Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-30 / 61. szám

Békéscsaba, 1908 julius 30 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY De másrészről is vétkes könnyel­műség terheli az ifjúságot; mert akik rá is szánták magukat arra a „nagy ál­dozatra", hogy az egyesületbe lépjenek, azoknak háromnegyed része tagsági kö­telezettségének, mely havi 20, azaz husz fillér fizetésben áll, nem tett eleget. Ennek a körülménynek egymagában véve nagy része volt az egyesület vissza­fejlődésének előidézésében. De nemcsak az ifjúságot, hanem az önálló iparoso­kat is vád illeti az egyesület jövője miatt. Az önálló iparosoknak ugyanis, mi­vel ők leginkább tudják vagy tudhatják, mennyire szüksége van a jövendő gene­rációnak egy oly egyesületre, amely a modern kor követelményeit tartva szem előtt, a szakmájában képzett, vagy eset­leg kevésbbé képzett ifjúnak is alkalmat és módot nyújt arra, hogy a ma már boldogulás feltételét képöző szellemi képzettségét, tudását a megfelelő nivóra emelje, kötelességük lett volna az egye­sületet ugy anyagilag, mint erkölcsileg támogatni. Csabának minden, még leg­szegényebb iparosa is, évi 2 korona pártoló tagsági diját minden megeről­tetés nélkül lefizethette volna, mi által, ha nem is az egyesület virágzását, de legalább annak fenntartását lehetővé tette volna. Hogy ezzel szemben mily nagy volt a jóindulat a mesterek részéről az egye­sület iránt, annak illusztrálására csupán azt legyen szabad felhoznom, hogy mig egy pár év előtt körülbelül 200 önálló iparos pártoló-tagja volt az egyesület­nek, addig ma alig 25 önálló iparos tagot számlál. Ez a körülmény szintén jelentős mértékben járult hozzá az egyesület anyagi viszonyainak súlyos­bításához. De ha már ily „nagy anyagi áldozatoktól" visszariadt a mesterek jó­része, legalább az erkölcsi támogatást ne vonták volna meg az egyesülettől. A mestereknek, akik legtöbbet érintkeznek az ifjúsággal, olykor-olykor kötelességük lett volna az ifjúságot önművelésre buzdítva, egyesületünket figyelmükbe ajánlani, amivel nemcsak maguknak, de a hazának is hasznos szolgálatot tettek volna, mert maguknak müveit, rend­szerető munkásokat, a hazának pedig müveit iparosokat teremtettek volna. Ha mindezekhez hozzávesszük még azt az egyesület hanyatlásának előidézésében szintén jelentős körülményt, hogy az utóbbi években néhánv nagyobb válla­lat, mint például a Mübutorgyár üze­mének beszüntetése miatt több tagot vesztett az egyesület, ugy könnyen ért­hetővé válik, hogy miért éppen most, amidőn o'y nagyon hangoztatják azt, hogy a hazának müveit iparosokra van szüksége, mondom, miért éppen most tűzze a választmány az egyesület fel­oszlatásának kérdését napirendre? Schwartz Jenő, az „Ip. Ifj. Müv. Egyl."-nek jegyzője. Ehhez a közleményhez, azt hisszük — nem kell kommentár . . . megmond az minden vádat és minden okot. A sárga bőrönd. Rejtélyes idegenek Mezőberényben. Megismétlődött a csabai eset. Különös esetről van most alkalmuk a mezőberényi polgároknak beszélni. Ez az eset hasonló azzal, amely rövid idővel ezelőtt Csabán történt s melynek szereplője három idegen volt, kik a „Fiume"-szállóban szobát béreltek s gyanús viselkedésükkel magukra vonták a rendőrség figyelmét, de még idő előtt megugrottak. A mezőberényi esetről ezt ajudósitást vettük: Hétfőn este Wagner Imre tanyai lakos, kinek az állomás mellett van Me­zőberényben a birtoka, kint pipázgatott az utcakapu előtt. Nyolc, kilenc óra tájban arra lett figyelmes, hogy egy uriasan öltözött férfi közeledik feléje a pályaudvar felől. A jövevény megállott Wagner előtt s igy szólt hozzá: — Lekéstem a Budapest felé tarló gyorsvonatot s majd csak éjfélkor utaz­hatom odébb. Engedje meg, hogy ezt a bőröndöt itt helyezhessem el, mig én szétnézek egy kissé a községben. Wagner készséggel teljesítette a kí­vánságot s a sárga bőröndöt, melyet az idegen adott át neki, bevitte a laká­sára. Azután egynehány percig elbeszél­gettek még. Végre a jövevény buc&ut mondott a szíves gazdának, de vissza­tért még egyszer: — Kérem olyan helyre tenni a kuf­fert, ahol nem nyúlhat senki ahhoz. Ve­szedelmes tárgy van benne s nem sze­retném, ha baja esnék valakinek . . . A gazdát megdöbbentette ez a fi­gyelmeztetés. Elmondta az esetet fele­ségének és katonaviselt fiának is, aki azt vélte és tanácsolta, hogy legjobb lesz feljelenteni az egész esetet a rend­őrségnek. Éppen ezen tanácskoztak, ami­kor kopogás hallatszott az ajtón. Nyom­ban erre három idegen jött a szobába s érdeklődni kezdtek, vájjon nem-e ha­gyott itt egy ur, rövid idővel ezelőtt egy sárga bőröndét ? A gazda igenlő válasza után egyikük elkérte a bőrön­dét azzal, hogy azt magával viszi majd, mert a tulajdonosának nincs ideje visza­térni és őket bizta meg a bőrönd elszál­lításával. Wagner Imre hallani sem akart er­ről. Hiába volt minden rábeszélés. A bőröndöt nem adta ki. A három idegen eltávozott. Wágnerék előtt pedig a dolog még gyanúsabbnak tűnt föl s fia a jövevény ek után szaladt, hogy kilesse, merre fognak menni. Az idegen látogatók egyike a község felé vette útját. Másik kettő a pályaudvarra ment. Wagner ezeket követte s megfi­gyelhette, hogy az állomás előtti padon egymás mellett ülvén, valami üzletről beszélgettek. Mintegy 10 percig tartott ez a meg­figyelés. Ezalatt már ott járt szülőinek lakásán a bőrönd tulajdonosa s elkérte tárgyát, melyet kivitt az állomásra. A fiatal Wagner nyomban a rendőrségre szaladt, de mire a hatóság emberei megérkeztek a pályaudvarra, a rejtélyes, idegenek már Budapest felé tartottak Megint az orvvadászok. Gerlán és Békésen garázdálkodtak. Ambrus alispán a vadorzók és orgazdák ellen. Békésmegyében kötetekre rugó bűn­krónikáját lehetne megirni a orvvadá­szat eseményeinek. Minden hét meg­adja itt e tekintetben a maga históriáját s egyáltalán nem ismerünk vármegyét, mely a mienkhez hasonló gazdagság­ban tudná kimutatni a vadorzók garáz­dálkodásához fűződő események sok­színűségét. Ennek a hétnek még csak az elején tartunk, de máris két olyan esetről nyertünk értesítést, amely ki­válóan illusztrálja a mi orvvadászaink vakmerőségét. Gerlán, gróf Wenckheim Gé­zának vadterületén szinte naponkénti az orvvadászat Ezt a területet látogat­ják legörömestebb a vadorzók, akik hallatlan vakmerőséggel lövöldöznek ezeken a részeken. Wenckheim Géza gróf területére leginkább békési orv­vadászok látogatnak el. Bármilyen éber is az ellenőrzés s bármennyi vadorzót tesznek is áitalmatlanná büntetésekkel a hatóságok, azért mégis nagy csapa­tokban ujabb és ujabb orvvadászok le­pik el ezeket a területeket. Hétfőn arra lett figyelmes az egyik kerülő, hogy az erdészíak melletti sű­rűségben vigan puskázik valaki. A gróf nem szokott vadászni ebben az időben s ezért joggal tételezte föl azt, hogy vadorzók garázdálkodnak. Másodmagá­val a lövöldözés irányába ment. Nem kellett sokáig menniök, mert csakhamar észrevették, hogy három orvvadász az egyik tisztáson egy elejtett őzet kötöz össze. A vadőrök közeledését megne­szelték az orvvadászok s kereket oldot­tak Egy darabig magukkal cipelték az őzet is, de aztán hátrahagyták azt s ugy menekültek el. A békési Wenckheim-uradalomban már vakmerőbben viselkedtek a vad­orzók. Ketten voltak. Estetájban hazafelé vették utjukat, táskájukban négy darab nyúllal. Simon János vadőr azonban szembe jött velük s kérdőre vonta őket. A vadorzók megfogták, leteperték és összekötözték a vadőrt, akit csak nagy­későre ezután szabadították meg köte­lékeitől a kiáltásaira figyelmessé lett tanyaiak. Ezekre a gyakorta ismétlődő ese­tekre való figyelemmel indokoltnak lát­ják azt a rendeletet, melyet e héten in­tézett Ambrus alispán a rendőrhatósá­gokhoz. Ebben a rendeletben arra hívja föl a hatóságokat, hogy ezután könyörtelen szigorúsággal inérjók ki a büntetést a vadorzókra s különösen a vadat vásárló orgazdákra, mert csak ezeknek eredményes üldözésével lehet elérni az orvvadászok megrendszabá­lyozását. Tanügy. * Évzáró vizsga. A békéscsabai m. kir. földmivesiskola 1907/8-ik tanévének záróvizsgája augusztus hó 2-án, vasár­nap tartatik meg. A vizsga délelőtt ki­lenc órakor kezdődik. A záróvizsgára, melyen az iskola tiz másodéves tanu­lója számol be azon elméleti és gya­korlati gazdasági képzettségről, melyet az iskolában szerzett, a mezőgazdasági tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az iskola igazgatósága. KOZGAZDASAG. — A mezőberényi vásár. Mezöberény j község iparosai ós kereskedői, még májusban tartott ipartestületi gyűlésü­kön, mintegy háromszázan, egyhangúlag elhatározták, hogy kérvónynyel fordul­nak a községi képviselőtestülethez s a kor magasabb igényeinek megfelelőleg, a kirakodó-vásárnak a község belterü­letére, a Kossuth Lajos-térre leendő bohozatalát kérelmezik. Az eszme a lakosság közkivánalmából pattant ki s még a gazdaközönsóg tetszésével is találkozott, mert az eddigi vásárterület éppen a legnépesebben lakott város­részektől esett legtávolabbra s rend­szerint por-, vagy sártengerben folyt le, — holott most a kikövezett és betoni­rozott terjedelmes piacz-tór szinte kínál­kozik e célra; továbbá azért is, mert a jószágvásár napjain kirakodó-vásár és viszont ugy sem lévén engedélyezve, tárgytalanná vált, hogy a kirakodó-vásár a jószágvásár területi tömbjén tartas­sák meg. A kereskedők és iparosok érdeke pedig ezenfelül még azért is kí­vánatossá teszi a vásár ilyetén elren­dezését, mert legnagyobb részük a piactéren — mint kitűnő fekvésű köz­ségi gócponton — amúgy is nyílt üzlet­tel bir s igy a sátorépitóssel, ki- és be­fuvarozással járó fáradtság és költség­kímélés, nemkülönben az összetákolt sátrakban az eső ós portól való féle­lem miatt az eddigi vásárok színvonala a ponyvakereskedós színvonalára sülyedt, mig ellenben belső üzleteikben összes áruikat — sőt a jelenlegieknél később tetemesen nagyobb választékban is — a vásárló közönség rendelkezésére bo­csájthatják s igy mig egyrészt a vásár színvonalát emelnék, másrészt a költ­ség ós fáradtság-megtakarítás és maga­sabb forgalom által az árak esnének. A képviselőtestület a kérvény ily nyo­matékos közgazdasági indokai előtt meg­hajolván, az eszmét magáévá tette s elöl­járók, képviselőtest. tagok, iparosok és kereskedőkből 20 tagu bizottságot kül­dött ki annak tanulmanyozására s véle­ményes jelentéstételre, hogy a közbizton­ság ós forgalom akadálytalan lebonyolítá­sának szemmeltartásával állapítsa meg a rendelkezésre álló terület elégséges vagy elégtelen voltát, az egyes szakmabeli árusok elhelyezésének tervezetét s az erről szóló térrajzot készítse el. A bi­zottság legnagyobb szakértelemmel tel­jesítette ezen feladatát s noha bázisul az eddigi vásárok népességének más­félszeresót vette, mégis javaslatában azt jelenthette, hogy a belterületen a vásár céljáira sokkal nagyobb terület áll rendelkezésre mint az eddigi vásár­helyen. Ezen alapon a most tartott ju­liusi közgyűlés határozatilag kimondotta a kirakodó-vásár behozatalát A szoká­sos homaiuzonisták azonban ezt is meg­felebbezték s risum tencatis -felebbez*­sük támogatására ugyanazon háromszáz kereskedő iparos aláírását is megsze­rezték, akik az ipartestületi gyűlésen röviddel előbb egyhangúlag a felebbe­zés tárgyát képező határozat alapjául szolgáló kérvényt irták alá. Sőt mi több, a kérvény szerkesztője már a községi közgyűlésen ellene szavazott a saját kérvényében beterjesztett indítványnak. Hogy miért kellett a (községi közgyű­lésnek lenyelni a békát, nem értjük. Kíváncsian várjuk: a vármegye köz­gyűlése mit fog ehhez szólani ? De mit tegyen a vármegye, mikor maguk a kérvényezők se tudják, hogy „mit cse­lekesznek"? Egyébként nem ették volna meg kétféleképp a lencsét. Gabona árak. Békéscsaba, julius 29. A csabai hetipiacon meglehetős kí­nálat mellett a kereslet is élénk volt. A budapesti tőzsdén szintén élénk az ü letkötós. A csabai árak ezek : Uj-buza 2100-22 00 Árpa uj 13 60 Tengeri 14 60 Budapest, julius 29. Októberi buza 22, árpa 22-64, augusztusi tengeri 15-12, májusi tengeri 14'52. Szerkesztői üzenetek. K. G. Mezöberény. Egy kissé megkésve jött. Egyik már meg volt irva. A többi változatlanul közölve volt. Köszönet és kollegiális üdvözlet. M. J. Gyula. Ostoba fráterekkel nem szabad polemizálni. Fricskázza föl és állja a következmé­nyeket. Sz. L. Oroiháza. Kiadónkkal csak a jövő hét végén beszélhet. Akkor érkezik haza. Novoazád Elek, Cleveland (Amerika) Az igért cikket várjuk. ogatj és teljes fojsotalj szájpadlás és Ínylemez nélkül is, arany fogsoron óarany hidalj A gyökerek eltávolítása szükségtelen, a legszolidabb árak mellett,, jótállás­sal, részletfizetésre is. Vidékiek a legrövidebb idő alatt kielégít­tetnek, osetleg megvárhatják. Továbbá sa­Kapícsfojal;, melyet sohsem kell kivenni. jVíisits j. fogműterme Békéscsaba, Okos- és Vasut-utca sarkán, Kocziszky-ház, I. emelet. Feljárat a városi takarékpénztár mellett. Árlejtési hirdetmény. Mezöberény község elöljárósága a köz­ségben építendő, mintegy 9000 D-meter téglajárdára árlejtést hirdet. írásbeli zárt ajánlatok be­adásának határideje: 1908 aug. hó 8-án, déli 12 óra. Ajánlatokhoz 400 korona értékű, ova • dókképes értékpspir, vagy 400 korona óvadék befizetéséről a községi főpénztártól kapott nyugta csatolandó. A részletes feltételek a községi első jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az elöljáróság fentartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül, az árra való tekintet nélkül, szabadon vá­laszthasson. Mezöberény, 1908 julis 25. Piltz Mihály, jegyző. Winter Ádám, bíró. Vidéken, egy jóforgalmu ir­korlátolt italméréssel más vállalat miatt W eladó­Czim a kiadóhivatalban. Békéscsabán, a Berényi-úton levő - 2164. számú =z Löwy-féle ház szabad kézből eladó, esetleg bérbe kiadó. Bővebb felvilágosítást nyújt Részvénytársaság. Békéscsabán, Zsiros-utca 2018. szám alatt szép kétszobás udvari lakás szent Mihály-napra kiadó. Bővebbet ugyanott Offenvágner Pál hentesnél. EIíA1»Ó BIRTOK Egy 240 m. holdas birtok, Nógrádmegy ében, közel Buda­pesthez ós vasútállomáshoz, g-azdaság-i felszereléssel és tehenészettel 220 f rí jávai holdanként eladó. A birtok több részre is osztható. Bővebb felvilágosítást nyújt e lap kiadóhivatala. húscsarnokában Csabán, naponta kapható friss marhahús, kilója 56-60 kr. borjúhús „ 56 60 „ juhhús „ 36 „ H »

Next

/
Thumbnails
Contents