Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-15 / 83. szám

2 nagyjában elfogadta a belügyminiszter tervezetét. Akadályok leginkább a nyilt vagy titkos szavazás kérdésében vannak ós nincs kizárva, hogy ezen a részen némi változások fognak történni és pedig ugy, mint azt a függetlenségi párt legutóbbi értekezletén egy képviselő javasolta: hogy tudniillik a városokban titkos lesz a szavazás, a községekben ellenben fennmarad a nyilt szavazás. A vármegye közigazgatásából. Harc a pálinka ellen. A Máv. mizériái. Békésmegye közigazgatási bizottsága e havi ülésén két indítvány némi élénkséget hozott a tárgyalás megszokott csöndes menetébe. Az egyik az alkohol nagy mértékben való fogyasztásának akar gátat vetni, a korcsmák óő pálinkaüzletek vasárnapi zárva tartásával, a másik indítvány pedig a Máv. vonalain hovatovább tűrhetetlen állapot szanálását célozza, amelynek érdekében a bizottság felterjesztést intéz a kereskedelmi kormányhoz. Tudósításunk az ülésről a következő : Bókésvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt a vármegyeház kis tanácstermében ülést tartott, melyen D ő r y Pál főispán elnökölt. Jelen voltak: Ambrus Sándor alispán, D a im e 1 Sándor főjegyző, Z ö 1 d y János dr. tiszti főorvos, G r i n e u s György helyettes pénzügyigazgató, Z ö 1 d y Géza, Persína Alfréd, az állainépitészeti hivatal főnöke, V a r s á g h Béla, L ad i c s László dr., B e 1 i c z e y Géza, Haraszti Sándor, S á r o s s y Gyula árvaszéki elnök, P f e i f f e r István, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő és M o r v a y Mihály. Dőry Pál a jelenlévők szokásos üdvözlése után megnyitotta az ülés';, melynek első tárgya az alispán jelentése volt a szeptember havában előfordult közérdekű eseményeiről. A jelentést Daimel főjegyző olvasta föl Nevezetesebb adatai a következők : A személybiztonság 19 esetben zavartatott meg. A vagyonbiztonság ellen 72 esetben intéztetett támadás, melyek közül egy csaláson és két betöréses lopáson kivül mindegyike kisebb értékű tárgyak ellopása volt. A mult hóban elkövetett vagyon elleni vétségek számához viszonyitva a nagy emelkedés abban leli magyarázatát, hogy e hó elején tartatott a gyulai vásár, ahol az elkövetett és bejelentett lopások száma (22) majdnem egy harmadát teszi a vármegye egész területén elkövetett lopásoknak. A tettesek majdnem mindnyájan kinyomoztattak és ellenük a büntető eljárás megindittatott; a még ismeretlen néhány tettes ellen a nyomozás folyamatban van. Tüz 23 esetben volt. Baleset 6 fordult elő, melyek közül 4 halállal végződött. Öngyilkosság 2, öngyilkosság kísérlete 4 esetben történt. Az őszi vetési munkálatok október hó folyamán az egész vármegyében megkezdődtek, de a nagy szárazság ós hűvös időjárás nem nagyon kedvez az elvetett mag csírázásának és kikelésének. Volt ugyan szeptember vége felé az egész megyére kiható 10—16 mm. eső, de ez már a szeles idők következtében elpárolgott, ugy hogy a talaj nedvessége kevés arra, hogy á bele vetett mag gyors ós energikus csírázásnak induljon s igy a tavalyi rossz ősznek nézünk elébe, ha az időjárás hamarosan nem változik. A munkások a nagy gazdasági munka (kukoricatörés, cukorrépaszedés stb.) miatt keresettek voltak. Átlagos napszámbérök 2 korona volt. Köztük és a munkaadók között súrlódások nem fordultak elő. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panaszra nem volt ok. Az ázsiai kolera elleni védekezés tárgyában kiadott rendelet végrehajtása a főszolgabirák által a legszigorúbb ellenőrzés tárgyát képezi. Szarvason a szociáldemokrata-párt folyó hó 27-én nyilvános népgyűlést hirdetett, azonban az érdeklődők cse kély száma miatt a gyűlés megtartható nem volt. Az elmúlt hóban a vármegyei alkalmazottak közül 5 fogalmazó ós 6 kezelőj tisztviselő, 1 járásorvos, 2 dijnok és 2 hivatalszolga kapott 1—6 hétig ter| jedő szabadságot. Az alispáni jelentés után az állatorvos rövid jelentése következett. Egy konkrét esetből kifolyólag érdekes álláspontot foglalt el a közigazgatási bizottság a katonai nősülési engedélyek kérdésében S z o p k ó János katonaköteles tótkomlósi lakosnak a honvédelmi miniszter nem adta meg a nősülési engedélyt arra való hivatkozással, hogy Szopkó szüleinek 75 hold birtoka van. A bizottság nem tartja helyesnek a honvédelmi miniszter ez intézkedését különösen indokánál fogva. Nézete szerint a katonai nősülési engedélyt nem lehet függővé tenni attól, hogy az illető katonaköteles, vagy hozzátartozói mennyi vagyonnal rendelkeznek. Ez értelemben fel is ir a honvédelmi miniszterhez. Rógóta húzódó ügyben hozott végleges határozatot a bizottság, amikor Ködmön Sándor kétegyházai lakost felebbezósóvel elutasitotta. Ködmön Sán- ; dor ugyanis fegyelmi eljárás megindi- > tását kérte a főszolgabíró ellen, amiért j Szatmáry felfüggesztett jegyző helyettese mellé a községi képviselőtestület í megkérdezése nélkül az adószedés eszközlésére segédet rendelt ki s annak tiszteletdiját a község pénztárából kifizettette. Az alispán jelentéstételre hivta fel a szolgabírót, amelynek alapján s a tiszti főügyész meghallgatása után megszüntette ellene az eljárást. Ködmön ez alispáni határozat ellen felebbezett a közigazgatási bizottsághoz, mely jóváhagyta az alispáni határozatot s Ködmön felebbezésónek helyet nem adott. A főjegyző előterjesztéseinek meghallgatása után Z ö 1 d y János dr. tiszti főorvos tett jelentést a megye szeptember havi közegészségi viszonyairól. E szerint a halálozások száma 3 százalékkal kevesebb a mult év ugyanazon hónapjáénál. A halálos betegségek közül még most is a tüdővész pusztit leggyakrabban. Máskülönben a köztisztaságra és a különböző óvintézkedések megtételére elég gondot fordítanak a községi hatóságok ugy, hogy e tekintetben nagyobb panaszra nincsen ok. Az alkohol, a Körös-csatorna. A főorvosi jelentéssel kapcsolatban P f e i f f e r István, a Gazdasági Egyesület titkára élénk szinekkel ecsetelvén azt a rombolást, melyet a pálinka végez az emberi szervezetben és ez által a társadalomban: indítványozta, hogy a törvényhatóság alkosson szabályrendeletet, mely tiltsa meg a munkaadóknak, hogy munkásaiknak a bér egy része fejében pálinkát adjanak, továbbá gondja legyen arra, hogy a pálinka-üzletek gyermekeket bizonyos korhatárig egyáltalában ne szolgáljanak ki s végül, hogy az ily üzletek szombat estétől hétfő reggelig zárva tartassanak. Az érdekes indítvány fölött hosszas eszmecsere fejlődött ki, melyben többen vettek részt. Ambrus Alispán néhány felvilágosító megjegyzést tett Pfeiffer indítványára. Nevezetesen hivatkozott arra, hogy a gyermekekre vonatkozólag van már szabályrendelet, mely megtiltja 15 éven aluli gyermekeknek a szeszüzletekben való kiszolgálását. Csak ezt kellene szigorúbban végrehajtani, illetve módosítani. L a d i c s László dr., Mikler tanfelügyelő és mások hozzászólása után a bizottság kimondotta, hogy Pfeiffer indítványa érdemi részét illetőleg a kezdeményező lépést a közgyűlésnek tartja fenn. Á gyermekekre vonatkozó szabályrendelet olyatén módosítását azonban szükségesnék tartja, hogy abban korhatárként nem a 15-ik, hanem a 18-ik életév áilapittassék meg. Ez életéven aluliakat a pálinkamérőknek semmi formában sem szabad kiszolgálniok. Ugyancsak a főorvosi jelentéssel kapcsolatosan Morvay Mihály heves szavakkal kelt ki az Alsófehérkörösi Ármentesitő-Társulat ellen, mely a gyulai zsilip kezelését elhanyagolja, ugy hogy a csatornában nincsen kellő mennyi- , ségü viz s az is, ami van, piszkos, mert ! Csaba alatt az ön özött-rétnél megtelik mindenféle szenynyel s Békésnek már csak az egészségre nagyon ártalmas pocséta jut. Kéri a főorvost e tarthatatlan helyzet megszüntetésére. A főorvos annak a hangsúlyozása mellett, hogy a baj szanálása az Ármentesitő-Társulat belügye, amelynek alkalmasabb zsilipkezelósi szabályzatot kelt készítenie, megígérte az erélyes intézkedést, mihelyt a csatorna vize a közegészségügyet veszélyeztetni fogja. Ugyanezt igérte Ambrus alispán is. Grineusz György pénzügyigazgató-helyettes a szeptember havi adóforgalomról szóló jelentést terjesztette elő. Eszerint 392.000 koronával több adó folyt be most, mint tavaly szeptemberben. Pedig szeptemberben nagyon sok község folyamodott a behajthatatlan adók törléseért. Igy Gyulaváji, Nagyszénás, Gádoros, Békésszentandrás. Felülmulta azonban mindegyiket — és pedig jóval — Békéscsaba, mely 7665 korona behajthatatlan adó törlését kérte. A bizottság a jelentést tudomásul vette, a törlésekhez pedig hozzájárult. Ezután a kir. tanfelügyelő, a tiszti főügyész és az államópitószeti hivatal jelentései következtek. A Máv. bajai. Ez utóbbi jelentés kapcsán Ambrus Sándor alispán indítványozta, írjon fel a közigazgatási bizottság a kereskedelmi miniszterhez az államvasutak vonalán ijesztő mérvben növekedő nemcsak forgalmi zavarok, gyakori karambolok tárgyában, hanem különösen azért, hogy a feladott árú nem jut a megrendelőhöz, az nyomtalanul elkallódik. Intézkedjen a kereskedelmi miniszter erélyesen. Dőry főispán csodálkozik, hogy a vármegye első tisztviselője tesz ilyen indítványt, holott intézkedési hatásköre van. Nem zaklatná a kereskedelmi minisztert, mert konkrét esetet nem hozhatnak fel a felterjesztésben. Ambrus alispán felemlíti, hogy csupán Gyulán, az egyik szállitónái, vagy hatvan esetben nem érkezett meg az árú, csak a szállító-levél. L a d i c s László dr. a felterjesztés küldése mellett érvelt, Pfeiffer István szintén és konkrét esetekkel szolgált a központi igazgatóság eljárására nézve. A bizottság a felterjesztés küldése mellett határozott. el minden tudományomat, de rettenetesen unatkoztam velük, mert egyre a szép idegen izgatott. Ninonnak hivták. Egyszerre hirtelen oda léptem hozzá és egy szép, egészséges fricskát pattantottam el az arcán. Megfordult, hidegen felkapta a poharát és egyenesen a fejemnek vágta. Szerencsémre lehajoltam és a pohár a falon tört el. Ninon dühös lett és kiabálva jött nekem : — Ostoba kölyök, szemtelen, meg ne próbálja még egyszer, mert nem a poharamat vágom az arcába, hanem olyan két döfést kap a hasába, hogy elmehet vele. Hülye. Ha a majomkodása gyönyörködteti a többieket, én undorodom tőle, érti ? Meg ne próbálja még egyszer. És én ámultán hallgattam, hogy Adélé az uj vendégnek ad igazat. — Igaz, ez a gyerek már igazán tűrhetetlen . . . Kissé sápadtan ültem le és mindenféle gorombaságot morogtam. Körülbelül tizenöt napig törtem a fejem a boszun. Ez idő alatt azzal büntettem magam, hogy nem léptem be a korcsmába. — Na, már nem haragszol ? — kérdezte tőlem Adélé, mikor újra elfoglaltam a régi helyemet a korcsmában. Ninonhoz nem mertem szólani. Egész komolyan szerelmes voltam bele. Csak egy pár nap múlva mertem elébe állani és kezet nyújtani neki: — Nos, harag nélkül, — mondtam. Hidegen nyújtotta ide a mutatóujját: — Harag nélkül. — Mit iszik? Koccintottunk ós én mohó vágytól ragyogó szemmel néztem rá. — Ninon, nekem bizonyságra van szükségem, hogy nem haragszik. Vigyen el magához, ez lesz a legjobb bizonyíték. — Ah! kicsikém — mondta kicsit gúnyolódva — annak meg kellene fizetni az árát. — Tiz frank? — Tréfál? Mi az ördögöt csináljak én tiz frankkal ? Ne beszéljen róla ; nagyon drága vagyok ón magának. Nagyon szerencsétlennek éreztem magam. Sok zaklatásra végül megmondta, hogy száz frank az ára. Megígértem neki, hogy meglesz. Tudtam, hol tartja apám a pénzét ós másnap este diadalmasan mutattam Ninonnak az öt louist. Efjél után két órakor kart-karba öltve mentünk a Ninon lakása felé. A pásztoróra végén ébredtem tudatára annak, hogy mit tettem. „Drágán fogod még megfizetni ezt az órát", — gondoltam kétségbeesve. Remegve mondtam Ninonnak : — Sietek, félek, hogy a szüleim nyugtalanok . . . — Igazad van: a szülőknek nem szabad nyugtalanságot okozni. — Szerencsémre látom, hogy neked jó szived van . . . Hosszú csend támad. — Ninon, Ninon, — szóltam újra könyes szemmel — meg kell neked vallanom valamit, ezt az öt louist, látod, ez az . . . — Mit akarsz már vele ? — kérdezte boszusan. — Ezt én loptam. — Loptad ? — Igen. — Hát aztán? — Hát, hát, lehet, hogy az apám becsukat érte . . . — Ugyan ne tréfálj. A te apád, biztositalak róla, sokkal jobb szivü annál. — Tévedsz, Ninon, a bátyám épen igy lopott egyszer és a nagykorúságig mindig a javítóintézetben volt. Sírva fakadtam és térdre borultam az ágya előtt: — Kérlek, könyörgöm. Ne tégy ki ennek a rettenetes büntetésnek . . . — Mit törődöm én vele, hogy elvisznek-e, vagy sem. Minek loptál? — De nemcsak rólam van szó, rólad is, szegény Ninonom. — Rólam ? — Igen; ha apám megtudja, hisz akkor azt mondják, te vagy a csábitó ós elitélnek . . . Ninon elsápadt. Sokáig nézett a szemembe. Habozott, mit tegyen, végül az arcomba vágta az öt louist: — Nesze, piszkos, majd adok én neked, tolvaj . . . Akasztófán fogsz elpusztulni, ezt ón mondom neked . . . Magaddal rántanál a gyalázatba ? . .. Hanem a korcsmába be ne tedd többet a lábad, azt megmondom, mert mindenki ismerni fog, nyomorult kölyök. Alávaló, gazember . . . Közben összekerestem az öt louist ós leforrázva somfordáltam el s ott hagytam Nimont a lehető legjogosabb, megokoltabb düh közepette. Később, ha eszembe jutott, mindig arra gondoltam, hogy talán nagyon is erősen bűnhődött az én első megszégyenítésemért. Békésvármegye közgyűlése. Leszavazták az százalékos pótadót! Tisztviselő-választás. Békésvármegye székházának nagyterme ritkán fogadott be annyi bizottsági tagot, mint tegnap. Több mint 300 ember szorongott a teremben. Azok a fontos ügyek, melyek a közgyűlés tárgysorozatában szerepeltek, egészen felvillanyozták Békésvármegye törvényhatóságát s a Gyula felé száguldó vonatok csak ugy öntötték magukból a közgyűlésre törekvőket. Maga a közgyűlés most sem volt egészen sima, nyugodt lefolyású. De hogy is lehetett volna, mikor Áchim L. András felvonult csaknem egész táborával, amelynek tüntető és zúgó helyeslése közben igyekezett a kákán is csomót keresni. Nekik tulajdonitható elsősorban, hogy az állandó választmánynak az iy

2 százalékos pótadóra vonatkozó javaslata, melyet pedig a megye elsőrangú és vitális érdekei tettek indokolttá: nem mehetett keresztül s a megye vezetőinek meg kellett elégedniök a pótadó P/3 százalékos felemelésével. Mint rendesen, Áchim L. András ez alkalommal is végigszáguldott Csaba tisztviselőin, akiknek nagy részét szörnyű buzgalommal igyekezett a közgyűlés előtt lepocskondiázni. Törekvése azonban nem sikerült, mert Ambrus alispán higgadt és érvekben gazdag beszéde éppen az ellenkezőről győzte meg a közgyűlést. Fontosabb mozzanata volt még a közgyűlésnek a tisztviselőválasztás s a szervezési és építkezési szabályrendelet módosításával kapcsolatos vita. Dőry Pál főispán rövid beszéddel nyitotta meg a gyűlést, melynek első tárgya az alispán jelentése volt Békésvármegye közügyeinek állapotáról s a májusi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. Ez intézkedéseket lapunk annak idején mindig ismertette. Most csak azt emeljük ki, hogy a jelentés meleg szavakkal emlékezett meg R e i s z i g Ede, Békésvármegye volt főispán-kormánybiztosa és dr. Raisz Gedeon elhunytáról és indítványozta, hogy arcképeik a közgyűlési terem, illetve a megyei közkórház részére megfestessenek. A közgyűlés az indítványhoz hozzájárult. Áchim L. András jelentkezett ezután szólásra, aki mindjárt azzal kezdte, hogy nem fogadja el az alispáni jelentést. Nem fogadja el pedig azért, mert az alispáni hivatal gondoskodása nem terjed ki Csabára, melynek közigazgatásában a legbotrányosabb állapotok uralkodnak. tA községházán a tisztviselők nem teljesitik pontosan kötelessé-