Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-03-07 / 19. szám

Békéscsaba 1909 márc. 18. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 A gerendásiak részéről ekkor előállott Kovács György nevü gazdaember ! és olyan értelmesen, okosan és bátran j szállott sikra az elkapcsolás ellen, hogy ' a miniszter is láthatólag jóleső érzéssel hallgatta beszédét. Andrássy miniszter szivesen megígérte, hogy személyesen fogja kezébe venni az ügyet és már előre biztosította a küldöttséget pártatlanságáról. „Személyesen intézem el, — úgymond, — amennyiben mág módomban lesz." Ez a méla akkord nagy meglepetést keltett nemcsak a küldöttségben, hanem a Ház folyosóján is, ahol hamarosan felkapták a politikusok és újságírók a miniszter kijelentését és mindenféle magyarázatokat és jóslásokat fűztek hozzá. A küldöttség tagjai még pénteken is Budapesten maradtak és délelőtt 11 órakor gróf Hadik János államtitkárnál meg az illetékes ügyosztályt vezető miniszteri tanácsosnál is tisztelegtek, akik jóindulatukat szintén megígérték. Uj munkásházak a megyében. Az árlejtés eredménye. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter az alatt a tizenegy év alatt, mióta a földmivelésügy élén áll, számtalanszor adta már tanújelét nagy szociális érzékének és emberbaráti gondolkozásának. A reformoknak egész sorozatát léptette életbe, melyek nagy része azt a nemes célt szolgálta, hogy a kisemberek anyagi helyzetén könynyitsen. Nincsen egy alkotása sem Darányinak, mely nem a kisember érdekeinek védelmét célozná. Szociális tekintetben egyik legszebb ós legkorszakosabb gondolata volt például a népszerű miniszternek a munkásházak építése. Ezen a téren nagyarányú akciót fejtett ki.és fejt ki ma is. Folytonosan nógatja, sarkalja a törvényhatóságokat és más városokat ilyen munkásházak építésére. De nem marad meg csupán az ösztönzésnél. A legmesszebbmenő állami támogatásokat nyújtja, mihelyt csak valahol felmerül a munkásházak eszméjének megvalósítása. Örömmel regisztrálhatjuk azt, hogy Békésvármegye a törvényhatóságok között igen előkelő helyet foglal el ezen szociális munkában. Csorváson a csinos és célszerűen épített kis házak már át is vannak adva rendeltetésüknek. A törvényhatóság pedig őszi közgyűlésén elhatározta, hogy a megye különböző községeiben egyelőre 176 munkásházat épit. Erre a célra bizottságot is küldött ki. A munkásházépitő-bizottság csütörtökön tartotta ülését, melyen a beérkezett árajanlatok fölött határozott. A bizottság, mint mult számunkban jeleztük, már hétfőn is összeült, de mivel a beérkezett 31 ajánlat nagyon különböző szempontok szerint van összeállítva, hirtelen nem is lehetett közülök az előnyösebbeket kiválasztani. Úgyszólván lehetetlen volt kellő áttekintést szerezni fölöttük. A bizottság tehát nem is határozott, hanem kiadta az ajánlatokat a számvevőségnek, hogy tanulmányozza azokat és eszközöljön kombinatív számításokat. A számvevőség hamarosan elvégezte a reá bízott munkát, ugy, hogy a bizottság csütörtökön ismét összeülhetett. A számvevőség adatai alapján megállapítást nyert, hogy a beérkezett 31 ajánlat közül komolyan csak tiz vehető számba. E tiz ajánlat között is j legelőnyösebb a „Gyulai iparosok termelő- és hitelszövetkezete"-é, amely egy munkásházat 1200-1300 koronáért készítene el. Ez összegben azonban nem foglaltatik benne sem a kut, sem a kerítés. Már most ha tekintetbe veszszük a kut ós keritós árát, továbbá azt, hogy a falvakban egy 300 négyszögöles telek megszerzése legalább is 300 koronába kerül: egy-egy munkásház költségei elérik a 2000 koronát. A törvényhatóság nem számított reálisan, mikor egy ház költségét 1000 koronában, tehát a fenti összegnek épen a felében állapította meg. A bizottság tekintettel a megye terve és az ajánlatok között levő lényeges különbségre, nem hozott döntést, hanem elhatározta, hogy döntés előtt megkérdezi községenkint az érdekelt munkásokat, hajlandók-e a felépített házakat ilyen ár mellett átvenni ? Ez esetben 120 korona volna az évi annuitásos törlesztési összeg az államsegélyen kivül. A bizottság azt az alternatívát is ajánlani fogja a közsógék figyelmébe, hogy a megye megszerzi számukra a telket, ad nekik 1200-1300 korona annuitásos kölcsöut s ebből ők tartoznak a házakat felépíteni. Ebben az esetben a törlesztési összeg évi 90 - 95 koronára rúgna, amely jóval kevesebb a másiknál. A munkások válaszának beérkeztóig a határozathozatalt függőben tartja a bizottság. Minden valószínűség szerint a munkások az utóbbi módozatot fogják választani, bár ebben az esetben attól lehet tartani hogy a munkásházak nem lesznek egyöntetűek. A munkások spórolási szempontból nem fognak ragaszkodni a megállapított tervhez, vagy ha ragaszkodnak is, olcsóbb anyagot használnak az építkezésnél. Ezért kötelességükké kellene tenni a tervekhez való szoros ragaszkodást. Aki a magáéból sikkasztott. A szegény embert az ág is húzza. Érdekes tárgyalás volt csütörtökön Gyulán. Egy pusztaföldvári ember : R a j k i József állott a törvényszék előtt csalással és sikkasztással vádolva. Megindító hangon mondotta el, hogyan esett belé a bajba. A biróság méltányolta is védekezését ós aránylag enyhe büntetéssel sújtottá. A történet a következő: Nagyon szomorú napok virradtak 1907-ben a Rajki-familiára. Kereset nem volt s a 9 tagból álló család, melyben 7 volt a gyerek, a szó szoros értelmében éhezett, nyomorgott. Még aztán jött másik csapás is. Rajki ugyanis még régebb idő óta tartozott B i n g Ede aradi kereskedőnek 405 koronával. Mig jól mont a dolga, törlesztette adósságát hiven, becsülettel. Mikor azonban bedugultak a jövedelemforrások, megakadt a törlesztés is. A kereskedő végre is kénytelen volt követelését pör útjára terelni. A pör vége az lett, hogy a biróság az adósság fejében lefoglalta Rajki házát ós minden ingóságát. Egyszóval a lakás ós semmi sem volt már az övé — a siránkozó és éhező gyermekeken kivül. A szomorú állapotban csak sehogysem akart változás beállani. Rajki éjjelnappal azon törte a fejét, hogy miképpen tudna egy kis pénzre szert tenni. De hiába volt minden igyekezete. Kölcsönt nem kapott Földváron senkitől, mert mindenki tudta, hogy a ház le van foglalva ós nincsen biztosítók. Egyszer aztán jutott egy mentőgondolat Rajki eszébe. Eleinte vissza is riadt tőle, de aztán kapta magát és nagy sóhajtások közepette bekutyagolt Orosházára. Ott találkozott egy Deák Antal nevü ismerősével, akinek a diskurzus során előadta, hogy a pusztaföldvári 632. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlannak az ő nevén levő felerószét el szeretné adni. Deák a vásárra mindjárt kapható volt és hamarosan az ő nevére irták a ház felét. Egész nyugodt lélekkel fizette ki a vételárt, mert nem tudta, egy gazdag leányt és még ráfogta magára s el akrta hitetni a világgal, hogy ezt, nem pedig a mi Margitunkat szereti. A fontos azonban a dologban az, hogy Fejő és Annay Margit csakugyan szerelemből keltek egybe s hogy házasságuk első három esztendejében igazán ply szép egyetért sben és boldogságban éltek, ákár £ galambok. Az asszony, akin — hiába volt lapos ; pénztárcája — meglátszott a jó házil való nevelés, mintafeleség volt s daadással ós bohó jókedvvel töltötte he hivatását az ura oldalán. Ha valaki izekben az időkben azt mondotta volna peki: — Margit, te még boldogtalan le'szel — okvetlenül a szeme közé kacagott yolna. Annyira jól érezte magát az "írü, derült kalitkában, melyben CSiC rgő kanári módjára éldegélt. 1Í harmadik óv elteltével azonban /váratlan rettentő esemény jött közbe. Margit apja, a szelíd, öreg Annay Miklós meghalt. Világéletében csöndes, szótalan ember volt, mint aki rajtül a gondolatain, van valami titka, amelyet senkinek sem szabad megtudnia. A halál, amely olyan piánó húzza el a nótánkat, hogy nem is hallatszik többé, most teljesen siketnémává tette. De á titok, amelyet az öreg ur költött életében, most kibujt a tojásból. Mondhatom, cifra kis psirke lett belőle. Néhány héttel ugyanis a temetése után a

z elhunyt Írásainak rendezgetése, selejtezése közben Fejőnó, aki átment segíteni az anyjának ebben a szomorú munkáb

a

n> qgyszerre csak kihúz a sok limlom közül egyik fiókból egy összegöngyölgetett, poros kartonlapot, kibontja a tekercset: színes, nemesi címer van rajta. Kék mezőben bronz színű harcos, mindkét kezében fringiával, fej nélkül s a felső sarokban bástya ós kelő nap. Alája írva a megboldogult kezevonásáyal: „a kihalt Szentannay grófcsalád címere." Ez alá pedig ugyanezzel az Írással: „Szentannay Gábor grófnak a Rákócziharcok alatt állítólag még legény korában nyoma veszett s vele kihalt a család, i De viszont állítólag ugyanő letette a grófi címet s a nemes' Annay nevet vévén fel, megházasodott és családot alapított. Eszerint mi Annayak tulajdon^ képpen Szentannay grófok volnánk," Míg ez alá móg bizonyos humorral ez: „a szegény emberen ugy áll a rang, mint a mezitláboson a frakk : móg jobban szembeötlik, hogy mezítláb van, Ezért jobb nekünk elhallgatni a gróf' ságot." . . . Ettől a fölfedezéstől a számellenőrnó egyéne kicserélődött. Régi bohókás könnyedsége eltűnt s őnagysága, vagy őméltósága néha olyan kimért volt az urával szemben is, mint egy háromszög ; szinte döfött a szöglete hegyével. Arról, hogy ezt a némileg bizonytalan grófi származást kikutatják ós hitelesen ki is mutatják, szó sem lehetett, mert semmi anyagi haszon se lett volna belőle, az utánjárás költsége pedig fölemésztette volna Fejő urnák talán az egész esztendei keresetét De azért a fiatal asszony egyre jobban belemerült az uj „ón"-jébe. Álmadozva járt-kelt, tett'Vett a kis szobákban, miközbdn ábrándossá vált szeme előtt kilenc águ koronák lebegtek a levegőben, a zöld mintára festett falon, a fehérkor közepén zöld karikával cifrázott mennyezeten. Ha valamit — bármit — a kezébe vett a háznál levő holmi, edény, ruha, üvegnemü, vagy apróság közül, mindannyiszor mintha sóhaj lebbent volna el az ajakáról: — Ah . . . más holmi illetne meg engem! Nem mondta hangosan, csak gondonlta, hanem ez a gondolat aztán annál jobban gyötörte. Ezen a napon is, mialatt a derék számellenőr a délutáni mellékfoglalkozásából jámborul baktatott hazafelé az ő suttyom-grófnő feleségéhez, az asszony, a szentannayak leánysarja, szőke bóbitáján képzeletbeli grófi koronával, sóvár tekintettel nézte, amint odalent a Baross-téren a bámész tömeg sorfala közt hosszú kocsisorban robogott a Tatterzál felé a sok előkelőség, a bárók, a grófok, hercegek; tarkavirágdiszes, méregdrága kalapjaikban a bárónők, grófn .. . Nem folytatta ; hanem mólázó kék szemében egy könycseppel, felállt az ablaktól s az áldozatok fájdalmas megadásával ment kinyitni az előszoba ajtaját, amelynek üvegtáblája előtt, mint mondtam, éppen e pillanatban jelentek meg a derék számellenőr becsületes körvonalai: — Jön, — húzta félre bizonyos felsőbbséggel a száját — jön a számellenőr. Mint mikor a frakkos mezítlábas ember lát egy közönséges mezítlábast. hogy a ház ntár bíróilag le van foglalva. A dolog azonban csakhamar kitudódott. A megejtett vizsgálat aztán kiderítette, hogy Rajki lelkét ezenkívül még más bün is terheli. A bíróilag szintén lefoglalt 1250 klgr. tengerit ugyanis megőröltette, hogy iegalább málé-kenyeret adhasson a siránkozó família szájába. Mikor a biró a tárgyaláson kérdezte tőle, hogy miért cselekedte ezt, könyek között felelte: — Ha látták volna az urak azt a nagy családot, amelynek minden tagja tőlem várta a menekülést, amely mindennap siránkozva vett körül, hogy szerezzek neki valami ennivalót: tudom, nem tettek volna maguk sem másképpen. Világért sem tettem volna én sem, ha az a szomorú állapot nem kényszeritett volna rá. A törvényszék helyt adott a védekezésnek ós R a j k i Józsefet csalás és sikkasztás vétsége miatt csak 2 hónapi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. A színházak tájékáról. — Budapesti levél. — A Táncos huszárok nagy sikere hetekig pihentette a Király-s/inház igazgatóját ós rendezőjét. Most, hogy a magyar operett diadala elérte tetőfokát, buzgón készülnek egy bécsi operettre, Az elvált asszony-va, amelynek muzsikáját Fali Leó, „A dollárkirálynő" hírneves zeneszerzője irta. A darabban két nagy női szerep van. Az egyiket Medgyaszai Vilmának, a másikat Pálmai Ilkának osztották ki. Érdekes, hogy Medgyaszaynak ez lesz az első táncos szerepe, amiből azt jósolgatják a jóbarátai, — ezt a szót színházi értelemben kell venni, — hogy az operett e miatt fog megbukni. A különben rendkívül talentumos színésznő ugyanis a táncnak nem mestere, sőt minden jó renomméja kockán forog a nézőtéren, ha táncba kezd. Mások már előre Pálmai Ilkát okolják a darab várható bukásáért. A művésznő egy husz éves kokottot fog játszani, amihez valószínűleg ugy jutott, hogy nemrégen snájdigul játszotta el huszáríőhadnagygyal nevezetes vasúti kalandját, amely a közönség előtt egészen, sőt rohamosan megfiatalította. A Király színház kulisszái mögött ós különösen az öltözőkben nem tudják elképzelni, miképpen fogja Pálmai Ilka a husz éves demimonde illúzióját kelteni s most nagy propagandát csinálnak annak a tervnek, hogy a két női szerepet jó lenne még idején fölcserélni. Ami már azért is könnyen mehetne, mert Pálmai Ilka táncban még mindig — nagyon fiatal. Beöthy másik színházában, a Magyar Színházban érdekes premier volt tegnap este. Földes Imrének „Hivatalnok urak* cimü drámáját adták elő s a darabnak szép sikere volt. Érdekes, hogyan jutott a szerző a szinmü gondolatához. A Berger-kávéházban, ahová a Király- ós Magyar Színház emberei járnak, évek óta külön mulatság Rátkay Márton, a kiváló fiatal színész, aki meglepő kitartással utánozza „Róth bácsit". Ez a Róth bácsi már meghalt, de amíg élt, Budapestnek egyik kedves specialitása volt. Olyan eredetien beszólt, gesztikulált ós gondolkodott, hogy csak szegény Konti József tudott versenyezni vele. Ma pedig legfölebb Donáth Gyula, a bohém-szobrász. Földes Imrének nagyon megtetszett a Róth bácsi sajátságos argot-ja ós a társasággal együtt kitünóen mulatott Rátkay Márton élethű paródiáján. — Egyszer írok neked egy ilyen szerepet, — mondogatta hálából Rátkaynak, Igy született meg néhány hónap múlva a gombhoz a kabát, Róth bácsihoz a Hivatalnok urak. Rátkay magát Róth bácsit játsza, ezen a néven, az ő dialektusával és modorával. Akik az újdonságnak ezt az intimitását ismerik, kétszeresen mulatnak a kitűnő figurán, amely amellett a közönségnek is elsőrangú szórakozás. legáns úri ruhák és mindennemű libériák mérték szerint I > fi * fi* * fi* » t f 4 /r<5e7lotfi7ati5cro lek nanu vál9C7tf?lr. TS"t • TV T T^ FT A mihafnlotóhon Rpliórrcahán Uaciit.ntna Kész férfi- és fiú-ruhák (részletfizetésre ls) nagy választékban és mérsékelt árban kaphatók: KLEIN GÉZA ruhaüzletében Békéscsabán, Vasut-utca Rosenbaum-féle sirköraktárral szemben