Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-08-02 / 62. szám

Béicéscsaba, 1908. aug. 2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY - Tolvaj iparos tanonc. R é p á s i MiJ hály gyulai hentesmester már régebben észrevette, hogy pénzszekrényéböl állandóan pénzt lopkod valaki. Mikor aztán kifejezés adott észleleteinek, másnapra kereket oldott flanusz Lajos nevü inasa. A gyanú nyomban reá irányult s Hanusz be is vallotta, amikor kézrekerült, hogy ő lopta meg gazdáját. Répási megbocsájtott a fiúnak, de a javithatlan gyerek tegnapelőtt újból 14 koronát lopott ki a szekrényből. Most megindították ellene az eljárást. — Vizbefult munkás. Tóth János 12 éves nagykamarási illetőségű fiu a békési Farkas-uradalomban volt alkalmazva. Szerdán fürödni ment Tóth a Fehérkörösbe. Úszni nem tudott s igy nem ismervén a meder mélységét — nagy vízbe került és odafúlt. Mire a közelben dolgozó mezei munkások segítségére siethettek volna — már eltűnt a hullámokban. — Szerencsétlenség az országúton. Tegnap délután súlyos szerencsétlenség történt a Csaba ós Doboz közötti országúton. Két megrakott szénásszekér jött szembe egymással. Mikor kitértek, összeakadt a rakományuk s az egyik szekér fölborult, maga alá temetvén a rajta ülő Pintér Mihály bérest. Pintér súlyos zuzódásokat szenvedett s csak nagynehezen lehetett eszméletre téríteni. — Tűzvész Körösladányban Körösladány községben e hó 27-én kigyuladt S t e i n Sámuel korcsmáros jégverme, amelytől tüzet fogott a mellette levő istálló is. Mindkét épület leégett. A kár mintegy 2300 korona, mely biztosítás folytán megtérül. A tüz keletkezési okát kipuhatolni eddig még nem sikerült. — Örült az utcán. Tegnap délelőtt nagy riadalmat okozott a gyulai Erkeltéren egy megzavarodott elmejü asszony, akinek személyazonosságát még nem sikerült megállapítani. A szerencsétlen teremtés ingben, mezítláb és kibontott hajjal szaladt vé<úg az Erdély Sándoruton s mikor az Erkel-térre ért, leborult a szobor előtt és imádkozni kezdett. Egy rendőr le akarta tartóztatni, de a boldogtalan asszony kiszakította magát kezei közül s elmenekült. Nem tudják ki volt — Cigány-háboru. Balog Lajos vésztői cigánylegény együtt mualtott Juhász Gyula ugyanoda való cigánynyal M i k e Béla korcsmájában. Majd mikor már kellő mennyiségű szes t felöntöttek a garatra, hazafelé igyekeztek. Útközben azonban összevesztek egymással, mire Balog kést ragadott és Juhász Gyulának balkarját keresztül szúrta. A késelő cigánylegényt letartóztatták. Tarkaságok. A gyulai járásbíróság előtt derűs jelenet játszódott le a minap. Egy paraszt, mint vádlott állt a biróság előtt. Bűne az volt, hogy kerületében megbántotta egyik felebarátját. Az általános kérdések utáu megkérdezték az ipsét, hogy volt-e már büntetve ? — Nem ón ! — csapta ki a vádlott. — Se nem gyilkoltam, se nem loptam. — De hisz az áll az iratokban, hogy nyolc napig már el volt zárva egyszer. — Hát mi az a nyolc nap ! — felelte a vádlott. Az megtörténhetik magával is; az nem olyan nagy dolog . . . A biró szigorúan rendreutasította a kedélyes parasztot, akin azonban nem igen fogott a hivatalos tónus : — Na igen, megeshetik magával is, ami akkor velem történt. A biró 60 korona rendbirsággal sújtotta a parasztot, akit különben becsületsértés miatt is elmarasztaltak 100 korona pénzbüntetésben. Mikor aztán a biró „Őfelsége a király" nevében kihirdette az Ítéletet, a paraszt lakonikus nyugodtsággal csak annyit mondott: — Égészen jól megy az üzlet! . . * Csütörtökön egy vidám csabai társaság nekivágott a Körgátnak. Körözött liptóit uzsonnáztak, benne a friss legyekkel. Szóval, pompásan érezték magukat. Uzsonna után végigheveredtek a gyöpön. Egyszerre csak feltűnik a fák között egy rongyos valaki. Óvatosan széthajtja az ágakat és a társaság felé közeledik. — Nini, cigányasszony! — kiáltott fel egyikük. Valóban cigányasszony volt. Meg is indult a jóslás. Belenézett mindenkinek a tenyerébe, piszkos kártyát vett elő s néhány krajcárért sorra jósolt mindenkinek. Kellemest és kellemetlent vegyesen. Aztán ajánlotta magát és eltűnt a fák között. Mikor elment, mindenki a jóslatairól beszélt. És megszólalt egy fiatal kereskedő, aki nagyon sokat bajlódik a hitelezőivel : — Ez a cigányasszony nem tud jósolni. Általános felindulás: — Ugyan miért ? — Mert nekem butaságot jósolt. — Mit jósolt ? — Képzeljétek, azt jósolta, hogy nálam nagy tűzvész fog pusztítani s nekem abból károm lesz! . . * Egyik csabai kávéház asztalánál jókedvű társaság ül. — Pincér — kiált föl közülök egy elegáns bankfiu. — Fagylaltot kérek ! — Igenis, milyet tetszik parancsolni ? Van citrom, vanília, kávé, ribizli, meggy, eper és málna. — Hozzon egy szelet ribizlit. — Igenis kérem — s már ott v

0f£ szelet ribizli. — A bankfiunak azonban még mj

n_ dig melege volt. — Még egy szelet málnát! — Igenis, kérem ! A bankfiu megnézi a fagyla]

0t, amelynek színe éppen olyan volt, mint a ribizn lié, megkóstolja és az ize is ugyanaz. — Pincér 1 Miért hozott maga nekem ribizlit, mikor én málnát kértem ? — Kérem, ez nem ribizli, hanem málna — és a pincér már nem volt ott. A bankfiu megette a fagylaltot, de mert még mindig„ melege volt, ismét szólt a pincérnek. — Kérek még egy szelet epret. A pincér ezt is kihozta. Színe, ize éppen olyan, mint a ribizlié ós a málnáé. Azért ezt is elfogyasztotta. Nem tudta azonban felfogni, hogy a három egyforma fagylaltot miért keresztelték három névre. Odahivatta tehát a pincért; — Mondja, miért egyforma, vagy ha nem egyforma, mi külömbség a ribizli, és málna között? — Hát, kérem, — szólt az okos pincér — a három fagylalt között nálunk nincsen semmi külömbség sem, mert az eper, málna ós ribizli fagylalt mind — meggy. Tudniillik mi csak meggyet tartunk és aki ribizlit, epret vagy málnát kér, annak meggyből adunk. — De azt mondja meg, hogy mit csinálnak akkor ha valaki kér egy szelet málnát, meg egy szelet ribizlit ? _ — Akkor kérem, valamelyikről lebeszéljük !... Oh, értjük mi már ennek a módját nagyon. Két egyforma szeletet nem kap itt senki. Ki akar postás lenni? Pályaválasztók figyelmébe. A nagyváradi postaigazgatóság megküldötte közlés céljából szerkesztőségünknek is a posta-távirda és távbeszélőnél betöltendő 80 gyakornok-jelölti állásra vonatkozó pályázati hirdetményét, amelyet itt ismertetünk: Ezen állásokra, az 1883. évi I. törvényeik 14-ik §-a értelmében, azok az ifjak pályázhatnak, akik a középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen elvégezték, 18. életévüket már betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen föltételeken kívül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép, egészséges, a posta-távirda- és távbeszélőszolgálat minden ágának (éjjeli, mozgópostai stb. szolgálat) elvégzésére testileg is alkalmas voltukat igazolni tartoznak. Továbbá azok, kik a középiskolát az 1907—8-iki tanévet megelőzőleg végezték, tartoznak hiteles módon azt is igazolni, hogy azóta hol voltak alkalmazva, illetve mivel foglalatoskodtak. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda-igazgatóságok fogják betölteni és pedig a budapesti posta- és távirda-igazgatóság 16-ot, a többi kerületi igazgatóság pedig egyenkint 8-at. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt folyamodványokat a' már közszolgálatban állók elöljáró-hatóságuk, a közszolgálatban nem állók pedig az illetékes főszolgabíró, vagy polgármester utján f. évi augusztus hó 15-ig, ahhoz képest, ahol a pályázók alkalmazást nyerni óhajtanak, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy zágrábi posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtsák be A pályázók közül kiválasztottak, az illető posta- és távirda-igazgatóság fölhívására, az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, aki azután felvételük iránt végleg határoz. A fölfogadott posta- és távirdagyakornokjelöltek fogadalmat tesznek ; két korona napidijat kapnak ós a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba: Állásukat az illetékes posta- és távirda-igazgatóság által megállapított napon elfoglalni tartoznak. Kötelesek a posta- és távirda-igazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alá tartoznak, a posta-távirda ós távbeszélő kezelést elsajátítani ós ott f rendes szolgálatot teljesíteni. 1909. évi szeptember 1-én saját költségükön Budapestre, illetve Zágrábba fognak áthelyeztetni, a posta- és távirdatisztképző-tanfolyam hallgatására. A posta- ós távirdatisztképző-tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat ós a megállapított beiratási dijat fizetni kötelesek. Napidijaik élvezetében a tanfolyam 10 hóra terjedő tartama alatt is megmaradnak, de ennek fejében, a tanfolyam székhelyén levő posta- és távirda-igazgatóság rendelkezése szerint, a délelőtti órákban gyakorlati szolgálatot tenni tartoznak. Akik ezen feltételeknek eleget nem tesznek, vagy akiknek magaviselete, szorgalma, vagy megbízhatósága ellen kifogás merül fel, valamint azok is, akik a posta- és távirda-szolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatak, a solgálat alól, minden további iíény nélkül, egyszerűen felmentetnek. Viszont azok, akik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posta- ós távirdatisztkópző-tanfolyam szabályszerű elvégzése és a posta- és távirdatiszti alapvizsga sikeres letétele után postaés távirda-gyakornokká neveztetnek ki, az 1893. évi IV. törvénycikk 11. §-ában megállapított segélydijjal, azaz: ha felsőbb tanintézetet végeztek (egyetemet, műegyetemet, jogakadémiát) évi 1000 korona, különben pedig évi 800 korona segélydijjal. A divat. Még alig hogy a nyári divat kialakult, máris vannak divatcégek, természetesen párisiak, melyek az uj idény divatjával kezdenek foglalkozni. Az ő igyekezetüket értjük, de szinte érthetetlen azoknak a hölgyeknek az igyekezete, akik mint az éhes ember a falat kenyérre, olyan mohón lesnek egy-egy olyan újdonságra, melyet óriási összegen vásárolnak. Ezzel igaz, elérték azt, hogy olyan ruhájuk van, a milyen még senkinek sincs, de elérték azt is, hogy a ruhájuk még nem lóvén kipróbált termék, néha nagyon is furcsa, vagy ha a legszebben sikerült is, mire divatossá lesz, nála ós általa már a divatját multa. Kár pedig a feltűnésért ennyi pénzt költeni, mert ha valaki éppen feltűnni akar, tegyen magára olcsóbb ízléstelenségeket, amire mintát, fájdalom, bőven találhat nálunk is. Minden idegenből hozzánk került ember azt mondja, hogy annyi szép nő, mint Budapesten, sehol sincsen. Miért van mégis az, hogy oly kevéssé tetszetősök ? A választ erre nem nehéz megadni : nem az a hibájuk, hogy nem tudnak öltözködni, a baj az, hogy nem tudnak méltósággal öltö ködni. A divatkereskedőinknek érdekükben van, hogy minél cifrább holmit hozzanak el Párisból. Akiknek pénzük van, megveszik a mintát, vagy a minta után dolgoztatnak; akiknek pedig kevesebb a pénzük, viszont ezeket utánozzák, aminek az a következménye, hogy a mi középosztályunk uriasszonyai ugy öltözködnek, mint a párisi félvilág hölgyei, mert a középosztály ott is az egyszerű, elegáns divatnak hódol. A leghatározottabban állithatjuk, hogy a mi hölgyeinknek az öltözködésükben nincsen fejlett egyéni ízlésük; mindent utánoznak, a mi idegen és mindent túlzottan. Amikor utcai viseletnek divatossá lett a rövid szoknya, ami alatt csak éppen annyi rövidséget kell érteni, hogy a ruha ne érje a földet : a hölgyeink oly rövidre szabatták a szoknyájukat, mintha turista-utra készültek volna a Tátrába, pedig csak a budapesti Kossuth Lajos-utcába mentek. Amikor a nagy kalap volt divatos, nálunk a nagyból is kisebbszerü kocsikerék lett; a kis kalap már alig látszott a vendéghaj „tengerében" stb. S mert hogy éppen vendéghajat emiitettük meg, essék erről is egy-két szó: A legutolsó pár esztendőben megtelepedtek itt idegen fodrászok; ezek megtöltötték a kirakataikat a legnagyobb Ízléstelenségekkel ós szinte éjjelen át átlag minden harmadik buda- . pesti hölgy haja vörösre volt festve ós ; annyi volt az idegen fürt a fején, hogy a „művészkóz,"-alkotta építmény egyegy kisebbszerü bábel tornya volt. így vagyunk mindennel ós ennek betetózéseül még az következik, amire tulajdonképpen a cikkelyünk elején utaltunk, hogy a budapesti hölgy sem tud méltósággal öltözködni, vagyis: nem tudja megkülönböztetni azt, ami neki, a termetének s a korának illik. Egyébként jövendölhetjük, hogy lejárt a rövid ujj kora és ínég az ezután kevósbbó buggyosan varrt bluz ujja is hosszú lesz. A felöltő hosszúnak ós félho-sezunak Ígérkezik. Egy ilyen hosszú kabát mintáját már bemutatja a „Divat Újság" legutóbbi száma ; nagyon elegáns és szép formája van, csak aztán nehogy őszig sallangos, cifraságban bővelkedő köntös legyen belőle, mire elkerül a divatáru kereskedőink utján a divathölgyeink ruhatárába. Lujza néni. A békésmegyei leányvásár. Csak nemrég irtunk arról, hogy Békésmegyóben milyen nyilt szemérmetlenséggel űzik egyesek a leányokkal való kereskedést. A békési rendőrhatóság nyomára jött már egy ilyen lélekkufárnak s szigorúan meg is büntette. Ezek a büntetések azonban nem járnak a megkívánt eredménynyel. Tegnapelőtt megint vásárra vittek egy leányt. A szerencsétlen teremtés gyulai illetőségű, akit szolgálatba szegődós cimen csaltak el szülőitől és aztán ott hagyták az utcán. Erre az esetre vonatkozólag a következőket jelentik nekünk .Hódmezővásárhelyről : Pénteken reggel a Kossuth-téren cirkáló rendőrnek feltűnt egy halvány képű leány, ki a kut környékén álldogált, jobbra-balra nézegetett, mintha várna valakit, bámulta a nagy házakat, meglátszott rajta, hogy nem ide való, hogy valami kis városból jött Vásárhelyre. A rendőr odament hozzá és megszólította : — Kit vársz, húgom ? — Egy urat, — felelte a leány egykedvűen, de mintha szégyenlene valamit, lesütötte szemét s pár perc múlva két könycsepp gördült végig halovány arcán. A rendőr ezt észrevette s rosszat sejtve, felszólította, hogy kövesse a kapitányságra — Ne . . . ne . . . nem vagyok ón bűnös. A könyörgés nem sokat ért, a rendőrt követnie kellett. Felmentek a városházára. Nemsokára megérkezett a kapitány, ki azután vallatóra fogta a leányt. — Hogy hivnak ? — kérdezte tőle. — Hegedűs Erzsébet vagyok. — Honnan jöttél ? — Gyuláról, az édesanyámtól. — Magadba ? — Igen, magam jöttem, ez volt a szerencsétlenségem. Egy asszony jött velem a vonaton, ki erőszakkal leszállított a kis állomáson, pedig én Szentesre akartam menni szolgálatba és egy úrhoz vitt. — Ki volt az az ur ? — Azt nem tudom. De nem is élem tul a szégyent . . . A szerencsétlen leány nem tudta tovább folytatni vallomását, görcsös zokogás fogta el s azt kérte a kapitánytól, hogy vigyék haza. A rendőrség azonnal táviratozott Gyulára s a leányt haza vitték már. A csábitó úriembert keresi a rendőrség, hogy az eljárást megindítsa ellene. De keresik a lelketlen lélekkufárt is. SÓSKÚT FORR Orvosilag ajánlva: Hugysavas diathesis. köszvény-, cukorbetegség-, gyomor-, veseés húgyhólyag-bántalmaknál stb. Mini üditö és borviz páratlan ! Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest, V., Lipót-körűt 29 Főraktár: Frled Lipót úrnál Békéscsaba. Kapható gyógytárak, drogueriák nn és fűszerüzletekben. -. Tanügy. * A csabai földmives-iskola mult éve. Most hagyta el a sajtót az az igazgatói jelentós, mely a csabai földmives-iskolának mult esztendejéről számol be. Az elmúlt tanévben beiratkozott összesen 31 tanuló. Ezek közül mindjárt a tanév elején elbocsájtottak 5 tanulót. A 26 tanuló között 2 aradmegyei, 16 békésmegyei, 2 nyilramegyei, 2 uzatmármegyei ós 1—1 bihar-, győr-, szeréin- és zemplón megyei volt. Rendezett az iskola 8 hetes gazdasági tanfolyamot is, melyet január 8-tól február 29-ikóig tartott meg. Erre a