Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-01 / 79. szám

3 határozata értelmében a mezőgazdasági kamarákra vonatkozó álláspontját memorandumban is kifejti és azt Szabó István képviselő, nagyatádi kisgazda utján a Ház elé juttatja. A kisbirtokosok szövetsége memorandumát a vármegyei gazdasági egyletnek is megküldötte, mint azt már irtuk, s az egylet a memorandumot az Omge igazgatóságához terjesztette fel. A kisbirtokosság álláspontja e kérdésben az, hogy feltétlenül követeli a mezőgazdasági kamarák felállítását, de kiköt három feltételt, és pedig, hogy : 1. Az országos kamarában a kisbirbirtokosok is helyet foglaljanak; 2, korlátoztassék a törvényjavaslatnak az az intézkedése, mely szerint egyetlen nagybirtokos az összes kamarai szavazatok felét bírhassa és pedig akként, hogy egy birtokos szavazatainak száma legfeljebb 20 legyen; 3., végül kéri kimondani az összeférhetetlenséget arra, hogy a létesítendő kamarák vezérférfiai: titkárok, igazgatók semmiféle oly nyerészkedési vállalat tényezői ne lehessenek, mely a kamarákkal valamelyes vonatkozásban van. A memorandumot a szövetség a kormány elé is eljuttatja és megküldi az összes országgyűlési képviselőknek, hogy a javaslatot annak idején támogassák. A virilisták névjegyzékének kiigazítása. Az igazoló-választmány ülése. Közöltük volt már a legtöbb adót fizető megyei polgárok névjegyzékét. Ezt a jegyzéket az adóhivatalok állították össze a rendelkezésükre álló száraz adatok nyomán, minden további mérlegelés, vagy a személyi adatok bővebb megvizsgálása nélkül, ami különben nem is kötelességök. Ennélfogva a jegyzék átvizsgálásra szorult, melynek folytán ugyancsak lényeges változásokon ment keresztül. Békésvármegye állandó igazoló-választmánya kedden délután 3 órakor tartott ülést, dr. M á r k y János köz. jegyző elnöklésével, a vármegyei virilisek teljes névjegyzékének összeállítása tárgyában. A kiigazított névjegyzék közszemlére lesz kitéve és akiknek a jegyzékből való kimaradás vagy töröltetés ellen kifogásuk merül fel, jogukban áll 15 nap alatt az állandó bíráló-választmányhoz felebbezni. Ha ez idő alatt felebbezések nem adatnak be, a jegyzék a közgyűlés elé kerül. A kiigazított névjegyzék, amely 1—213 folyószámig tart, gróf Wenckheim Géza gerlai nagybirtokos nevével kezdődik, aki 27.915 83 korona adót fizet, utolsó pedig Weisz Mihály Csaba, 736 kor. 18 fillérrel. Egyéb változások a mult évi névjegyzékhez képest a következők : Elhalálozás miatt kimaradtak a névjegyzékből : Molnár P. János, Áchim János, Schreyer József volt csabai lakosok és Kalocsa István volt gyomai lakos. A kimutatott legtöbb adót fizetők közül gróf Wenckheim Frigyes, gróf Wenckeim Ferenc, gróf Wenckheim Henrik, gróf Károlyi Mihály, báró Harkányi Béla, gróf Wenckheim István, gróf Zselénszky Róbert, gróf Blankenstein János, Montag Sándor, gróf Nemes Albert, báró Vécsey Miklós, Justh Gyula, Schwarcz Ignác, gróf Almássy Tasziló és Pfeiffer Antal bizottsági tagsági jogaikat eddig sohasem gyakorolták még Békésmegyében. Az igazoló választmány nyilatkozattételre szólítja fel őket abban az irányban, hogy akarnak-e élni tagsági jogakkal, vagy nem ? Ha nem nyilatkoznak, kimaradnak a névjegyzékből. A virilisek közé újonnan felvétettek: dr. Stojanovics Szilárd Csaba, Schweiger Miksa, Müller Lajos, Roienthal Ignác, Steigenberger Lajos Szentetornya Rusz István Ottlaka, Braun J. Ádám Mezöberény, Sziráczky Pál Mezöberény, Endrődi István Orosháza, dr. Martos József Gyula, Hacskó Lajos Mezöberény, Kocsondi Mihály Szentetornya, Pilcz Ádám Mezöberény, Korén Pál Csaba, Buck Adolf Szarvas, Dezső Antal Öcsöd, Reisz Simon, R^isz Hermann, Südy István, Kliment Pál, Lukoviczky János, Lövy Sámuel és Medovarszky János Csaba, Dáni József Csorvás, Nóvák Árpád Gyula, Künstler Dezső Orosháza. Kimaradtak a jegyzékből, mert a megállapított minimális összegnél is kevesebbet fizetnek, vagy mert egyáltalában nem vette fel az igazoló-választmány : Rasovszky Emil Csnba (csőd miatt), Kis M. Mihály Szarvas, ifj. Vad Ferenc Dévaványa, dr. Fábry Sándor, Kalmár József Endrőd, Suck János Csaba, Wagner Ferenc Gyula, Ungár Arnold Szarvas, ifj. Lénárd Bálint Szeghalom, Gy. Ailer József, Mezöberény, Mikolay István Orosháza, Mengyán Pál, Zahorán György Csaba és Kiss Antal Vésztő. Az e változásokkal kiigazított jegyzéket, melyben már azok a virilisek is rendes helyükre kerülnek, akiknek adója kétszeresen számit, tizenöt napi közszemlére fogják kitenni. Csaba szervezési szabályrendelete. A miniszter felvilágosítást kér. Már majdnem két év óta tart az a kellemetlen állapot, hogy Csaba községi szervezési szabályrendelete, melyet a képviselőtestület által kiküldött bizottság a fizetésrendezés kapcsán módosi tott, nem tud jóváhagyást nyerni. Lényegesebb módosítás az volt a szervezési szabályrendeleten, hogy a bizottság a községi árvaszék két ülnökét az elöljáróság tagjai közé fölvette s igy azok a képviselőtestület tagjaivá is lettek volna. A közgyűlés azonban, midőn a szervezési szabályrendeletet tárgyalta, hoszszabb vita s azon lényegesnek tartott érvelés után, hogy az árvaszéki ülnökök ne vonassanak el úgyis elég terhes munkájuktól az előljárósági üléseken és a képviselőtestületi közgyűléseken való részvétel által, az ülnököket törölte az elöljáróság tagjai sorából. A képviselőtestület ezen határozatát Megyery Imre árvaszéki h. elnök és dr. K o c z i z k y Iván ülnök megfellebbezték a törvényhatósághoz, melynek közgyűlése helyett adott a felebbezésnek és az ülnököket az elöljáróság tag" jai*közé sorolta. A törvényhatóság ezen határozatát ismét dr. Fáy Samu törvényhatósági tag felebbezte meg a belügyminiszterhez, ki most leiratot intézett a községhez, adna felvilágosítást, mikor ós mily alapon szervezte az önálló árvaszéket ? A belügyminiszternek, mint leiratában tudatja, kifogása van az ellen is, hogy a községi gazda és a mérnök tagjai az elöljáróságnak. A képviselőtestület bizonynyal oly irányban fogja megadni a választ, hogy a gazda egyben esküdt is, tehát előljárósági tag, mig a községi mérnöknek, a község vitális anyagi érdekei szempontjából is, no meg az évtizedes jogszokásból is helyének kell lennie a képviselőtestületben. A belügyminiszter leiratából annak a valószínűsége magyarázható ki, hogy az árvaszéki ülnököknek ő is helyet kiván adni a képviselőtestületben. A hatósági husmészárszékről. i — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapjának mult számában olvastam, hogy a községi elöljáróság hatósági husmészárszéket akar felállítani Csabán Már a helyek is ki vannak jelölve, amelyek közül a képviselőtestületi közgyűlésnek választania kell. A berendezési költségekre pedig 1000 korona van előirányozva. Ez mind szép dolog. Látszik belőle, hogy az elöljáróság megragad minden tőle telhető eszközt arra, hogy a mai drága világban a polgárság egyre növekedő terhein valamiképpen könnyítsen. Bár Csabán, más nagyobb városokhoz mérten, még elég tűrhetők a húsárak, amennyiben a marhahús kilója átlagban 52 krajcár, mégis jobban szeretné itt is mindenki annak a régi, rózsás állapotnak legalább megközelítőleg való visszaérkezését, mikor még a szegé: nyebb sorsú emberek asztaláról sem hiányzott a hus. Ahhoz az állapothoz képost még a jelenlegi 52 krajcár is magas. Az elöljáróság ezt az árat akarja leszorítani. Nagyon helyes. Csak azt nem értem, hogy miképpen szándékozik az elöljáróság a kimérést eszközölni abban a bizonyos hatósági husmószárszókben? Talán az előljárósági közeg áll oda a szék mellé ? Mit gondol, szerkesztő ur, nem volna-e jó figyelmeztetni az elöljáróságot, hogy járjon el ő is Szeged példájára ? Szegeden a városi tanács a hatósági husszéket átadta egy mészárosnak, aki köteles a hust a hatóság által megállapított áron mérni. Ezáltal a hatóság megszabadult egyrészt a nagyobbmérvü ellenőrzés gondjától, másrészt pedig az óhajtott eredményt: a húsárak leszállítását igy is hamarosan elérte. A Szegeden jelenleg érvényben levő árak a következők : leveshus 52 kr., elsőrendű paprikásnak való 42 kr., másodrendű paprikásnak való 38 kr. Olyan árak ezek, hogy a mai világban — és tegyük hozzá, hogy nagy városban — szinte mesébe illőknek mondhatók. A mészárszék bevált és a vállalkozóra nézve sem jár veszteséggel. Az összes mészárosok kénytelenek voltak leszállítani a nus árát. Békéscsaba elöljárósága is helyesebben járna el, nézetem szerint, ha a sok mindenféle bizottságolás helyett mindjárt kezdetben tárgyalna egy vállalkozóval, aki mégis szakember és jobban ért a dologhoz. Vezérfonalul felvilágosítást kérhetne Szeged város tanácsától, mely bizonyára szívesen küldene egyet a vállalkozóval kötött szerződésmintákból, ahogy megtette más városokkal, legújabban Araddal is. Legyen szives ezt az eszmét lapjában szellőztetni szerkesztő ur! Kész hive: Egy adófizető. A városok kölcsönkötvényei. Nagyvárad polgármestere megkereste Békésvármegyét, mint törvényhatóságot, hogy a városok kölcsönkötvények kibocsátási jogának engedélyezése ós ezen kölcsönkötvények adó, bélyeg és illetékmentessége ügyében a pari ímenthez intézett feliratát pártolja, illetve hasonló szellemű felirattal támogassa. A polgármester átiratához mellékeli a felirat másolatát is. A felirat igen figyelemreméltó érvei között előkelő helyet foglal el az, hogy a magyar városok feltétlenül szükséges fejlődésének leggyakrabban az anyagi erők elégtelensége szegi útját. A városok rendelkezésre álló vagyonai nem elégségesek arra, hogy a fejlődés nyomán szükségessé vált beruházások és más kiadások költségeit fedezzék. Ezért kölcsönhöz kell folyamodniok, amelyek rendesen drágák. Kölcsönkötvények kibocsátásával azonban, különösen ha az állam a kért kedvezményeket megadja: sokkal könnyebben lehetne megszerezniük a városoknak azokat az anyagi eszközöket, melyek a haladás elengedhetetlen kellékei. Hivatkozik a felirat három városra, nevezetesen Zágrábra, mely 15, Fiúméra és Pozsonyra, melyek 20-20 millió értékű kölcsönkötvényeket bocsátottak ki s megkapták a bélyeg- ós adómentességet. Sérelmes az a színmagyar városokra nézve, hogy éppen e három részben idegen, részben nemzetiségektől telitett várost vette fel a pénzügyminiszter törvényjavaslatába. Nagyvárad érvelése helyes és kérelme jogos. A megye törvényhatósága októberi közgyűlésén fog e kérdéssel foglalkozni s amennyiben a vármegye érdekeivel összeegyeztethetőnek tartja, pártolni is fogja a feliratot. A szerelmes müvészleány. Szeghalomra ment — állítólag. A budapesti rendőri sajtóiroda hivatalos híradása szerint hétfőn nyomtalanul eltűnt Fogarassy Irma 24 éves ének- ós zenetanárnő, aki Fogarassy Károly budapesti tiszviselő leánya. A kisasszonyt fő városszerte ismerték, mert gyakran szerepelt a koncerteken s zenei tudásával már régen feltűnt a budapesti művészkörökben. Néhány nappal ezelőtt egyik barátnőjének bejelentette, hogy el fog utazni Szeghalomra a rokonaihoz, de a szüleivel nem akarja közölni tervét, mert azok bizonyosan elleneznék azt, hogy egyedül menjen. A barátnője rosszat sejtett és azonnal megmondta a művésznő tervét a szüleinek, akik tegnapelőtt reggel kérdőre vonták leányukat. Ez kissé megdöbbent, amikor az anyja megkérdezte tőle: — Tulajdonképen miért akarsz Szeghalomra utazni ? — Mert meguntam a fővárosi zajos életet, — mondta a leány — falun pihenni szeretnék ós a rokonoknál föllelhetem a pihenést. A művésznő szülei beleegyeztek az utazásba, mert ugy látták, hogy a leányuk tényleg ideges. Még tegnapelőtt este kikísérték a vonathoz, ahol megváltották neki a Szeghalomra szóló jegyet. Ma már irtak is szeghalmi rokonuknak, kik közül egyik gőzmalomtulajdonos, akiknél a leány hogyléte felől tudakozódtak. Alig adták föl a levelet, amikor a postás levelet kézbesített nekik. Ezt Irma leányuk irta a vonatról. A levél bélyegzője legalább ezt árulja el. A koncertező kisasszony azt irja a szüleinek, hogy ne keressék őt, hiába is kutatnák, mert ő jól elrejtőzött a világtól, de nem egyedül. Elmondja, hogy ugyanazzal a vonattal, amelyikkel ő ment, elutazott G o 1 o f István budapesti esztergályossegéd, akit ő már régen szeret s akivel a szökést előre kieszelték. Golofot a kisasszony régen ismerhette, mert ugyanabban az udvarban dolgozott az is, ahol a leány szülei laknak. Az énektanárnő a levele végén azt mondja, hogy nagyon szereti a fiút, akivel együtt akar élni, mert — mint a dal is mondja — csak párosan szép az az élet. Éppen ezért — folytatja tovább a leány a szüleihez intézett levélben — ne is haragudjatok rám a cselekedetemért, mert egy müvészleánynak meg lehet bocsátani az ilyen regényes lépést is. A budapesti rendőrség most mindenfelé keresteti a szerelmes párocskát. A leány ezer koronát vett magához, amely szüleié volt. ÚJDONSÁGOK. Október elején. Még pár hete boldogan sütkéreztünk a meleg nap éltető sugaraiban, vidult az élet, haragos-zöld színben pompáztak a lombok, madarak szökeltek ágról-ágra csicseregve, énekelve: s ma már hűvös őszi szól süvölt végig az utcákon; valami szelíd mélabú árnya leng a tájék felett . . . Búsan sóhajtanak a fák, mikor a hideg szól kavarogva, zúgva hordja szerte a világba lombjaikat. Itt van október eleje, megérkezett az ősz. Az embereket 'melankolikus érzés szállja meg. Semmi más érzés nem hasonlít ehhez. Van benne valami az elégedetlenség, az elmúlás keserű érzetéből és a lemondásból. Igazán elmondhatjuk, hogy ha az ősz nem volna, sokkal borzasztóbb volna a halál gondolata. Ilyenkor ősszel a haldokló természet önkéntelenül is az elmúlásra, megsemmisülésre tereli figyelmünket. Foglalkozunk vele, amitől máskor irtózunk. És mikor látjuk, hogy az a körültünk levő nagy mindenség, melyben millió, meg millió élet mozgott, törekedett, fejlődött: most zúgolódás nélkül megy az enyészet karjai közé; nekünk is valamivel barátságosabbá válik a halál, sőt ugy érezzük, hogy csakis ősszel volna jó meghalni. Ennek*az érzésnek nem egy költő hangot is adott már. Azonban legszomorúbbá az a tudat teszi az ősz eljöttét, hogy a szigorú tél következik utána. Gondolunk ilyenkor a társadalom kivetettjeire, a szegényekre, a nyomorultakra, akikre már vigyorog a kegyetlen ínség. Vidám szüretek dévaj akkordjai mellett is előttünk lebeg ez a kép ós nem tudunk igazán örülni. Az ősz nem is a vigalom, a szomorúság ideje . . . Gamma. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe, száraz időt jelez. — Békésmegyei ügvek a békés-bánáti ref. egyházmegye közgyűlésén. A békésbánáti ref. egyházmegye szeptember 30 án és a következő napokon Hódmezővásárhelyen tartja meg közgyűlését, melynek tárgysorozatában a következő békésmegyei vonatkozású ügyek szerepelnek: Mezőbsróny iskolaépitósi ügyének bejelentése, Orosháza jelentése kölcsönügyben, Békés jelentése kölcsön visszafizetésről, Gyula jelentése bizottságok megalakulásáról. Békéssámson kántortanitói dijlevele, Békés egyházi jegyzőválasztás és dijlevél, Békésszentandrás építkezési ügye, Tóth József dobozi tanitó megerösi'óse, az orosházi vizsgálat jegyzőkönyvének előterjesztése, Szeghalom csatornaépítési ügye, Békéscsaba osztályba sorozása, a dobozi templom renoválási ügye, a dobozi presbitérium 58. számú határozata, Doboz „Rovatos ive" megerősítése, Gádoros kántori dijlevele, Köröstarcsa csere és ajándékozási szerződósének megerősítése, Öcsöd Oláh Antal-féle ingatlanának eladási ügye, a gyulai egyház határozata tanítói korpótíék ügyében.