Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-05 / 89. szám

4 — Az öreg honvédek segitö-aiapja. Az 1848—49-iki öreg honvédokét segítő alapnak az idén 260 koronát tesznek ki a kamatai. A segélyekre pályázat hirdet­tetvén, a kedden' lejárt határidőig a következő öreg honvédek nyújtottak be kérvényt: Aszódi Márton és S z i 1 á­g y i Márton békésszentandrási, továbbá Lázár István és Papp Sándor vész­tői lakosok. A segélyezési bizottság való­színűleg a négy között egyenl j arány­ban fogja az összeget felosztani. — A békési tisztviselők adója. Mult számunkban a békési községi tisztvi­selők sanyarú helyzetéről írván, meg­emlékeztünk arról is, hogy Bakó László, békési adóügyi jegyző könyörtelenül tiltatja le adóhátralékok fejében a köz­ségi kezelő tisztviselők és szolgák fize­tését, Most arról értesítenek bennünket, hogy múltkori közleményünk téves in­formáción alapszik, amennyiben az adó­levonást nem Bakó jegyző, h mem a községi elöljáróság rendelte el azért, mert egyes közegeknek már túlságosan felszaporodott az adóhátralékuk. A • ke­gyetlenség vádja tehát, am annyiben fennállhat, nem Bakó jegyzőt, hanem a községi elöljáróságot illetheti. — Szeghalom közgyűlése. Szeghalom község tegnap, szerdán tartotta őszi közgyűlését. A közgyűlésnek nevezete­sebb pontjai az 1909. évi költségvetés tárgyalása és a rendőrbiztosi állás be­töltése volt. Rendőrbiztossá a közgyű­lés B a r o n y i József odavaló kereske­dőt választotta meg, aki még nem régen őrsvezető volt a szeghalmi csendőr­őrsön. — A gyulai szolgabírói állás. Az üre­sedósben levő gyulai központi járás szolgabirájának : M e 1 i s Jánosnak a helyettesítésével, aki tudvalevőleg most Szarvason működik, az alispán Kőrös Lajos tb. aljegyzőt bízta meg. — Az erdészeti albizottság ülése. Vár­megyénk erdészeti albizottsága e hónap 7-én ülést tart, melyen tárgyalás alá ke­rül Horgos i-K árász Imréné és Fábry Mihály szeghalmi lakosok erdő­bérlet ügye, valamint a gyulai szanató­riumnak engedélyezett lugaserdő ügye is. — Választások. Köröstarcsán szom­baton délelőtt P o p o v i c s Szilveszter békési főszolgabíró elnöklete alatt köz­ségi gazda- és irnokválasztás volt. Köz­ségi gazdának Vajda Ferenc, Írno­koknak pedig hat pályázó közül Jenei Fülöp és M e i x n e r József választat­tak meg. — Uj tanítónő. A közoktatásügyi miniszter Makayné-Pekó Valéria he­lyére, kit a csabai ismétlő-iskolához helyezett át, kinevezte S t o 11 m a n n Szeréna okleveles tanítónőt. — A sárréti hivatalvizsgalat. Ambrus Sándor alispán befejezte a sárréti járási és községi hivatalok vizsgálatát. A hiva­talokban mindenütt nagy pontosság és rend uralkodott, ugy, hogy az alispán megelégedését fejezte ki a tisztviselői kar előtt. — Kinevezés. Az alispán J a n c s o­v i c s Gézát ideiglenes dijnokká nevezte ki, a katonai szolgálatra bevonult Visz Alajos helyére. — Az ípartörvény-tervezat ellen. A magyarországi ipartestületek szövetsége e hónap 8-án ós 9-én országos kon­gresszust tart Budapesten, melynek tárgya az ipirtörvénytervezet ü^yób m leendő állásfoglalás lesz. Az ipartestüle­tek legnagyobb része azon az álláspon­ton van, hogy a törvénytervezetet meg kell semmisíteni ós uj törvényt alkotni A kongresszuson a csáb íi ip irt< stiiletet Wagner József elnöü fogj i képviselni. — A leáns/kiházasi ó-egylet közgyjlésa. Csabán vasárnap délután közgyűlést tar­tott az ifjú egyesület, melyen a tagok nagy számban vettek részt. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy H a­r a s z t i Sándorné elnököt betegsége gátolja a megjelenésben, ezért a köz gyűlést Neumann Manóné alelnök vezette. Dr. Tardos Dezső, egyesü­leti ügyész véleményének m )g hallgatása után dr. Herzog Henrik ügyvezető főtitkár előadása alapján a közgyűlés elfogadta a belügyminiszter által kívánt alapszabálymódositást. Azután a főtitkár tett jelentést az egyesületi ügymenetről majd W a 11 e r s t e i n Soniáné gond­nok és Grünbaum Adolf né pénztá­ros az egylet vagyoni állapotáról refe­ráltak. A jelentéseket helyesléssel vette tudomásul a közgyűlés. F u c h s Gyu­láné abbeli indítványa felett, hogy az egyesület az izr. nőegylettel egyesül­jön, a közgyűlés napirendre tért, mivel a pénztáros ós az alelnök hatásosan ér­veltek a statu3 quo mellett, amit már a tagok ós az egyesületi vagyon foly­tonos szaporodása indokol. — Itt em­iitjük meg, hogy Haraszti Sándorné elnök az egyesületnek 50 koronát ado­mányozott, mely ujabb adományáért az egyesület hálás köszönetét nyilvánította. — Államsegély. Darányi Ignác i földmivelésügyi miniszter meleghangú leiratot intézett a békési Kettőskörösi Halászati Társasághoz, melyben elisme­réssel emlékszik meg a társaságnak a halászat védelme ós a halállomány emelése terén kifejtett közhasznú tevé­kenységéről ós hajlandó a társaság mult óvi költségvetésében mutatkozó 300 kor. hiányt államsegélyből pótolni. — Uri zenekar Békéscsabán. Mezei Mór, a Békéscsabai Zenede hegedű­tanára, kereskedő-ifjakból uri zenekart akar szervezni, mely időnként hangver­senyeken mutatná be készültséget. Mezei tanár ez uton szólítja fel a belépni szán­dékozókat, hogy nála a Zenedében je­lentkezzenek. A zenekar tagjaira csak haszon származhatik ebből, mert a zene­kar gyakorló óráin alkalmuk van tech­nikájukat és tudásukat fejleszteni. — Tanítók fegyelmi ügyei. A dobozi tanítók fegyelmi ügyében november hó 15-én, a csorvási tanítók ügyében pedig november 17-én tartja meg a megyei fegyelmi választmány a végtárgyalást, — Utóállitás Csabán. Csabán ma, csü­törtökön van az utóállitás, melyen a vármegye részéről dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző vesz részt. — Orosháza közgyűléséből. Orosháza község legutóbbi képviselőtestületi köz­gyűlésén elhatározta, hogy feliratot in­téz a belügyminiszterhez ós a vármegye törvényhatóságához a kéménysep­rési szabályrendelet módosí­tása céljából. A módosítást olyképpen szeretné keresztülvinni, hogy körvona­lozva legyen benne a zárt és nyilt ké­mények mineinüsége, mert az adózta­tásoknál ennek hiánya nagyon sok félreértésekre ad okot. Pusztai Má­tyás ós társainak azt a kérelmét, hogy a tervezett gazdasági vasút Pusztaföld­vár felé vezettessék, a közgyűlés eluta­sította és meghagyta az eddig tervbe vett irányt, annyival inkább, mert az érdekeltek ehhez a tervhez járultak hozzá nagy összeggel. F r e u d e r Mór indít­ványára azonban kimondotta a képvi­selőtestület, hogy e'ivben elfogadja a fölvetett kórelmet ós ha Pusztaföldvár, Apáca stb. mozgalmat indítanak meg egy ujabb vasúti vonal kiépítésére, tá­mogatni fo^ja őket. — Csorvásnak a Csorvás—orosházai ut rendezésére vo­natkozó átiratához hozzájárult a köz­gyűlés. — A szarvasi kir. közjegyző helyettese. A M i k o 1 a y Mihály halálával megüre­sedett szarvasi kir. közjegyzőság veze­tésével dr. F i s c h e r Ákos, a szeghalmi kir. közjegyzőség vezetője, mig a szeg­halmi közjegyzői teendők ellátásával K r a t o c h w i 11 Gyula, békési kir. köz­jegyző bízatott meg. — Előléptetés és áthelyezés Ugy a közös hadseregnél, mint a honvédség­nél a novemberi előléptetések, mint mindig a novemberi előléptetéseknél, kis keretekben mozgott. A 101-ik gya­logezred Csabán állomásozó második zászlóaljánál C o 1 n a g o Nándor szá­zados őrnagygyá, U n g e r Ágo3ton ós E n g e l Lothár tiszthelyettesek hadna­gyokká léptettetek elő. A Csabán állo­másozó tisztikarból Szilaveckyszá­zados, Urbán ós Schovan hadna­gyok Bécsbe helyeztettek át az ezred törzséhez. — A Gyulán állomásozó má­sodik honvódgyalogezred tisztjei közül F i s c h e r D izső alezredes ezredessé, Ujváry Zoltán hidnag.y főhadnagy ­gyá, Mengery Kiroly főhadnagy-ke­zelőtiszt százados-kezelőtiszttó. — Dohánysz^kartők kövezése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület értesítette a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy a pénzügyminiszter Békésvármegye területére a csabai do­hánybeváltó-hivatal mellé szakértükül P f e i f f e r István egyesületi titkárt, szakértő-helyettesül pedig M á z o r Pál egyesületi segédtitkárt nevezte ki. — A bucsateiepi iskola. A bucsatelepi községi elemi iskola teljesen elkészült. Füzesgyarmat község elöljárósága ezt bejelentvén a törvényhatóságnak, kéri, hogy a vizsgálatot ejtse mig. — Csaló sjhanc. Száraz András g/ulai szódavizgyáros kedden a boltba küldte kis leánykáját valamiért. Reá bízta, hogy vegyen ki pénzt a bugyel­lárisból. A gyermek egy krajcár helyett 10 koronás aranyat vett ki és minden­kinek mutogatta az utcán a szép „sárga krajcárt". Meglátta ezt Gombos Má­tyás 15 éves inasgyerek ós rávette a kisleányt, hogy cserélje ki azt a szép krajcárt egy másik nagyobb krajcárral. A csere hamarosan meg is törtónt s a suhanc boldogan ment sült gesztenyét vásárolni. A dolog azonban kitudódott s a fiu hurokra karült. Még akkor 4 fr-t 95 krajcárt megtaláltak nála. Az élelmes ifjoncot a rendőrség fogja megfenyí­teni. — Az orosházai főszolgabírói lakás. Az orosházai főszolgabírói lakás renoválá­sának és kibővítésének költségét tudva­levőleg Orosháza község fedezte. A re­noválás 3000 koronába került Ez ösz­szeget az őszi megyegyülós megszavazta Orosházának s e határozatát a belügy­miniszter is jáváhagyta. Az 1909. évi pótadómaradványból akarta kifizetni a megye ez adósságot. Mivel azonban Orosháza már kéri a pénzt s a pótadó­maradványt előre meghatározni nem lehet: Ambrus alispán az ebadó ter­hére utalványozta ki az összeget Oros­házának. — A szeghalmi csendőrörs laktanyája. A debreceni csendőrkerületi parancs­nokság átiratot küldött az alispánhoz, melyben kéri, vesse közbe magát az irányban, hogy a szeghalmi csendőrörs laktanyáért ezután is 500 korona évi bór fizettessék. A tulajdonos ugyanis 600 koronára akkarja a bórt fölemelni. A kerületi parancsnok az esetben, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre — mint irja — kénytelen lenne az őrsöt máshová helyezni. Ez pedig kellemetlen volna Szeghalomnak. Ambrus alispán az illetékes főszolgabírót bizta meg az ügy elintézésével. — Lemondott hitközségi elnök. D ó g h y Gyula, az orosházai izr. hitközségnek 18 éven át volt elnöke, gyöngélkedóse miatt lemondott e tisztségéről. E hosszú időn keresztül kifejtett eredményes mun­kásságát mi sem bizonyítja jobban, mint a hálának és szeretetnek azon jelei, a melyekkel a hitközségi tagok távozása alkalmából elhalmozták. A hitközség ugyanis elhatározta, hogy érdemeit jegy­zőkönyvben örökíti meg s azt testüle­tileg adja át a távozó elnöknek. Meg­festeti továbbá arcképét a hitközségi tanácsterem számára, végül 500 koro­nás alapítványt létesít „Dóghy Gyula ösztöndíj-alapítvány" név alatt, melynek kamatait két szegónysorsu izr. tanuló fogja élvezni. — A tüzbiztositó társaságok adója. Sza­bolcsvármegye megkereste Békésvár­megyót, hogy lámogassa egy, a törvény­hatósághoz intézett feliratát. A feliratban azt kéri Szabolcsvármegye, hogy az or­szágban működő tüzbiztositó társaságok törvényhozásilag köteleztessenek tiszta jövedelmük egy bizonyos százalékának tűzoltási adó címen az állampénztárba leendő beszolgáltatására. Ez a jövede­lem a különböző tűzoltó-társulatok kö­zött osztatnék szót. A gondolat minden­esetre érdekes és kivitele a tűzoltóságok nagyarányú fejlődésót vonná maga után. A felirat azzal indokolja a kórelmet, hogy évente a tüzbiztositó társaságok milliókat nyernek az által, hogy a ma­gyar tűzoltó-egyesületek száz, meg száz esetben megakadályozzák a tüz tova­terjedését. Illő dolog tehát, hogy e nagy nyereményekből ugy az állam, mint a tűzoltóság részesüljön. Békésvármegye legközelebbi közgyűlésén fog ez érde­kes feliratról határozni. — Meglopott szobaasszony. H a in p a­m e r Viktória, a gyulai „Komló" szál­loda szobaasszonya rajta csipte novem­ber 1-ón M a k s a Jánosné takarítónőt, amint a szobájából több ruhaneműt ós mintegy 22 korona készpénzt ellopott. Az enyves kezű takarítónőt azonnal átadta á rendőrségnek. — Szerencsétlenül j írt részeg ember. K i m p i á n Tódor gyulai lakos Arad­szentandrásra utazott kocsiján. Az út­széli csárdáknál azonban mindenütt pihenőt tartott ós nemcsak a lovait üdítette fel vízzel, hanem magát is — de borral. Az üdités annyira ment, hogy Kimpián Tódor elaludt a kocsin, melyet a lovak most már céltalanul vontak erre-arra. Igy történhetett meg, hogy OUlaka mellett egy árokba borult a kocsi. Kimpián is olyan szerencsét­lenül fordult ki, hogy bal vállperecót eltörte. — Minden anya érdeklődik a »Scott­fóle Emuisió" iránt, mely lapunk hasáb­jain most sokszor ajánltatik. Ez egy hires csukamájolaj-kószitmény, melyet a gyermekek előszeretettel vesznek be és mely nekik minden esetben, melyben eddig közönséges csukamájol íjat hasz­náltak, gyors és biztos segélyt nyújt. Kapható minden gyógyszertárban. — Lopás a hetivásáron. Sirva-riva je­lent meg szerdán délelőtt a rendőrsé­gen Legénszky Anna nevü asszony és elpanaszolta, hogy mig búzára alku­dott, valaki kilopta a zsebéből 18 forint­ját. Egy asszonyra gyanakodott, aki mindig mellé furakodott ós sajtot kinált neki eladásra. A rendőrség kutatja a tolvaj sajtos asszonyt. — Asztma. Rövid lélegzés (emphisem azonnal megkünnyebbülóst szerez a dr Elswirth-féle „Astmol-Asztma-Por". Min­denki, aki ily nehéz állapotban szenved, kórjen ingyen próbát a dr. Elswirth-féle Asztma-porból Török József gyógy­szertárából, Budapest, Király-utca 12. E szer hatása páratlan. Asszonyoknak. A divat. Tehát akármennyire szabadkoztunk is ellene, a teljesen szűk ruha és a méreteiben rengeteg kalap megtartotta bevonulását. Ahogy egyik elsőrangú divatszalonunk pamlagán ülve, várjuk a „próbahölgyeket", egyszerre meg­nyílik a szomszéd terem ajtaja és ti­pegve lép be egy sereg fiatal hölgy. Tipegve, mondom, mert a járásukat na­gyon megneheziti a szűk szoknya. Hiába, a divat mesterei mindig csak a gazdag embereket tartják szem előtt, amikor divatot teremtenek! Arra gon­dolnak, hogy hintón, vagy automobil­ban igen mindegy az, szűk-e a ruha vagy sem; a fő, hogy divatos legyen. Igen ám, de hát azok, akik bár szeret­nének divatosan öltözködni, mégis gya­log, vagy a legjobb esetben villamoson kénytelenek járni ? Hogy „tipeghetnek" aztán Budapest utcáin és szállnak le, meg fel a mi villamosaink véghetetlenül rossz lépcsőjén ? És amikor fölvetődik a célszerűség kérdése, föltételezzük a magyar uri­asszonyról, hogy nem indul vaktában az idegenből hozzánk származott divat után, hanem a maga viszonyaihoz ala­kítja, egyszerűsíti és célszerüsiti azt. Egyébként egy örvendetes tényt már is megállapíthatunk, hogy ugyanis a princesszruha uralkodik mindenféle for­mában. Igaz, hogy a legdrágább anyag­ból készítik, de a formájában igen egyszerű, ami különben is jellemzi a mostani divatot. A szoknyát, mely a mostaninál szűkebb már alig lehet, akár utcára, akár látogatóruhának készül, egyformán viselhetjük hosszán vagy röveden. A rövid ruhát fiatal asszonyok ós leányok viselik majdnem kizárólag. Az eddigi divattal ellenkezően, még az estélyi ruhának is rövid az uszálya, legfeljebb 20—25 cm. hosszú. A szűk szoknya föltételezi a rövidséget. Éppenséggel nem mondható szép­nek, még ha divatos is, hogy ha járás közben az uszály széle fölfelé hajlik és minden lépésnél jobbra-balra hányko­lódik. Divatos az is, hogy az estélyi ruha elől egészen rövid, csak bokáig ér és oldalt hirtelen meghosszabbodik. Az egyik modellruhán ez annyival is szemb'eötlőbb, mert a szoknya alját a szabó háromszögben kivágta. Azt már mégsem hisszük, hogy ez a kis kacér­kodás nálunk bármikor érvényesülhes­sen. Miután már a nyáron is viseltek szük szoknyát, egy lépést előre min­denki meg mer kockáztatni és a térd alatt, annak magasságában, pánttal ösz­szeköti. Az összekötött szoknyák inkább csak az alsó , vagy a bélésszoknyát ké­pezik, erre hull aztán lazán a sifon, vagy tüll felső ; és módunkban van az, hogy ilyen lenge fátyolon át nézhessük az alak szabályos, vagy szabálytalan körvonalait. Ám ha nem teszünk is egyebet, csak a szalagot nem kötjük még oly túlságosan szűkre, már ezzel is lényegesen változtattunk a szük divaton. Az utcai és délutáni látogatóruhákat egyszínű sevronból, posztóból és bár­sonyból varrjuk, sok ós különféle széles­ségű zsinórozással, sujtással, paszomány­nyal, rojttal és gombbal A gomb lehet paszomány vagy gyöngy, zománcos ós régi fém, mindenféle ékkővel; meglehe­tősen nagyok is, 372—572 c m- átmérővel. Amilyen szük a ruha, ugyanolyan bő az estélyi köpeny. Legeredetibb for­májú a burnus és a toga. Miután Páris­ban az ár ugy látszik mellékes, hogy egészen ujat teremtsenek, az estélyi köpenyt összeegyeztetik a ruhával, vagyis : a ruha anyagából varrják. Persze, hogy ez gyönyörű hatású, de viszont szükségessé teszi, hogy más ruhához megint más köpeny készüljön. Lássunk egyetlen ilyen öltözéket, mely aranysárga selyemből készült; az alsó- vag.yis bélésszoknya szövetének métere 27 frank; lágy kasmirszerü szö­vet ez, melynek felülete csillog, mint a fém, mig a belső oldala teljesen fény­telen. Ezüstszürke sifon, elől nyitott tunika alakjában, fátyolként borul a selyemszövetre. A derék görög ráncokba van szedve; jobbról maga a selyem látszik, balról a szürke selyemfátyol borul rá, mely dúsan van himezve ezüst­tel és világoskékkel. Hozzá a burnus­szerü köpeny, aranysárga selyemből, ezüstszürke atlaszbélóssel. Ezek után pedig azzal végezzük, a mivel kezdtük. A kétkedve, szinte harag­gal, gúnnyal fogadott divat immár be­vonult, rajtunk áll, hogy azt megfosszuk a túlzásaitól, tetszetőssé és a jóizlósnek megfelelően elfogadhatóvá tegyük. Még soha sem volt jobban próbára téve hölgye nk jóizlése, mint éppen most; higyjük, hogy nem fognak ellene véteni.

Next

/
Thumbnails
Contents