott el, mely szerint ezután a befizetéseknél fungáló tisztviselők bizonyos díjazásban részesülnek ós amennyiben indokolás nélkül távol maradnak, büntetésül a rájuk eső díj kétszeresét tartoznak be­fizetni a külön-alap javára. Az indítványok során Könyves János indítványára jegyzőkönyvi kö­szönetet szavazott a közgyűlés a tiszti­karnak, érdemekben gazdag és fárad­hatatlan tevékenységeért. Végül Chrisztián György indít­ványára táviratilag üdvözölték az orszá­gos központ vezetőit: pákai K ö 1 b e r

Next

/
Thumbnails
Contents