Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-15 / 92. szám

6 ben s készen van a jó ember. A jövőben tehát a javitó-intézet nem a börtön és a fegyház lesz, hanem a kórház. A tolvajt, a gyujtogatót, a rablót, a gyilkost a biróság Ítélete alapján a műtőasztalra fektetik s egy kis operációval becsületes polgárt faragnak belőle. A filadelfiai professzor szerint — s ezt a nézetet már sok tudós vallotta előtte is — minden veszedelemnek megvan a maga helye az agyban. A tolvajlásnak, iszákosságnak, kártyamániáDak fészke megtalálható az agyban s e kinövés el se távolitható. Sőt a szerelem sem a szivben gyökeredzik, hanem az agyban. Micsoda perspektíva nyílik meg 9 fölfedezésre. Nem lesz többé reménytelen szerelem ! Az orvos kése kigyógyít belőle. És ha majd elkövetkezik az az idő, hogy Lucifernek nem lesz hive a földön, vájjon boldogabb lesz-e az emberiség ? Mielőtt e kérdést feszegetnők, jó lesz^ megvárni, amig Northrop ur csodatótelére megjön az esetleges cáfolat. Az uj választói jog. János gazda : No, Péter szomszéd, hallja-e, Tud-e olvasni, irni kend ? Péter gazda ! Már hogy tudnók? Ily tudományt Sosem kivánt a régi rend. János gazda : No, akkor hát nem is szaval Követre többet, annyi szent! Péter gazda : Már minthogy én? János gazda : Hiába néz, Ezt igy kívánják odafent. Péter gazda : Hát oszt'ég ki akarja ezt? János gazda : A király meg a parlament. Péter gazda : Hát oszt'ég kelmed érti-e Azt a nagy ákum-bákumot ? János gazda; Egy keveset, amennyi köll, írni-olvasni csak tudok,! Péter gazda; Hát akkor kend szavalni fog? János gazda : Elárulom, de még titok, A jegyző ur megmondta már, Hogy énnékem két voks kijár. Péter gazda: Tyüh, az áldóját, gazd'uram, Hogy kelmednek két voksa van ? János gazda: Van ám! Egyik a tudományért, Másik meg visszajár — adóba! Péter gazda: Kelmed kettő ? Nékem egy se ? No, ez nem vezet so'se jóra! János gazda : Pedig ez ugy lösz. Péter gazda: Gazd'uram, Szólnék, aki áldója van ! János gazda : Csak szóljon kend! Péter gazda : Nem jó dolog, Hogy én egyet se voksolok, Kelmed meg kettőt: Adja hát Ennéköm azt a — másikát. János gazda : Od'adnám biz' én szívesen, Mert jogos volna a kivánat, De . . . Péter gazda : Nem lehet ? János gazda . Mi tagadás? Eladtam az — ángyom fiának! Fenő, Azzal volt vádolva, hogy egyszerre két legényt vert ki a korcsmából. Mégpedig nemcsak olyan formán, hogy ölre kapta őket ós kiszaladt velük, hanem magyar módra bottal, ugy, hogy bizony flastromokért kellett szaladni a patikába, meg rhég doktorért is, mikor hazavitték őket. A legény mintha nem is a korcsma kemény hőse lett volna, olyan bűnbánó ábrázattal állott a marcona tekintetű és nagyhatalmú csendőrőrmester előtt. — Hát mért csináltad ezt Pali ? — kérdezte az őrmester. — Nem tudom én, instálom, csak egyszer azon vettem észre magamat, hogy ütöm őket, oszt

; azok meg szaladnak. En a világért sem akartam őket olyan nagyon megverni, csak megakartam egy kicsit riasztani.. — Ismerünk, Pali. Jó madár vagy. Hát tudod-e hanyadszor állasz most előttem? — Nem tudom én, instálom. — Hát bizony tizedszer, Nekem hát ne mondd, hogy nem akarsz verekedni sohasem. Rossz a véred, nem tehetsz róla. De azt a rossz vért is ki lehet ám szívatni az emberből. Nagyon jó erre a dutyi levegője. A legény megijedt erre. — D<? hát instálom, ne tessék azt cselekedni vélem. Elismerem, hogy rosszal tettem, amit tettem, Minek mondanak nékem olyat. — Milyet? — Amilyet Pistáék is mondtak. — Hát mit mondtak ? — Hej, őrmester uram, még rágondolni se szeretek, mert mindjárt elfut a méreg. — Csak mondd ki bátran. Mert ha megsértettek, akkor nem lüntet olyan szigorúan a törvény. — Nagy sérelem is az. Nem mondott még nekem olyant senki. — Mondd meg hát már, ne kerülgesd. Nem érek én rá félnapig vesződni véled. A legény elpirul. Izgatottan izegmozog, aztán halkan kiböki : — Azt mondták, instálom, hogy én »tőgyfagatyás zsellér« vagyok . . . Szeretném látni, hogy ha őrmester urnák ezt mondaná valaki, nem menne-e keresztül a lelkén is ! . . . A részeg ember búja. Nagy görbe napot csinált a héten néhány csabai cívis. Abból a fajtából, amelynek van mit aprítania a tejbe. Természetes, hogy ahova csak betették a lábukat^ mindenütt nagy örömmel fogadták őket a tulajdonosok, pincérek, cigányok egyaránt, mert jó jövedelemre volt kilátás. Nem is csalódtak bennük. Folyt a bor, a tánc s a fiatalabbja csak ugy csúsztatta bankókat a cigányok markába. Mindent meg lehet ám unni egyszer. A társaság is beleunt a züllésbe és jó pár órával éjfél után egyik gazdának a kocsijára ülve, elindulnak a kávéházból haza. Gyönyörű két állat ragadta a kocsit magával Csaba utcáin keresztül. Meg is érkeztek nemsokára az egyik czivis házához, ahol a pincében folytatták tovább, am t elkezdtek. A kocsi addig kinn állott az utcán. A lovak gondolkoztak egy darabig, aztán valami jutott eszükbe és elindultak céltalanul az éjszakában. Egyszer valamelyik észrevette, hogy hűlt helye van kocsinak, lónak. Rémülten adta tudtára a gazdának. — Hát elment a kocsi ? — kérdezte a kapatos ember. — Nem sajnálom. Csak azt az üveg bort ne vitte volna magával, amit a tanyán akartam meginni ! . . Szólt es busán leh^rgasztotta mámoj ros fejét . . . Tarkaságok. A nagy sértés. Egy erőteljes, villogó szemű legény állott nem régen a csendőrörmester előtt. Irodalom. * Bókésmegyei irók sikere. Három békésmegyei iró- és művészember szép sikert aratott mostanában. N u s z b e k (Székely) Sándor, Major Simon és Szabó Emil ugyanis „Zács Klára'' cimmel énekes magyar színjátékot irtak, mely december 27-én kerül bemutatóra a nagyváradi színházban. A nagy sike^ rünek Ígérkező magyar hangulatu színdarab prózai részét Major Simon, a verseket Nuszbek Sándor irta, zenéjét pedig Nuszbek Sándor és Szabó Emil szerezték. A bemutatóra már előre is nagy készülődéseket tesz a színház. E r d ól y i Miklós színigazgató meg tesz mindent arra nézve, hogy a békésmegyei irók darabja minél fényesebb külső keretek között jelenjen meg. A főszerepeket a színház két elsörangn művésznője : D i ó s y Nusi és Károlyi Leona Játszszák. Díszletei is mind eredetiek és ujak lesznek. Az igazgató a darab sikere érdekében m ár eddig is körülbelül 8—10.000 koronátáldozott. A premiéren való részvételt eddig dr. J a n ovics Jenő a kolozsvári ós Krecsányi Ignác a temesvári ós budai nyári színház igazgatója ígérték meg. A darab sikerétől fügs* aztán, hogy megszerzik-e az előadási jogot, vagy sem. Pestről is nagyon sok újságíró fog ebből az alkalomból Nagyáradra érkezni. Az énekesjáték hangszerelése is elsőrangú művészi munka, amennyiben Barna Izsó, egyik legkiválóbb színházi karmesterünk végezte. A premiér elé, már a szimpátikus irókra való tekintettel is, érdeklődéssel nézünk ós őszintén kívánjuk a darab diadalát. * Almanach 1909-re. Régi aforizma, hogy a könyv az ember legjobb barátja, de ez az igazság örökre az marad. Igaz voltát különösen ilyenkor, a tél közeledtével érzi az ember, amikor a duruzsoló kályha mellett, télies lámpafénynél, meghitt csendben magára maradt és a szeszélyesen változó idő valósággal elzárja a világtól és a barátaitól. Az ember ilyenkor a könyvekhez fordul, leghűbb barátaihoz, akik érdekes történeteket, szivet és lelket fölmelegítő mésóket mondanak el nekünk. Ilyen hü ós megbízható barát az Almanach. Tél közeledtével minden esztendőben pontosan megjelenik. Hü, pontos és figyelmes. A virágoktól árva asztalra gyöngéden leteszi virágcsokrát, amelyet az irodalom legszebb és legüdébb virágaiból kötöttek csokorba. Es aki a magyar irodalom leggyönyörűbb virágait igy csokorba fűzte, az „nem más, mint — Mikszáth j Kálmán. Ő volt már az Almanach meg- ! születésekor az, aki az irodalom kertjéből gyögéd és figyelmes szemmel kiválogatta azokat az irókat, akiknek müveit e csokorba belé foglalni kívánta és most is, az elbeszélő irodalom évkönyvének tizenötödik évfolyamában, szintén mai irodalmunk jeleseinek leggyönyörűbb alkotásait találjuk. Igazi értékeket kapunk e szép gyűjteményben. Az Almanachnak már régi hívei minden esztendőben türelmetlenül várják ennek az értékes kötetnek megjelenését, hogy azt megvegyék ós elolvassák utolsó soráig. Ez pedig a könyv szokatlan olcsósága mellett igen könnyű szerrel elérhető, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei kötetbe a következő magyar irók irtak egy-egy novellát: Szikra, Lövik Károly, Hevesi József, Ambrus Zoltán, Farkas Pál, Scossa Dezső, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Zöldy Márton, Vértesy Gyula, Pékár Gyula, Rákosi Viktor, Lőrínczy György, Herczeg Ferenc, Bársony István, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor. Az Almanach Singer és Wolfner (Budapest, Andrássy ut 10.) kiadásában jelent meg. Ára 2 korona ós kapható Csabán a „Corvina"-könyvkereskedósben. — Pick-Steiner hangversenye. Az oly hirtelen világhírre vergődött magyar hegedűművész : P i c k-S teiner Soma ós K o 11 e r Tony, a bécsi udvari opera énekesnője e hó 26-án este tartják meg Csabán egyetlen hangversenyüket a városi színházban. Pick Steiner művészetéről mindazon városok lapjai, a hol feliépett, a legnagyobb elragadtatással emlékeznek meg. Igy Csaba közönségének elsőrangú műélvezetben lesz része. Tanügy. * A szabástanitas az iskolában. A szarvasi iparostanonc-iskolában egygyel szaporodik az előadók száma. Palónyi József szabómester ugyanis felajánlotta a felügyelő-bizottságnak, hogy a szabótanoncokat ingyen hajlandó tanítani a ruhaszabásban. A felügyelő-bizottság az ajánlatot örömmel fogadta s megengedte, hogy a szabó-tanoncok vasárnaponkint délután az egyik rajzórát a ruhaszabás tanítására fordítsák. * A szarvasi községi iskolák. A hat küiső községi szarvasi iskolában a folyó tanévre 515 növendék, a belső ós külső tizenkilenc ismétlő-iskolában 732 növendék, az iparostanonc-iskolában 218 növendék iratkozott be ós igy a község 1465 tankötelesről gondoskodik. * Gazdasági ismétlő iskola. Békósvármegye közigazgatási bizottsága felhívta Szarvas községet egy szaktanitós gazdasági ismétlő-iskola szervezése iránt. A községi képviselőtestület november 12-én tartott ülésén foglalkozott ezen ügygyei s a községi iskolaszéknek megokolt javaslata alapján egyhangú határozattal kimondotta, hogy Szarvason a szaktanitós gazdasági ismétlő-iskola nem szükséges. * Adomány az ipariskolának. A szarvasi régebbi asztaios-gárdának egyik előnyösen ismert tagja, Szüle Kálmán, egy 40 K értékű, 72 darabból álló mintalapgyűjteményt adományozott az ottani iparostanonc-iskolának. Az ipariskola felügyelő-bizottsága e dicséretes eljárásért elismerését ós köszönetét nyilvánította az adományozónak. Minden esetre tisztelni való jelenség, hogy akadnak iparosok, akik az ifjú nemzedék jövője érdekében áldozatra is készek. — A Petőfi-Társaság ajandéka a közönségnek. A Petőfi-Társaság kiadásában igen értékes és eredetére felette érdekes diszmü jelenik meg november hó folyamán a könyvpiacon Ez a diszmü Petőfi összes müvei A hatalmas könyv, mely a nyomdá ós könyvkötői technika egyik kiváló produktuma, ugyanabban alakban és ógyanolyan nyomtatásban jelenik meg, mint az 1847-es nagy Petőfikiadás, a melyet a költő önmaga rendezett sajtó alá s a melyből a mai nemzedékre csak néhány féltve őrzött példány maradt. A Petőfi-Társaság elhatározta, hogy a Petőfi-kultusz fejlesztése érdekében, de egyszersmind hálája jeléül, mindazoknak, akik a most kibocsájtott egy koronás Petőfi sorsjegyeknek terjesztésében segítségére lesznek és legalább is 40 darab sorsjegyet vezsnek, vagy ismerőseik körében elhelyeznek, ajándékkópen emlékül megküldi Petőfi összes müveinek ezt az értékes diszkötetét, amely a könyvpiacon 20 korona bolti árban kerül forgalomba. Orvosilag ajánlva: Hugysavas diathesis, köszvény-, cukorbetegség-, gyomor-, veseés húgyhólyag-bántalmaknál stb. Mint iiditö és borviz páratlan ! Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest, V-, Lipót-körűt 29. Főraktár: Frled Lipót úrnál Békéscsaba. Kapható gyógytárak, drogueriák rzr^ és fűszerüzletekben, rzzrr TOitVKNYKEZES. § A Paraszt Újság sajíópöre. Két esztendővel ezelőtt, amikor a Kúria Áchim L. Andrásnak, Békéscsaba parasztpárti képviselőjének mandátumát izgatás miatt megsemmisítette, a volt képviselő lapja, a „Paraszt Újság" egymásután két cikkelyt közölt az ellenpárt választói és általában az uriosztály ellen. A nagyváradi esküdtbíróság nyomtatvány utján elkövetett osztálygyülöletre való izgatás vétsége miatt négy hónapi államfogházra és 4000 korona pénzbüntetésre Ítélte Májer Jenőt, a cikkelyek szerzőjót, akinek semmiségi panaszát ma a Kúria első büntető tanácsa elutasította. § A zsebtolvaj asszony. Lakatos Istvánnó, Török Teréz az asszonyoknak ahhoz a fajtájához tartozik, amely szeret a más zsebében is kotorászni. Ez évi január 22-ón például a csabai hetivásáron V a 1 a c h Jánosné zsebéből vette ki a pénztárcát. A fogás azonban nem volt valami szerencsésnek mondható, mert csak 2 korona és 28 fillér volt a tárcában. Még hozzá el is csípték. A gyulai törvényszék tekintettel arra, hogy a jóvérű asszony lopás miatt már sokszor volt büntetve, lopás büntette miatt 6 hónapi börtönre itéite. Lakatosnó természetesen nem nyugodott meg az ítéletben, hanem felebbezett. § Botpárbaj. Pápai Sándor és S z u 1 y ó Pál endrődi legények régi haragosai voltak egymásnak. De egész december 20-ig csak a fenyegetésnél, üzengetésnél maradtak. Közben gyűjtötték a mérget magukban. A jelzett napon aztán kitört a háborúság. Összetalálkoztak az utcán. Mint két dühös bika, rohantak egymásnak, hogy végrevalahára kiönthessenek legalább egy keveset a nagy gyűlöletből. Csattogtak a botok ugyancsak, A csatatéren azonban Pápai Sándor lett a győztes. Ugy helybenhagyta Szulyót, hogy az egy hónapnál is tovább nyomta az ágyat. A törvényszék a bot hősét súlyos testisértés vétsége miatt 8 napi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre itéite. Az itólet jogerős. § Korcsmai idill. Az előzőhöz hasonló eset történt Békésen 1908 március 14. és 15-ike közötti éjszakán. Ifj. Kovács Gábor ós Somlyai Lajos együtt mulattak egy korcsmában. Mikor alaposan beszeszeltek, hamarosan találtak valami