Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-31 / 105. szám

Békéscsaba 1908 dec. 30 BÉKÉ8MEGYEI KÖZLÖNY lös szőnyeggel, de azért is, mert ellá­togatott hozzánk a fekete rém, a Nex, az erőszakos halál. A karácsonyi ünnepek alatt két véres tragédia játszódott le. Mindkettő halállal végződött és mind a kettőnek a szerelem volt az oka. A békési eset­ről lapunk más helyén emlékezünk meg. Itt a nagyobbal, a borzalmasabbikkal fogjuk olvasóinkat megismertetni, mely Csorváson játszódott le karácsony má­sodik napján. Porok János, 19 éves csorvási legény és Dobányos Mari, 17 éves leány régóta szerették már egymást. A legény eljárogatott Mariékhoz, ahol mindig szívesen látták a helyre, csinos flut. Utóbbi időben azonban Török Já­nos arra a szomorú valóságra ébredt, hogy a leány nem szereti már ugy, mint azelőtt. Mindig hidegebb és hide­gebb lett hozzá. Karácsony első napján aztán megtudott mindent. Mikor ugyanis beköszöntött Dohányosékhoz, Mari hi­degen elfordult tőle. — Mi bajod, Mari ? — kérdezte a legény. — Az, hogy idejársz. Ne járj én­hozzám, nem akarlak látni sem, meg­untalak Szomorú lett Porok Jani. — Oszt kinek a kedvéért teszed ezt, Mari? — kérdezte. — A magam kedvéért, vagy ha már mindent tudni akarsz, a Sebestyén Józsi kedvéért. Azt szeretem most már. Nagyot sóhajtott a legény ezekre a kegyetlen szavakra. Majd a szemében sötét láng villant meg. — Hát akkor Isten áldjon meg, Mari, — mondta elszorult hangon ós eltávozott. Másnap, szombaton este, a szociál­demokrata földmunkások bált rendez­tek. Ott volt a bálon Mari is, Sebestyén Józsi is. Porok Jani meghúzódott egy sarokban s onnan nézte, hogy az ő üd­vössége milyen kacéran forog, szerel­meskedik a szerencsés vetélytárssal, Sebestyén Józsival. Mindig együtt vol­tak. A legény nem is engedett mást a leányhoz. Sajgott, nagyon sajgott a Porok Jani szerelmes szive. Nem tudta szemeit levenni a boldog párról. Később ebbe a szívfájdalomba harag is kezdett ve­gyülni. A harag lassankint legyőzte a fájdalmat, sőt gyűlöletté formálódott és a Jani agyában sötét elhatározás fo­gamzott meg. Hajnali négy óra lehetett már, mi­kor Porok Jani revolverét előrántva, odaugrott a leányhoz és kétszer rásü­tötte. Rémes sikolylyal esett össze Mari. Az egyik golyó mellébe, a másik kar­jába fúródott. Ettől a sikolytól Porok Jani megvadult egészen. — Hát haljunk meg mind a hár­man! — kiáltotta és Sebestyén Józsi­nak szegezte a revolvert. Az éppen ott tartózkodó Ábra­hám János rendőr megragadta a kezét, de közben a revolver elsült és a golyó belement a rendőr karjába Porok Jani ekkor egy szabad pillanathoz jutva, maga ellen fordította a revolvert és a mellébe lőtt. Nagy ijedtség támadt a véres tra­gédia láttán a bálozó népben. A lányok sírva csoportosultak a földön fetrengő két volt szerelmes körül ... A legények orvosért szaladtak. Csakhamar meg is érkezett dr. Molnár János orvos, aki a sebesülteket első segélyben részesí­tette. A leányt haza, a legényt pedig a községházára szállították. Vasárnap délelőtt megjelent Orosházáról a vizs­gálóbíró is, ki jegyzőkönyvet vett fel a szomorú esetről. Porok Jani sebesülése feltétlen ha­lálos volt, mert a golyó megakadt tü­dejében és belső elvérzést okozott. Nem is jött eszméletre, ugy hogy ki sem lehetett hallgatni. Dohányos Mari is sú­lyosan sebesülve fekszik a gyulai köz­kórházban, de az ő felgyógyulásához van remény. Aigyermekek testi nevelése. Tornaórák elemi iskolások résxére Békéscsabán. Mély bölcseség és intelem van a rómaiak híres közmondásában : „Mens sana in corpore sano." „Csakis egész- , séges testben lakik egészséges lélek." A világtörténelem számtalan példát szol- I gáltat arra, hogy mindig Ezok a nem­zetek vágtak uj ösvényt as emberiség í fejlődésében, amelyek a lekiek mellett a testet sem hanyagolták <1. Az ókor- ' ban a diadalmas hadjáraok nyomán ! mindig hatalmas kultura ténadt. A had- ' viselésnek pedig akkor mndene, alap ivásba, hogy még délben sem gondol­tak hazamenetelre. Hiába küldtek utánuk, ők folytatták a mulatozást, egész dél­után ós este 11 óráig. Eleinte békében maradtak. Beszélgettek, énekeltek, mint ez már ilyenkor szokás. A háborúság csak az esti órákban tört ki, mikor a bor már szerelemre szokta hangolni a fiatal kedélyeket. Előkerültek a lányok ós közöttük természetesen a Pikó és Rása közös ideálja is. A bajtársak évőd­tek a szörnyen szerelmes Pikóval : Nem lesz a leány a tied, Jóska, soha. Jobban szereti az Miskát, mint viseiesneK peaig aKnur uiuuouo, aiap- t^eed • feltétele volt az egészséges,fáradalmakat j ö ' tűrő, erőteljes test. Mihely dőzsölósbe, puhaságba fúltak a nemetek tagjai: megkezdődött a romlás, pusztulás, a betegségeknek addig isroretlen fajtái léptek fel ós tizedelték az elernyedt társadalmat. De nem is kell mess:re az ókorba mennünk. Nézzünk csal napjainkban körül. Elismert tény, hog a testneve­lés kultusza egy nemzetni sincs elter­jedve manapság annyira mint az an­golnál. Valamennyi spct-ágban ezek vezetnek. Az angol fiu- )S leánygyer­mekeket már a fejlődés kezdetén ok­szerűen gyakorolják a testgyakorlás különböző nemeiben. Inén van, hogy az angol férfiak a legíányosabb ter­metűek, legegészsógesebek, gondolko­zásuk is legegyenesebb.eghiggadtabb. És nem is mondunk %le va'ami na­gyot, ha az angol vilápatalom egyik fontos okozójának tartji a testnevelést. A nagy Gladstone még 60 éves korá­ban is a favágó tők mellől ment intézni Európa politikát. Nálunk az okszerüsstnevelés úgy­szólván csak a középkolákban van elterjedve. Az elemi illákban a tani­tók buzgóságára van ázva, hogy a fárasztó szellemi oktas után foglal­kozzanak-e, vagy sem nitványaik testi foglalkoztatásával? Ig, hogy a játék is mozgás és mindennozgás fejleszti a testet, de mégis epzen más ered­mény érhető el, ha lOzzáórtő egyén vezetése alatt szabály és a test min­den részét igénybe avő, de ki nem fárasztó mozgásokat geznek időnként az elemi iskolás gyerekek is. Áchim Károly, csabai Rudolf­főgimnázium kiváló tnatanára vállal­kozott néhány uricsid felkeresésére arra, hogy hetenkint—3 órán torna­gyakorlatokat végeá elemi iskolai növendékekkel, fiukl ós leányokkal egyaránt. A tornaokás azonban csak akkor igazán célravttő, ha megfelelő számú növendék jatkezik. Négy-öt gyereket állandóan )glalkoztatni na­gyon fárasztó a gyeekekre nézve. Ugyanazért Ach tanár ez uton szólítja fel a csat szülőket, hogy amennyiben gyermek testi nevelésé­nek érdekeit szem ét tartják, jelent­kezzenek naponta <5 óra között a főgimnázium tanári 'bájában. A gyer­mekek tornatanfolya már január hó­ban kezdetét veszi s tavasz folyamán a kis tornászok n?ános disztorna keretében fognak szot adni előhala­dásukról. A gondolat igai kedves ós ha­szonnal járó. Ezért fivjuk rá a csabai közönség figyelmét. Megöltek egy ?ényt . . . A leányiatt. Mikor az egészsresztény világ j áhítatos érzéssel kílődött, hogy a \ szeretet nagy ünne minél kedve­sebbé, bensőségesebtegye: Békésen vér folyt az utcán. É vérnek a szelid szeretet, vad lángokstvére, a szere­lem volt az oka. Mepk, agyonvertek egy legényt. Gyáiboritottak egy családot, amely pedizonyosan olyan áhítatos érzésekkel szülődött szent karácsony méltó meneplésére, mint milliók, meg milliókilágon . . . Pikó József, éves legény a mult hét csütörtök (őttjén 10 óra­kor azzal távozott íülei lakásáról, hogy egy kis diskura, pár pohár sörre összejön baráti. A találkozás a Grósz-féle korcscn történt. Ott volt a társaságban rriválisa, Rása Mihály is. Riválisok ak, mert egy leányt szerettek. Ada napig azon­ban nem történt kö;k soha össze­tűzés. Csak évelődtegymással, köz­ben pedig gyüjtöttókgukban a mér­get, a haragot. A legények kainy szombatja dacára is annyira lemerültek az Pikó látva Rása kárörvendő arcát, nagyon elszomorodott. — Majd meglátjuk — mondotta komoran. A legények csak nem hagytak neki békét. Minél szomorúbb lett, annál job­ban boszantották. Különösen Rása szur­káló szavai estek neki rosszul. Egyszer aztán nem bírta tovább. Egy hirtelen mozdulattal előrántotta kését ós Rása felé szúrt. Meg is döfte a karján. Rásának sem kellett több. Valahonnan egy nagy dorongot kéri­tett és a korcsma előtt a távozó Pikót hátulról hatalmasan fejbevágta ugy, hogy az összeesett. A dühös legény ezzel sem elégedett meg. Még ezután is ütötte-verte a vérében fetrengő embert. Pikót Henzelmann dr. része­sitette az első segélyben s az ő javas­latára beszállították a csabai kórházba. De itt sem lehetett rajta segíteni. Kará­csony első napján kiszenvedett. A bon­colás megállapította, hogy összesen 27 ütés érte Pikó koponyáját, amelyek közül 4 -5 feltétlenül halálos volt, mert koponyarepedést okozott. A szerelmes legények egyikét tehát kivitték a temetőbe, a másikat átkísér­ték Gyulára, az ügyészség fogházába ... KróniKa, Mikor az uj év beköszönt, Ön üdvözöl s üdvözlöm önt. Kívánságokban nincs hiány, Mindenki jobb évet kiván. uj év és uj nincs benne semmi, Mindenki tudja, mit fog tenni. R másik aki szembe jő: Bénét kiván és á Dieu I i És hányan jönnek I Kora reggel Alighogy ép az ember felkel, Rz ajtódon az is kopogtat, KinéH a zsemlét venni szoktad. R koldus jön utána nyomba', Kinetí négy fillért adsz naponta. De a kémény-seprő se rest, Fejedre szebb újévet esd. S hogy a kilincs ne legyen rozsdás, Cltána jön mindjárt a postás. Szintén uj évet emleget S lobogtat egy kis levelet, hévjegy van benne, semmi más. De azért mégis bánt a láz, Mert pénzbe fáj a kis levélke, Fizetsz szalir-mosolylyal érte i. Utcára mégy ? — Nem nyughatol, Mindenki rád ront, ostromol. Hallassz ezernyi béuékát, Összehadarni kígyót, békát. Egyik jobb erkölcsökre int, Másik kacag, ha rádtekint, R harmadik ... a századik, Mind ordit hozzád valamit . Bemenekülsz az étterembe, fiátha a lelked megpihenne ! 5 elébed áll egész sereg pincér, meg pikkoló-gyerek. Rlásszolgája, asszügél" . . . ^erűinek a hátad mögé, 5 elébed tesznek — oh egek I — ggy béuékás — névjegyet. Megint haza I — Hát nincsen Isten ? Egyszer nagyot nyom a kilincsen, Bátran belép, mosolygva jő Számlával a — hitelező. 5 amikor ott maradsz magad, Nincs egy veszekedett vasad, De jó kívánsággal tele Mégy az uj esztendő fele I Guy. ÚJDONSÁGOK. Év határán. ' Mint a tövig égett mécses, még egy­kettőt lobban az ó-esztendő s szempillantásban, amikor régen kihunyt társaihoz tér meg, kigyullad az uj, hogy fiatalos tüzével, frissen lobogó lángjá­val besugározza a világot. A távozó ma­gával viszi batyujában beváltatlan Ígé­reteknek, valóra nem váltott remények­nek egész garmadáját. Az érkező mo­solyogva kinál uj Ígéreteket, uj remé­nyeket. Beváltja-e vájjon ? Nem tudni. A jövőnek sürü fátyol borította titkait nem látja senki, fürkésznie sem szabad. Az embernek be kell érnie azzal, hogy szivébe reménységet, hitet és bizalmat oltott egy jóságos, szelid kéz, egy lát­hatatlan hatalom, amely gondos szem­mel virraszt felettünk s amelyhez föl­emelkedni jól esik, hálás szóval és pa­naszszal egyaránt. Bucsuzzunk az ó-évtől. És zokszó­val ne illessük. Ne vádoljuk meg azért, ha nem is teljesítette mindazt, amit tőle vártunk. A búcsúnk legyen csöndes és meghatott. Emlékezzünk vissza tova­suhant napjaira, napjainak tovaröppent óráira s bizonynyal fogunk találni köz­tük szépet ós olyat, amelyet kedves emlékképpen kell megőriznünk lelkünk­ben. Fogunk köztük találni egy-két bol­dog napot, órát vagy percet, amelyek­nek édes melege jótékonyan enyhített j sok hideg, sötét és kinos pillanatot. Behantolt sírok között fogunk találni ' egy-két szál virágot, sivár pusztaságo­: kon egy-egy üditő forrást ós zordon 1 zivatarban egy-egy átvillanó fénysugárt. ! Érjük be ezzel. Simuljanak el homlo­kunkról a bánat, a harag redői. Elmúlt. Es vissza nem tér soha többé. Mond­junk neki csöndes, békességes isten­hozzádot. Köszöntsük bizalommal az uj-esz­tendót, amint ő is biztató mosolylyal ajkán érkezik közénk. Fogadjuk őt, mint jóbarátot, aki a legjobb szándékkal kö­zeledik hozzánk és szives rokonszenv­vel nyújtja felénk jobbját. Szorítsuk meg és folytassuk vele utunkat. Amerre vezet, arra kell mennünk. Ha útközben tüske vérzi meg lábainkat, ne sirán­kozzunk és ne panaszolkodjunk. Lehet, hogy azután napsugaras tájra jutunk, ahol millió illatos virág bókol felénk és melódikusan csevegő patak kínálja üditő vizét. Ha hegynek vezet és verej­ték üli meg a homlokunkat, ne szitko­zódjunk. Lehet, hogy a túlsó oldalon kedves ösvény vezet le a völgybe, ahol vendégszerető tanya, dúsan teritett asz­tal és dagadó párnákkal vetett puha ágy várakozik reánk. Balsors a hitün­ket meg ne ingassa, jószerencse ne te­gyen elbizakodottá. Vágyainkban, re­ményeinkben ne legyünk túlzottak, mert ez biztos csalódáshoz vezet. Legyünk j bátrak, elszántak s emelt fővel, de imád­sággal ajkunkon, köszöntsük az uj-esz­tendőt. Imádságunk szálljon ahhoz, aki az idők végtelenségének magasán tró­nol s kérjük tőle, hogy legyen irgalmas hozzánk. Kímélje meg csapástól hazán­kat, családunkat ós az egész emberisé­get. Hogy legyen békesség a földön ós a szivekben. Üdv neked, ifjú óv! - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mar jelentése szerint hideg, szeles idő vár­ható havazással. — Az ó- és uj-év a templomokban. Az emberiség az év határkövénél, a küz­delmet felejtve, fölkeresi az Istennek szentelt hajlókot, hogy hálát rebegjen a múltért és jobb jövőért esdekeljen. Csabán az ó-év estéjén az evangélikus nagytemplomban Zathureczky L.. a kistemplomban S z ó k e j András, — uj-év napján pedig a nagytemplomban Szeberényi Zs. Lajos, a kistem­plomban S z ó k e j András tartanak is­tentiszteleteket. A római katholikus templomban ó-óv estéjón 5 órakor hálaadó istentisztelet, — uj-év napján magyar szentbeszéd lesz. A református egyházban uj-év első napján délelőtt 9 órakor istentiszteletet tart Koppányi Gyula lelkész, a Ru­dolf-főgimnázium fizikai szertárában. — Tisztújítás a csabai ág. ev. egyház­ban. Hétfőn délelőtt igen élénk lefolyású egyháztanácsi ülést tartott a csabai ág. ev. egyház, hiszen a tisztuji tás volt napi-

Next

/
Thumbnails
Contents