Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-08-13 / 65. szám

Békéscsaba, 1908. aug. 13 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 4. a segélypénzeknek azonnal való kifizetése a helyi bizottság által, 5. állami felügyelet a helyi bizottságok működése fölött. Szmrecsányi Pál f Békésmegye róm. kath. papságának mély gyásza van. Keveset szereplő, de szellemben, tudásban, erős magyar lélekben s egyházias érzületben annál súlyosabb egyházfejedelem dőlt ki a váradi püspök személyében, aki szombaton halt meg St-Móricban, Svájcban Siratja a Szent László király alapította egyházmegyéje, ahol rövid öt év alatt nagyokat nem alkothatott. Püspöktársai tudják, hogy mit vesztettek benne és személye országos jelentőségű csak azért nem lett, mert úgyszólván egész életét egyházmegyék csöndes,de nem kevésbbé maradandó hatású kormányzásban töltötte s veleszületett szerénysége is viszszatartotta akár az egyház, akár az ország fórumától. Egy-két év elég volt, hogy a csupa csont, izom és izomembert megőrölje. Szembaja agybántalomból származott s mikor ez életerejét tovább pusztította, atyai barátja, fényes pályájának főpártfogója és segítője : S a m a s s a József egri bíboros érsek néhány hónap előtt Nagyváradon meglátogatta s mindenekfölött kedves emberének szomorú sziv vei csak a romjait látta maga előtt. Szmrecsányi Pál ősmagyar sarja, mely évszázak óta főispánokat, előkelő katonatiszteket, bírákat és megyei tisztviselőket adott az országnak, végre az egyházi pályán vitte a csaknem legelőkelőbb polcra : a váradi püspöki székre. Szmrecsányi előbb szepesi püspök volt s ebben az egyházmegyében nagyot nem alkotott, a váradiban pedig ideje sem volt erre. Meg is vádolták azzal, hogy túlságosan lelkén viseli rokonságának vagyoni emelését. Szmrecsányi Pál kitűnő egyházi szónok is volt; nagyon fiatal pap volt még, mikoí ezek a kiváló tulajdonságai a jövő számára azt Ígérték, hogy első egyházi szónoka lesz Magyarországnak. Bár fényes Szmrecsányinak egyházi pályafutása, mégis egy másik tragikus vonás is akad benne. Az a körülmény, hogy évtizedekig le volt láncolva az egyházmegyei irodáknak Íróasztalaihoz, hogy Samassának jobbkeze volt, tette végképpen lehetetlenné, hogy kitűnő s talán halhatatlan egyházi írónak fejlődjék. Pedig ez a kettős ideál lebegett már akkor szemei előtt, midőn kispaptársai, fölismerve jövendő nagyságát, irodalmi vezérüknek kiáltották ki. Móg a váradi püspöki szék sem kárpótolta ezért az elmaradó irodalmi dicsőségért. Majdnem szomorúan mondotta ő maga: irónak és szónoknak születtem s püspök lettem. Szmrecsányi Pál 1845-ben született; atyja Szmrecsányi Jenő volt, anyja Berzeviczy Mária, a Berzevicz.y-csálád bárói ágának utolsó sarja. Tizennégyen voltak testvérek, mind előkelő társadalmi helyzetben. Saraassa érsek móg egyetemi tanár korában kedvelte meg okos tanítványát, a mikor érseki székére kineveztók, első dolga volt, hogy Szmrecsányi Pált maga mellé rendelte titkárnak. Negyvenéves korában, 1886 elejón kanonok, majd két évhnulva tupulsai apát, 1891-ben jogakadémiai igazgató lett, a következő évben pedig szepesi püspökké neveztetvén ki, elhagyta Egt?rt. Schlauch bíboros elhunyta után már mint valóságos belső titkos tanácsos költözött át a nagyváradi püspöki székbe 1903. év őszén. Püspökségének első páréve alatt ritka népszerűség vette körül a szives, jólelkű püspököt. Nem csak papjai ragaszkodtak hozzá, mint barátrágos, mégis nagytekintélyű főpásztorukhoz, hanem a társadalmi körök ós világi elemek is különös tisztetettel viseltettek érdemes személye iránt. Annál szélesebb körökben keltett igaz részvétet, a mikor 1905-ben meglepte a most végzetessé vált betegség. Püspöki palotáját finom ízléssel tartóztatta; betegségében is sokat törődött főpásztori kötelességeivel; a most épülő csabai r. kat. templom építésére 50 ezer koronát adományozott. Három évi betegség után szombaton este nyolc órakor halt meg Szmrecsányi Pál nagyváradi latin szertartartásu püspök a svájci Szent Móric fürdőhelyen, a hová nemrégen utazott el betegen, ha nem is gyógyulást de egy kis javulást keresni A szomorú • hirt mindenütt nagy részvéttel fogadták, mert a püspök, aki hatvanhárom évet ólt, igen népszerű volt. Fájdalmasan gyászolják papjai és hívei s áldják nevét a szegények, akiknek egész életében jótevőjük volt. Bár három esztendeje betegeskedett, halála hire váratlanul érkezett, mert egy szombat esti távirat móg azt az értesítést vitte Nagyváradra, hogy a nagybeteg állapota egy kissé kedvezőbbre fordult. A káptalan P a 1 o t a y László nagyprépost elnöklésóvel rendkívüli ülést tartott, amelyen a szükséges intézkedéseket vitatta meg. Ugy óhajtották, hogy a püspök Nagyváradon legyen eltemetve. Táviratoztak is eziránt Szmrecsányi Lajos egri segédpüspöknek, az elhunyt testvóröcscsének. A család azonban'a sárosdaróci családi sírboltot szánta a halott nyugvóhelyóül. A koporsó csütörtökön délután Nagyváradra érkezik. Ott fogják beszentelni nagy egyházi pompávat. A pályaudvarról pénteken reggel a székesegyházba viszik. Ott S a m a s s a egri érsek: F e t s e r Antal, Belopotoczky Kálmán Lányi József és F r a k n ó i Vilmos címzetes püspökök, valamint a káptalan tagjainak segédletével végzi a gyászszertartást. Azután az egyházmegye ós a káptalan küldötteinek kíséretében Sárosdarócra viszik a halottat. Ott szombaton délután teszik örök nyugalomra. Békésmegye a mult hónapbanJelentés a közérdekű eseményekről. Vármegyénk hétfői közigazgatási bizottsági ülésén terjesztette elő Ambrus alispán a megye julius havi közállapotairól szóló je'entését. E jelentésnek a vagyonbiztonságról szóló részében mindannyiszor arról kell meggyőződést szereznünk, hogy népünk közerkölcsisége veszedelmesen hanyatlik. A lopások száma nagy s állandóan emelkedőben van. Ugyanezt igazolja a csendőrségi jelentós is, melynek legtarkább, legszínesebb rovata a lopásokról szóló. Az alispáni jelentés szerint 45 esetben törtónt julius hó folyamán tolvajlás. A lopások között kettő betöréses lopás volt. Tüz 41 esetben volt, a személybiztonság 12 esetben táinadtatott meg s baleset 16 fordult elő. A földmivelés és mezőgazdaságról szóló rész szokatlanul tartalmas volt. Közöljük abból a részből a következőköt * Az aratás julius 15-ikéig mindenütt befejezést nyert. Az eddig ismeretes eredmények szerint a kisgazdaságok termése 'kisholdankint búzából 4 és 5 mm., uradalmaké 5—6 mm.; árpából 5—6, zabból szintén 5—6 mm. között váltakozik, elvétve lehet azonban hallani búzából 7 mm. termést és azon valamivel felül is. Az aratási és cséplósi munkálatok zavartalanul folynak, a munkások részéről panaszra ok nem fordult elő, legtöbb helyen nem a szerződésben kikötött részt, hanem a szokásos biztosítékot választottak, igy tehát az átlagos keresményük megüti azt a mértéket, amit más normális termésű évben megszerezni tudtak. Az aratás utáni napszám a cséplésnél legtöbb helyen nem igen emelkedett 2 40 fillérnél magasabbra, de ezt kapják a napszámosok még ma is a gép mellett. Egyéb mezei munkánál ma 2 korona napszámért dolgoznak és munkáskézben nincs hiány. Megtudjuk a jelentésből, hogy julius hó második felében a beköszöntött esős időjárás igen sok helyen megjavította a kapás- és takarmány-növényeket, de a Sárréten kicsiráztatta a keresztben levő gabonát. Sajnos, hogy ezek a kiadós esők vármegyénk jórészét elkerülték és igy nem részesüli igen nagy vidék ennek áldásaiban. Általában azonban mégis a tavasziak meglehetősen állanak és helyenkint a közepesnél is jobb termést Ígérnek. Szól móg a jelentés ipari és kereskedelmi vonatkozású, de jelentéktelen eseményekről s végül megemlíti, hogy a közigazgatás menete ellen panasz nem emeltetett sehol. Megkéselték az apjukat. Harc az örökségért. A kitagadottak bosszúja. A gyulai tanyavilágban lakik M éh e s V. János gazdálkodó, aki feleségének és 17 esztendős hajadon leányának támogatásával művelgeti 11 holdnyi birtokát. Méhesék már évek óta csak hármasban élnek, mert a család két felnőtt fiutagját az apa régebben elűzte már a háztól kicszapongó életmódjuk miatt. Ez a két fiu a 20 esztendős János ós 23 éves Imre, idegen kenyeret esznek. Egyikük Gyomán, másik pedig Szeghalmon áll szolgaságban s csak nagyritkán látogatnak el haza. Akkor is ugy, hogy az öreg mit se tudjon látogatásukról' mert ilyenkor mindig kikergeti őket portájáról. Legutóbb az elmúlt hónapban tettek látogatást. Rossz időben érkeztek azonban haza. Méhes otthon tartózkodott s igy nem kerülhették ki a találkozást. Az öreg haragra lobbant s kiutasította fiait. János azonban hetykén visszavágott: — Úgyis a mienk lesz ez a porta törvény szerint Miért kergett hát ki minket innen ? — Dehogy lesz, dehogy lesz ! Mindkettőtöket kitagadlak. Nem kaptok semmit tőlem. A két fiu elment. De az öreg fenyegetésén megakadtak. Ez szeget ütött a fejükbe. S azóta állandóan összeköttetésben állottak egymással. Hol Imre látogatott el öcscséhez, hol pedig János járt el Szeghalomra. A kitagadott fiuk abban állapodtak meg az elmúlt héten, hogy elmennek majd apjukhoz s megkérdik, vájjon komolyan monodta-e azt a fenyegetést ? Ehhez a megállapodáshoz híven vasárnap föl is keresték az öreget. Méhes V. János ugy fogadta fiait, mint az idegeneket szokás. Be sem eresztette őket a lakásba, hanem a pitvarajtóban beszélgetett velük. Imre megkérdezte apjától, hogy igazán kitagadla-e őket az örökségből s mikor igenlő volt erre a válasz, kifakadt a fiu: — Akkor nem is apa, hanem gazember az ón apám ! Tovább nem tudta folytatni, mert az öreg Méhes hatalmas pofont adott a fiának. A derék gyermekek erre megrohanták apjukat, aki egy vasvillával védekezett A verekedés hevében a két fiu kést rántott s az öreget összeszűr • kálták. Sérülései nem veszélyesek. A fiuk ellen móg nem indították meg az eljárást, mert édesapjuk nem emelt panaszt ellenük. Állatkiáliitás Békésen. A gazdasági egylet állatdijazása. A Békés megyei Gazdasági Egyesület, mint már többször emiitettük, Békésen szeptember hó 20-án ló-, szarvasmarha- és baromfidijazással egybekötött kiállítást rendez. A kiállítás és díjazás cálja a vármegye állattenyésztésének fejlesztése lóvén, kiállíthatja minden békésmegyei gazda a félévnél régebb idő óta tulaj donában levő lovát ós szarvasmarhájátCsődörök vagy bikák pénzzel nem dijaztatnak, legfeljebb csak egyesületi érem, vagy díszoklevélre tarthatnak igényt. A díjazásra való kiállítást Békésen, a vásártéren tartja meg az egyesület. A kiállítás ós dijazás bíráló-bizottsága a helyszínén alakul meg, a bírálat befejeztével az eredményt azonnal hirdeti s a pénzdijakat azonnal kiosztja. A kiállítani szándékozók a község elöljáróságánál Békésen, vagy az egyesület titkáránál P f e i f e r Istvánnál Csabán, levélben is jelentkezhetnek. A kiállítás díj- és költségmentes. Az állatok elhelyezéséről a rendezőség, takarmány- és alomszalmáról a tulajdonos maga gondoskodik. Amíg a kiállítás tart, addig az állatok el nem vihetők. A kiállítás ós dijazás biráló-bizottságának elnökei: gróf VVenckheim Dénes és B e 1 i c z e y Géza lesznek. A díjazásra a következő dijak lesznek kitűzve : a) Lovakra: 1. Sikerült csikóval bemutatott anyakancákra: 6 államdij 400 kor. értékben. 2. 2—3 éves kancacsikókra, melyek kiváló formát ! mutatnak és jó tenyészanyagnak ígérkeznek : 5 államdij 230 kor. értékben. 3. 2 és 1 éves jó tenyészanyagu kancacsikókra : 5 államdij 170 kor. értékben. b) Nyugati ós magyar fajta szarvasmarhákra: 1. Kisborjas vagy fejőstehenekre : 10 államdij 450 kor. értékben. 2. Kiváló tenyészanyagu 2—3 éves üszőkre: 6 államdij 280 kor. értékben. 3. Kiváló tenyészanyagu 1 éves üsző borjukra: 4 államdij 170 kor. értékben. c) Baromfiakra : 1. Tyukokrak 4 egyleti pénzdíj 40 kor., 2. ' libákra 3 egyleti pénzdíj 30 kor., 3. rucákra 3 egyleti pénzdíj 20 kor., 4. pulykákra 1 egyleti pénzdíj 10 kor. értékben. Ugy a lovakra, valamint szarvas- j marhák ós aprójószágokra kitűzött dijakon kivül az egyesület dijaz a szükséghez képest arany, ezüst és bronz érmek- j kel, mely esetben mindegyik osztálynál az I. egyleti dij arany oklevél, a II. egyleti dij ezüst érem, a III. egyleti dij ezüst oklevél, a IV. egyleti dij bronz érem, az V. egyleti dij bronz oklevél. Pénzdíjra csakis kisgazdák számithatnak ; uradalmak, nagy- és középbirtokosok állatai csakis oklevéllel, vagy éremmel tüntethetők ki. Az elnökséggel egyetórtőleg jogában áll a bíráló-bizottságnak a dijakat egyik osztályból a másikba áttenni. Kérdezősködésekre felvilágosításokat az egylet titkára, P f e i f f e r István (akár szóval, akár írásban) szívesen nyújt. Gyilkossági kísérlet a mezőn. Egy leány miatt. Az örök szerelemnek történetei többkevesebb változattal mindig ugyanazok. Központjuk egy: a szív, amely ritkán szokott eltérően cselekedni s ezért szinte unalmassá válik a folyton megismétlést nyerő eseteknek gyakorisága. Tegnap i a gróf A 1 m á s y Dénes tulajdonát képező paradicsom-major határában folyt le egyike a szív tragédiáinak. P ü s k i Mihály gazdalegény már régehben udvarolt Szász Sándor uradalmi béres Ilonka nevű leányának. A két fiatal lélek egymásba szeretett s nagy boldogsággal beszélgettek már jövendőjükről. Történt azonban, hogy Püskinek föl kellett öltenie a katonaruhát s három hosszú esztendőre bevonult a csabai kaszárnyába. A leány pedig csapodár természetű mind. Szász Ilona sem tagadhatta meg önmagát. Tetszett, tetszett neki eleintén az, hogy szive választottja is a katonának való legények közé tartozik s hogy „erraris"-ruhában feszeng, de mégis kiválóbbnak tartotta ennél az udvarlást. Igy aztán ujabb barátra tett szert s csakhamar Illés János gazdalegénynyel szórakoztatta magát. Püski tudott a dologról, de nem tehetett ellene semmit, mert a katonaélet nem igen ad szabadságot bakáóknak arra, hogy lovagias ügyeket intézzenek el. Püskinek azonban segítségére jött a — szerencsétlenség. Egy menetelés alkalmával hónapokkal ezelőtt eltörte a lábát és e miatt elbocsájtották. A legény — mihelyest hazaért — nyomban lese kedni kezdett szerelmesére. Hoszszabb ideig tartó megfigyelés után rájött, hogy a mende-monda igaz tényeket állított s hogy Szász estónként is eljárogat a leányhoz. Tegnap este elbujt Püski egy bokor mögé s ott várt Szászra, akinek ott kellett elmennie, ha a leányhoz akart jutni. A várakozás nem tartott sokáig. Szász tényleg jelentkezett 8 óra tájban s mikor a bokor mellett elhaladt, Püski a magával hozott revolverből háromszor feléje lőtt s azután futásnak eredt. A golyók egyike sem talált. Püski ellen megindították az eljárást. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, hűvösebb időt jelez, sok helyütt csapadékkal. — Presbiteriumi ülés Orosházán. Az orosházai ág. hitv. evang. egyházközség képviselőtestülete ülést tartott Veres József igazgató lelkész és Bulla Sándor felügyelő elnöklete alatt. Bejelentette az elnökség, hogy a kerületi elnökség nem járult hozzá az egyházmegye azon intézkedéséhez, mely szerint Brósz János igazgatótanitói állásától fölfüggesztessék s igy igazgatótanitói teendőit most újra végzi. Hosszabb vita után elhatározta az ülés, hogy a szentetornyai határkérdés ellen felebbez a kerülethez. Több rendbeli elnöki bejelentés után hozzájárul Ambrózi és Mendöl azon kórelméhez, hogy kölcsönösen osztályvezetést cserélhessenek. Meglepő volt egyes képviselőknek magatartása a női kézimunka ügyében. Az iskolaszék javasolta, hogy a nöi kézimunka tanításával a jövő tanévben is Horváth Ilona bizassék meg, mint aki már két éven át igen szép sikerrel tanította a kézimunkát. Néhány képviselő ellenezte ezen állás betöltését, kijelentvén, hogy aki leánygyermekét kézimunkára aliarja taníttatni, az fizessen külön ezért. Közvetítő indítvány után elhatároztatott, hogy az ügy ujabb javaslattétel végett visszaadatikaz iskolaszéknek.