Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-28 / 17. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 febr. 28. Ambrus Sándor alispán egyik felszólaló módosításaihoz sem járul hozzá. Hogy az orvos délelőtt-délután két-két rendelő órát tartson : nem kívánatos egy cseppet sem. Az orvosokat házakhoz is hívjak, arra pedig idő kell. Ezenkívül nyugalomra is szükségük van az orvosoknak is. A Simonka dr. indítványainak sem lehet eleget tenni, mert a szabályrendelet a közegészségügyi törvény alapján készült, attól pedig nem lehet eltérni. Dr. Kovács Péter endrődi orvos hivatkozik az orvosok nagy készültségére, arra a fáradalmakra és költségekre, amelyek a diplomához való jutást megelőzik. A szabályrendelet mégis csorbítani akarja az 50%-os díjleengedéssel a magánpraxisból eredő jövedelmeiket is. Békésvármegyét Magyarország Kanaánjának nevezik s a lakosság nem is olyan szegény, hogy a teljes dijat ne birná fizetni. Módosítást ajánl a 7-ik § hoz ós indítványozza, hogy a rendelési dij az orvos lakásán 80 fillérről emeltessék 1 koronára, a beteg lakásán pedig 1 koronáról 1 kor. 50 fillérre. Ez nem túlságosan magas kívánság. A műtéteknél, különösen pedig a szülési műtéteknél indítványozza, hogy a dij ne 10 korona legyen, amely sérii még az orvosi önérzetet is, hanem a IV. osztályú orvosi díjszabásnak legyen megfelelő. Az orvosok ezt a dijat úgyis csak a jobbmódu osztálytól fogadjak el, a szegényebbektől soha. Zöldy János dr. tiszti főorvos, mint a szabályrendelet felelős szerkesztője szólal fel. Őt az az elv vezérelte, hogy könnyítsen a községi orvosok helyzetén, de másrészt e eget tegyen a humanizmus követelményeinek is. Magyarországon nagy a gy'ermekhalandó- i sag. A 50 %-°

s dijleszállitással tehát | azt akarta elérni, hogy beteg gyermekeiket a szegényebb néposztály is részesíthesse orvosi segélyben minden nagyobb megerőltetés nélkül. M Hántolja azonban az előtte szóló érvelését s azt a közvetítő indítványt teszi, hogy a rendelési dij a beteg lakásán emeltessék 1 kor. 20 fillérre, a műtétek díjazásánál pedig külön vétessék a szüiési műtét és nála a IV. osztályú díjazás állapittassék meg. A vihar. Több felszólaló nem lévén, Dőry Pál főispán felteszi a kérdést, hogy elfogadja-e a közgyűlés az állandó vaíasztmany javaslatát? Nagy zúgás támadt erre : — E fogadjuk 1 Elfogadjuk ! — Nem fogadjuk el 1 Dőry főispán : Kimondom határozatiig, hogy a közgyü.és az állandóválaszimány javaslatát eltogadja. Erre kitört a vihar. A módosítások hivei kiáltoztak: Szavazást kérünk! A többség a főorvos indítványa mellett van 1 . . . Szavazzunk 1 . . . Dőry főispán: Már késő, kimondtam a határozatot. M á z o r Elemér dr. szeuvedélyesen kiált közbe: — Mi éppen ezért a szabályrendeletért jöttünk ide Szarvasról a rossz összeköttetés dacára is. Ilyen elintézése az ügynek nem elégít ki bennünket. Dőry főispán: Én nem vonom vissza határozatomat. M á z o r Elemér dr., D a n c s Szilárd dr. és Si inon ka György dr. az elnöki asztal felé rohannak és magukból kikelve, kiáltják az elnök felé: — Főispán ur, ez nem megy, ez törvénytelenség ! Felbomlott minden rend. Lehóczki és dr. Mázor között heves összetűzés támadt. A főispán folyton csenget. Dőry főispán: Nincs senkinek joga megzavarni az ülést. Ha tovább is igy megy, kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Éu föltettem a kérdést, hogy akar-e valaki hozzászólni az ügyhöz. Ilyen nem akadt, de folyton azt hallottam, hogy elfogadjak az állandó választmány javaslatat. tízért mondtam ki a határozatot. Lehet, tévedtem, de ha a határozat formailag törvénytelen, van ellene jogorvoslat. Tessék azzal élni! M á z o r Elemér dr.: Szavazást kellett volna elrendelni. Hiszen a többség a módosítás mellett van. Igy nem lehet közgyűlést tartani. Elnök: Az ülést tiz percre felfüggesztem. Szünet után: Elnök: Az a nagy kavarodás, mely nemró^r lejátszódolt e teremben, nem hagyhatott érintetlenül sem mint embert, sem mint elnököt. Ugy veszem észre, hogy a közgyűlési tagok egy tekintélyes részével ellentétbe kerültem. Engem egész politikai pályámon mindig az igazság vezetett, annak útjáról sohasem tértem le. (Éljenzés). Most is, mikor az a kérdés, hogy ón kapjak-e sebet, vagy az igazság, én megadom magamat. Az előbb is kijelentettem, hogy lehet tévedtem, mikor kimondottam a határozatot. Ugyanazért próbára kell tenni, hogy kinek volt igaza. Ugy hiszem, legjobb megállapodás az lesz, ha kimondom, hogy a közgyűlés általánosságban elfogadja az állandó választmány javaslatát, a három módosítás fölött pedig szavazással döntünk. Zugó éljenzés követte az elnök szavait, ki erre elrendelte a szavazást. Lehoczkinak a 2 órára vonatkozó indítványát elvetette a közgyűlés A látogatási dij felemelésére vonatkozó indítvány 53 szavazattal 36 ellenében szintén nem talált elfogadásra. A szülési műtétek dijának felemelésére vonatkozó indítványt azonban 46 szavazattal 43 ellenében elfogadta a közgyűlés. Háborús anekdoták. — Külön fővárosi tudósítónktól. — (A szurony vallása) Puskaporos a hangulat mindenütt. Természetes, hogy a t. Ház se vonhatja ki magát a háborús hirek hatása alól. A folyosón bejegyzett téma lett a háború, sőt már anekdótáznak is róla. Báró Kass Ivor elevenítette föl ezt az érdekes históriát, amely még 1848 ban történt: — Egy törődött aggastyán jött hozzám, amikor még képviselő voltam. Elmondotta, hogy ő negyvennyolcas honvédföhadnag.y, most Ínségben ól, szeretne nyugdíjhoz jutni. Magamra vállaltam a zsidó vallású öreg ur dolgát. Meggyőződtem róla, hogy tényleg szabadságharcos volt, részt vett a branyiszkói csatában. Azt is megtudtam, hogy hősiességét érdemkereszttel jutalmazták. Az akkori miniszterelnöknél eligazítottam a nyugdíjügyet és kedvező hírt elmondottam az öregnek. Most hirtelen megeredt a szabadságharcos nyelve és érdekes esetekét mesélt, többek között éppen egy branyiszkói epizódot. — Nagy hegyet kellett megmásznunk, — beszélte az aggastyán. — Én egy század élén haladtam jó elől. E :yszerre csak elém bukkant egy marcona orosz katona. Mintha a hegyből bujt volna elő. Hatalmas szuronyat a mellemnek szegezte s ón leszámoltam az élettel. Jó zsidó létemre elrebegtem a halotti imádságot. Ebben a pillanatban a kozák vissza rántotta a fegyverét. — Én is zsidó vagyok, — szólt elérzékenyülve, azián visszafordult. — Ennyit mondott a honvédfőhadnagy s ón — folytatta Kaas — levontam b lőle a konzekvenciákat. Ez pídig az, hogy a vér nem válik vízzé és hogy a legkeményebb háborús reglamánil is keményebben paranc-ol a sziv, az érzelmek és a hagyományok közössége. E/.t pedig azért mondtam el, hogy egy osztrak-magyar-s/erb háború esélyeit megvilágítsam. Ha a mi szerb anyanyelvű katonáink kerülnek szembe a szerbiai szerbekkel, akik vér az ő vérükből, bizony megismétlődhetik könynyen a branyiszkói jelenet. Ezért nem hiszem, hogy azokat a hadtesteket mozgósítanák, amelyekben sok szerb katona szolgál Van elég magyar, sváb, oláh, majd csak ezekkel dolgozik a hadvezetőség. * {Fő az üzlet.) Ez meg a poroszosztrák háborúban törtónt, de csak most jutott nyilvánosságra : Annak id jón a poros?; lapok a harci kedv emelése miatt folytonosan közölték a hős katonák névsorát. Különösen azokat dicsérték ki, akik az ütközetben kitüntették magukat és hozzá járultak az ellenség megszégyenítéséhez. Egy berlini előkelő bankárnak, Bleichrődernek feltűnt, hogy a hősök névsorában sohasem találkozik zsidó névvel. Ő maga húszezer márkát tűzött ki tehát annak a zsidó harcosnak, aki az első figyelemre méltó hőstettet viszi véghez. A különös pályázatot kihirdette az újságokban s alig műit el néhány nap, Spielmann Henrik, egy felsőporoszországi közkatona nagy diallal osztrák zászlót vitt a táborba. Nagy volt az öröm, a hőst vállukra emelték és este már zsebébe vándorolt Bleichrőder húszezer márkája. Akkora volt a lelkesültség, hogy maguk a tisztek bankettet rendeztek a zsidó katona tiszteletére s miután számos tósztban ünnepelték, bizalmasan megkérdezte tőle az egyik csapat tisztje, mondja végre el, hogy is törtónt a dolog ? — Hooy történt ? — adta elő a zsidó. — Nincs ennél esryszerübb dolog. Megtudtam, hogy itt húszezer koronát lehet keresni, gondoltam, ez egy üzlet. Mi történhetik ? Kerestem egy élelmes osztrákot, akivel a gseftet ötven percentre meg lehet csinálni. Nem kellett sokáig keresni, — tízezer márka is valami. Az én osztrákom fogta a zászlót és a kezembe nyomta. A tiszt nem győzött csodálkozni az üzleti vitézségen, de megkockáztatta a kérdést: — Na és átadja a pénzt annak az osztráknak ? — Na hát átadom! — felelte a zsidó. — Próbálja megreklamálni azOberkoinmandantnál. • (A hadiláb és a bakkancs.) Belgrádi anekdota. Két szerb baka beszélget. — No, bratye, hogy állsz ? — Hadilábon, bratye. — Jó, jó, bratye. Hadilábunk, az van, de bakkancsunk, az nincsen. — Jaj, bratye, azt elpanamázták a generális urak. II » i Kulin" távirati. A képviselőházból. Az országgyűlés ma a ház-adóról szóló törvényjavaslat tárgyalását folytatta, de nem fejezte be. Magyar miniszterek Bécsbea. Wekerle miniszterelnök Bécsbe utazik, hogy részt vegyen Aerertthal külügyminiszter által a török külügyminiszter tiszteletére adandó estélyen. A magyar miniszterek közül részt vesz azon Darányi Ignác is. Az orosz határról. Letnbergből jelentik: A lengyel határon Oroszország részéről folyton fokozottabb mértékben folyik a kozák és dragonyos csapatok koncentrálása. Közgyűlés a vármegyén. Sok apróság, kevés nagy ügy. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága tegnap, szombaton igen látogatott közgyűlést tartott. A megyeatyák szép számban gyülekeztek össze a megye minden tájékáról, pedig a tárgysorozatból itólve, valami érdekesebb gyűlésre alig lehetett kilátás. Az ördög azonban sohasem alszik. Mindig gondoskodik arról, hogy még a legnyugodtabbnak Ígérkező gyűlés se folyjon le simán, hanem legyen rajta egy kis kavarodás, mely legalább elűzze az unalom álmosságát a résztvevők szeméből. Most is volt parázs kavarodás az orvosokra vonatkozó szabályrendelet körül, melyről lapunk más helyén emlékezünk meg. Ezenkívül a folytonosan beszólni szerető tótkomlósi biró, Lehóczky Mihály gyönyörködtette a hallgatóságot községe belügyeivel, jegyzője ellen való panaszaival. Ezeken kívül ínég a békési jegyzőáthelyezósek ügye vetett nagyobb hullámokat, a többi, majdnem százra tehető pontot pedig egyre-másra darálta le a közgyűlés. Dőry Pál főispán rövid üdvözlő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, melynek első tárgya a terjedelmes alispáni jelentés volt. Ennek kapcsán előszór Lehóczky Mihály tótkomlósi biró interpellálta meg az alispánt egy újsághírről, melyben az áll, hogy ő hivatalos helyiségebői kidobta a község főjegyzőjét, Németh Kálmánt. Ő azt nem telte, hanem igenis vizsgálatot kér a főjegyző ellen, aki számos szabálytalanságot követett el. Alattomban becsúsztatta H a n k ó Józsefet községi orvosnak ; becsempészett egy paragrafust a szabályrendeletbe. Van-e mindezekről tudomása az alispánnak ? Keri válaszát ós kéri a főjegyző megfenyitésót. Már a főszolgabírótól is kérte ugyanezt. B e r t h ó t y István dr. főszolgabíró szomorúnak találja, hogy torzsalkodás van a község két vezetője között. Folyton panaszkodnak egymásra kölcsönösen. Megkapta a jegyző elleni feljelentést, intézkedik is részrehajlatlanul, de előbb mindkét felet meg akarja hallgatni. Lehóczky még panaszkodik azért is, mert a jegyzők a 48 órán tuli eltávozást nem jel ntik be neki. Pedig hát ő a község feje tulajdonképen. A szabályrendelet is- ezt mondja. Ha nem igy van, tessék módosítani. Felhoz még egy pár adatot a jegyző ellen. Mig panaszait el nem intózik, nem fogadja el az alispáni jelentést. A m b r n s alispán: Lehóczky csak mint községi biró szólalt fel, nein mint megyebizottsági tag Személyes torzsalkodásokkal hozakodik elő, ami egyáltalán nem tartozik ide. A törvényhatóság elé csak közérdekű dolgok valók. A panaszokat m eg fogja vizsgálni és intézkedik arról, hogy maradjon meg mindenki a törvényes korlátok között. Az újságcikkhez semmi köze. M"gnyugtatja Lehóczkyt, hogy ha kirúgással fenyegette volna meg a jégyzőt, már rég felfüggesztette volna. Az alispáni jelentést e felszólalások után tudomásul vette a közgyülós. Jelentések. A hazafiai pártok egyesülése. Kiss László tb. főjegyző felolvassa a közigazgatási bizottságnak a mult év második felében kifejtett működésétől szóió jelentést, mely szerint nem fordult elő egy olyan ügy sem a közigazgatás életében, melyre a kormány figyelmét szükséges lett volna felhívni. A jelentós tudomásul szolgált. Úgyszintén örvendetesen vétetett tudomásul a számonkórőszéknek a tisztviselők működéséről szóló jelentése is. A jelentés kiemeli különösen a megyei árvaszéket, hol a nagy ügyforgalom dacára példaszerű rend uralkodik. Dőry fői pán külön is kiemeli az árvaszék működését. Az 1909. évi vármegyei katonabeszállásolás költségvetése 52003 koronányi összeget tüntet fel. A belügyminiszter jóváhagyó leirata tudomásul szolgált. Zemplónvármegyének a hazafias pártok egyesülése ügyében kelt körirata fölött napirendre tért a közgyűlés, elogadva az állandó választmany azon nezetét, hogy a pártoknak kül-ő behatások folytán létrejött egyesülését nem t irtja erkölcsi alapon állónak. A pártok életüópes egyesülése csak belső kényszerűségből jöhet létre, nem pedig külső behatások folytán. Pécs városnak a köztisztviselők és katonatisztek községi pótadóval leendő megterhelésére vonatkozó köriratához elvileg hozzájárult a közgyűlés. Azonban valamelyes különbséget mégis kíván tenni közöttük és a többi állampolgár közölt, mert a többieknek módjukban áll jövedelmüknek eg.v részét eltitkolni, mig ez a tisztviselőknek és katonatiszteknek nem áll módjukban. A megterhelés tehát aránytalan volna. Partolja a közgyűlés jásznagykunszolnok vármegyének a helyhatósági állatorvosok fi/.etésrendezésére és Pozsony sz. kir. városnak a pornografikus irodalmi termékek megrendszabályozására s a magyarg.yalá'/ó idegen lapok kitiltására vonatkozó köriratait. A csabai hadszerkészlet-raktár újjáépítéséhez, mely 31000 koronába kerül, elvileg hozzájárult a közgyűlést. Érdemi határozatot azonban csak akkor hoz, amikor módjában lesz a tervekbe is bepi lantani. Néhány apró-cseprő dolog után két érdekes békési ügy következett. Dr. Török Gábor megfelebbezte a békési képviselőtestület határozatát, melylyel jóváhagyta a főszolgabírónak Nagy Gábor adóügyi jegyző lemondását elfogadó ós helyettesítésére vonatkozó intézkedéseit. A közgyűlés az állandó választmány javaslatának megfelelően nem adott helyet Török Gábor felebbezésónek, hanem helyben hagyta Nagy Gábor nyugdíjaztatását és nyugdiját azonnal kiutalni rendelte. Békés község képviselőtestü'etének azt a furcsa határozatát, hogy a jegyzőket, sőt még a főjegyzőt, Szatmáry Gábort is más ügyosztályok élére állította, az érdekeltek felebbezései folytán nem hagyta a közgyűlés jóvá, azzal az indokolással, hogy a főjegyzőt, aki tulajdonképpen reprezentálja'a községet és az összes ügyosztályok felett áll, nem lehet máshova helyezni. A kisebb ügyek gyors leiárgyalása után a közgyüiás délután 4 órakor véget ért. Szerelmi dráma Szentandráson. Meghalt egy legény, Nagyon szerelmes szive volt Kia z e 1 y István 30 éves békésszentandrási jómódú ácsmesternek. Végtelenül szeretett egy szép leányt: Csern u s Erzsikét. Azonban vele is megismétlődött a régi történet. Eleinte a leány is szerette, de aztán lassan-lassan elhidegült Kiszely iránt. Szegény Kiszely nem tudott belej nyugodni ecbe az elhidegülésbe. A forró szivü szerelmesek fanatizmusával remélte, hogy majd egyszer visszafordul hozzá annak a leánynak a szive. De hiába remélte. Az a leánysziv hajthatatlan maradt. Nagyon elkeserítette ez Kiszelyt, de