Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-03-07 / 19. szám

BfcKÉSMEGÍÍfl KÖZLÖNY lépőt, de mérsékel mindent, amit az ősz és a tél túlzásként produkált. Az öltözetek, tapadó, simulékony szövetből, vékony, nagyon finom posz­tóból készülnek. Szalónokba a fényes, utcára inkább a fénytelen posztó való; A szabás szinte kivétel nélkül direkloár és princessz. Tagadhatatlan, ez a sza­bási mód rendkivül előnyös, főleg a magas alakoknak kedvez, de nem hát­rányos az alacsony növésüeknek sem. Az egyszinü ruhák igen kedveltek lesz­nek, de forgalomba jönnek a mintázott kelmék is és előre jelezhetjük, nagy ke­resletnek örvendenek majd, mert a szí­nek árnyalata rendkivül Ízléses. Ugyan­ebből készülnek a kabátok, amelyeknek hossza még mindig megállapithatatlanul különböző. Hogy a hosszabb kedvel­tebb marad, annak oka tán abban ke­resendő. mert emeü, nyúlánkká teszi az alakot. Mintázott kelmékben a kockás és a csíkos váltakozik. S mig egyszinü­eknél a sárgás és aranybarna vezet, a mintázottnál a fehér-zöld és fehér-barna. ITjdonrág a kabálruha, az ugyneve zett robemanteau, ami a blúzokat telje­sen kiszorítja. Egyben szabott, kényel­mes, célszerű viselet. Utcára kitűnő szol­gálatot tesz. Égyetlen disze a zsinór és a gomb, de az előbbi teljesen egyszerű alkalmazással. A szoknya egyébként szük. Remél­jük, ez a szabás most már inkább en­gedni fog, semhogy még szűkebbre váljék. A forma igy is annyira érvé­nyesül, hogy ez már sok esetben iga­zán a jó izlés rovására megy. A kemény, könnyen törő tafotasely­met kiszorította a puha. omlós liberit. Tízszerte jobban hat ez a fényes, festői redőkben simuló, puha selyem, mint a tavalyi és régebbi idők felka­pott kemény tafotája. A divatnak is jobban megfele 1, ezenfelül tartósabb is. Az alsószoknyák nevetségesen szűkek. Da még igy is tetszetősebb, mint az itt­ott jelentkező pótlása, a selyömtrikó. Remélhető, hogy az alsószoknyát he­lyettesítő trikódivatnak nem sok köve­tője akad. A mai szabás mellett még alsószoknyával is nehéz megőrizni a ruhának azt a formáját, amit leghelye­sebben tán decens-nek nevezhetnénk. A cipő — van-e kifogástalan cipő nélküli igazi előkelőség ? — a régi; gömbölyített formára szabott félmagas vagy egészen angol sarokkal. Télre ós kora tavaszra a fekete lak< a legmeg­felelőbb. Tudniillik látogatásokra ós nagy toaletthez. Szárban nem egészen magas és mindenesetre fűzős. Hogy a kalapokról is szóljunk: itt észlelhető leginkább az a bizonyos „át­menet". Már nem egészen nagyok ós látni feltűnő kicsinyeket is. A legtöbb és a legáltalánosabb csak éppen hogy keretet ad az arcnak, alacsony, vagy pedig szinte bele esik a fejbe, mint egy felfordított fazék. Ez utóbbi Ízlésesnek éppen nem mondható D. U. Tarkaságok. A helyhatározó. Valamelyik szomszéd vármegye egy kis falujának elemi iskolájában nagy ese­mény történt a múltkor. Az iskola érde­mez gondnoka látogatást tett az iskolá­ban. Mellékesen megjegyezve, a gondnok nem tartozott épen az istenáldotta lume­nek köz4. Ennek dacára e tanítóban és a gyerekek között uagy volt a^drukkolás. M kor a gondnok megérkezett, az iskola csakúgy ragyogott a rendtől és a tiszta­ságtól. Epén nyelvtan óra volt, mikor a lá­togetás nagy pillanata elérkezett. A ta­nitó tehát kiszólította az egyik érceim > sebb nebulót. — No Pista, mondjál egy helyüafcá­rozóval bővített mondatot.] A gyerek gondolkozott egy darabig s eztán kivágta : — A juhász a mezőn legelteti nyáját. — Jól van Pista, — biztatta a ta­nitó. Most mondd meg, melyik ebben a mondatban a helyhatározó ? — A mezőn, — felelte bátran a tiu. A gondnok erre fejcsóválva szólalt meg. — Nem az, dehogy is az ! A tanitó nem tudott mást gondolni, minthogy a vendég viccelni akar, tehát megkérdezte : — Háf melyik gondnok úr ? A nevelésügy ritkaképzettségü barátja orre nyugodtan jelentette ki: — Hát a juhász. Ez egészen világos dolog. Hiszen' az határozza meg, hogy a nyáj hol legeljen. A nebulók e bölcs meghatározás után szinte bizalmatlanul néztek a tanítójukra. A legnagyobb úr. Ez a történet pedig egyik békésme" gyei falusi iskolában esett meg. A tan­felügyelő meglátogatván az iskolát, meg­szólított egy borzas fejű gyereket. — No fiam, mondd meg, ki a leg­nagyobb ur Magyarországon, tehát a ti falutokban is ? A fiu bátran felelte rá : — A király. Éppen mondani akarta a tanfelügyelő hogy „jól van", midőn észrevette, hogy a hátulsó padsorokban egy fiu ugyancsak nyújtogatja az ujját ós nyakát annak je­léül, hogy szólani akar. — Talán te jobbat ludsz mondani ? — kérdezte a tanfelügyelő. — Igenis. Bandi nem jól mondta. Bakó András a legnagyobb ur, mert annak egy nyilas földdel, meg hat ökörrel többje vau, mint Királynak. Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztés zavarokban és az ülő életmód egyéb következ mér/eib^n szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárukban kérjük MOLL készítményeit LL-FE LEI Bsdörzsölás, ájdalomcsillapití . és erősítő .. elismert, régi jó hirnevű háziszer szaggatás és hűtésből származó min­dennemű betegségek ellen. Eredeti üveg á,ra K 2. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Főszétküldési hely : MOLL A., gyógyszerész cs. és kir. udv- szállító. Bécs, I. Tuchlaube tfi SZÍNHÁZ * Szerdán este ünneplés volt a csa­bai színházban. A társulat temperamen­tumos primadonnáját: Barna Mancit fogadta nagy szeretettel a zsúfolt ház. Jutalomjátéka alkalmából virágkosárral, több csokorral kedveskedett kedvencé­nek. A jutalmazott igen jó és szép Vig özvegy volt. Danilót L e ö v e y Leó, az aradi színtársulat jeles tagja játszotta, osztatlan tetszést és igen zajos tapsokat aratva. A jó előadáson a közönség ki­tűnően mulatott és ebben része volt Gáspárnak, Derengi ne k, de utóbbi leszokhatna vontatott beszédmo­doráról s igy szerepe jobban érvénye­sülne. Jó volt Márkus Angella, mig Má r t o n Miklós erős rekedtsóggel küzdött. * Vendégszereplés. M e z e y szín­igazgató, hogy a közönség pártfogását, mely az utóbbi héten nagyon is meg­csappant, fokozza, ujabb vendégszerep­lésre nyerte meg Mihályi Ernő opera­énekest, ki három estén át legjobb szerepeiben fog fellépni. Mihályi Ernő szép, erős tenór hangját nem kell dicsérnünk, úgyszintén kitűnő színját­szását sem. A vendégművész szerdán „Szép Helena", Offenbach e régi, de szép zenójü operettéjében, pénteken „A kornevillei harangok", e régi, de azért az operette-irodalomban ugy szövegre, mint zenére első helyen álló operettébe, szombaton pedig „Dollárkirálynő" ope­rettében fog játszani. Reméljük, hogy í telt ház és lelkes közönség fogja mél­i tányolni a vendégművész énekét ós já­I tékát. * Heti műsor. A csabai színházban e héten a játókrend a következő: Vasár­nap délután fól helyárakkal: „Vig öz­vegy" operette, este: „A vigécek" bo­hózat, Mezey igazgató felléptével. Hét­főn fél helyárakkal: „Tatárjárás" ope­rette. Kedden itt először: „A remény", Heyermans nagyhírű halásztragódiája. Szerdán Mihályi Ernő felléptével: „Szép Helena" operette. Csütörtökön fél helyárakkal: „A tanítónő", szinmü. Pénteken Mihályi Ernő felléptével: „A kornevillei harangok", operette. Szom­baton Mihályi Ernő bucsufelléptóvel: „A dollárkirálynő", operette. Vasárnap este: „Elnémult harangok", szinmü. Eoulard Nyers Bast Cinné Skót es „ Henneberg '-se­lyem 1-35 K. feljebb bérmentv eé svám mentesen. Minta postafordultává Megrendelések bármely nyelven intézendők : an Seidenfabrikt. HENNEBERG IN ZÜRICH. Ezt az enyhe ítéletet is nagyon a lelkére vehette Kergyik Pál, mert mikor kihir­dették előtte, mosolyogva bár, de mél­tatlankodva kiáltott fel: — Ugyan minek büntet ilyen na­gyon a biró ur, hiszen mi Urbancsikkal már rég kölcsönösen megbocsátottunk egy­másnak. A törvényszék azonban ennek da­cára sem bocsátott meg néki és Kergyik uramnak szépen le kell szücsülnie a keserves 8 napot. § „Kondorosi csárda mellett ..." A nótából mindenki tudja már széles e hazában, hogy a kondorosi csárda mel­let gulya, ménes szokott legelni. Da azt kevesen tudják, hogy a kondorosi csár­dában is vége már a romantikának. Nem betyárok isznak benne, hanem békés polgárok és az esetleges zűrzavarokat sem a pandúr intézi el, hanem a rendőr. Ilyen zűrzavar volt a csárdában a muli év nyarán, amikor Szappanos Pál mulatott. A nagyvórü legény olyan lár­mát csapott, hogy a korcsmáros kény­telen volt S z t v'o i' e c János rendőrt elhivatni. A legénynek azonban az uni­formis sem imponált, mert egyszerűen torkon ragadta a rendőrt ós elverte. Hatóság elleni erőszák vétsége miatt egy hónapi fogházra itólte a bíróság Szappanost. A romantika pusztulását élénken ecseteli az egyik tanú vallomása, akitől mikor kérdezte a biró, hogy mi a foglalkozása, önérzetesen jelentette ki: — Viceköllnyer vagyok kérem, a kon­dorosi csárdában! A betyárok régi fészkében tehát már kellner szaladgál . . . § Vétkes bukás. Schlézinger Izidor szarvasi kereskedő a mult év elején a csődbe jutott. A megejtett vizs­gálat aztán kiderítette, hogy Schlézinger több rendbeli mulasztást követett el. A szálló' ige szerint „nem hagyta magát." Kiderült nevezetesen, hogy rendes mór­leget nem készített, könnyelmű tőzsde­spekulációkba bocsátkozott és bár érezte végét, elmulasztotta a csődkérvény be­adását. A törvényszék vétkes bukás vét­sége miatt 100 kor. pénzbüntetésre ítélte. Azzal védekezett a kereskedő, hogy ő hitelezőit eljárása által nem károsította meg, mert volt saját vagyona. A könyv­szakértők azonban kimutatták, hogy va­gyona dacára is volt a vállán vagy 8 - 9000 koronányi teher, holott ő majd­nem 2000 korona aktívát, mutatott ki. § A kis hetes. Váradi József 14 éves gyerek hetesként volt alkalmazva a szeg­halmi Polgári kör vendéglősénél. Ebben a minőségben egyik napon ellopott az üzletből egy üveg bort és két csomag kártyát. A lopott holmikat hazavitte az anyjának, Váradi Józsefnének, aki bár tudta, hogy a holmik lopottak, mégis megtartotta. A gyulai törvényszék a fiút lopás vétsége miatt 8 napi, anyját pedig orgazdaság vétségéért 3 napi fogházra itólte. TOitVEüYaCEZES. § A kedélyes tolvaj. Kergyik Pál cseléd a Geiszt Gáspár uradalmában volt alkalmazva. A múltkor nagyon meg­tetszett neki Urbancsik János lovász­mester fapipája ós zsebórája. Mivel ké­relem utján nagyon kevés reménye le­hetett arra, hogy birtokába kerülnek a megkedvelt tárgyak, egyszerűen zsebre­vágta azokat egy őrizetlen pillanatban. A turpisság azonban kiderült és Kergyik uram a törvényszék elé került, mely lopás vétségéért 8 napi fogházra itólt CD Étvágy és áiom A lélegzés sokkal könnyebb már az első néhány adag SCOTT-féle EMULSIO után is ós ez a megkönnyebbülés napról-napra növekedik. Ezren és ezren tapasztalták ezt az utolsó 32 éven keresztül. Ep ily szembe­ötlő a javulás az általános egész­séget illetőleg. Az Emulsio vá- visszatér s az emésztés javul. sárlásánál Próbálja meg és meg fog erről a SCOTT-féle „i . módszer védje- győződni. - kíijük hS- E9Y BrBllfit i ÜV69 ára 2 K 50 fillér. venni. Kapható minden gyógytárban. KUZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, márc. 6 A budapesti gabonatőzsde irány­zata, bár a háború esélye elült, alig veszített szilárdságából. A csabai hetipiacon kevés volt a kínálat. Buza I-rendü . . . 26. 26 20 Buza II-rendü .... 25.40-60 Tengeri, 13.40 .— Budapest, március 6. Készbuza vál­tozatlan ; áprilisi buza 27.14, októberi buza 22-60; tengeri 15-16. Dr. Linder Károly ügyvédi irodáját 1909. évi március hó 15-én a Zsiros-féle házból az Apponyi­** utcába helyezi át. Békéscsaba, 1909 márc. 7. É L ÖVI R Ál KÖTÉSZETI TELEFON 57- 33. Képes árjegyzék díjtalan. Vidéki megren­delésekre nagy i g y e 1 m e t = fordítok. = Csokor- és koszorú kötésért az országbai a legtöbb első dijja kitüntetve == Budape t, Rákóczi út; (Nemzeti Színház) Elhaltak Gsahan Fehruár 27-től március 6-ig. Sailer Dezső, magánzó, 45 éves, tüdőgümőkór Sueh Jánosné, napszámos neje, 59 éves, tüdőlégdag. Remes Mihályné, napszámos neje, 38 éves, hashár­tyalob. Lipták György, földmives, 69 éves, mell­hártyalob. Zsiros Pál, földmives, 52 éves, hugyhó­lyagrák. Stark Béla, magánhivatalnok, 18 éves, ön­gyilkos. Dr. Povázsay Máté, ügyvéd, 35 éves, gyo­morfekélyátfuródás. Kovács Mária, napszáiuosnő, 50 éves, tüdőlob. Fabulya Mihályné, földmives neje, 63 éves, mellhártyalob. Antovszki Judit, földrnives j leánya, 12 éves vörheny. Csankó József, földmives, 65 éves, tüdőlégdag Prisztas Pál, napszámos fi*, 3 éves, vörheny. Kovács Zsigmond, asztalossegéd, 31 éves, idült veselob. Molnár Andrásné, napszámosnő, 25 éves, tüdőgümőkór. Rácz Katalin, zenész leánya, 1 éves, vörheny. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezenuel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. törvényszék 13455/908. számú végzése által a .,Fonciére" pesti biztosító intézet javára, 317 korona 50 fillér tőke, ennek 1008 október 1-től számítandó 6 százalékos ka­matai és eddig összesen 91 korona 24 fillér per­költség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt ós 1160 koronára becsült csöves kukorica, sertések, lo­vak és egy kocsiból álló ingóságok nyilvános ár­verés utján eladatnak. Mely árverésnek az 1909. V. 122/4. sz. kikül­dést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Puszta-Sopronyon a végrehajtást szenvedettnek 308. számú tanyáján leendő eszközlésére ^1909. évi március hó Í9-ik napjának délelőtt 9 órája ha­táridőül k'tüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t,-c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becs­áron alul is eladatni fognak. Az árverezendő iiigósígo'c vételáraaz 1881. évi LX. t.-c. 108. §-4ban megálapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Sonnenfeld Sámuel, kir. bir. végrehajtó. GYAKORNOKOT keres a „F0NC ERE" pesti biztosító in­tézet békésmegyei föiigynöksége Csabán azonnali belépésre. Adóügyi értesítés. Az 1909. évre szóló tiMiÉiló kivetési lajstrom a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóságnak 7732/1909. III. számú rendeletével meg­állapítván, az 1888. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében folyó évi március hó 8—16-ig nyolc napi közszemlére az adóügyi osz­tályban kitétetik. Felhivatnak az érdekeltek, hogy a kivetést annyival inkább siessenek meg­tekinteni és sérelmes kivetés ellen pa­paszszal élni, mert a kitett határidőn tul beadott panaszok figyelembe vótetni nem fognak. Békéscsaba, 1909 március 7. Galli Gyula jegyző. Kovács Sz. Adám biró. Hirdetmény. Alulírott telekkönyvi hatóság részéről köz­hírré tétetik, hegy Politzer Simon belényesi la­kosnak Kruchió Fercnc gyomai lakoa elleni 193 korona és járulékaiból álló követelése végett a) a gyomai 2300. sz. tjkvben Kruchió Fe­renc és neje Nádudvari Erzsébet nevén álló A-j-1. sorsz., 452. hrsz , 333. népsorszám alatt felvett 398 négyszögöl ház és udvarnak Kruchió Peren­cet illető felerésze 419 korona becsárban, b) a gyotnai 6S02. sz. tjkvben, ugyanazok ne­vén álló 7 A + 1 sorszám, 2543 44/a. 7. a. hrsz alatt felvett 7 1160/1600 hold 102 dül. vldó ós görbekuti szántó és legelőnek 2/6-od része 335 korona becsárban nyilvános árverésen eladatni rsndelte'vén, arra határidőül 1909 évi május hó 24-ik napjának délelőtt 9 órája Gyoma községhá­zához kitüzetett. Kikiáltási árak a fentebb kitett becsárak, az ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron el nem adhatók. Árverezni kívánók tartoznak a kikiáltási ár . 10 százalékát bánatpénzként készpénzben, vagy óvadékképes papírban á kiküldött kezeihez le­tenni, sőt az, aki a kikiáltási áron tul a legtöbbet ígért, tartozik a bánatpénzt az általa igért 10 szá­zalékig kiegészíteni. A vételár V a-ad része az árverés napjától számított 15 nap alatt, a második l/ t-Sida, ugyan­a on naptól számított 30 nap alatt ós a harma­dik '„-ad része, amelybe a bánatpénz is betuda­tik, 45 nap alatt fizetendő 5% kamatokkal. Vevő az ingatlannak az árverési naptól számított 15 nap múlva lép birtokába, amennyi­ben ez idő alatt előterjesztés vagy utóajánlat nem tétetnék. A többi feltételek alulirt tkvi ha­tóságnál és hivatalos órák alatt Bndrőd köz­ségházánál megtekinthetők, KISS, kir. jbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents