Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-08 / 81. szám

Békéscsaba, 1908. okt. 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 8 Érdekes felszólítást küldött a városhoz Yersec város tisztikara. A pénzügyminiszter ugyanis legújabb expozéjában 2,000.000 koronát vett fel azzal a rendeltetéssel, hogy abból az összegből a városokat fogja segélyezni. Yersec tisztikara most megkereste az összes magyarországi városokat, hogy október 14-én egy monstre küldöttséggel járuljanak a pénzügyminiszter elé, annak a kieszközlése céljából, hogy a fent említett összeg a városi tisztviselők fizetésének javítására fordittassók. A közgyűlés október 12 én fog az átirattal foglalkozni és legnagyobb valószínűség szerint képviselőt is fog küldeni a monstre deputációba. Ezek lesznek az októberi közgyűlés fontosabb tárgyai. A gazdákat érdeklő pontok letárgyalása után P i e i f f e r István titkár felolvasta a távolievő R e c k Géza igazgató-választmányi tag Írásban benyújtott véleményét, mely nagyrészt egyezik a választmány véleményével. A gazdasági cselédlakások ügye az építkezési szabályrendeletben. A Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányának ülése. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület szerdán délelőtt 9 órakor igazgatóválasztmányi ülést tartott Beliczey Géza elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek : Serly Kálmán, Bajcsy Gusztáv, Haraszti Sándor, Wágner István, Badics Elek, Szabó János, Neumann Manó, Zsíros András, Morvay Mihály, Zahorán György, Wagner Ferenc, Wagner József, Pfeiffer István titkár és mások. Beliczey Géza elnök a szokásos üdvözlés után megnyitotta az ülést, melynek egyetlen tárgya a vármegyei épít kezési szabályrendelet ügyében való állásfoglalás volt. Többek kívánságára Pfeiffer István titkár felolvasta a szabályrendelet általános érvényű határozmányait is, melyek közül sok a tanyai lakások ügyét is érinti. Itt mindjárt huzamosabb vitára adtak alkalmat a szabályrendelet 11. és 12. §-ai, melyek az építkezések írásos bejelentését, sőt kérvényezését írják elő. A 12. §. a tervrajzok és helyszínrajzok mellékelését is kívánja. A választmány mellőzendőnek tartotta e kérvények és tervrajzoknak beterjesztését á tanyai építkezéseknél, mert azok egyrészt sok utánajárást ós sok időt igényelnek, másrészt pedig nagy terhet raknak különösen a kisgazdák vállaira. Ugyanebből a szempontból töröltetni kívánta az ülés a szabályrendelet 13-ik ós következő paragrafusainak abbeli intézkedését is, hogy az úgynevezett községi építkezési bizottság — mely a bíróból, jegyzőből, mérnökbői, orvosból és egy esküdtből áll — minden egyes építkezés megtekintése alkalmával dijakat szedjen az ópittetőtől. A választmánynak az az álláspontja, hogy e bizottság köteles a helyszíni szemlót hivatalból megtartani. A bejelentések eszközlésére vonatkozólag pedig elegendőnek tartja a választmány, ha az illető építtető csupán a bizottságnak jelenti be építkezési szándékát és pedig szóval. A szabályzat ugyanis a szolgabíró engedélyét is szükségesnek tartja. Nehezményezte a választmány a 26. paragrafust is, mely azt írja elő, hogy milyen méretű égetett téglából szabad csak építeni a házakat. A szabályrendelet 72. §-a a cselédlakásoknál ugy intézkedik, hogy minden különálló szobának legalább 7125 m

3. űrtartalommal kell birnia, ugy, hogy a szobák belmagassága 2'85 m. legyen s legalább 25 négyszögöl területtel bírjon. Ezt nagyon soknak találta a választmány. Hivatkozva Heves- ós Csanádvármegyék hasonló rendelkezéseire, elegendőnek tartja a legalább 46 m

3. űrtartalmú, 2-85 rr. magas ós 16 m

2. területü szobákat, mert az ily szobák cselédlakásoknak egyrészt éppen elegendők, másrészt pedig télen a fütósük nem kerül annyi pénzbe. Törlendőnek tartotta a választmány a 73. §. azon intézkedését is, mely az egyes személyeknek szükséges köbméter levegőt írja elő. Ugyanígy határozott a szabályrendelet 73. paragrafusának arról a bekezdéséről is, mely megállapítja, hogy a cselédlakások egymással szemben iegalább 30 méter, "egymás mellett ugyanazon vonalban pedig legalább 10 méter távolságra építendők. Nem tartotta helyesnek azt a rendelkezést sem, hogy egy épületben legfeljebb 12 család helyezhető el. Álláspontja az, hogy kiki olyan nagy épületet emel, amilyet akar. Az igazgató-választmány főbb kifogásai ezek voltak az építkezési szabályrendelet ellen s kifogásaiknak a megye gazdái a 14-iki megyegyűlésen nagy apparátussal is készülnek kifejezést adni. Az igazoló-választmány üléséből Ujabb határozatok. Leközöltük már lapunkban a vármegyei igazoló-választmány szeptember 29-iki, a végleges virilista-névjegyzék megállapítása céljából tartott, ülésének fontosabb határozatát. Most a választmány jegyzőkönyvéből a következő ujabb határozatok jutottak tudomásunkra: Szalay József békéscsabai lakos kérelmét, hogy adójához számittassék hozzá a felesége által fizetett adóösszeg is, miután beigazolta, hogy a felesége vagyonát is ő kezeli; úgyszintén Haraszti Sándor békéscsabai lakosnak hasonló kérelmét teljesítette a választmány s Szalay Józsefet 8410 korona 69 fillér, s Haraszti Sándort 6630 korona 72 fillér adóösszeggel vette fel a névjegyzékbe ; úgyszintén felvétetett J a nt y i k Mihály gyomai lakos kérelme folytán 909 korona 72 fillér adóösszeggel. A törvényhatóságnak választott tagjai is jogukat ezen a cimen gyakorolják, ennélfogva a névjegyzékből kihagyattak : Áchim Gusztáv békéscsabai és dr. Oláh Antal öcsödi lakosok. R e i s z Simon és R e i s z Hermann békéscsabai lakosok kérelme, hogy mint a „Reisz Simon és Reisz Hermann" cég tagjai a cég által fizetett adójuk alapján vétessenek fel a névjegyzékbe, miután a cég által fizetett adóösszeg megosztva külön-külön 795 korona 6 fillért tesz ki, a névjegyzékbe ezen adóösszeggel mindketten felvétettek. Nem teljesiti az igazoló-választmány P 1 e s c h Frigyes békéscsabai lakos kérelmét, hogy a P 1 e s c h M. I. és Rajz Izidor társbérlők által fizetett adó alapján a névjegyzékbe felvétessék, mert a kimutatott 1042 korona 15 fillér adóösszeg megosztva a fentebb kimutatott legkisebb adónál is kevesebb, az 1886. évi XXI. t.-cikk 26. §-ában foglaltak szerint pedig mindenki csak a saját személye után esetleg a neje vagy kiskorú gyermekei adójának beszámításával fizetett adóösszeg alapján vehető fel a legtöbb adót fizetők sorába. Nem volt figyelembe vehető továbbá Debreczeny Károly békési lakos, gyógyszerész kérelme, mert a békési kir. adóhivatal által hivatalosan kimutatott adója 366 korona 45 fillér s ez kétszeresen számítva sem éri el a kimutatott legkisebb adóösszeget, azt pedig, hogy ennél több adót fizetne hitelesen (adókönyvecskével, vagy más egyéb okmánynyal nem igazolta) ; úgyszintén nem volt teljesíthető dr. Szirbik Bálint kérelme, mert adója kétszeresen számítva is csak 728 korona 72 fillért, valamint Weisz Éliás békéscsabai lakos kérelme, akinek adója 702 korona 16 fillért tesz ki s igy ugyancsak kevesebb, mint a fentebb kimutatott legkisebb adóösszeg. Munkásházak a vármegyében. Csorváson 64 ház kószen áll. A lakáskérdés talán sehol a világon nincs olyan kinos, mint Magyarországon. Ez természetesnek látszik, ha meggondoljuk, hogy nálunk a vezetőszerep nemcsak kulturális, de gazdasági téren is Budapest kezében van. Nincs fővárosa a világnak, mely olyan kifejezetten középpontja lenne az országnak, mint a mi szépséges Budapestünk. — A mely irányban a főváros előbb rukkol, abban az irányban halad utána az ország. A szépséges Budapestnek azonban nagyon sok a hátránya is. Hihetetlen nyomor uralkodik ott. A vakitó fényességek mellett mindenütt ott sötétlik az éjfekete árnyék is. A lakás például olyan drága, mint sehol a világon. A lakásínség egyik legkiáltóbb nyomorúsága annak a szép városnak. Az ország többi városai ezen a téren is mennek utána. Sőt már nemcsak a városok, de a községek és falvak is. A lakások ára anynyira felszökött mindenütt, hogy szegény embernek úgyszólván lehetetlen tisztességes odúra szert tenni. Ugyanazért a kormány okszerű és eléggé nem méltányolható szociálpolitikájának egyik legszebb törekvése'az, hogy takarékos, igyekvő, dolgozni szerető munkáscsalád saját hajlékához jusson. Először Darányi földmivelésügyi miniszter kezdette meg a gazdasági munkásházak bőkezű felkarolásával a lakásnyomor enyhítését. Utána Wekerle pénzügyminiszter következett, ki csak nem régen tudatta ama nagyszabású tervét, hogy Budapesten, ahol legégetőbb a lakásínség, 6000 munkáslakást fog államköltségen építeni. Vidékre azonban különösen a földmivelésügyi miniszter atyai gondoskodása terjed ki. Ez atyai gondoskodásnak első gyümölcsét pár nap multán már élvezni is fogja Békésvármegye egyik községének : Csorvásnak a lakossága. Mint ugyanis a községi elöljáróság jelentette az alispánnak, október 20-án már átadható rendeltetésének 64 munkáslakóház, melyek a miniszter támogatásával épültek Csorváson a nyár folyamán. Alkalmunk volt látni a mun kásházak fotográfiáját is. Nagyon csinos, egyforma stílusban épült munkásházak. Mindegyik egy szobából, konyhából s a szükséges mellékhelyiségekből áll s mindegyikhez udvar és kert is tartozik. Bizonyos idő múlva a házak a hozzátartozó telekkel együtt az illető lakók tulajdonába mennek át, mert árát nagyon kedvező feltételek mellett letörleszthetik. A házakat a közzség építette föl kölcsönből, melynek törlesztéséhez a miniszter két százalékkal járul hozzá. A vármegyei törvényhatóság, mint tudva van, a megye több községében felosztva 500 munkásházat épittett a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával. Az 500 házi közül 100-nak az építéséhez már a tavaszszal hozzáfognak. A 100 ház a következő négy község között oszlik meg: Orosházán 22, Gádoroson 30, Békéssámsonban 28 és Nagyszénáson 20 munkáslakás fog épülni. Egy hivatása magaslatán álló kormány tehát igy tudja a törvényhatóságokat is szociálpolitikai tevékenységre sarkalni. Békésvármegye ezen a téren is előljár, mert tudomásunk szerint más törvényhatóságok még csak most fogtak hasonló irányú akcióba. Szózat a kisgazdákhoz, A gazdasági egyesület a mezó'gazdasági kamarákról. A kisbirtokosok országos szövetsége legutóbb tartott gyűlésének határozata értelmében 92 békési kisgazda aláírásával beadvány érkezett a békésvármegyei gazdasági egyesülethez, mely a földmivelésügyi kormány által felállítani szándékolt mezőgazdasági kamarák tervezetének olyatén módosítását kívánja, hogy abban jelentékeny vezető szerep biztosittassék a kisgazdáknak is. Az egész beadványt átíengi a szociálista szellem, mely, iigy látszik, már a kisgazda-társadalmat is kezdi megmételyezni. A gazdasági egyesület a következő, szeretettől sugalt, józanságra intő és lelkes hangú nyilt levelet intézte a beadványra válaszolólag a békési kisgazdákhoz : Tisztelt gazdatársak ! A békésmegyei gazdasági egyesülethez 92 békési kisgazda által aláirt beadványukat a legutóbbi választmányi ülésünkön tárgyalván, igazgató-választmányunk amilyen őszinte örömmel látta abból, hogy vármegyénk gazda-társadalma is ösztönszerűleg érzi már a társulás szükségességét, amennyiben egy idegen ember egyszerű hirdetésére százszámra sereglik egybe; örömmel üdvözli a társulás kötelezővé tételére irányuló mozgalmat, éppen olyan fájó érzéssel tapasztalta, hogy a gazdasági egyesület, — amely ides-tova 50 év óta mindenkor a gazdák érdekeit szolgálta — hívó szava igen sok esetben nem talált meghallgatásra. Ezen eltitkolhatatlan benyomás hatása alatt mindamellett teljes jóindulattal és tárgyilagossággal tárgyalva a beadvány minden pontját, arra a következő válaszunkat van szerencsénk tisztelettel tolmácsolni. Az első pontra vonatkozólag, amely az országos kamarai tagoknak első izben a király által történő kinevezését ellenzi, a javaslat szerint csak az esetben történne igy, ha a vidéki kamarák és az országos kamara egyidőben alakulnának, ugy, hogy a vidéki kamarák még nem nevezhetnék meg a maguk kiküldötteiket. Az OMGE. ez esetben feltétlenül a régi gazdasági egyesületek javaslatára terjeszti fel az országos kamarába kiküldendő tagok névsorát, mert hiszen ezek ismerik legjobban azokat az egyéneket, akik szaktudásuk ós erkölcsi tekintélyüknél fogva abban a testületben méltán foglalhatnak helyet. Azt kivánni, hogy az országos kamarai tagoknak fele, 200 holdon aluli kisbirtokosokból álljon, szinte határos a lehetetlenséggel, már csak azért is, mert — amint fentebb említettük is, — az országos kamara olyan nagy közgazdasági tudásu és szaktekintélyt! egyénekből kell hogy álljon, akiknek határozott befolyást kell gyakorolniok a kormányok vámpolitikai, külföldi kereskedelmi, szerződési és hazai összes gazdasági politikai elhatározásaikra, úgy a szavuk súlyánál, mint szaktudásuknál fogva, ezt pedig őszintén szólva, az országos kamarai tagok felétől, a kisgazdáktól várni ma móg nem lehet. A lehetőség azonban meg van reá, hogy a vidéki kamarák egyes ilyen kiváló kisgazdát is beválaszthassanak az országos kamarai tagok sorába. Ami a 2-ik pontban kifejezett tiltakozást a javaslat 12. §-a ellen illeti, hogy tudniillik egyetlen egy nagybirtokos az összes szavazatok felét bírhassa és teljes jogegyenlőséget követel a kamarai illetéket fizető tagoknak, arra nézve megjegyezzük, hogy nagyon is a mai politikába dobott jelszavakra emlékeztet és nagyon csodálkozunk azon, hogy ilyen jelszavaknak földbirtokos gazdatársaink felülnek. Nem is képzelhető el ez a javaslat másképp, mint ugy, hogy az a tag. aki százakkal járul hozzá az illetékek fizetéséhez, több joggal is birjon, mint az, aki csak fillérekkel járul hozzá és mégis azok érdekei ellen határozzon, akik ezt a mezőgazdasági kamarát, vagyis a gazdák érdekképviseletét fentartják. Mert tudni való, hogy más az érdeke 40—1000 holdas gazdának, mint annak a földnélküli, vagy kisebb birtokú tagnak. Hogy egy gazdai hasonlattal világosítsuk meg követelményük téves voltát, nem hivatkozunk egyébre, csak azon példára, hogy szakmány munkánál is az erősebb, jobb munkás többet követelhet és kap is annál a munkástársánál, aki gyengébb erejű, vagy kevesebb munkatéteményü amannál; itt is a többet fizető tag több jogot követelhet magának az ő érdekei intézésében, mint az a tag, aki csak fillérekkel járul az intézmény létesítéséhez. Egyébiránt megnyugtathatjuk a t. gazdatársakat a felől, hogy a törvényhozás valószínűleg változtat is azon, hogy egy birtokos az összes szavazatok felét gyakorolhassa; de semmi esetre sem lehet a szavazat egyenlő, már csak nemzetiségi szempontból sem, mert ez esetben az idegen ajkú vármegyékben felülkerülő nemzetiségi törekvések igen könnyen elnyomhatnák a magyarságot. Erre pedig olyan színtiszta magyar gazdaközönségnek, mint a békésiek, határozott kötelessége féltékenyen felügyelni és e felett éberen őrködni. Végül pedig ami a 9-ik §-ban foglaltak ellen emelt kifogást illeti, arra nézve bátran elmondhatjuk és megnyugtathatjuk a gazdatársakat, hogy a kamarákat mi magunk alkotjuk, ott ellenőrző jogaink lesznek és mi gazdák magunk sem engednők meg, ha bármiféle ferde kinövést látnánk o yan irányban, hogy a vezető-férfiak az állásukkal inkompatibilis mellékfoglalkozásokat keresnének, vagy más jövedelmező állásokat is töltenének be. Rajtunk áll olyan férfiakat küldeni a vezető állásokra, akiknek ugy egyéni jelleme ós tisztessége megtántorithatatlan volta felől meg vagyunk győződve és akik összes szaktudásukat a gazdák érdekében fogják kifejteni. Egyébiránt van szerencsénk a t. gazdatársakkal közölni, hogy igazgatóválasztmányunkhoz intézett beadványukat illetékes helyre, az OMGE-hez tudomásul vétel végett eljuttatuk. Békéscsaba, 1908 szeptember 24. Tisztelettel: Pfeiffer István, ti 1 kár. Beliczey Géza, igazgató-elnök. Családi dráma. Agyonütötte az apját. Az élet sötét mélységeire vet vérvörös világot az a borzalmas családi dráma, mely vasárnap délután játszódott le Gyulán. Csak az alsóbb néposztályok alkoholtól telitett levegőjében rázhatják le magukról a féket az emberi szenvedélyek annyira, hogy ilyen jeleneteket produkáljanak és egy család boldogságát temessék örökre a sirba.