Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-12 / 91. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 nov. 302. lett a gyászos eredménye, hogy az egyik szivén szúrva, holtan maradt a küzdőtéren, a másik pedig súlyosan se­besülve fekszik a csabai kórházban, várva borzalmas tettéért a büntető igaz­ságszolgáltatás sújtó Ítéletét. E i s e 1 m a n n Ferenc ós Ko v á c s János, kik Schwarcz Lipót csabai fodrász üzletében segédekként voltak alkalmazva, lakodalomra voltak hivata­losak Gálik György házához. Ott még nem támadt közöttük semmi egyenet­lenség. Jókedvűen ettek-ittak'és talpalá­való nóták mellett forgatták a leányo kat. Éjfél felé azonban inkább a boros poharak érdekelték őket, mint a leányok és a tánc, ugy hogy kora hajnal felé már meglehetősen elázva támolyogtak haza felé. Ketten béreltek egy szobát. A bor az uton működni kezdet 1. Elkezdtek diskurálni erről is, arról is és részeg emberek szokása szerint jelen­téktelen témák fölött is összeakaszkod­tak. Dulfa-fulva, egymás elleni gyűlölet­tel eltelve érkeztek haza. Otthon szót­lanul lefeküdtek. Kovácsot csakhamar elnyomta a buzgóság, mig Eiselmannt nem engedte elaludni a harag. Egyszerre fölkelt ágyából, odament társához s az alvó embert fojtogatni kezdte, miközben dühösen kiáltozott. Kovács e nem várt támadásra hirtelen fölébredve, kiugrott az ágyból s á két részeg folytonos szidalmakkal illetve egymást, összement. Már ekkor kés is villogott a kezükben. Több kisebb-na­gyobb sebet ejtettek egymáson. Egy szerencsétlen pillanatban aztán Kovács ugy találta mellbe szúrni Eiselmannt, hogy a kés keresztül fúrta a szivét és jajszó nélkül, hörögve összeesett. Néhány perc alatt kiszenvedett. A házbeliek a nagy verekedés zajára berohantak a szobába, de már késő volt. Eiselmann vértócsában feküdt a szoba padlózatán, Kovács pedig tétova, részeg tekintettel véresen, rongyosan tántorgott mellette. Rögtön a rendőrségért szaladtak, mely W a 11 f i s c h Ferenc dr. kíséretében csakhamar meg is érkezett. Eiselmannál már minden segítség hiábavaló volt. A halottat és a súlyosan sebesült Kovácsot tehát a rendőrség beszállította a kór­házba. Eiselmannt fel fogják boncolni, Kovácsot pedig felgyógyulása után át­szállítják Gyulára, az ügyészség foghá­zába. Még eddig nem lehetett kihall­gatni, mert a vérveszteség ós a mámor következtében folyton mélyen alszik. A r i i i - November 11. — Vihar a Házban Andrássyt „becsületszavára" emlékeztetik. Annyi ember talán soha nem volt még a képviselőházban, mint ma. A karzatok roskadoznak a közönség alatt. A képviselők teljes számban fölvonultak. A folyosókon alig lehet mozogni. Mikor J u s t h Gyula tiz óra után megnyitja az ülést, erős susogás tölti be a termet. Ez csak kis mértékben szűnt meg, mert jó néhány percig az elnöki előterjesztések voltak soron. Mikor ezek végett értek, J e k e 1­f a 1 u s s y Lajos honvédelmi miniszter terjesztett valamit elő. Csak azután szó­lott az elnök: — A belügyminiszter ur kiván elő­terjesztést tenni. Ahogy Andrássy G.yula feláilott a helyéről, a nemzetiségi padokról e^y éles hang ezt a szót süvítette feléje: — Becsületszó! Leírhatatlan tumultus keletkezett erre. A képviselők felugráltak, lármáz­tak, ordítoztak, hadonáztak. — Ki volt az a pimasz? — Jelentkezzék a disznó ! — Ki vele ! Rendre ! Az elnök hiába csöngetett, nem hallgatták meg. Andrássy némán, sá­padtan állott a pokoli zajban. Halász Lajos: Meg kell fojtani azt a piszkos, becstelen disznót. (Zaj.) Az elnök: Halász képviselő urat rendreutasítom. (Meg-megujuló zaj.) Vagy tiz percnyi fülsiketítő lárma után az elnök végre szóhoz foghatott. — Valaki azt mondta a belügymi­niszternek: „becsületszó". Lehet, hogy sértő szándékkal mondta, éppen azért tudnom kell, ki volt az ? Ha van benne férfias bátorság, jelentkezzék. Erre felállott Ivánka Milán nemze­tiségi képviselő. A lárma újból kitört és a gyalázó kifejezések özönét zúdították rá. A választói reform. Andrássy Gyula beterjesztette ma az uj választói törvényt. Az uj tör­vény több részből áll. Az első a választói jogosultsággal foglalkozik. 1. Választó minden huszonnegyedik évét betöltött magyar állampolgár, aki ugyanabban a községben legalább egy év óta lakik. 2. Akik irni és olvasni tudnak, köz­vetlenül gyakorolják választói jogukat. 3. Akik irni és olvasni nem tudnak, közvetve gyakorolják választói jogukat. Nem birnak szavazati joggal a fegy­veres erő alkalmazottai, köztük az ide­iglenes szabadságoltak, beleértve állami és községi rendőrséget, csendőrséget. Nem birnak sem közvetett, sem közvet­len szavazati joggal az 1875-iki tör­vényben felsoroltakon kivül még azok sem, akiket közjótékonyság, vagy köz­segély tart el. Akik nyilvános botrány­okozásért jogerősen elitéltettek, akik nyereségvágyból elkövetett bűnért el­itéltettek, akik a majdan életbeléptendő kivándorlási törvény alapján szabadság­vesztéssel büntettetnek. Egyes szavazata van, vagyis köz­vetlen választó minden irni és olvasni tudó honpolgár, aki a kettős és hármas szavazat feltételeinek nem felel meg. Egyes szavazó az ősválasztó meg­bízottja. Kettős szavazata van minden magyar honpolgárnak, aki négy középiskolát, vagy ennek megfelelő intézetet elvé­gezte. Olyan állásban volt, amely e képzettségnek megfelel. Aki kereset-, ház- vagy földadó címén legalább husz koronát fizet. A gazdasági, ipari, kereskedelmi munkaadó, aki legalább egy férfisze­mélyt foglalkoztat. Aki munkaadójánál öt éven át fize­tés mellett volt alkalmazva. Kettős sza­vazattal bir az az alkalmazott is, kinek egyhuzamban való alkalmaztatása hat év multán megszűnt. Hármas szavazata van középiskolát, vagy ezzel egyenrangú intézetet végzett minden nagykorú magyar honpolgárnak. Aki egyenes adóban legalább 100 koronát fizet. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi fdőjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, nyugaton és délen sok helyütt csapadékkal. — Az uj pénzügyigazgató hivatalba lé­pése. R o e d i g e r Gyula, a gyulai uj pénzügyigazgató, megérkezése után való napon, szombaton, első kötelességének tartotta minden tiszttársát felkeresni hivatalos helyiségükben és nekik sze­mélyesen bemutatkozni. Ez a figyelem a tisztviselők körében nagy örömet kel­tett. Vasárnap délelőtt a pénzügyigaz­gatóság, a számvevőség és a m. kir. adóhivatal tisztviselőkara tisztelgett tes­tületileg az uj pénzügyigazgatónál. A tisz­telgő küldöttséget Grineusz György pénzügyigazgató-helyettes vezette, ki üdvözlő beszédében kérte maguk szá­mára az igazgató jóindulatát, párlfogá­sát és biztosította arról, hogy a tiszt­viselői kar mint eddig, az ő vezetése alatt is minden erejével azon fog igye­kezni, hogy a három pénzügyi hivatal működése ellen semmi panasz ne for­duljon soha elő. Roediger pénzügyigaz­gitó meghatottan mondottt köszönetet az üdvözlésért. Figyelmeztette a tiszt­viselőket arra, hogy e hivalaloktól az államnak mily fontos érdekei függenek s ebben a tudatban kérte a tisztviselők önzetlen támogatását. Viszont megígérte, hogy benne mindnyájan igazságos főnö­köt, bajaikban alyai barátot fognak találni. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után az igazgató kezet fogott a küldöttség tagjaival és sokáig elbeszél­getett velük. Kedden délelőtt a megye főbb hivatalnokainál vizitelt az uj pénz­ügyigazgató. Hosszasabban időzött A m­b r u s Sándor alispánnál és D e i m e 1 Sándor főjegyzőnél. — Házasság. Debreczenyi Lajos dr., a csabai járás szolgabirája, szomba­ton délelőtt tartotta esküvőjét Gyomán özv. Rimanóczy Kálmánné úrnővel. — A gyomai papválasztás. A G a r z ó Gyula halálával megüresedett gyomai második református lelkészi állás betöl­tése most már végéhez közeledik. A Veress Lajos, V e c s e y László, Szi­lágyi Lajos, Halász János és K i s Imre tagokból álló ötös-bizottság, melyet a presbitérium a pályázó papok meg­hallgatására küldött ki: most vasárnap B a r t a György köröstarcsai segédlel­készt, megyebizottsági tagot hallgatta meg. A fiatal lelkész magas szárnyalású beszéde, kitűnő organuma és megnyerő papi egyénisége annyira elragadták a bizottságot, hogy a többi pályázó lel­kész meghallgatását egyáltalában fölös­legesnek tartja és mellőzni is fogja. Az állásra tehát e szerint Barta György az egyik legkomolyabb jelölt, bár a többi meghallgatott pályázónak, köztük Baja Mihálynak is, tekintélyes pártja van. — Halálozás. Egy tevékeny és mun­kás férfiú életét, ki különösen Mező­berény közügyeiért sokat fáradt, oltotta ki a halál hétfőn hajnalban. Az elhunyt Horváth János, kinek a közügy terén szerzett érdemeit a király az arany ér­demkereszttel jutalmazta. A megboldo­gult a Magyar Királyi Postamesterek és Kiadók Országos Egyesületének elnöke és Nyugdíj-Egyesületének alelnöke, Bé­késvármegye törvényhatósági bizottsá­gának tagja, községi képviselő, a Mező­berényi Gazdasági Takarékpénztár elnök­igazgatója, a Mezőberényi Kaszinó el­nöke s a Mezőberényi Gazdakör elnöke is volt, dacára évek óta tartó betegsé­gének, kötelességének hiven megfelelt. A jó férjet, apát, nagyapát, sógort, ki 63 évet élt, siratja felesége, szül. Megele Mária, gyermekei: Horváth Margit, Hor­váth Teréz, férj. Hacskó Lajosné, to­vábbá Hacskó Lajos veje, Hacskó János, Hacskó Marianna unokái, Megele Bé­láné, szül. Vetsey Erzsébet, Megele Gyu­láné, szül. Gerzsely Hedvig sógornői, Megele Béla, Megele Gyula, Megele Géza sógorai. Temetése Mezőberény közön­ségének óriási részvéte mellett ment végbe. — A közművelődési bizottság előadásai. Mint már jeleztük, a békésvármegyei közművelődési bizottság előadásainak sorozata vasárnap, 15-én veszi kezdetét. E napon a következő helyeken lesznek előadások: Gyulán az „Újvárosi Olvasókör" dísztermében szép kis mű­sor keretében dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos tartja meg „Hogyan éljünk" cimü előadását. Kivüle szerepelnek még a műsoron: C s e t e Ferenc, Gomb­kötő Erzsike és Morvái Erzsike egy-egy szavalattal. — Kétegyhá­z á n „A madarak élete", Orosházán „Az állattenyésztés", Békéssámson­ban „Az éneklő madarak haszna és vé­delme", Tótkomlóson „Az alko­hol", Békésen „Lakás és egészség", Körö starcsán ugyanaz, G y o­m á n „A magyar nép és nemzet", F ü­zesgy armaton „Az állattenyész­tés", Szeghalmon „Honfoglalás", és Mezőberény ben „Az alko­hol" cimü előadások fognak megtar­tatni. — A szeghalmi hid. A szeghalmi ör­dögárki hid újjáépítése 179000 koronába kerül. Az alispán e költségek megfize­tését a kereskedelmi minisztériumra ru­házta. Az államépitészeti hivatal főnöke most az alispáni végzés ellen felebbe­zést nyújtott be a közigazgatási bizott­sághoz. — Segély, amelyre rá lehet fizetni. Orosháza község Pápai Zsófia magán­óvodajának a folyó tanévre 200 korona segélyt szavazott meg, de azzal a kikö­téssel, hogy e segély fejében az óvónő 500 szegény gyermek ingyenes oktatá­sát, illetve gazdirozásását tartozik elvál­lalni. Orosháza ha ezt a két számot meg­fordítva értette volna is, nem követett volna el valami fejedelmi jótékonyságot. Mert igy bizony arra a segélyre rá kell fizetn' . . . — Kinevezés. Az alispán Branyiszky István volt szeghalmi járási utkaparó helyébe Havancsák Józsefet ne­vezte ki. — Mérnöki helyszínelés. Az uj katasz­teri mérnöki helyszínelés a pénzügy­miniszter rendeletének megfelelően jö­vőre Békésvármegyében csak egy he­lyen és pedig Szeghalmon lesz meg­tartva. E mérnöki helyszínelések szok­ták a dűlőutakat és birtokhatárokat megjelölni az 1894. évi XII. t.-c. értel­mében aképpen, hogy azok irányát egy évi békés, háborítatlan birtoklástól te­szik függővé. — A nyugdijválasztmány ülése. A köz­ségi jegyzői nyugdijválasztmány e hó 14-én ülést tart! — Az erdészeti albizottság ülése. A közigazgatási bizottság erdészeti albizott­sága szombaton ülést tartott Ambrus ; Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésen megjelent az uj erdőfelügyelő: K o­, 1 o z s y Béla, valamint Wenckheim j Dénes gróf is. Az albizottság özv. hor­! gosi Kárász Imréné szeghalmi lakos által bejelentett F á b y István erdőőr fölesketósét elrendelte. Aztán a gyulai Lugos-erdőnek a József főherceg sza­natórium részére történt átengedésével kapcsolatos erdőrendészeti intézkedé­seket megtette. Ezenkívül csak jelenték­telenebb ügyek szerepeltek a bizottsági ülésen. — Uj alapszabályok. A csabai Szegény Izr. Menyasszonyokat Segélyző Egylet most nyújtotta be alapszabályait a tör­vényhatósághoz, melyek jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fognak fel­terjesztetni. — Az utadóhátrálékok. Békésvárme­g.yében az utadóhátralékok már horri­bilisen felszaporodtak. Ezért Ambrus alispán utasította a főszolgabirákat, hogy gondoskodjanak a hátrálékok behajtásá­ról. A főszolgabirák jelentései most ér­keztek be. Ezek szerint a behajtások mindenfele sikerrel folynak, ugy hogy ez év végéig már valószínűleg el'is lehet tüntetni a hátrálékokat. Ami nagy ritka­ság, két községről még az az értesítés is érkezett, hogy ott túlfizetés történt. E két ritka község Békésszentandrás és Füzesgyarmat. Bákésszentandráson 338 koronával folyt be több, mint amennyi­nek kellett volna. — Meglopott püspök. S c h o 11 z Gusztáv ág. hitv. evangelikus püspök kedden bejelentette a főkapitányságon, hogy Verbőczy-utca 28. szám alatt lévő lakásáról hétfőn délután ismeretlen tet­tes ellopott egy régi bőrtárcát, amely­ben egy darab ezerkoronás és tizenegy drb százkoronás bankjegy volt. A püspök egy harminc év körüli, iparos kül­sejű ismeretlen egyént gyanúsít, aki tegnap délután könyöradomány gyűjtése céljából járt a lakásán. Az ismeretlent a szobaleány bevezette a püspök dol­gozó szobájába?ésfott egyedül hagyta addig, mig a püspöknél" bejelentette. Valószínű, hogy az ismeretlen ezt az időt használta fel arra, hogy az író­asztal fiókjából a tárcát elemelje. — Sok a vad. Csabán csak nemrég okozott nagy ribilliót egy elfogott dám­bika, most pedig Szarvas sem akar hátramaradni. A szarvasi határban hat darab túzokot fogtak, amelyek a hirte­len beállott hideg miatt megnehezült szárnyaikkal nem tudtak elrepülni Igy könnyű volt őket elfogni. A rabságba esett túzokok a dámvad sorsára jutnak: lepuskázzák őket s ízletes vacsorát ké­szítve, elfogyasztják. — „Nagy tüntetés" Csabán. Kedden délután öles betűkkel nyomott sárga plakátokat osztogattak széjjel Csaba ut­cáin. Ezek a plakátok a „Népszava" szokott bombasztikus stílusában hívtak fel Csaba szervezett munkásait, hogy bura, bum ! . . . gyűljenek össze estére egy nagyszabású, tiltakozó sétára á la Budapest. A rendőrség is, a publikum is kíváncsi volt erre a „nagy tünte­tés"-re és kíváncsian leste, hol, merre zendülnek fel a „Marseillaise" szivet gyújtó dallamai. De hiába volt a kíván­csiság. Sehol egy árva proletárt sem lehetett látni. Csabán ugy látszik, nem olyanok a proletárok, mint Budapesten. Itt a lelkesedésnek még egy kis hideg, egy kis sár is gátat vet. — Ostrom egy kapu ellen. Nagvbárdú Botond vére csörgedezik Hajdú Ká­roly, Tóth Gyula, Tóth József és Dobra Lajos gyulavárii legényekben. Vasárnap felöntvén egy kissé a garatra, visszaképzelték magukat a régi szép ős­magyar időkbe és formális ostromot rendeztek M e d g y e s Lajos kapuja el­len, kivel még a korcsmában összevesz­tek, de aki azt t.irtván, hogy az oko­sabb enged, a dühös legények elől még idejében hazamenekült. A kaput termé­szetesen bezárta maga után. Ott termet­tek ám nemsokára Botond ivadékai és elkezdték döngetni Byzáncz, vagy par­don, Medgyes kapuját. A döngetés si­kerrel is járt, mert a kapu egyszer nagy robajjal beszakadt s a vitézek az udva­ron termettek. — Jöjj elő, ha van bátorságod, Medgyes Lajos! — kiáltották, rettenete­sen forgatva a botokat. Medgyes Lajos azonban a szobában hallgatta őket és szivszorongatva várta, mikor törik rá az ajtót a felbőszült le­gények. Azok neki is estek a külső ajtó­nak. Időközben azonban megérkezett a csendőrség s a hősöket lefülelte. Most aztán majd a törvényszék fogja rájuk kimondani a szentenciát.

Next

/
Thumbnails
Contents