Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-16 / 57. szám

16 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. julius 26 Politikai levél. - Fővárosi munkatársunktól. Ma a nagy törvényalkotások időszakában szokatlanul néptelenek a főváros politikai őrhelyei. A klubokat és kávéházakat alig látogatják politikusaink. Erre a rétegre is ránehezedett már a kánikula, pedig a polgárság ugyancsak behatóan foglalkozik országszéltében a nemrég megalkotott és a még alkotandó törvényekkel. Legtöbb szó esik a végrehajtási törvényről. Az elfogulatlan polgárok jól tudják, hogy az immár maholnap törvényerőre emelkedő végrehajtási törvényjavaslat csakugyan szociális célokat akar szolgálni és a legmesszebbmenő intézkedéseivel csakugyan a sorsüldözött kis exisztenciákat akarja megvédelmezni. Ennek legerősebb bizonyítéka az a szembeötlő körülmény, hogy senki sem támadta ezt a javaslatot más, mint azok az érdekeltek, akik mint ügyvédek mondvacsinált bajok elé szeretnék odaállítani éppen azokat a ki-gazdákat és kistisztviselőket, akiket ez a végrehajtási törvény van hivatva megoltalmazni. Hamis jelszavak mellett, mondvacsinált bajokkal hozakodnak elő a törvény ellenzői, hogy megtévesszék az ország józan közvéleményét. Ugy akarják feltüntetni a helyzetet, mintha az uj törvény nyomában egészen uj hitelviszony keletkeznék és ennek következtében az az adós, aki még tegnap prima volt hitelezői szempontból, ma már, az uj végrehajtási törvény oltalma alatt, teljesen hitelképtelenné vállott. De nem lehet ujitás rendszerváltoztatás nélkül. Sokat foglalkozik a fővárosi közvélemény egy másik törvénynyel is. Az igazságügyminiszter ugyanis a végrehajtási novella képviselőházi tárgyalásánál nyomatékosan kijelentette, hogy a családi otthon védelméről szóló törvényjavaslatot még ez évben, a képviselőház őszi ülésszakán elő fogja terjeszteni. Ez az Ígérete annyival is inkákb nyomatékosabb, mert maga a törvényjavaslat már készen van, közöltetett a jogászi szakkörökkel, hozzászólás, megbeszélés tárgya is volt. A javaslat mindenekfölött szoctális irányú; közgazdasági és jogi jelentősége nem csekélyebb. Érthető tehát az az érdeklődés, mely már magát a javaslatot is, ugy mint az tervezve van, minden oldalról kíséri és talán nem ééltalan, ha e javaslat alapelvét és főbb rendelkezéseit a nagyközönség is megismeri. A családi otthon védelméről szóló javaslat alapelve a családi otthonnak természetben való megóvása, hogy a család földönfutóvá ne legyen. Otthont alapithat az a magyar honos, kinek házastársa van; az az apa vagy anya, aki kiskorú törvényes gyermekének gondját viseli; az a nagyszülő, ki apátlan és anyát'an törvényes kiskorú unokájának viseli a gondját. Az otthon az alapitó tulajdonában levő fekvőség, ingatlan s ezen épült lakóház lehet, melynek együttes értéke a 8000 koronát felül nem haladja. A fekvöség értékmagasság (8000 korona) 12 holdnak felel meg, mert ez fedi azt a legkisebb alapot (birtokminimum), mely egy család megélhetésére szükséges. Az értókmegállapitás alapja az ingatlan mult évi állami földadójának százszorosa. Akinek egy otthona már van, az egy másik otthont nem alapithat. Jelzáloggal terhelt fekvőségből otthont alapítani nem lehet. Az otthon létrejöttéhez szükséges, hogy az alapitó az illetékes telekkönyvi hatóság előtt alapitó jognyilatkozatát élőszóval kijelentette és hogy a telekkönyvi hatóság a telekköyvben az illető fekvőségre nézve az otthon minőségét leijegyezze. E nyilatkozatot az alapitó házastársa is előterjesztheti. Az otthon alapítás jogi hatálya az, hogy az otthon végrehajtas alá ném kerülhet, jelzálogyal C3ak a már ismertetett követelésekkel terhelhető; az alapitó ellen fennáló személyi követelés miatt csak akkor vonható végrehajtás alá, ha a követelés az alapítást megelőző időből származik, továbbá, ha a követelésnek jogalapja a következő : közadó, vagy közteher, tartási kötelezettség, tiltott cselekményből folyó kártérítési kötelezettség ; élelmi, tüzelő- ós világitószer, gyógykezelés ós temetési költség az alapitó ós háznépe részére; az otthon épületének emelése, javitás, az otthon földrészleteinek megművelése vagy javítása, a műveléshez, illetve az otthon alapitó ós családja által az otthonbaa űzött ipar folytatásához szükséges gépek, szerszámok ós más eszközök szállítása csak az alapitó ós háznépe részére mindenkor, ha a kiszolgáltatás, munka, szolgálat vagy szállítás a keresetindítást megelőzőleg egy éven belül történt. E6 az uj törvényjavaslatnak főbb alapelvei. Ebben a kánikulai forróságban jelentkezni kezdenek a politika időjósai is. Hol itt, hol ott tűnik föl egy-egy s nem ok és alapnélküli jóslásokkal szórakoztatják embertársaikat. A politikai időjósok érezni vélik, hogy ősszel nagy felfordulás lesz s hogy a képviselőház feloszlatásától is tartani lehet. Egyelőre azonban mi ne f ig^assuk ezeket a pessiminísztikus következte tósek->t.Hátha még rosszabb jövendő előtt állunk ! ? . . . Közigazgatási bizottsági ülés. — A »férfi-előadások« ellen. — Egy piros lobogó története. — Perszina és a bizottság. — Egyéb ügyek. — Hamisítatlanul nyári hangulatban folyt le a hétfői közigazgatási bizottsági ülés. Maga a tárgysorozat sem inspirált — De most megbocsáss, — kezdte s hamarosan felkapta táskáját, hogy néhány érkező vendégnek ajánlja áruit. Láttam, hogy senki sem vett. Odakiáltottam neki, hogy jöjjön vissza. — Gábor, — mondottam — nekem éppen szükségem van egy krokodilbőrtárcára. Mutass csak. Gábor bizalmasan felém hajolt. — Pszt ... Ne ezekből vegyél. . . Ezek imitációk. Hanem adok én neked jó adreszt, ott kapsz valamit. — Hm, — kérdeztem — hát sokat adtál el ma? Nagyot sóhajtott. -- Semmit. Alig van negyven krajcár bruttó. Pedig két-három forintra égető szükségem volna. Hclnap egy hosezu táviratot kell feladnom a szindikátusnak. Ha az ember nem sürgeti . . . — Szívesen adok kölcsön tíz forintot. Elutasító mozdulatot tett. — Nem kell. Mit gondolsz, utasembertől. Neked is szükséged van a pénzedre. Alig tudtam rátukmálni a tiz forintot. — Hiszen megadod. — Mikor jössz vissza ? — kérdezte habozva. — Tizennyolcadikán. — Helyes", akkor megvárlak. Ott leszek a Riviérán. Egy kis szívességre foglak kérni. Mikor tizennyolcadikán visszaérkeztem Triesztbe, nem is gondoltam Fittik Gáborra. Annyit azonban kénytelen voltam beismerni, hogy szemérmesebb koldussal még sohasem találkoztam. Nos, a koldus ott állt és várt a hajóállomás előtt. A'ig ismertem reá, olyan külső változáson ment keresztül. Finom, szürke gyapot-öltözetet és szürke cilindert viselt. A krémszínű selyeming gomblyukában hatalmas brilliáns ragyogott. — Szervusz! — kiáltotta felém. — Itt vagy? Bravó, — mondottam — megkaptad a pénzedet ? Még tegnapelőtt. Annyi kellemetlenségem volt. A bank eay negyed percentet akart levonni. Hiszen adtam én nekik. Nem képzeled, milyen tolvajok. Másnap együtt robogtunk hazafelé. A tiz forintot egy finom krokodilbőrtárc iban adta vissza Azt hiszem, legalább husz forintos tárca volt. Mikor a kupéban elhelyezkedtünk, ő kezdte meg a társalgást. — Mondtam ugy-e, hogy egy kis szívességre akartalak kérni. — Mi az? — Hát... izé ... a feleségem . .. — Ah, igen, te nős vagy? — Az, a legboldogabb férj a világon, de némi megszakitásokkal. — Hogy érted ezt? — Hát ugy, hogy valahányszor ón tönkremegyek, az apósom, egy arrogáns kávés, mindig visszaveszi tőlem a feleségemet. Most éppen harmadszor kellene a házasélet boldogságát megszakítanom. Ez nagyon kellemetlen. — De hát miért tűröd? — Mit tegyek, barátom, azt hiszem, az apósomnak igaza van. A kereskedő, ki nem boldogul, egy nulla. Ein Niemand, mint az anyósom mondja. És én a legnagyobb köszönettel tartozom az apósomnak, mert ha vissza nem vette volna a feleségemet, meg se csináltam volna a rézbánya-üzletet. Felkórt, hogy járjak közbe neje kiszolgáltatása ügyében. Megtettem. Olyan simán ment, mintha csak egy kapucinert rendeltem volna. — Kérem, — mondotta a kávés — csak jöjjön, nem vagyok én Szemirámisz . . . Azt hiszem, Szárdánápált akart mondani. Néhány hétre rá a városligeti kioszkban láttam Fittik Gábort a feleségével uzsonnázni. Ugy ültek egymás mellett, ugy suttogtak, mint a gerlék.... senkit arra, hogy fokozott buzgólkodással és figyelemmel vegyen részt a tanácskozáson. Unott, kis jelentőségű ügyekből állott ez a tárgysorozat s ha a szarvasiak népszerű országgyűlési képviselője, Haviár Dániel bizottsági tag nem rendez egy kis körutazást a villamos-szinházak erkölcstelen üzérkedései körül, ugy bátran elszunnyadha' tott volna kiki az előadókon kivül. Az ülés kevéssel 12 óra után már véget ért. Lefolyásáról különben ezeket jelenti tudósítónk: D ő r y Pál főispán, elnök, bejelentette, hogy Doraby Ltjos ós Varságh Béla bizottsági tagok kimentették magukat a mai ülésen való megjelenés alól: Ezután megemlékezett Dőry Perszina Alfrédnek, az államépitószeti hivatal vezetőjének műszaki tanácsossá történt kineveztetésóről is. A bizottság e kinevezés fölötti örömének jegyzőkönyvileg is kifejezést adott. Kimondotta ezután a bizottság, hogy a jövőben csak azon ülésen kivül elintézett ügyekről kiván jelentést, melyek a bizottság elé tartoztak volna, de amelyeket sürgősségükre való tekintettel előbb el kellett intézni. Daimel Sándor dr., vármegyei főjegyző ismertette ezt követőleg a megye mult hónapi közállapotait feltáró alispáni jelentést, amelyet tudomásul vett a bizottság. A mozik és a közerkölcs. Mielőtt azonban ez megtörtént volna, Haviár Dániel szóvá tette azt az erkölcstelen üzérkedést, melyet a villamos-szinházak űznek. Ujabban - kezdte Haviár - a vármegye területén sűrűn jelentkeznek az úgynevezett villamos mozgófényképszinházak. Ezek azt a szokást vették be, hogy az utolsó napon külön férfielőadásokat rendeznek felsrófolt árak ellenében. Ezeken az előadásokon a bemutatásra kerülő képek minden szemérmet nélkülöző gyalázatosságok s igy el lehet képzelni azt a romboló hatást, melyet ezek a közerkölcsiség terén okoznak. Ebből kifolyólag helyesnek vélné, ha az alispán felhívná a rendőrhatóságok figyelmét ezekre az előadásokra s helyénvaló lenne, ha a főszolgabirák az ilyen előadások képeit előzetesen bekérnék és a műsort szigorú cenzúra alá vennék. Ambrus alispán megköszönte, hogy felhívták figyelmét a villamos-szinházak visszaéléseire és a maga részéről is kéri az indítvány elfogadását, mert a villamos-szinházaK arra valók, hogy tanulságos szórakoztatást nyújtsanak a népnek. Az indítványt magáévá tette a bizottság. A vörös zászló-ügy. Mi is megirtuk, hogy a mult évi október hó 10-én rendezett szociálistatüntetések alkalmával S e i 1 e r Elek főszolgabíró elkoboztatta Áchim L. András vörös zászlóját. Áchim a tanyáról jött be kora reggel s egyenesen a Csirke-piacra hajtatott. A vörös lobogó oda volt erősítve a kocsilámpás vasához. Mikor megérkezett Áchim, hangosan éltetni kezdte a titkos választói jogot s pó dáját nyomban követték a Csirke piac emberei. Az izzó hangulat indokolttá tette a preventív intézkedéseket és igy hamarosan lekerült a vörös lobogó is a kocsiról. Áchim L. Andrást ráadásul még meg is bírságolták. Áchim idegen ingó jogtalan eltulajdonítása cimón panaszt és fegyelmi feljelentést tett Seiler ellen, de az alispán nem látott okot a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére. A zászlót azonban visszaadatta Áchimnak. Ambrus Sándor határozatának azon részét, mely a fegyelmi el nem rendelésére vonatkozott, Áchim megfelebbezte. A közigazgatási bizottság azonban helyben hagyta az alispán intézkedéseit. Ezt követőleg ismertetésre került az a jelentés, melyet Békés község iktatójának bűnügyeiben tett Popovics Szilveszter, a békési járás főszolgabirája. A jelentést tudomásul vette a bizottság. Itt jegyezzük meg, hog.y az iktatót fölmentette az ellene emelt vádak alól a büntető bíróság. Az ítélet azonban még nem jogerős. Az egészségügy Z ö 1 d y János dr. főorvosi jelentése szerint junius hó folyamán a hevenyragadós bajokban történt megbetegedések 81-el voltak kevesebbek, mint májusban. Difteritisz előfordult 9 esetben 5 halálozással, kanyaró 164 esetben 7 halálozással, hasihagymáz 16 esetben 3 halálozással ós szamárköhögés 46 esetben 3 halálozással. Csabai telepesek Biharmegyében. Harc egy birtokért. Magyarok és tótok. Biharvármegyében idáig csak magyarok és románok laktak. A vármegye nemzetiségi térképét azonban nemsokára tarkítani fogja egy másik nemzetiség is. Biharmegyében ugyanis — amint ezt egy váradi laptársunkból olvassuk — tótok fognak letelepedni. Csabai tót gazdák, akik a Csáky-féle uradalomból több száz holdat akarnak bérbe venni. A letelepedés azonban nem megy akadályok nélkül, mert a beregböszörményi magyar gazdák — nagyon fontos és jelentős okokból — mindent elkövetnek, hogy a letelepedést megakadályozzák. Az érdekes események története a következő : Beregböszörmény határában van gróf C s á k y Lajosnak nagy kiterjedésű uradalma. Az uradalomból — ezelőtt 16 esztendővel — ötszáz hold földet a beregböszörmónyi gazdák vettek bérbe. A bérlet 16 esztendőre szólt ós most az idén telt le. Természetesen 16 esztendő elteltével a bérleti viszonyok nagyon megváltoztak, a földeket ma már nem lehet olyan alacsony bérösszegért haszonbérbe kiadni, mint ezelőtt 16 esztendővel. Az uradalom intézője ; Z e it e r e r József értesítette a beregböszörményi gazdákat, hogy az uradalom nem hajlandó bérbe adni a földel a régi bérösszegért. Az uj bérösszeg pedig oly magas volt, hogy annyit a böszörményi gazdák nem tudtak igérni. Alkudozásra vették a dolgot, az uradalom azonban nem sokat tárgyalt velük, hanem gondoskodott uj bérlőklől. Nemsokára híre ment az egész környéken, hogy a nagy bérletet csabai gazdák vették ki. A hir valónak bizonyult, a böszörményi gazdák előtt Zeiterer József kijelentette, hogy most már minden tárgyalás, alkudozás felesleges, a csabai tót telepesekkel már félig meddig kész is a szerződés. A beresböszörményi gazdák ekkor bejöttek Nagyváradra és W e i m a n n Jenő drt. keresték fel, az ő közbenjárását kérték. Természetesen az ügyvéd felvilágosította őket arról, hogy itt minden intervenció hiábavaló. A böszörményi gazdáknak most az a szándékuk, hogy deputációt küldenek Pestre gróf Csáky Lajoshoz s megkérik arra, hogy a bérletet újból kösse meg velük. Minden valószínűség szerint azonban, a csabai tót telepesek mégis csak letelepednek majd Biharmegyében s Biharmegye rendkívül szorgalmas, takarékos népet nyerne velük, a kik egyáltalában nem foglalkoznak a nemzetiségi gondolatvilággal, hanem földjeiken csendben, szorgalmasan dolgoznak. A békésmegyei tifuszmegbetegedések. Zöldy főorvos nyilatkozata. Nincs járvány sehol. Amint ezt mi is megirtuk már, Bókésmegye több községében sok tifuszmegbetegedós fordult elő. Ezek a megbetegedések eleintén csak szelídebb formában jelentkeztek. Később azonban veszedelmesebb mértékben léptek föl s helyütt-helyütt annyi ma már a tífuszbeteg, hogy járványtól lehet tartani. Ilyen körülmények között egyáltalán nincs mit csodálkozni azon, hogy a polgárok ideges türelmetlenséggel ós nyugtalansággal tárgyalják a tifusz-megbetegedósek kérdését s helyénvalónak tartjuk, hogy közigazgatási bizottságunk hétfői ülésén B e 1 i c z e y Géza kérdést intézett e tárgyban dr. Zöldy János vármegyei főorvoshoz, aki válaszában megnyugtatta a bizottságot, hogy járványI ról ezidőszerint nem lehet szó. Beliczey a főorvosi jelentés kapcsán vetette szőnyegre a tifusz-megbetegedósek kérdését. Az ülésnek ezzel a kérdéssel vonatkozásban álló részéről a következő tudósításunk szól: Zöldy János dr. megyei főorvos rendszerinti havi jelentésének ismertetése után Beliczey Géza kérdést intézett a főorvoshoz, vájjon a tömeges tifuszmegbetegedésekre való figyelemmel megtörténtek-e mindazon intézkedések, melyek a járvány továbbterjedésének megakadályozására alkalmasak. Békéscsabán például — mondotta Beliczey — köztudomásu, hogy sokan feküsznek ' a hasihagymázban. Nyilatkozatot sze-