Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-30 / 61. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. julius 26 Régi sérelmet kiván orvosolni az a javaslat, mely a dijnokok fizetésére és szolgálati viszonyaira vonatkozik. E te­kintetben uj szabályzat megszerkesztése vált szükségessé, amely méltányosabb alapokon gondoskodjék a dijnokok sor­sáról. Ez a közgyűlés fog gondoskodni a vármegyei központi közművelődési bi­zottság kibővítéséről is. Értesülésünk szerint a közgyűlés elé kerülő javaslat minden helyi kapacitást fölvenni pro­ponál az egyes községekből. Mezőberény képviselőtestülete, mint ezt mi is hirül adtuk már, a nyo­morék és züllött gyermekek otthonát határozta el fölépíteni az esetben, ha a miniszter is támogatni fogja anyagilag a községet tervének keresztülvitelében. Ez a nagymérvű áldozatkészség mél­tánylásra talál a megyebizottság előtt is. Csorvás község igen terhes költsé­geket vállalt magára a Hoyos féle birtokparcellázás idején. Most konver­tálni határozta el ezeket a költségeket. A csorvási iskola és óvoda felépítésére felveendő kölcsön tárgyában hozott határozat is most kerül elbírálás alá. Politikai levél. — Győzött a magyar nyelv. — Két éves lesz a szolgálat. — A király a reformok mellett. — A magyar álláspontnak győzelmét olvashatni ki abból a cikkből, amelyben a „Neue Freue Presse" az uj véderő­törvényjavaslattal foglalkozik. Jobban mondva törvényjavaslatokkal, mert a javaslatokat öt törvénytervezetben dol­gozták föl. Az előkészületekkel már ké­szen vannak s azokat nagyobbrészt G e o r g i, az osztrák honvédelmi mi­niszter az urak házában már ismertette. A javaslatok közül miránk nézve két javaslat bir különösen nagy fontosság­gal : egyik a kétéves katonai szolgálat és a magyar nyelv érvényre jutása a magyar ezredeknél az uj büntető eljá­rásban. Mindkét dolgot vívmánynak, magyar vívmánynak tekinthetjük s bár a függetlenségi katonai programot tel­jesen nem is fedezik, de annak egy ré­szét mégis megvalósítják. A javaslatok mellett különben még egy örvendetes körülmény áll fenn az uj véderő-javaslatokkal kapcsolatban. És ez az, hogy azokban a kérdésekben, amelyek mindenkor a felség rendelke­zési körébe tartozók voltak, informatív tárgyalások folytak ós a felség nem zárkózott el attól, hogy ezekben a dol­gokban is magyar részről hangoztatott reformok érvényesüljenek. Az osztrák Landwehr-miniszter nyi­latkozata szerint a törvényjavaslatok előkészítése már olyan stádiumban van, hogy már őszkor a két kormány tanács­kozás tárgyává teheti a munkálatokat. A tárgyalások a három illetékes minisz­tériumban már folynak is és az illeté­kes körök érintkezésbe is léptek egy­mással. A munkálatokat öt törvény­javaslatban a hadügyminisztérium telje­sen elkészítette és át is küldte a két honvédelmi miniszterhez. Eme javasla­tok közül, bár valamennyi nagy fontos­sággal bir, legfontosabb az első és má­sodik javaslat. Az első azért fontos és nevezetes, mert a véderőt a két éves katonai szol­gálat alapján teljesen ujjá szervezi. A függetlenségi programnak tehát egyik sarkalatos pontja s a pártnak annyiszor hangoztatott követelése nyer kielégítést. A másik azért fontos, mert az uj katonai büntető eljárást lépteti életbe és pedig ama kívánságok figyelembe vételével, amelyeket még a kilences­bizottság állított fel. Az uj eljárásban a a magyar ezredeknél a magyar nyelv lép érvénybe s az eljárást az ezred nyelvén kell lefolytatni. Ezen kivül a felebbviteli tanácsban öt bíró közül há­rom magyar lesz. Az uj javaslatok közül még a har­madik bir általánosabb érdekességgel és ez az, hogy az előfogatok árait egy­ségesen szabályozza az uj törvényjavas­lat, amivel az ' illetékes köröknek régi kívánsága nyer kielégítést. Az öt törvényjavaslat felöleli mind­ama katonai kérdéseket, amelyek a par­lament hatáskörébe tartoznak. A „Neue Freie Presse" cikke to­vábbi részében foglalkozik azután azok­kal a kérdésekkel, amelyek a katonai kérdésnek második csoportját képezik és ezek azok, amelyek a felség elhatá­rozásától függő dolgokat foglalják ma­gukban. Ezekről rendeleti uton törté­nik majd intézkedés. Illetékes körökben sok tanácskozás folyt és folyik is azok­ról a reformokról, amelyek egyrészt a kilences-bizottság elaboratumában, na­gyobbrészt azonban a függetlenségi párt programjában vannak benn. A tanácskozások természetesen csak informatív jelleggel bírhattak és bírtak is, de azért az illetékes körökben mégis annyira eredményesek voltak ezek a ta­nácskozások, hogy már bizonyos, elvi­leg ezeket a reformokat már elfo­gadták. Bizonyos az is, hogy az uralkodó a reformok közül sokat elfogadott, kü­lönösen a kilences-bizottság program­jában foglalt kérdésekre, amelyek azóta, vagy azelőtt is a katonai kérdésekben vita tárgyát képezték, vagy valamely párt követeléseként szerepeltek. A tanácskozásokat azonban a két kormány nem szándékozik folytatni, sem uj tanácskozásokat kezdeni, mert ezek­ben a kérdésekben a döntés a felség elhatározásától függ. Az uj vóderő-javaslatok törvény­erőre emelését ős életbeléptetését a kor­mányok a jövő országgyűlésre tervez­ték, vagyis a választói reform életbelép­tetése után, de lehet, hogy még a mostani országgyűlés alatt életbe lép­tetik. két nagy fekete szeme őrizte meg régi fényét. Valaha három vármegye fiatalsága versengett ennek a szemnek egy meleg tekintetéért ! — Nos, mi jót hozott ? — kérdezte az ügyvéd. — Jót ón sohase hozok. Bocsásson meg, hogy megint alkalmatlankodom. Nincs egy fillérem se! Tegnap óta egy falat sem volt a számban. — Hiszen tegnap kapta ki a fize­tését ! — Igen, de még tegnap el is köl­töttem. — Sajnálom. — Én nem sajnálom, hogy elköl­töttem. Hallgassa meg, ügyvéd ur, hogy történt a dolog. Vendéglőben, már t. i. olyanban, minőre nekem telnék, nem tudom megenni az eledelt. A gyárba szoktam magammal vinni mindig valami ennivalót és egy kis kávéházban, a gyár mellett, szoktam megenni. Tegnap is ott voltam. Egyik asztalnál egy ember ült, aki a pincért tegezte, uri módon parancsolgatott ós hordatta a konyakot. A ruhája nagyon nyűttes volt, a pincér gyanokodott s a soli parancsolgatás után szerették volna már látni a pénzét is. Éppen mikor befejeztem az ebéde­met, akkor állt elő a kávés, hogy fi­zessen. — Mi az ördögből fizessek ? — kiáltotta a részeg ember rekedtes, ne­vető hangján. A kávés rendőrt hivatott s be akarta kísértetni. A részeg ember még részegségében is méltósággal állt föl s valami irásfé­lét dobott oda a, rendőrnek : — Én Bay Ábris vagyok. Az apám Bay Péter volt, az alispán! Nemes em­bert nem szabad elfogni. Csakugyan ő volt. A híres Bay Ábris, aki valaha halálig szerelmes volt belém. Kikosaraztan, mert őrült voltam. Talán én vagyok az oka, hogy tönkre­ment. Talán az egész élettel tartozom neki, hát csak kifizethettem érte azt a kis kontót. — Kifizette a kontóját? Odaadta az egész heti keresményét ? — Oda hát. — S Bay Ábris ur mit szólt hozzá ? — Semmit. Nem is tudta meg. Azt mondták neki, hogy csak menjen haza, minden rendben van. S ha én most nem adnék magának semmit ? Éhezne tovább s nyugodt lenne, hogy a pénzét odadobta egy lump­nak a pálinkázása fejében ? — Éhezném tovább! Csak nem en­gedhetem, hogy egy Bayt becsukjanak ! Mindvyájunk szégyene lett volna! A megtört fényű szemekbe mintha egy percre visszaszállolt volna a régi büszkeség lángja s megroskadt termete is egy pillanatra mintha kiegyenesedett volna, míg ismételte: — Mindnyájunk szégyene lett volna, mindnyájunké, akik nemesek vagyunk ... Tekintete egy pillanatig minthi ott kalandozott volna a múltban s mintha ott látta volna maga körül repdesni a Fráter-cimer aranyos darvát, meg a Bayék ezüstös szárnyú sasmadarát — és azután büszkén nézett az ügyvédre, mintha csak azt akarta volna mondani: — Érted is te ezt! A te apád szűcs­mester volt! Hamarosan kialudt ez a büszke te­kintet. És a rimánkodó, szegény terem­tés lett újra, aki alázattal kérte az ügy­véd urat, hogy „kölcsönözzön" néhány koronát... Uj városrész Csabán. Mozgalom a háztulajdonosok között A kanálisi-szőlő 'x. uj elnevezése. Fejlődő s szépészeti szempontból is vezető városrésze Békéscsabának a kanálisi-szőlők nevet viselő rósz. Szép, modern házsorok és utcák alkotják ezt a kis területet, amely maholnap számot­tevő városrésze lesz a békésmegyei metropolisnak. Minden kiválósága mellett is az a hibája ennek a városrésznek, mint Bé­késcsaba község több utcájának: oly értelmetlenül hangzó névvel ruházta föl ugyanis a gondoskodó figyelem, aminő valóban megérdemli, hogy órák hosz­szán keresztül elmosolyogjunk fölötte. Itt, ahol minden utcának épületes neve van és ahol egyáltalán nem feltűnő, ha visszafelé olvasott szavakból is ér­telmesnek vélt fogalmat olvas ki az ön­magában filozofáló agy, nem igen tűnik fel ez a furcsaság sem. De egy kissé jobb ítélőképességgel megáldott ember­társunk bizonyára s méltán furcsának találja azt, hogy olyan lehetetlenül hangzó, nyakatekert és a régi idők fo­galmi körében is groteszk nevek ékte­lenkedjenek az egyes utcákon s tartsák nyilván az egyes városrészeket. Békéscsaba község képviselőtestü­lete elhatározta már egy ízben, hogy az utcaneveket és házszámokat megvál­toztatja és rendezi. Mindez azonban csak határozat maradt s bár egy bizottság is kiküldetett e tárgyban, még mindig nem történt semmi intézkedés, amiből kö­vetkeztetni lehetne, hogy a képviselő­testület határozatának érvényt is akar­nak szerezni. Most az úgynevezett „Kanálisi-sző­lők" városrészen lakó polgárok mozgal­mat indítottak e résznek uj elnevezése céljából. Értesüléseink szerint Csaba község valamelyik jeles fiáról kívánják elnevezni ezt a városrészt s legközelebb már be is nyújtják erre vonatkozó ira­tukat a községhez. A magunk részéről csak helyeselni tudjuk ezt a mozgalmat, amely figyel­meztetőül is szolgálhatna, hogy a bizo­nyosképviselőtestületi határozatot végre­valahára elővegyék a csöndesen kérődző elmélkedés és feledés polcáról. A D. M. K. E, fiók közgyűléséhez. — A D. M. K- E. fiók alakulása iránt mind szélesebb érdeklődés nyilatkozik meg — Szegedi vendégek Csabán. — Lukács György dr. és Zsilinszky Mihály levelei. — Hangverseny. — Lapunk mult számában jeleztük már,, hogy a Délmagyarországi Magyar Köz­művelődési Egyesület, ez a mind széle­sebb és áldásosabb tevékenységet ki­fejtő kulturintézet békésmegyei fiókját vasárnap, augusztus 2-án alakítja meg. Az alakuló közgyűlés, mint jeleztük, délután 3 órakor lesz a városi széképü­let közgyűlési termében a központi igaz­gatóság részvételével. A szegedi vendé­gek délután fél 2 órakor érkeznek meg, s az állomáson ünnepélyesen fogadják őket, 2 órakor pedig sz'ükebbkörü ban­kett lesz tiszteletükre a Fiume éttermé­ben. A központ részéről Kern Lajos dr. kir. közjegyző és P e r j e s s y László ügyvezető elnökök, továbbá ' G a 11 o v i c h Jenő főtitkár, S z e c s ő Vilmos II. titkár, Z s i r o s Andor főszámvevő, Reöck Iván ós B e c s e y Károly orsz. képviselők, igazgatósági tagok és mások jelennek meg, akiket a város nevében K o r o s y László főjegyző fog fogadni. A D. I^. K. E fiók iránt, amely valóban gazdag és életrevaló, de egy­szersmind a becsületes megvalósításra teljesen előkészített programmal lép elő, napról-napra nagyobb az érdeklődés. A szervező-bizottságnak sikerült meg­nyerni a vármegye komoly intelligen­ciájának minden neves tagját, de a vi­dékről is nap-nap után érkeznek éke3 sorok a támogatásról. Az ország főváro- j sában való vezető támogatásra készség- j gel vállalkoztak Lukács György v. | b. t. t., volt kultuszminiszter, várme- , gyénk volt főispánja, Zsilinszky i Mihály dr. nyugalmazott államtitkár, j Darányi Ignác földmivelósügyi mi­niszter és mások. Lukács György csatla­kozását bejelentő levelében ezeket írja Palatínus osztálytitkárnak: „A D. M. K. E." békósmegyei fiók­jának szervezőbizottsága nevében hoz­zám intézett becses meghívására haza­fiúi tisztelettel van szerencsém tudatni, hogy a békésvármegyei közérdekek mindenkor sorompóba találnak en­gem, amidőn szükség van reám. En­nélfogva, ha Békósmegye társadalma a DMKE. békésmegyei fiókja megala­kításánál csekélységemmel rendelkezni kiván, készséges örömmel állok szol­gálatára. Kiváló tisztelettel: L u k á c s György. Zsilinszky Mihály többek között így nyilatkozik levelében: Örömmel értesültem arról, hogy a DMKE-nek Békésmegyében is ala­kul fiókja, amelynek magasztos műkö­désére special Békésmegyében nagy szükség van. Ami a szervezőbizottság részéről felajánlott tisztség-jelöltséget illeti, arra nézve nehéz nyilatkoznom, mivel Bókésvármegyének ón most még szám űzött je va­gyok, de nem ellensége. Ha azonban a szervezőbizottság azt hiszi, hogy az ón nevem nem lesz ártal­mára, azon esetben az ügy iránti szeretetből készséggel vállalkozom a felajánlt tisztségre. Békésmegyei bará­taimnak szives megemlékezését hálás szívvel fogadva, kiváló tisztelettel va­gyok kész szolgájok Zsilinszky Mihály dr." Fokozottabb támogatásukról bizto­sították továbbá a DMKE. fiókot: gróf Széchényi Antal, DőryPál főis­pán, B e 1 i c z e y Géza nagybirtokos, D e u t s c h Artúr és dr. P a p p József szeghalmi földbirtokosok, Z e 1 i n k a János endrödi esperes, Szánthó Bella, Fejérváry Celesztin bárónő, Kollár János ügyvéd s általában a megyei nagybirtokosság, amelyek ré­szint 200 korona alapító tagsággal, ró­gint nagyobb adománynyal léptek a DMKE. fiók tagjainak sorába. A belé­pésekről és adományokról legközelebb nyilvános nyugtázást tesz közzé a DMKE. fiók, amely lelkes gárdájának megnyerte a minden szépért és nemesért lelkesedő csabai és megyei úrhölgyeket is. Itt megjegyezzük, hogy a DMKE. fiók augusztus 2-ára tervezett ós a szegedi híres honvédgyalogezred teljes zenekarának közreműködésével délután a Széchenyi ligetben, este pedig a „Fiume"-szálló előtt tartandó, fényes sikerűnek ígérkező hangversenyét jövő hó 9-én tartja meg. Erről bővebben legközelebbi lapunkban. Román pénzintézet A nemzetközi vezérek propagandája. Vládék is közöttük vannak. Szenzációs tervről értesültünk e hé­ten. Forrásunk teljesen megbízható, annyival is inkább, mert élénk össze­köttetést tart fenn az alább ismertetendő tervnek propagálóival és így minden rejtett titkot idő előtt ismerhet. Arról van szó, hogy egy uj bankot akarnak alapítani Békésvármegyében. A bank vagy fiókja lenne egy már meg­lévő pénzintézetnek, vagy teljesen uj alaptőkéjét román és tót vezetőfórfiak adnák össze. Ez a terv mintegy öt hó­nappal ezelőtt foglalkoztatta első izben a nemzetközi vezérférfiakat, akik Buda­pesten beható vita alá vették a kérdést s abban állapodtak meg, hogy szándé­kukat még ez évben keresztül is viszik. Birtokában ennek az értesülésnek, önkéntelenül is rágondolunk arra a szereplésre, amelynek V 1 á d Aurél és Hodzsa Milán voltak részesei a pa­rasztpártnak Békéscsabán tartott kon­gresszusa alkalmából. Ez a szereplés — már akkor is megírtuk — nem volt minden cél nélkül való s amint ezt a következmények igazolják, a nemzetisé­giek derék vezetői nem annyira a nép iránt érzett nagy szeretetük folyománya­ként, hanem anyagi érdekek miatt fo­gadták el a parasztkongresszusra való meghívást. Most már világosan áttekinthetjük azokat az intenciókat, amelyek Vlád Aurélt ós Hodzsa Milánt Csabára hozták. Nyilvánvaló, hogy ezzel a látoga­tással csak azt a népszerűséget keresték, amely minden pénzintézet boldogulá­sának egyik alapfeltétele és amelynek

Next

/
Thumbnails
Contents