Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-30 / 61. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. julius 26 Régi sérelmet kiván orvosolni az a javaslat, mely a dijnokok fizetésére és szolgálati viszonyaira vonatkozik. E tekintetben uj szabályzat megszerkesztése vált szükségessé, amely méltányosabb alapokon gondoskodjék a dijnokok sorsáról. Ez a közgyűlés fog gondoskodni a vármegyei központi közművelődési bizottság kibővítéséről is. Értesülésünk szerint a közgyűlés elé kerülő javaslat minden helyi kapacitást fölvenni proponál az egyes községekből. Mezőberény képviselőtestülete, mint ezt mi is hirül adtuk már, a nyomorék és züllött gyermekek otthonát határozta el fölépíteni az esetben, ha a miniszter is támogatni fogja anyagilag a községet tervének keresztülvitelében. Ez a nagymérvű áldozatkészség méltánylásra talál a megyebizottság előtt is. Csorvás község igen terhes költségeket vállalt magára a Hoyos féle birtokparcellázás idején. Most konvertálni határozta el ezeket a költségeket. A csorvási iskola és óvoda felépítésére felveendő kölcsön tárgyában hozott határozat is most kerül elbírálás alá. Politikai levél. — Győzött a magyar nyelv. — Két éves lesz a szolgálat. — A király a reformok mellett. — A magyar álláspontnak győzelmét olvashatni ki abból a cikkből, amelyben a „Neue Freue Presse" az uj véderőtörvényjavaslattal foglalkozik. Jobban mondva törvényjavaslatokkal, mert a javaslatokat öt törvénytervezetben dolgozták föl. Az előkészületekkel már készen vannak s azokat nagyobbrészt G e o r g i, az osztrák honvédelmi miniszter az urak házában már ismertette. A javaslatok közül miránk nézve két javaslat bir különösen nagy fontossággal : egyik a kétéves katonai szolgálat és a magyar nyelv érvényre jutása a magyar ezredeknél az uj büntető eljárásban. Mindkét dolgot vívmánynak, magyar vívmánynak tekinthetjük s bár a függetlenségi katonai programot teljesen nem is fedezik, de annak egy részét mégis megvalósítják. A javaslatok mellett különben még egy örvendetes körülmény áll fenn az uj véderő-javaslatokkal kapcsolatban. És ez az, hogy azokban a kérdésekben, amelyek mindenkor a felség rendelkezési körébe tartozók voltak, informatív tárgyalások folytak ós a felség nem zárkózott el attól, hogy ezekben a dolgokban is magyar részről hangoztatott reformok érvényesüljenek. Az osztrák Landwehr-miniszter nyilatkozata szerint a törvényjavaslatok előkészítése már olyan stádiumban van, hogy már őszkor a két kormány tanácskozás tárgyává teheti a munkálatokat. A tárgyalások a három illetékes minisztériumban már folynak is és az illetékes körök érintkezésbe is léptek egymással. A munkálatokat öt törvényjavaslatban a hadügyminisztérium teljesen elkészítette és át is küldte a két honvédelmi miniszterhez. Eme javaslatok közül, bár valamennyi nagy fontossággal bir, legfontosabb az első és második javaslat. Az első azért fontos és nevezetes, mert a véderőt a két éves katonai szolgálat alapján teljesen ujjá szervezi. A függetlenségi programnak tehát egyik sarkalatos pontja s a pártnak annyiszor hangoztatott követelése nyer kielégítést. A másik azért fontos, mert az uj katonai büntető eljárást lépteti életbe és pedig ama kívánságok figyelembe vételével, amelyeket még a kilencesbizottság állított fel. Az uj eljárásban a a magyar ezredeknél a magyar nyelv lép érvénybe s az eljárást az ezred nyelvén kell lefolytatni. Ezen kivül a felebbviteli tanácsban öt bíró közül három magyar lesz. Az uj javaslatok közül még a harmadik bir általánosabb érdekességgel és ez az, hogy az előfogatok árait egységesen szabályozza az uj törvényjavaslat, amivel az ' illetékes köröknek régi kívánsága nyer kielégítést. Az öt törvényjavaslat felöleli mindama katonai kérdéseket, amelyek a parlament hatáskörébe tartoznak. A „Neue Freie Presse" cikke további részében foglalkozik azután azokkal a kérdésekkel, amelyek a katonai kérdésnek második csoportját képezik és ezek azok, amelyek a felség elhatározásától függő dolgokat foglalják magukban. Ezekről rendeleti uton történik majd intézkedés. Illetékes körökben sok tanácskozás folyt és folyik is azokról a reformokról, amelyek egyrészt a kilences-bizottság elaboratumában, nagyobbrészt azonban a függetlenségi párt programjában vannak benn. A tanácskozások természetesen csak informatív jelleggel bírhattak és bírtak is, de azért az illetékes körökben mégis annyira eredményesek voltak ezek a tanácskozások, hogy már bizonyos, elvileg ezeket a reformokat már elfogadták. Bizonyos az is, hogy az uralkodó a reformok közül sokat elfogadott, különösen a kilences-bizottság programjában foglalt kérdésekre, amelyek azóta, vagy azelőtt is a katonai kérdésekben vita tárgyát képezték, vagy valamely párt követeléseként szerepeltek. A tanácskozásokat azonban a két kormány nem szándékozik folytatni, sem uj tanácskozásokat kezdeni, mert ezekben a kérdésekben a döntés a felség elhatározásától függ. Az uj vóderő-javaslatok törvényerőre emelését ős életbeléptetését a kormányok a jövő országgyűlésre tervezték, vagyis a választói reform életbeléptetése után, de lehet, hogy még a mostani országgyűlés alatt életbe léptetik. két nagy fekete szeme őrizte meg régi fényét. Valaha három vármegye fiatalsága versengett ennek a szemnek egy meleg tekintetéért ! — Nos, mi jót hozott ? — kérdezte az ügyvéd. — Jót ón sohase hozok. Bocsásson meg, hogy megint alkalmatlankodom. Nincs egy fillérem se! Tegnap óta egy falat sem volt a számban. — Hiszen tegnap kapta ki a fizetését ! — Igen, de még tegnap el is költöttem. — Sajnálom. — Én nem sajnálom, hogy elköltöttem. Hallgassa meg, ügyvéd ur, hogy történt a dolog. Vendéglőben, már t. i. olyanban, minőre nekem telnék, nem tudom megenni az eledelt. A gyárba szoktam magammal vinni mindig valami ennivalót és egy kis kávéházban, a gyár mellett, szoktam megenni. Tegnap is ott voltam. Egyik asztalnál egy ember ült, aki a pincért tegezte, uri módon parancsolgatott ós hordatta a konyakot. A ruhája nagyon nyűttes volt, a pincér gyanokodott s a soli parancsolgatás után szerették volna már látni a pénzét is. Éppen mikor befejeztem az ebédemet, akkor állt elő a kávés, hogy fizessen. — Mi az ördögből fizessek ? — kiáltotta a részeg ember rekedtes, nevető hangján. A kávés rendőrt hivatott s be akarta kísértetni. A részeg ember még részegségében is méltósággal állt föl s valami irásfélét dobott oda a, rendőrnek : — Én Bay Ábris vagyok. Az apám Bay Péter volt, az alispán! Nemes embert nem szabad elfogni. Csakugyan ő volt. A híres Bay Ábris, aki valaha halálig szerelmes volt belém. Kikosaraztan, mert őrült voltam. Talán én vagyok az oka, hogy tönkrement. Talán az egész élettel tartozom neki, hát csak kifizethettem érte azt a kis kontót. — Kifizette a kontóját? Odaadta az egész heti keresményét ? — Oda hát. — S Bay Ábris ur mit szólt hozzá ? — Semmit. Nem is tudta meg. Azt mondták neki, hogy csak menjen haza, minden rendben van. S ha én most nem adnék magának semmit ? Éhezne tovább s nyugodt lenne, hogy a pénzét odadobta egy lumpnak a pálinkázása fejében ? — Éhezném tovább! Csak nem engedhetem, hogy egy Bayt becsukjanak ! Mindvyájunk szégyene lett volna! A megtört fényű szemekbe mintha egy percre visszaszállolt volna a régi büszkeség lángja s megroskadt termete is egy pillanatra mintha kiegyenesedett volna, míg ismételte: — Mindnyájunk szégyene lett volna, mindnyájunké, akik nemesek vagyunk ... Tekintete egy pillanatig minthi ott kalandozott volna a múltban s mintha ott látta volna maga körül repdesni a Fráter-cimer aranyos darvát, meg a Bayék ezüstös szárnyú sasmadarát — és azután büszkén nézett az ügyvédre, mintha csak azt akarta volna mondani: — Érted is te ezt! A te apád szűcsmester volt! Hamarosan kialudt ez a büszke tekintet. És a rimánkodó, szegény teremtés lett újra, aki alázattal kérte az ügyvéd urat, hogy „kölcsönözzön" néhány koronát... Uj városrész Csabán. Mozgalom a háztulajdonosok között A kanálisi-szőlő 'x. uj elnevezése. Fejlődő s szépészeti szempontból is vezető városrésze Békéscsabának a kanálisi-szőlők nevet viselő rósz. Szép, modern házsorok és utcák alkotják ezt a kis területet, amely maholnap számottevő városrésze lesz a békésmegyei metropolisnak. Minden kiválósága mellett is az a hibája ennek a városrésznek, mint Békéscsaba község több utcájának: oly értelmetlenül hangzó névvel ruházta föl ugyanis a gondoskodó figyelem, aminő valóban megérdemli, hogy órák hoszszán keresztül elmosolyogjunk fölötte. Itt, ahol minden utcának épületes neve van és ahol egyáltalán nem feltűnő, ha visszafelé olvasott szavakból is értelmesnek vélt fogalmat olvas ki az önmagában filozofáló agy, nem igen tűnik fel ez a furcsaság sem. De egy kissé jobb ítélőképességgel megáldott embertársunk bizonyára s méltán furcsának találja azt, hogy olyan lehetetlenül hangzó, nyakatekert és a régi idők fogalmi körében is groteszk nevek éktelenkedjenek az egyes utcákon s tartsák nyilván az egyes városrészeket. Békéscsaba község képviselőtestülete elhatározta már egy ízben, hogy az utcaneveket és házszámokat megváltoztatja és rendezi. Mindez azonban csak határozat maradt s bár egy bizottság is kiküldetett e tárgyban, még mindig nem történt semmi intézkedés, amiből következtetni lehetne, hogy a képviselőtestület határozatának érvényt is akarnak szerezni. Most az úgynevezett „Kanálisi-szőlők" városrészen lakó polgárok mozgalmat indítottak e résznek uj elnevezése céljából. Értesüléseink szerint Csaba község valamelyik jeles fiáról kívánják elnevezni ezt a városrészt s legközelebb már be is nyújtják erre vonatkozó iratukat a községhez. A magunk részéről csak helyeselni tudjuk ezt a mozgalmat, amely figyelmeztetőül is szolgálhatna, hogy a bizonyosképviselőtestületi határozatot végrevalahára elővegyék a csöndesen kérődző elmélkedés és feledés polcáról. A D. M. K. E, fiók közgyűléséhez. — A D. M. K- E. fiók alakulása iránt mind szélesebb érdeklődés nyilatkozik meg — Szegedi vendégek Csabán. — Lukács György dr. és Zsilinszky Mihály levelei. — Hangverseny. — Lapunk mult számában jeleztük már,, hogy a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, ez a mind szélesebb és áldásosabb tevékenységet kifejtő kulturintézet békésmegyei fiókját vasárnap, augusztus 2-án alakítja meg. Az alakuló közgyűlés, mint jeleztük, délután 3 órakor lesz a városi széképület közgyűlési termében a központi igazgatóság részvételével. A szegedi vendégek délután fél 2 órakor érkeznek meg, s az állomáson ünnepélyesen fogadják őket, 2 órakor pedig sz'ükebbkörü bankett lesz tiszteletükre a Fiume éttermében. A központ részéről Kern Lajos dr. kir. közjegyző és P e r j e s s y László ügyvezető elnökök, továbbá ' G a 11 o v i c h Jenő főtitkár, S z e c s ő Vilmos II. titkár, Z s i r o s Andor főszámvevő, Reöck Iván ós B e c s e y Károly orsz. képviselők, igazgatósági tagok és mások jelennek meg, akiket a város nevében K o r o s y László főjegyző fog fogadni. A D. I^. K. E fiók iránt, amely valóban gazdag és életrevaló, de egyszersmind a becsületes megvalósításra teljesen előkészített programmal lép elő, napról-napra nagyobb az érdeklődés. A szervező-bizottságnak sikerült megnyerni a vármegye komoly intelligenciájának minden neves tagját, de a vidékről is nap-nap után érkeznek éke3 sorok a támogatásról. Az ország főváro- j sában való vezető támogatásra készség- j gel vállalkoztak Lukács György v. | b. t. t., volt kultuszminiszter, várme- , gyénk volt főispánja, Zsilinszky i Mihály dr. nyugalmazott államtitkár, j Darányi Ignác földmivelósügyi miniszter és mások. Lukács György csatlakozását bejelentő levelében ezeket írja Palatínus osztálytitkárnak: „A D. M. K. E." békósmegyei fiókjának szervezőbizottsága nevében hozzám intézett becses meghívására hazafiúi tisztelettel van szerencsém tudatni, hogy a békésvármegyei közérdekek mindenkor sorompóba találnak engem, amidőn szükség van reám. Ennélfogva, ha Békósmegye társadalma a DMKE. békésmegyei fiókja megalakításánál csekélységemmel rendelkezni kiván, készséges örömmel állok szolgálatára. Kiváló tisztelettel: L u k á c s György. Zsilinszky Mihály többek között így nyilatkozik levelében: Örömmel értesültem arról, hogy a DMKE-nek Békésmegyében is alakul fiókja, amelynek magasztos működésére special Békésmegyében nagy szükség van. Ami a szervezőbizottság részéről felajánlott tisztség-jelöltséget illeti, arra nézve nehéz nyilatkoznom, mivel Bókésvármegyének ón most még szám űzött je vagyok, de nem ellensége. Ha azonban a szervezőbizottság azt hiszi, hogy az ón nevem nem lesz ártalmára, azon esetben az ügy iránti szeretetből készséggel vállalkozom a felajánlt tisztségre. Békésmegyei barátaimnak szives megemlékezését hálás szívvel fogadva, kiváló tisztelettel vagyok kész szolgájok Zsilinszky Mihály dr." Fokozottabb támogatásukról biztosították továbbá a DMKE. fiókot: gróf Széchényi Antal, DőryPál főispán, B e 1 i c z e y Géza nagybirtokos, D e u t s c h Artúr és dr. P a p p József szeghalmi földbirtokosok, Z e 1 i n k a János endrödi esperes, Szánthó Bella, Fejérváry Celesztin bárónő, Kollár János ügyvéd s általában a megyei nagybirtokosság, amelyek részint 200 korona alapító tagsággal, rógint nagyobb adománynyal léptek a DMKE. fiók tagjainak sorába. A belépésekről és adományokról legközelebb nyilvános nyugtázást tesz közzé a DMKE. fiók, amely lelkes gárdájának megnyerte a minden szépért és nemesért lelkesedő csabai és megyei úrhölgyeket is. Itt megjegyezzük, hogy a DMKE. fiók augusztus 2-ára tervezett ós a szegedi híres honvédgyalogezred teljes zenekarának közreműködésével délután a Széchenyi ligetben, este pedig a „Fiume"-szálló előtt tartandó, fényes sikerűnek ígérkező hangversenyét jövő hó 9-én tartja meg. Erről bővebben legközelebbi lapunkban. Román pénzintézet A nemzetközi vezérek propagandája. Vládék is közöttük vannak. Szenzációs tervről értesültünk e héten. Forrásunk teljesen megbízható, annyival is inkább, mert élénk összeköttetést tart fenn az alább ismertetendő tervnek propagálóival és így minden rejtett titkot idő előtt ismerhet. Arról van szó, hogy egy uj bankot akarnak alapítani Békésvármegyében. A bank vagy fiókja lenne egy már meglévő pénzintézetnek, vagy teljesen uj alaptőkéjét román és tót vezetőfórfiak adnák össze. Ez a terv mintegy öt hónappal ezelőtt foglalkoztatta első izben a nemzetközi vezérférfiakat, akik Budapesten beható vita alá vették a kérdést s abban állapodtak meg, hogy szándékukat még ez évben keresztül is viszik. Birtokában ennek az értesülésnek, önkéntelenül is rágondolunk arra a szereplésre, amelynek V 1 á d Aurél és Hodzsa Milán voltak részesei a parasztpártnak Békéscsabán tartott kongresszusa alkalmából. Ez a szereplés — már akkor is megírtuk — nem volt minden cél nélkül való s amint ezt a következmények igazolják, a nemzetiségiek derék vezetői nem annyira a nép iránt érzett nagy szeretetük folyományaként, hanem anyagi érdekek miatt fogadták el a parasztkongresszusra való meghívást. Most már világosan áttekinthetjük azokat az intenciókat, amelyek Vlád Aurélt ós Hodzsa Milánt Csabára hozták. Nyilvánvaló, hogy ezzel a látogatással csak azt a népszerűséget keresték, amely minden pénzintézet boldogulásának egyik alapfeltétele és amelynek