Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-24 / 77. szám

BÉKÉSMEGYEÍ KÖZLÖNY 3 dők, idők nem változtathatnak. Hozta | Isten mindannyiokat! A rendkívül szívélyes fogadtatás láthatólag a legjobb hatást gyakorolta az érkezőkre, kiknek nevében A d 1 e r Illés dr. budapesti főrabbi mondott kö­szönetet a meleg fogadtatásért. Azután magánfogatokon a Komló-szállóba haj­tattak. A beiktatás. Programm szerint délután 3 órára volt kitűzve a beiktatási ünnepély, de már 2 órakor megszállva tartotta a közönség az izr. templom környékét , és bejáratát, Három órakor színültig i megtelt a kis templom. Ott voltak a | békéscsabai, orosházai és szomszédos községekből az izraelita hitközségek ; küldöttei, képviselve volt a gyulai ref. ós gör. kel. egyház, a m. kir. honvéd­ség, a vármegye, város, továbbá az összes állami hivatalok. Kevéssel 3 óra után érkezett meg kíséretével a templom elé dr. Adler Ignác, testvére, dr. Adler Illés budapesti főrabbival. A bejáratnál 30 fehérruhás kis leány élén, Bródi tanitó és Bleyer templomgondnok fogadta, majd általá­nos csendben bevonult a templomba és egyenesen az oltárhoz ment, hol dr. B e r é n y i Ármin hitközségi elnök a következő beszédet intézte hozzá : Tisztelt és szeretett Lelkiatyánk! Midőn a legnagyobb próféta," Mózes, őseink negyven éves pusztai vándorlása után élete végéhez közeledett, ama kö­nyörgéssel fordult Istenhez: „rendelne férfiút a község fölé, aki be- ós kive­zeti őket, hogy ne legyenek olyanok, mint a nyáj pásztor nélkül". Hitközségünk is négy évtizeden át bujdosott a pusztaságban, várván a fér­fiút, aki lelkesítse a tanra, előadja a parancsolatokat, értelmezze a törvényt s fejtegesse a határozatokat s íme az Ur meghallgatá esdeklésünket, ide kül­dött Téged, hogy Mózes és Aron szelle mének egyesitett sugárzásától ihletetten légy a nyáj pásztora, vezérelj bennün­ket a vallás-erkölcs amaz otthonába, hoi a küzködő ember megtalálja életé­nek célját, munkájának biztos eszközeit, hivatásának emelkedett Öntudatát. Örömrepesve adjuk át helyedet, ahonnan hirdesd az ősi szent tóra igéit, melyek a zsidóság vallási, állami ós tár­sadalmi felfogásnak ama kiapadhatlan forrását képezik, amelyből évezredek változó korszelleme mindenkor örök érvényű táplálókot meríthet. Szeretettel köszöntünk, mert hiszen te is szeretetet hoztál szivedben, hogy működésed eleven bizonyítéka legyen annak, miszerint tanaink között alap­vető helyet foglal el a felebaráti szere­tet kivételt nem ismerő szabálya. Ta­nítsd, miként egykori dicső babyloniai elődöd Sámuel ben Abba rabbi tanitá: az állam törvénye érvényes törvény, az ország törvényei épp ugy kötelezők, mint saját törvényeink s ezen Izrael szétszórt népét a világ.yetem nemzetei közzé bekapcsoló tétel alapján ápold hí­veid lelkében a haza iránti lángoló sze­retetet, ama hazáét, mely nem üres bálványkép, hanem az emberi méltóság általános elismerésétől áthatott és vér­tanuk szenvedéseivel megszentelt sza­badságintézményekben kialakult közös édesanyánk, aki védő és melengető kar­jaiba fogadja minden hü fiát, hogy végre elkövetkezzék a testvéri egyesülés, nem­zeti nagyságunk, társadalmi jólétünk és történeti dicsőségünk teljességében. Foglald el székedet, hogy lelki gyó­gyulást nyujthas a sorsüldözötteknek, hogy utmútatást adhass, mint kell segí­teni a szegényeket ós elhagyottakat, felemelhesd, akit érdemetlen csapás súj­tott s azt is, aki megbotlott és mérsék­lósre inthesd, kit fenhójázó érzület ra­gadt el. Javíts ós erősíts mindannyiunkat, hogy az isteni kinyilatkoztatásra emló­keztetőleg templomunkban is ógő örök tüzet tiszta fényében adhassuk át az uj nemzedéknek s igy menjen ez tovább ivadékról-ivadékra az idők végtelenéig Izráel Istenének dicsőségére. Lépj be hát közénk, örvendezők közé örömmel, tiszta lelked nemes ér­zései és gondolataival, tudásod kincsei­vel, tehetséged díszével, reményid vi­rágzó tavaszi pompájával s lépteidet ki­sérje áldás és békesség. Dr. Berónyi nagyhatású beszéde után dr. Adler Illés budapesti főrabbi lépett az oltár elé, kinek már megjele­nése is a közönség rokonszenvével ta­álkozott. Beiktató-beszédéről, hogy azt érdem szerint méltathassuk, röviden csak annyit, hogy negyven évi hitszó­noki nélkülözést csak egy ilyen prófétai ihlettől áthatott beszéd kárpótolhatott. És hisszük, hogy mindazok, kik Adler Illés dr. főrabbi beiktató-szónoklatát és annak megrázóan nagyszerű befejező­fóhászát hallották, hosszú ideig fognak annak hatása alatt állani. Ezután dr. Adler Ignác megválasz­tott rabbi tartotta székfoglaló, mélyen átgondolt, gyönyörű hasonlatokkal tar­talmas beszédét, mely a legjobb benyo­mást tette a hallgatóságra. Ennek be­fejeztével a gyulai Erkel-dalkör énekelte a Himnuszt, mit a közönség állva hall­gatott. Ezután rövid ima következett, mire a közönség megelégedetten szét­oszlott. A bankett. Este a Komlóban az uj rabbi tisz­teletére 80 terítékű bankett volt, mely a legjobb hangulatban folyt le. A má­sodik fogásnál dr. B e r é n y i Ármin hitközségi elnök, igazi szónoki hévvel és lelkesedéssel, remek szép felköszön­tőt mondott a királyra. A második fel­köszöntőt Weisz Mór mondotta az újonnan választott rabbira. Az általános tetszést keltett felköszöntőt ide iktatjuk: Mélyen tisztelt főrabbi ur! Igen tisz­telt uraim ! A könyvek-könyvéhoz, szent Bibliánkhoz száll vissza emlékezetem, mikor itt poharat emelek, hogy egy örvendve ünneplő hitközség nevében áldomást mondjak e lelkes lakomán. Bibliás nagy időkben kalandoznak gon­dolataim és emlékezem, mint barangolt egykoron Izrael népe elhagyottan, fej­vesztetten a pusztaságban. Negyven évig tartott a vándorlás. A véletlen körül­mény, hogy negyvenéves a mi fejetlen vándorlásunk is, „gyulai zsidóké". Negy­ven éve élünk egyházfő nélkül. Negy­ven éve, hogy várjuk a vezért, aki feje, dísze és egyben oktató mestere legyen . egyházi életünknek és hogy Isten sege • delmóvel ma avató-ünnepet ülhetünk lelkipásztorunkkal, aki jött, hogy nemes példákkal oktatónk és irányitónk legyen, érthető, ha szinte az elfogultságig meg­telik a lelkünk az öröm érzetével és a szeretet minden melegével fogadunk hűséget a Mesternek. És amikor én hitrokonaim nevében ez ünnepi estén szivemből köszöntöm templomunk immár beiktatott papját, szeretettel ajánlom figyelmébe, hogy erre a hűségre építheti jövendő munká­jának minden programját, mert ebben a hűségben nem fog csalatkozni soha. De nemcsak személye iránti hűséggel fog találkozni közöttünk — Főtiszte­lendő Úr — lesz módja megismerni azt is, mennyi erkölcsi erővel, mily neme­sen megtisztult világfelfogássál éli a maga egyházi és társadalmi életét Gyula város zsidósága és ez az erkölcsi erő, az életnek eme tisztán és nemesen fel­fogott berendezkedése megannyi olyan fundamentum, amely kell, hogy lelki­pásztorunk szemében kedves és biztató legyen. Maga az az egyetlen körülmény is, hogy 40 esztendős árvaságunkban magunkra hagyva is becsülettel marad­tunk hivek ezer esztendők annyi szép hagyományaihoz, ősi tradicziónkhoz, hogy egyre sző'.tük-fontuk lelkünk fo­nószékén azt az álmot, hogy betöltjük anyagi eszközeink sivársága dacára is a prédikátori széket, maga ez az egy kö­rülmény is, mélyen tisztelt Főrabbi Űr, garancia arra, hogy az egy Istent hí­vésnek, a felebaráti szeretet tanának te­levényes földje ez a hely, amely szere­tettel müveive, megszántva és bevetve dús aratást ígérő. A., negyven esztendős hányattatás után Önre bizzuk a vezéri tisztet s le­gyen Ön egy szebb és boldogabb jövő alapozója. Segitő erőnkkel mindig ott leszünk Ön mellett! Amidőn tehát po­haramat az Ön egészségére .ürítem, kí­vánom, hogy az egek Ura Önt sokáig és boldogan éltesse! A b i madik pohárköszöntőt, mely költői szépségénél fogva magával ra­gadta a társaságot, dr. Adler Illés főrabbi mondotta. Utána K o h n Dávid, a „Békés" szerkesztője mondott általá­nos figyelem közt rendkívül hatásos beszédet, rámutatva a templomban reg­gel elmondott imának klasszikus szép­ségére, amit a hivek nagy része meg­érteni nem is tud. Beszéltek még dr. Major Simon és a vidéki küldöttség tagjai. A hangu­lat legjobb volt mindvégig. Békés község tengeri kígyója. A körösmeder eltulajdonítása. Pör a végletekig. Békés község közvéleményét már évtizedek óta tartja izgalomban a Körös folyó medrének eltulajdonítása. Ujabb­nál-ujabb pörök támadnak és fejlődnek be e kínos ügyből kifolyólag, amelynek vége talán nem lesz sohasem. Rettene­tes zűrzavar uralkodik az egész kérdés­ben, amelyből a legzseniálisabb bírónak is nehéz kihámozni az igazságot. A sok port felverő ügy történeti előzményeit már eléggé ismeri a nagyközönség. A Körös Békés községen keresztül kanyargó szűkebb medrének mind a két oldalán vízmosásos terület húzódik vé­gig, melyet a folyó vize csak áradások alkalmával szokott öntözni. Ez az úgy­nevezett ártér. Az ártér fölött sorakoz­nak a parti lakosok telkei és házai. Minthogy az ártér az óv legnagyobb részében szárazon marad, idők folyamán a lakosság gyalogutat tört rajta amelyet szabadon használhatott mindenki. Egyes parti lakosok azonban egyszerre vérsze­met kaptak s igényt formáltak a telkük mögött elhúzódó ártérre, egyszerűen birtokukba vették a telek szólességének megfelelő területet. Ezzel természetesen elzárták a gyalogközlekedést. Évekig nem szólt bele ez önkényes eltulajdoní­tásba senki. Végre felnyílt a községi képviselőtestület szeme és pört indított az eltulajdonító parti lakosok ellen. A monstre-pör sokáig elhúzódott s ugy a törvényszéken, mint a királyi táblán a község veszteségével végződött. Csak a Knria itólte me a község 200 koronán aluli követelését. Az ez összegen felülie­ket elutasította. A községi képviselőtes­tület ekkor pénzért igyekezett megvál­tani a vissza nem nyert területeket, ami nem minden esetben sikerült. Ez ismét a pörök özönét vonta maga után. Leg­újabban a Wenckheim uradalom indí­tott pört birtokháboritás cimén a község ellen. Az uradalom ugyanis a KőrÖ3 árterületéből hatalmas részt tulajdonított el, amit a község szintén meg akart váltani, de természetesen eredményte­lenül. A sokszor megújított kisérlet végre is az előbb említett birtokhábori­tási pőrt vonta maga után. Csak ezekből a vázlatos adatokból is látható, hogy Békés községnek a Körös ártere valóságos tengeri kigyója, amelytől belátható időn belül nem is tud megszabadulni. A képviselőtestület legutóbbi ülésén ismét tanácskozott az eltulajdonításról. Két kérdés fölött folyt részletesebb vita : Vájjon a község szép szerével igyekez­zék-e az eltulajdonító lakosokat a birto­kukban levő ártér átengedésére birni, vagy pedig ujabb pört indítson ellenük ? Többek hozzászólása után abbin álla­podott reg a képviselőtestület, hogy eleinte a békés megegyezés útját keresi s csak ha ez nem vezet célhoz — nyul ismét a pörösködés immár megrozsdá­sodott fegyveréhez. A Gazdasági Egylet állatdijazása Kik nyertek jutalmat ? A Békésmegyeí Gazdasági Egyesü­letnek Békésen rendezett állatdijazása fényes külső keretek között folyt le va­sárnap délelőtt. Az egyesület fáradozá­sát elismerésre méltó siker koronázta. Megyeszerte nagy volt iránta az érdek­lődés, amit legjobban bizonyított az, hogy a távolabbi községekből is oda­sereglettek a gazdák. Békés polgársága pedig megértvén a kiállítás jelentősé­gét, csak ugy tódult a Vásár-tér felé, gyönyörködni a szebbnél szebb álla­tokban. Ezt a nagy érdeklődést a kiállítás megérdemelte ugy a felvezetett állatok száma, mint minősége miatt is A békés­megyei gazdák országszerte hires állat­tenyésztésének igen szép bizonyítékai voltak azok a nemes fajú lovak, szarvas­marhák és baromfiak, melyek a dijak­ért versenyeztek. Az állatdijazás, melyen a földmive­lésügyi miniszter megbízásából Luxander • Géza méntelepi főhadnagy és Csanády Aurél állattenyésztési felügyelő jelentek meg, Békés község elöljárósága pedig szintén képviseltette magát: délelőtt 9 órakor vette kezdetét. A jelenlevő kö­zönség és notabilitások a térség köze­pén felállított sátor köré csoportosultak, ahol Szatmáry Gábor főjegyző szép be­széddel üdvözölte a Gazdasági Egyesü­letet azért a lelkes munkájáért, hogy a megye gazdáinak figyelmét az intenzi­vebb és okszerűbb gazdálkodás felé tereli. Békés község tisztelettel viseltetik az egyesület iránt — mondotta — és köszöni, hogy az idén a községbe gyűj­tötte össze a megye gazdáit. Üdvözli Békés község nevében az egyesületet és Isten áldását kéri működésére. Beliczey Géza, a Gizdasági Egyesü­let igazgató-elnöke, hálás köszönetet mond az üdvözlésért. A legnagyobb készséggel jött az egyesület Békésre, melynek polgárai az okszerű gazdálko­dásnak és állattenyésztésnek, melyet az egyesület folyton hirdet, már mostan is lelkes hivei. Az állatdijazások rendezése — úgymond — nemes versenyre hivja fel a gazdákat és buzdítja őket. Köszö­netet mond a földmivelésügyi kormány­nak azért a kegyességeért, hogy az idei állatdijazás ügyét 1900 korona adomány­nyal elősegítette. Végül üdvözölvén a kormány két megbízottját és a megje­lenteket, az állatdijazást megnyitottnak nyilvánította ki. Az üdvözlő és megnyitó beszédek elhangzása után az egyes bizottságok alakultak meg. A 1 ó b i r á 1 ó-b i z o 11 s á g tagjai lettek Reck Géza elnöklete alatt: Luxan­der Géza főhadnagy, Sulcz Kálmán, Fejér Imre, Morvay Mihály, Lipcsey András, Csapó János, K Nagy Gábor, B. Szabó Sándor, Bajcsy Gusztáv és Detre István. Szarvasmarha-bírálóbizott­ság: Elnök : Szabó János. Tagok : Csa­nády Aurél, Tóth Antal, Heks Miksa, Bérezi Gábor, Benedikti Kálmán, Balogh László és Varga János. Aprójószág-birálóbizott­8 á g : Elnök : Farkas Gusztáv. Tagok: Vad Péter, Mázor Pál, Dunker Ferenc és Révész Ignác. A bizottságok megalakulván, az egyes csoportok elnökei felolvasták a tagok előtt a kiosztásra kerülő dijak jegyzékét, mely után kezdetét vette a felvezetett állatok megtekintése és bírá­lata a jelenlevő közönség élénk részvé­tele mellett. A bírálat csak a déli órák­ban ért véget. A szép dijakat a következő gazdák nyerték állataikért: A) Lovak csoportja Anyakancájáért: 1, államdij (100 K) Csapó János, Békés. — 2. (80 K) Erdé­lyi János, Békés. — 3. (70 K) Tóth Mi­hály, Szarvas. — 4. (60 K) Jankó Mi­hály, Orosháza. — 5. (50 K) Mészáros Mátyás, Békés. - 6. (40 K) Szrnka I. János, Szarvas. Egyleti dijat: a r a n y-o k 1 e v e 1 e t nyert Kiss György szarvasi lakos. 3 éves csikójáért-. 1. állami dij (80 K) Tóth Mihály, Köröstarcsa. — 2. (60 K) Tóth Mihály, Köröstarcsa. 2 és 1 éves csikójáért: 1. államdij (60 K) Kiss Pál, Szarvas. - 2. (50 K) Szrnka I. János, Szarvas. — 3. (40 K) Szabó Mihály, Köröstarcsa. — 4. (30 és 30 K) Miklvá Z. György, Békéscsaba. — 5. (30 K) Gvenge Gábor, Békés. - 6. (20 K) Cs. Horváth Imre, Békés. - 7. (10 K) Kertész Gábor, Békés. Egyleti dijat: a r a n y-o k 1 e v e 1 e t nyertek: Frfjér Imre Kondoros, 2 éves csikóért; Ravasz István Orosháza és Zsíros András Békéscsaba, kancacsikó­ért — Ezüst érmet nyert: Tóth Mihály Köröstarcsa. — Ezüst okle­velet: Cz. Veres László Békés. — Bronz érmet: Durkó István Békés. — Bronz oklevelet: Roscher Já­nos Békés. Mindannyiuk kancacsikójuk­ért, A r a n y-o klevelet kaptak még : Fejér Imre Kondoros és ifj. G. Varga Sándor Békés, csődörlovaikért. B) Szarvasmarha-OBopbrt. Tehenekért: 1. államdij (100 K) Ki­szely Pál, Csaba. — 2. (90 K) Kovács István, Orosháza. — 3. (80 K) Fekete Sándor, Békés. - 4. (70 K) Szekeres Sándor, Körösladány. — 5. (60 K) Bér­ezi Sándor, Békés. — 6. (60 K) Rácz Gyula, Orosháza. — 7. (50 K.) Szeren­csi László, Békés. — 8. (40 K) Durkó János, Békés. — 9. (30 K) Nagy Mihály, Békés. — 10 (30 K) özv. Csuta Lajosné, Békés. — 11. (20 K) G. Varga Sándor, Békés. Egyleti dijat: a r a n y-o klevelet nyertek : Bikádi Lajosné Orosháza, Ko­vács István Orosháza, Földes András Békés — Ezüst oklevelet nyert: Gyenge Lajos Békés. — Bronz okle­velet nyertek : Püski Gábor, a Gazda­sági Ismétlő Iskola, Tóth Antal, Okányi István és Buji Imre, valamennyien bé­késiek.

Next

/
Thumbnails
Contents