Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-18 / 84. szám

4 Csak szélesíteni, keményebbé, biztosabbá tenni kellene most azt. És ezt csak ugy érhetjük el, ha feltétlenül biztosítani tudjuk házi-iparosaink készítményeinek elhelyezését. Budapesten most alakult meg az országos házi-ipari bizottság. Elég baj, hogy csak most. Előbb kellett volna megtörténnie az alakulásnak. De ha már megalakult, kétszeres buzgalommal és ambícióval kell szerte az országban munkához látni, hogy a mulasztást kipótoljuk. Kipótolni, helyrehozni valamit pedig nem nehéz. Csak akarni kell. Ha mindenütt oly készség mutatkozik a nemes célok propagálására, mint Békésmegyében, akkor csak keveset veszítettünk eddig. A mi ház-iipari bizottságunknak azt tanácsoljuk, hogy haladéktalanul lépjen összeköttetésbe ezzel az országos bizottsággal. Sok olyan kérdésre találunk a megyei házi-ipar érdekeivel kapcsolatosan, melyeket csak ezzel az országos bizottsággal karöltve lehet sikeresen megoldani. Ne mulaszszunk tehát semmit s mielőtt megkezdődnének az idei tanfolyamok, intézzünk el minden elintézni valót. (sz.) Tanáesülés Békéscsabán. — Villanyos ügyek. — Vágóhídi szabályrendelet. — A pénteki tanácsülésen nagyobbrészt kisebb fontosságú személyi ügyek szerepeltek. Egyébbként a tanács többnyire a villamos-bizottság múltkori ülésének határozataival foglalkozott. Igy a bizottság határozatának megfelelően megszüntette a villanytelepen a lámpa és világitótestek raktárát. A villanyos telep alkalmazottai ingyen világítást kértek. A tanács azonban ezt a kérelmet nem találván teljesíthetőnek, elutasította. Csupán 2 szerelőnek adott 50%-os engedményt arra való tekintettel, hogy ezek lakásukon tapasztalhatják, ha a világításban valami rendellenesség mutatkozik ós azonnal a telepre siethetnek, ami különben kötelességükké is tétetett. Bajcsy Gusztáv községi állatorvos az uj husvizsgáiati törvény alapján elkészítette a vágóhídi szabályrendeletet és beterjesztette a tanácsnak. A tanács a szabályrendelet tervezetének felülbirálásáia bizottságot küldött ki, mely Kovács Sz. Ádám bíróból, K o r o s y László főjegyzőből, a községi orvosból, állatorvosokból ós a vásárbiró-esküdtből áll. Csuvarszki Jánosnak és özvegy B i e 1 i k Györgynének kenyérsegélyt szavazott meg a tanács ; B a g y i n k a Györgynek és Kvasz Jánosnak a községi szegényházba való felvételük iránti kórelmeit pedig elutasította. A villamos mü költségvetésére, a közvilágítás mérsékelt kiterjesztésére és a katonai laktanya villamos világítására vonatkozó bizottsági előterjesztéseket a tanács a közgyűlés elé utalta. A „gazdasági segédtitkár" ur. Meggátolt szélhámosság. A parasztpárt felsülése. Miklya Pál gazdasági gépraktárost, a Hofherr és Schrantz-gépgyár békéscsabai bizományosát, csaknem a kenyerétől fosztotta meg egy, amint látszik, rossz útra tévedt fiatal ember, aki minden valószínűség szerint a parasztpárttal áll összeköttetésben. Miklya is azok közé a józan gondolkozású magyar emberek közé tartozik, akik nem ülnek fel A c h i m L. András üzleti célból követett szociálista-apostolkodásának s akinek éppen ezért a tönkretételére törekszik a parasztvezér. Nem is egyszer igérte már neki: — Vigyázz magadra, mert koldusbotra juttatlak! Erről az ellenséges viszonyról bizonyosan hallott egy Pruzsinszky Dezső nevü, Budapesten tartózkodó fiatal ember, aki 1905-ben a Békósmegyei Gazdasági Egyesület segédtitkári állására is pályázott, még pedig nagy esélyekkel, de a választás előtt rossz információk érkezvén róla, még azok is ellene voltak, akik azelőtt síkra szállottak az érdekében — és igy elesett az állástól. Pruzsinszky ajánlkozott tehát most Áchimnak, hogy segítségére lesz Miklya ellen. Azt mondta, hogy ő tisztviselője a Hofherr és Schrantz-gyárnak, amelynek bizományosa Miklya és majd elvéteti tőle a raktárat. Természetesen ez nem volt igaz. Pruzsinszky ekkor felkereste a Hofherr és Schrantz-céget, amelytől Miklya néhány nappal ezelőtt a következő tartalmú levelet kapta: „Pruzsinszky Dezső, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület segédtitkára, felkeresett bennünket és arra való hivatkozással, hogy neki nagy összeköttetései vannak a 142.000 tagot számláló parasztpárttal, ajánlkozott üzletek kötésére, amennyiben készfizetés mellett egy uj raktárt akar létesíteni Csabán. Kérjük felvilágosításait." Miklya aztán sietett felvilágosítani a céget, hogy először is Pruzsinszky sohasem volt a Gazdasági Egyesület titkára, másodszor pedig a paraszt-párt meg legalább is 1000 mértföldnyire van attól, hogy 142000 tagja legyen. Ez a nagy numerus olyan ideál, amely fittyet hányva dalolja a parasztpártnak azt a nótát: „Várhatsz babám elvárhatsz!" A cég nem is ült fel Miklya felvilágosító levele után a szélhámoskodni akaró fiatal embernek, hanem csütörtökön értesítette Miklya Pált, hogy ő is már eleve gyanúsnak találta a parasztpárt nagy numerusát, meg az üzletei ajánló fiatal embert is. Különben minden rendben van. Hogy azonban Pruzsinszky tényleg összeköttetésben volt a parasztpárttal, bizonyítja az, hogy Áchim lakásán nem régen nagy tanácskozás veit egy uj gépraktár felállítása tárgyában, melyen mintegy 12 parasztpárti korifeus vett rószt és jelen volt a Hofherr és Schrantz cég egyik állítólagos tisztviselője is. Ez a „tisztviselő" nem lehetett más, mint Pruzsinszky. A parasztpárt irigykedésből származó manipulációja ilyképen kútba esett s a fiatal ember is nézhet más, jobb eredményekkel kecsegtető „üzlet" után. Miklya Pál pedig nyugodtan folytathatja üzletét tovább . . . Epizódok a megyegyűlésen A csudadoktor. Választás előtt a főispán a kandidálóbizottság ülése idejére felfüggesztette a közgyűlést. Rögtön megkezdődött a korteskedés. A terem minden részében, a folyosókon, a lépcsőházban csoportokba verődött megyeatyákat lehetett látni. Minden csoport közepén egy-egy kortes deklamált élénk mimika és gesztusok kíséretében. „Erre kell szavazni 1 Ez érdemli meg, mert ez ilyen, meg olyan, amaz pedig emilyen, meg amolyan !" Egyik csoportban a parasztpárt egy temperamentumos vezérszónoka igyekezett puhítani a csizmás magyarokat dr. Szirbik Bálint érdekében. — Senki sem érdemli meg azt az állást ugy, mint dr. Szirbik. Okos ember, szorgalmas ember. Azonkívül a mi vérünkből való, mert parasztember az apja, paraszt ő is. Szégyen volna, ha a parasztemberek nem ő rá szavaznának! Azért, uraim, remélem, tudják a kötelességüket. Ezekután a temperamentumos ifjú Í ment tovább, másik csoporthoz. A magukra hagyott atyafiak rögtön ; kupaktanácscsá alakultak. — Mit szól hozzá, komám, rászavazzunk arra a Szirbik doktorra ? — Én, komám, nem ajánlanám. Az valami csudadoktor lehet. — Hogy-hogy? — Hát azt mondta az a fiatal ur, hogy doktor és mégis paraszt. Már pedig az igazi doktor nem olyan. Csak a csudadoktorok szoktak parasztok lenni . . . A bábák, mint éjjeli őrök. Dobozon az éjjeli őrködés sorba megy, j mint a falusi biróság. Ez alól a meglehej tősen kellemetlen kötelesség alól azonban í sokan kivonták magukat, ugy hogy a közj ségi elöljáróság kénytelen volt kötelezővé tenni mindenkire az őrködést. Sérelmesnek találta ám ezt néhány magyar. Rögtön felebbezést irtak a megyéhez, hogy igy, meg ugy, nem igazságos az elöljáróság határozata, mert az őrködés kötelessége alól a bábákat sem menti fel. Kiss László jegyző adta elő a furcsa ügyet a közgyűlésen. És bárhogy igyekezett hivatalos komolyságát megőrizni, nem igen sikerült. A visszatoj'ott nevetés időnként egy-egy pillanatra kitört belőle. Végre is sikerült neki felolvasnia az állandó választmány határozatát, mely komoly, hivatalos stílusban adja tudtára Doboz bölcs magisztrátusának, hogy a bábák ilyen közszolgálatra nem kötelezhetők. — Nem helyes ! Nem helyes ! — zúgták nevetve a megyeatyák. — A bábák a legjobb éjjeli őrök . . . De mindezek dacára elfogadták az állandó választmány javaslatát. A sárréti telefon. A sárréti telefonról volt szó a pótadóköltsógvetés alkalmából. Ambrus alispán olyan szépen érvelt az P/2 százalékos pótadó mellett, ugy kérte a megyeatyákat, hogy még a követ is megindította volna. Igen a követ, de nem ám a paraszt-követeket. Azok az orgonasípok minden változatán sikongták, bömbölték, zúgták, hogy : — Nem adjuk meg ! Nem adjuk meg ! Kossuth Lajos nagy jelenetének a visszáját akarták eljátszani. Ambrus alispán ekkor a nagy dorongot vette elő. Kifejtette szépen, hogy micsoda oktalanság volna visszautasítani az államnak a sárréti telefonra felajánlott 20000 koronáját mikor ahhoz a megyének csak 4000 koronát kell tennie és lesz egy szép, uj telefonhálózata. És Áchim L. András, a szociálista, a modern férfiú, aki azt hiszi, hogy ő hordja a haladás fáklyáját, a többi ember rettenetesen el van maradva tőle : sztentori hangon közbekiáltotta : — Azért sem adjuk meg! Vegye vissza az állam a pénzét. Kell a fenének a telefonja ! Ez csakugyan a paraszt-vezérhez illő kiszólás volt . . . Plajbász Gerzson. A megyék és községek hivatása a szabadtanitás terén. Apponyi nyilatkozata. Az iskolán kívüli oktatás ügye néhány év óta nagy mértékben foglalkoztatja Magyarország kulturpolitikusait. Az oruzág sok részében, de különösen Budapesten már eddig is nagyon sok, különböző cimü és jellegű intézmény alakult, melyek mind e nagy cél szolgálatában állanak. Mindaddig azonban, mig ezek az úgynevezett „szabad iskolák", vagy „szabad lyceumok" csak egy-két ember önzetlen lelkesedésére vannak alapítva s fennállásuk azok működésétől van függővé téve : nem tölthetik be rendeltetésüket kellőképpen. Ezért foglalkoznak a kulturpolitikusok közül sokan azzal a gondolattal, hogy az iskolán kívüli oktatásnak valamelyes formában országos szervezetet kellene adni. E sorok ifója is kifejtette tavaly őszén erre vonatkozó nézeteit a „Budapesti Hírlap" hasábjain, melyek felkeltették az illetékes körök figyelmét. Már akkor kimondotta, hogy a szabadtanitás terjesztésére ós támogatására elsősorban a megyék és községek hivatottak. " Ez a gondolat uralkodott mos

f az országos közoktatásügyi tanács ülésén is, mely a szabadtanitás törvénytervezetének megvitatása céljából ült össze, Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter elnöklésével. A felszólalók nagy része a megyéket és községeket hangsúlyozta a szabadtanitás elsőrendű tényezőiként. Apponyi miniszter azonban lemondóan nyilatkozott a megyékről ós községekről. Nem bízik bennük, mert néhány szomorú tapasztalata van e téren. Hivatkozott Angliára, ahol hasonló intézményt alkottak és életbe is lépett, sőt ha törvény nem hívta volna életre, akkor is meg lett volna; nálunk azonban minden ily irányú törekvés csak papiroson marad s a központi kormányzatnak legnagyobb erőlködésébe kerül az embereket rábírni ezen a téren is a miniszteri omnepotencia korlátozására. Itt mindent az államtól várnak. Apponyi miniszter szavaiban sok igazság rejlik. Mégis jól esik nekünk tudni azt, hogy Békósvármegye nem tartozik azok közé a megyék közé, melyek a miniszternek a szomorú tapasztalatokat megszerezték. A vármegyei közművelődési bizottság elismerésre méltó működést fejt ki. Csak egyes községeknek kell még megmozdulniok. Csakhogy itt — sajnos — ugy van kicsiben, mint nagyban az államnál. Itt meg a községek mindent a megyétől várnak. Pedig hogy egy község önmaga is mennyit tehet a szabadtanitás érdekében ha lelkes vezérfórfiai vannak, legszebben mutatja Orosháza példája, hol P á 1 Ernő, a közművelődési bizottság titkárának buzgalma folytán nemsokára munkás-gimnázium nyilik meg, azonkívül a szabadtanitás más megnyilatkozási formái is elismerésre méltó működést fejtenek ki a tél folyamán. Békósmegye minden községének Orosháza példája után kellene menni. De mit látunk ? Azon községek tanfórfiai, hol valamelyes középiskola van, teljesen közömbösek a szabadtanitás eszméje iránt, a középiskolák nélkül szűkölködő községekben pedig minden ily ;<ulturális törekvésekkel szemben egyiptomi sötétség uralkodik. KróniKa. R vármegye háza Teli lett szerdára, Harcra vágyó megyeatyák Szomorúságára. Szomorúságára, Nagy, eró'5 bújára : Csöndes voltál, nagyon csöndes Vén vármegyeháza ! Mért kellett ezt tenned Harc alig volt benned I Bizony, öreg, a zengő dalt Most alig érdemled I Mikor láttam : Rh, im, Itt van a hős Áchim, Rzt hittem, hogy vérben uszunk Gyula szük utcáin. De nem történt semmi, Igy szokott az lenni 1 Ilyenféle Achimoknak Vége szokott lenni . . . Vége is lett, vége, Nem hatott a gége, Oda lett a parasztpártnak Minden dicsősége, Leszavazták mások, Szép uri ruhások, Én már ebből fichiméknak Előre sírt ások. No de hagyjuk őket, R slrbamenőket, Bécsi pénzből selyempárnán Fiizva heverőket . . , Nézzük a vers lábát, Felétek megy, bábák I Nyugodjatok, nem őrzitek Doboz község álmát, Mert az mégse járja, Hogy ti éjszakára Kurjongatva tipegjetek (Jtcáról-utcára. Kezetekben dárda S állni, mint egy várta . . . Be humoros bácsi volt az, Rki kitalálta! . . . Humor erre-arra, Meg vagyok zavarva, Mert ti bábák, áldást hoztok R szegény magyarra I Mert szegénység vár rá : Már az esőt várná, R kék eget beborulni Be örömest látná I . . . De a sötét felhő Erre sohasem jő, Száraz port fuj a szemünkbe F\ bús őszi szellő. Fölötte a tájnak, Rossz csillagok járnak, Szomorkodnak hü fiai Szép Magyarországnak ! Guy. Tanügy. — Iskolalátogatás. Ujváry Béla, a í felsőbb leányiskolák kormánybiztosa, három napon át Csabán tartózkodott. A kormánybiztos meghallgatta osztályonkint a tanmenetet, majd tantestületi értekezletet tartott s azon teljes megelégedésének adott kifejezést. — Tanitóválasztáí Gerendáson. Ma, vasárnap lesz Apponyi-Gerendáson a tanitóválasztás. Összesen hárman pái lyáztak, akik közül legnagyobb remónynyel P a p p Vilmos ókigyósi tanitó nézhet a választás elé. — Tanitók gyűlése. A Bókósvármeí gyei Tanitó-Egyesület igazgató-bizottsága az állami" népiskola helyiségében szombaton ülést tartott B r ó s z János alelnök vezetése alatt, melyen nevezetesebb ügyek nem szerepeltek, csupán folyóügyek tárgyaltattak.