Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-27 / 78. szám

3 nyitásnál, mint bezárásnál részt vett a kamara két titkára : dr. V a r j a s s y Lajos és Z u n a Tibor. Az orosházai Első Ferencz József Tanonc-Otthon segéd-és tanoncmunkakiállitásának megnyitásán a kamara a titkárok által képviselteti magát. Békésvármegye közigazgatási bizottsága véleményt kért a békési, tótkomlósi, vészlői, füzesgyarmati, körösladányi és szeghalmi vámszedési-jog meghosszabbítása tárgyában. A kamara helyeslőleg hozzájárult a meghosszabbítás megadásához. Sérelmesnek mondható a kamara azon határozata, hogy a mezőberényi kirakodó vásárnak a község belterületére való áthelyezéséhez, melyet ugy a képviselőtestület, mint az iparosság egyértelmüleg kért, nem járult hozzá, azzal indokolván határozatát, hogy a község főtere kicsiny a vásárosok elhelyezésére. Békésmegyei iparos-tanoncok jutalmazására a kamara 200 koronát utalványozott. A 600 koronás külföldi utazási ösztöndijat ós állami munkásjutalmat aradi iparossegédnek juttatta a kamara. Gyula város tanácsának, Endrőd, Gyoma községek véleményt kérő azon átiratára, hogy a husszemle-dijat felemelhessék, elutasító végzést hozott a közgyűlés, azt mondván, hogy az 1 korona szemle-dij úgyis elég nagy. A csabai kereskedelmi alkalmazottak szaktanfolyamának felügyelő-bizottsága anyagi támogatást' kért a kamarától. Fekete Sándor kamarai tag hosszabban érvelt a támogatás megadása mellett. Kimutatta, hogy a csabai kereskedők tisztán az alkalmazottak továbbképzésére mintegy 1000 korona költséget vállaltak magukra. A kamara közgyűlése, mely az aradi hasonló tanfolyamot 100 koronával támogatja, ugyanannyit szavazott meg a csabainak is. — R os e n t h a 1 Adolf gyáros, csabai kamarai tag, ez ügynek tárgyalása folyamán a tanfolyam költségeinek fedezésére 50 koronát adományozott. Az eltávozott Rasovszky Emil csabai kamarai kültag helyére a közgyűlés behívta póttagul Reisz Simont, Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az uj ipartörvény tervezetének ismertetése és bírálata céljából a kamara az érdekeltséggel három napon át tartott ankétet rendezett s hogy a szaktanácskozás anyagát a kamara véleményének kimunkálása céljából külön e célra öszszehivandó teljes ülésen fogja az elnökség előterjeszteni. Ki lesz a nagyváradi püspök? Jelölések egyre-másra. Lányi, Párvy előtérben. Mióta Szmrecsányi Pál, a nemes emlékezetű nagváradi püspök elhunyt, fővárosi és vidéki lapokban a kombiciók egész serege látott napvilágot. Majdnem minden újságnak meg van a maga jelöltje, akiről „feltétlenül bizonyos" forrásból tudja, hogy el fogja nyerni azt a díszes egyházi méltóságot. Azok a „feltétlen bizonyos" források természetesen nem léteznek s csak arra valók, hogy az egyes lapokhoz közel álló és ambiciózus főpapok neveit forgalomba hozzák s legalább ily módon hivják fel rájuk a felsőbb körök figyelmét. Ujabban különösen két név került forgalomba. Az egyik Lányi József nagyváradi kanonok, címzetes püspök, a másik Párvy Sándor szepesi püspök neve. Lányi József püspökségét azért veszik bizonyosra különösen a nagyváradi lapok, mert tudvalevőleg ő Ferenc Ferdinánd trónörökös magyar oktatója volt s a főherceggel most is állandó összeköttetést tart fenn. Kalandos híreszteléseket fűznek e jelöléshez. Állítólag mikor a koalíció kormányra jutott, a nagyváradi kanonok végigjárta a minisztereket, hogy kikérje magának jóindulatukat. Valamennyinek megmutatott egy levelet is, melyet Ferenc Ferdinánd intézett hozzá s melyben biztosítja gráciájáról és felhatalmazza arra, hogy minden kérésével hozzá fordulhat. E levél alapján több izben konkrét kérésekkel is járt a kormány tagjainál. Valahányszor alkalom adódott, mindig megjelent Lányi a minisztereknél. Igy Szmrecsányi halálakor is energikusan kezébe vette a dolgot és ezúttal — ugy látszik — eredménynyel dolgozott. Lányi kanonok egy nyilatkozatában kijelentette, hogy a lapoknak ezek a híresztelései egytől-egyig valótlanságok. Ó sohasem járt a minisztereknél, annál kevésbbé mutogatta Ferenc Ferdinánd trónörökös levelét. Egy másik „jól értesült" lap szerint a nagyváradi püspöki szék betöltése „elintézett" dolognak tekinthető, amenynyiben Szmrecsányi püspök utóda Párvy Sándor lesz. Az illető újság már azt i-' tudja, hogy az uj püspök még ez év vége felé, legkésőbb pedig a jövő év első hónapjaibanelfoglalja méltóságát. Nemrégiben sűrűn emlegették különösen Budapesten Molnár János apátkanonok, a néppárt elnökének nevét is, de ez — ugy látszik Molnár exponált politikai pártállásánál fogva — hamar lekerült a napirendről. A nagyváradi püspöki szék betöltése tehát mint a klasszikus költő mondja: „Az istenek térdén fekszik". Mindenféle kombinációt, minden kalandos híresztelést ketté vág talán nemsokára az, aki e kérdésben egyedül illetékes dönteni : a király . . . mint félmillió korona értékű bélyeg lett ragasztva. Mint már fentebb mondottuk, az állam csinálta a végrehajtási novellával a legjobb üzletet. üz adósok re'me. Végrehajtások özönnel. A járásbíróságok nagy munkában. Az uj végrehajtási törvény életbeléptetése mondhatni mindenkinek kellemetlenségeket szerzett az országban. Kellemetlenséget szerzett az adósoknak, akikre a keresetbeadások záros hitárideje miatt szinte rárohantak a különböző hitelezők; a hitelezőknek, akik, különösen ha kereskedők, egész kis vagyont költöttek el a bejelentések bélyegeire. Legkellemetlenebb azonban a járásbíróságoknak, melyek alig tudnak mozogni a hirtelen felgyülemlett aktacsomóktól. Az egészben csak ketten találnak örömet: tudniillik az állam és az ügyvéd. Az állam a nagy bélyegjövedelemnek, az ügyvéd a pörszapornlatnak örül. E hónap 24-ike volt az a határnap, ameddig a járásbíróságok a kereseteket elfogadták. Egyszerre megváltozott a világ. A cipész, a szabó, a divatárukereskedő és mindazok, akik eddig szívesen nyújtottak hitelt a kisfizetésű polgároknak és szívesen nyugodtak bele, hogy követeléseiket részlekben kaphassák meg, most egyszerre a legridegebb álláspontra kellett helyezkedniük. Kényszeritette őket az uj végrehajtási törvény fenti rendelkezése. Mert aki azt a terminust elmulasztotta, az nem részesült abban a kedvezményben, hogy adósaik beperlése esetén a' régi végrehajtási eljárás szerint foglaljon a szerencsétlen alperes lakásán. A kisés nagykereskedők tehát óvatosságból majdnem összes adósaik ellen peresítették fenálló követeléseiket. Kivételt csak azok képeztek, akik a „jó pénz" gyűjtőnéven ismert irigylendő társaságba tartoznak. A járásbíróságoknak az ország minden részében horribilisen felszaporodott ügyszámai mutatják, hogy a dolognak fele sem tréfa és a szegény adósokra olyan idők következnek, amilyeneket még eddig nem értek, ezután meg annál kevésbé érnek. Micsoda örömet keltett'k pedig annak idején a végrehajtási törvénynek az alperesekre kedvező rendelkezései! Ezren és ezren lélekzettek fel, mint aki nehéz lidércnyomástól szabadul. Hiszen nálunk úgyszólván mindenki adós. Nem tréfa annak a statisztikusnak az állítása, aki azt mondta, hogy Magyarországon már az egynapos csecsemőnek is 40 forint adóssága van ! Mert nálunk az ország meglehetősen ritka népességéhez mérten is kevés a pénz. Az adósok öröme tehát nem tartott soká. Egyszerre beütött a mennykő és még azt a kevés örömet is keserű megbánással kell megfizetniök. Békésmegye hitelezői sem maradtak el más vidékbeli kollegáiktól. A járásbíróságoknak itt is kemény munkára van kilátásuk. S hogy a bejelentések még aránylag sem érik el például a városi járásbíróságokhoz érkezett bejelentések számát, az egyrészt az itteni nép vagyonosabb .voltának, másrészt a humánusabb érzésének tulajdonitható. A csabai járásbírósághoz csütörtökön délután 4 óráig 2300 darabon felüli bejelentés érkezett s ezekre körülbelől tízezer korona értékű bélyeg lett ragasztva. Elkésve folyton érkeznek még bejelentések. Gyulán a bejelenté| sek száma 1310, Orosházán 1500, SzarvaI son 1200, Szeghalmon 850, Békésen 950. A fővárosban a bejelentésekre több A szarvasi csipkeverő-tanlolyam. Uj pálya lányok számára. Budapest egyik legszebb házában, a királyi bérpalotában érdekes látvány köti le a járókelők figyelmét. Hosszú asztalok mellett vagy 50—60 fiatal leány ül,- akiknek keze gyorsan jár, mint a motolla. Cérnaszálakkal körülcsavart pálcikákat dobálnak ide-oda és e könynyed mozdulatok adják azokat a gyönyörű csipkéket, melyekkel a magyar ipar nemcsak dicsőséget szerzett magának a külföldön, de piacot is. A csipkeverést Magyarországra Dékáni Árpád iparművész-tanár hozta be. Pár éve még nagyon kis iskolája volt s ma már sok fiatal leány talál magának tisztességes pályát és megélhetést általa. E nőknek termett, művészi iparág eddig úgyszólván csak Pesten indult virágzásnak. Ujabb időben azonban már vidéki városok is kezdik felismerni hasznos voltát és igyekeznek tanfolyamokat szervezni, propagandát csinálni neki. Halas például nagyon szép darabokat állit elő ; a halasi csipkének európaszerte jó hírneve van. Felfogva a csipkeverés fontosságát, örömmel üdvözöljük Szarvas társadalmának kezdeményezését az első békésmegyei csipkeverő-tanfolyam felállítása ügyében. A nemes törekvést méltányolta a kereskedelemügyi miniszter is, amenynyiben Amb'rus alispán pártoló felterjesztésére 200 korona államsegélyt engedélyezett a tanfolyamnak, melyet azonban csak akkor utalványoz ki, ha a beírások már megkezdődtek s az öszszes előkészületek megtörténtek. Tagadhatatlan, hogy ez az összeg nem elég arra, hogy belőle a tanfolyam megindulhasson. De a kezdet már megtörtént és, a mi fő, az állam részéről. Most már az elöljáróságon van a sor, hogy e művészi háziipar ügyét felkarolja, mely nemcsak a község hírnevét emeli ország-világ előtt, de kenyérkeresethez juttat sok olyan szegény nőt, akik nehezebb munka végzésére képtelenek. Békésvármegye több városa és községe is követhetné Szarvas példáját. Megyénkben úgyis elenyészően kevés az olyan gyári üzem, mely nőket is foglalkoztathatna. Minden olyan leány pedig, akit egyéb hajlamai visszariasztanak a cselédsortól, nem mehet varróleánynak. íme, itt van egy uj életpálya. Csak egy kis akarat kell, csak fel kell karolni ügyét és Békésvármegye leányainak müizlését nemsokára virágzó csipkeverőtelepek fogják hirdetni. A szarvasi tanfolyam október 1-én már meg is kezdődik és két hónapig tart. Látogatása teljesen díjtalan. Jelentkezőket Weinberger Fanny leányiskolái igazgatónő és Jeszenszky Frigyes h. főjegyző fogad el A szarvasi háziipari bizottság kérelme folytán pedig Weinberger Fanny és dr. Déri Henrikné társadalmi uton gyűjtenek hallgatókat a tanfolyamnak. Mint ujabban értesülünk, a tanfolyamra már eddig is 30 tanuló jelentkezett. Szarvas képviselőtestülete a volt polgári leányiskola helyiségeit bocsátotta rendelkezésére, utasítván az elöljáróságot, hogy a szükséges fűtésről és világításról is gondoskodjék. A tanfolyam fejlődésének tehát mi sem áll útjában. Ha nem is dolgoztak azonban még ki ily értelmű törvénytervezetet a belügyminisztériumban, nem lehetetlen, hogy foglalkoznak az eszmével. Hiszen ha van még valami, amit a megyéktől és városoktól minden különösebb megrázkódtatás és az autonómia nagyobb veszedelme nélkül el lehet venni, ugy az az árvaszék. Az árvaszék nem nélkülözhetetlen kerék a közigazgatás gépezetében. És, ami legfőbb sulylyal esik latba, maguk az árvaszéki hivatalnokok sem bánnák az államosítást, mert bár megszűnne egyes megyékben a jelenlegi kényelmes hivataloskodás, de ezért a kicsi veszteségért kárpótolná őket az, hogy belejutnának az államhivatalnokok státusába, beilleszkednének a rangsorba és az előmenetelre hasonlíthatatlanul szebb kilátásaik lennének a jelenlegieknél. Más oldalról a vármegyék nagy személyi kiadásoktól menekülnének meg. Az egyetlen dolog, mely az árvaszékek államosítása ellen nagyon nyomós érvként szerepel: a tartalékalapok ügye. A gyámpénztárak által kezelt vagyonok kamatjövedelmeiből előálló eme tartalékalapok, melyeket csaknem mindenütt humánus célokra, elhagyott, szegény gyermekek istápolására fordítanak: ez intézkedés által az állam mindent elnyelő moloch-gyomriba kerülnének visszavehetetlenül.Csak maga Békéscsaba például 140.000 koronányi tartalékalapot adna át s ezzel elveszítené az elhagyatott s a község által gondozott 25 gyermek gyámolitására szánt 2500 koronát, melyet a tartalékalap kamatjövedelméből von el belügyminiszteri hozzájárulással A vármegyei központi gyámpénztárnak, melyben Gyulavári, Kótegyháza, Doboz, Újkígyós, Kondoros, Gádoros, Csorvás, Pusztaföldvár, Békéssámson, Nagyszénás ós Szentetornya községek árvapánzei kezelteínek, 1907 december hó 31 én 42.975-46 korona volt a tartalékalapja, ami szintén tekintélyes összeg. Szóval, mint mindig, az állam az árvaszékek, elnyelésével is jó üzletet csinálna. O sem bánná meg, a tisztviselők sem bánnák meg; csak egyedül az elhagyott gyermekek simának egy kissé. Ezeknek a könyeit és rongyait az államnak kellene letörleni, illetve megfoldozni akkor . . . A kérdésben azonban korai volna m-g akár pro, akár kontra állást foglalni. Az árvaszékek államosítása. Veszedelemben a tartalékalapok. Néhány lap azt a feltűnést keltő hirt adta a napokban közre, hogy a belügyminisztériumban törvénytervezetet dolgoztak ki az árvaszókek államosításáról. Ez a lépés, a híradás szerint, folytatása lenne annak az intézkedésnek, amelylyel a törvényhozás a számvevőséget és a pénztárt kivette a vármegyék kezéből. Az uj törvénytervezet értelmében megszűnnek az árvaszókek és a hagyatéki bíróságok, illetőleg mind a kettő egy állami hivatal keretében egyesül. Mi illetékes helyeken utána jártunk a dolognak. Sehol sem tudnak ilyen törvénytervezetről semmit. Már pedig azt elképzelni sem lehet, hogy ily nagyfontosságú ujitást azok tudta és megkérdezése nélkül hajtson végre a kormány, akiknek sorsára legelső sorban lenne kihatással ez a változás. Közigazgatási körökben általában az a nézet uralkodik, hogy a lapoknak ez a hire valószínűleg kacsa lesz. Szép, megtermett, kövér kacsa. Tanácsülés Békéscsabán. A hatósági husszék elhelyezése. Békéscsaba község elöljárósága pénteken délután tanácsülést tartott, melynek egyik legfontosabb tárgya a hatósági husmészárszék elhelyezése volt. A tanács a kiküldött bizottság javaslatával szemben, mely négy helyet ajánlott, csak kettőt tart alkalmasnak a mészárszék elhelyezésére és ezeket hozza javaslatba a közgyűlésnek. Egyik a városi bérház Csirkepiac felőli része, másik a Próféta-vendéglő épülete. E kettő közül fog a közgyűlés választani. Szükségessé válván egy kisegítő végrehajtói állás szervezése, melynek hatásköre különösen a tanyákra terjedne ki, a tanács ez állásra Győrffy Bélát jelölte. C s i c s e 1 y M. Pál ós B e t y á ns z k y Lajos nagygerendási lakosok azt kérték a községtől, hogy magántelefonukat vegye át. A tanács az átvételt nem tartotta szükségesnek, de 50 korona bért fizet a telefonért a tulajdonosoknak, azzal a kikötéssel, hogy kötelesek azt közhasználatra bocsátani. Kovács Pálné, M i t y k ó Andrásnó és Kokavecz Jánosné szövőszéket kaptak az államtól, azonban nyüstöt és bordát nem kaptak hozzá. Ezeket a kellékeket a község szerzi be az illetőknek, melynek fejében a szövőszékek 5 évig a község tulajdonát fogják képezni. A V a n d 1 i k Etel-fóle ovóda elhelyezésének ügyét a tanács a bizottságnak adta ki, melynek meghallgatása után fog csak végleges határozatot hozni. A községnek a szegényházban szükséges luhák szállítását célzó ái lejtési hirdetményére két ajánlat érkezett, melyeket a mérnök, gazdasági intéző ós számvevő fog elbírálni. Más tárgy nem szerepelt a pénteki tanácsülésen.