Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-24 / 77. szám

188 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 szept. 13. házai főszolgabiróság épületét ugyanis annak idején Orosháza község hozta rendbe 3000 korona költséggel. A költség visszafizetését Orosháza már többször kérelmezte a vármegyétől, de a kérelem mindeddig fedezett hiány miatt nem volt teljesíthető. A pótadó felemelése azonban lehetővé teszi, hogy a megye a 3000 koronát Orosházának visszafizesse. A vármegyei levéltár rendezésére ujabb 3000 koronát vettek föl. A levéltár rendezése, mely már 5 év óta tart, igénybe vesz még ujabb 5 esztendőt. A fontos régebbi és ujabb iratok teljes összevisszaságban, szétszórva hevertek a megyeház épületének különböző helyiségeiben, padlásokon, pincékben és egyebütt. A rendezés után, melyet egy levéltáros, egy levéltárosi segéd és két írnok végez, a levéltár bátran felveheti a versenyt az ország legmintaszerübb levéltáraival A rendes költségvetés keretébe fel van véve egy alügyészi állás rendszeresítése. Eddig egy gyakorló ügyvéd látta el az alügyészi teendőket 1000 korona tiszteletdíjért. Minthogy azonban az árvaszék ügyforgalma annyira megnövekedett, hogy azt a mellékes foglalkozásnak tekintő ügyvéd nem láthatja el kellőképpen, szükségessé vált ez uj állás szervezése. A központba szolgai állást rendszeresít a költségvetés. A járásokban minden főszolgabíró huszártartási átalányt fog kapni. Eddig a főszolgabíróknak egy huszárjuk volt, akit ők nemcsak hivatalos, de személyes szolgálatra is felhasználhattak. Minthogy azonban a megszaporodott megyei hivatalok azt az egyetlen huszárt már nagyon is elfoglalják, eljött az ideje, hogy a főszolgabirák mellé külön egyegy huszári állást rendnzeréntsen a vármegye. A rendes költségvetés különben 337,858 korona szükségletet és ugyanannyi fedezetet tüntet fel. Ismeretterjesztő előadások Békésme^yében. A közművelődési bizottság tervezete. Megemlékeztünk már lapunkban a vármegyei közművelődési bizottság legutóbbi üléséről, melynek legfontosabb tárgya a téli időszakban rendezendő előadások tervezetének megállapítása volt. Módunkban van most már az előadások tervezetét egész terjedelmében ismertetni s azt minden tekintetben célszerűnek ós helyesnek tartjuk, mert felöleli a kultura minden ágazatát. Helyet foglalnak benne a történelem, az irodalom, a természettudomány, a társadalomtudomány s a mezőgazdaság köréből vett előadások, szóval mindazok, a melyekből a lakosság kevésbbé intelligens eiemei okulást és hasznos tanulságokat meríthetnek. Az előadások rendezésére költségvetésileg megállapított összeg azonban nem állván egészen a bizottság rendelkezésére, felkérte az elnöklő Ambrus Sándor alispánt, hogy a közoktatásügyi miniszterhez ujabb segély engedélyezése iránt felterjesztést intézzen. Az előadások tervezete egyébiránt a következő : /. Békéscsabai járás. A felolvasások tartama: 1908 november 15—1909 március 7. Az előadások tárgya és ideje: November 15. Az alduna. f. 22. Hunyadi János élete ós története. 29. A viz körútja. December 6. A kőszén. 13 Petőfi Sándor költészete és élete. 20. A fény a tudomány szolgálatában. 1909 január 10. Hogyan óvjuk egészségünket. 17. A büntettek és vétségek. 83. A föld. f Február 14 A gyümölcs miveléséről ós értékesítéséről, f. 28. Védekezés a ragályos betegségek ellen. Március 7. Az ősember élete. f. Az előadások száma : Békéscsabán 12, Újkígyóson 4, összesen 16. II. Gyula és gyulai járás. A felolvasások tartama 1908 november 15-1909 február 28. Az előadások napja ós tárgya: 1908 november 15. Hogyan éljünk. 22 A honfoglaló magyar. 29 .A tenger f. December 6. Az e'ektromosság. 13. Vörösmarty élete ós kora. 20. Az Árpádházbeli királyok történelmi jelentősége. 1909 január Í0. Gyermekápolás ós gyermekvédelem f. 17. Arany János élete ós költészete. 23. A tüdiővós f. Február 7. A vegyesházbeli királyok történeti méltatása (Róbert Károly, Nagy Lajos.) 14. Az alkohol f. 28. Az igazságszolgáltatás s nemei. A tervezet szerint Gyulán 12 előadás tartandó. A gyulai járás egyes községeiben 4—4 előadás lesz. III. Békési járás. A felolvasások tartama 1908 november 15-1909 február 21. Az előadások tárgya és napja. 1908 november 15. Lakás és egészség. 22. Védekezés a trachoma ellen. 29. Az alkohol f. December 6. Védekezés a kártékony rovarok ellen. 13. A tüdővósz f. 20. Az állattenyésztés f1909 január. 10. A fertőző betegségek. 17. A talajművelés és eszközei. 23. Hukörülnéz ós egészen közel húzódik hozzám. — Beszóld el, Mózes ! — Tudod ! Nem mintha félnék a hegyi-szellemektöl; ne nevess ki. Éppenséggel nem félek, bizonyosan nem igaz az a sok minden, amit beszélnek . . . De mondd csak, neked ugy tetszik, mintha az ott előttünk nagyon különös szikla lenne ? Mozog, megmozdul a helyéből; nem látod, hogy megváltozik? — Csak beszélj az Ottó esetéről! Amit itt magad előtt látsz, az egy sziklakő. Nem érted, Mózes, hogy mi mozgunk és nem az ? — Igen, igazad van! He-he! Az Ottó versenyfutása az a világ legérthetetlenebb dolga. Szilveszter este volt és Oltó el akart menni, hogy a fókacsapdák után nézzen. — Az ilyen szent estén nem kellene elmenned; ilyenkor nagyon sok természetellenes dolog van az uton. Még valami félelmes dolog esik meg veled ! — szólt az anyja. — Láttál-e már valaha félni, anyám ? — kérdezte Ottó és elment. Szerencsésen meg is nézte a csapdákat, megfogott egy fókát és már útban volt hazafelé, amikor a dolog megtörtónt vele. Útközben a kutyák ugatni kezdenek, a farkukat a lábuk közé húzzák, hirtelen megál nak és lehetetlen tovább indítani őket. Ottó körülnéz, de nem lát semmit. Ekkor hirtelen a kutyák vad futásban tova vágtatnak, de még egyre vonítanak a félelemtől. Ottó erős rántást érez az ostorán, körülnéz; de nem lát semmit, csak felfede/i, hogy az ostor mereven felfelé áll, mintha lefelé húznák. Már el akarja ereszteni, ekkor egy darabot mégis a kezére csavar és ugy rántja el. Hirtelen, mintha szelet érezne balról, — minden ördöngös boszorkányságot legelőször is balról érez meg az ember j— megfordul és egy alakot lát, mely a szán mellett a kutyák felé rohan. Az arcát lehetetlen volt látni, felemelt jobb karja eltakarta, a fejét pedig a mellére horgasztotta. Állatbőrbe volt öltözve, mely nem volt összevarrva, csak össze volt fűzve. Különösen a cipőjón csodálkozott Ottó. Szalmából volt fonva ós nagyon szép volt a mintája. A férfi futott anélkül, hogy mozgást lehetett volna rajta látni ; a féllábát behajtva felemelte és vonult szinte nesztelenül a levegőben Néha az aiak elkerült a baloldalon levő legelső kutyához, ez aztán a fogát vicsorgatta és 1 tovább futott. A szellem nagyon sokáig kísérte a szánt; néha mintha egészen rá akarná vetni magát a kocsira, de ez sohasem sikerült neki. Csak lenn az Angmalortognál — a házak közelében levő dombnál — maradt Ottó magára. Mit gondolsz, mi lehetett ez ? — kérdezte Mózes súgva. — Nem gondolod, hogy Ottó fáradt volt ós a szeme megcsalta ? — mondom én. — És a kutyák ? Vájjon azok miért ugattak otyan rettenetesen? — kérdezi Mózes újra. — Azukiak ! (Mit tudom én!) Enynyit feleltem ós Mózesnek ezzel meg kellett elégednie; engem elfoglaltak a kutyáim. Tova száguldottunk a jégen. A kutyák mindjobban vágtattak. Pompás • kedvükben voltak és gyönyörűség volt velük menni. De Mózes, akinek most már semmi elmondani valója nincs, eltűnődik mindazon, amit a csöpp agya nem tud felfogni. Később esteledik. A köd letelepszik a hegyekre és a hold, mely nem igen tud keresztültörni a felhőkön, halvány világot vet a tájra, mely oly gyönyörű szép a maga vad kietlensógóben. A néma I hegyek körülvesznek bennünket; mintha i néma mosolylyai néznék az apró fórgeJ ket, melyek a lábuknál elsietnek . . . nyadi Mátyás uralkodása. Február 7. Konyhakertószet. 14. Széchenyi István és kora. 21. Baromfitenyésztés. Az előadások száma Békésen 12, Mezőberényben 8, Köröstarcsán 4, öszszesen 24. IV. Szarvasi járás. Az előadások tartama 1908 november 22-1909 február 28. Az előadások ideje ós tárgya. 1908 november 22. A Magas-Tátra ós környéke f. 29. Hogyan óvjuk gyermekeinket a tüdővósztől. December 6. Házi állataink egészségéről f. 13 A közlekedés eszközei. 20. Jézus élete f. 27. A váltó. 1909 január 10. Az élelmiszerek hamisítása ós ellenőrzése. 17. Az állattenyésztés. 23 A telekkönyv. Február 7. Az első segély f. 14. Az okszerű táplálkozás. 28. Az ivóviz. Az előadások száma :]Szarvason 12, Bókésszentandráson 4, Öcsödön 4, Kondoroson 4, összesen 24. V. Gyomai járás. A felolvasások tartama: 1908 november 19—1909 február 28. Az előadások ideje ós tárgya: 1908 november 15. A magyar nép és nemzet. 22. A növények ápolása ós megvédése. 29. A tenger f. December 6. A könyv. 13. A földmivelós általános tudnivalói. 20. A gyümölcsfa-tenyésztés. 27. A tüdővósz f. 1909 január 10. A szőlőmivelós. 17. II Rákóczi Ferenc ós kora. 24. Az első segély f. Február 14. Az éneklő madarak védelme. 28. Az alkohol f. Az előadások száma: Gyoma 12, Endrőd 4, összesen 16. VI. Szeghalmi járás. A felolvasások tartama: 1908. november 15-1909. február 14. A felolvasás ideje ós tárgya: 1908. november 15 Az állattenyésztés, f 22. A növények ápolása. 29. Az alkohol f. Deczember 6. Védekezés a kártékony rovarok ellen. 13. Jézus élete f. 20. A zöldségtermelés jelentősége. 27. Védekezés a trachoma ellen. 1909. január 10. A tüdővósz f. 17. IV. Béla és a tatárjárás. 24 A baromfitenyésztés haszna. Február 7. Tompa Mihály ós költészete. 14. A szölőtnivelós. Előadások száma: Szeghalom 12, Körösladány 4, Vésztő 4, Füzesgyarmat 4, összesen 24. VII. Orosházi járás. A felolvasások ideje: 1908. november 15-1909. február 28. Az előadások száma: Orosházán 12, Békóssámsonban 4, Pusztaföldváron 4, Szentetorn.ván 4, Gádoroson 4, Nagy szénáson 4, Csorváson 4, Összesen 36. Az orosházai járás községeiben az előadásokat az orosházai szabad-lyceum elnöksége fogja rendezni. Tótkomlóson az előadások száma 8. Az előadásokat a tótkomló'si helyi bizottság — tekintettel az ottani viszonyokra — fogja rendezni. (A f-el jelzettek Urániái előadások ; a képeket ós előadás anyagát az Uránia kölcsön adja.) Kórház-bizottsági ülés, A kibővítés késik! Fizet a Munkásbiztositó-Pénztár. Békésvármegye törvényhatósága ál" tal a megyei közkórház felügyeletére kiküldött bizottság hétfőn délután ülést tartott Gyulán Ambrus Sándor alispán elnöklésóvel. Ülés elején az elnöklő alispán meleg szavakkal emlékezett meg R a i s z Gedeon belügyminiszteri tanácsos, közegészségügyi felügyelő elhunytáról ós indítványozta, hogy a gyászoló családhoz a bizottság részvótiratot intézzen. Az indítványt a tagok egyhangúlag elfogadták. A kórház kórbonctani osztályán sokszor nagyon kényes természetű műtéteket kell végrehajtani, melyeknól a lehető legjobb világítás elengedhetetlenül szükseges. A jelenlegi világításra ez épen nem mondható. Ezért a bizottság kiküldötte dr. F e 1 d m a n n Ignácot, a kórbonctani osztály vezetőjót hogy a kolozsvári klinikákon bevezetett és jónak bizonyult gazolin-világítást tanulmányozza és ha megfelelőnek találja, a berendezési költségekről tegyen előterjesztést. A kórház jövő évi hus- és kenyérszükségletének szállítására a bizottság árlejtési hirdetményt fog közzétenni. Dűlőre jutott végre a bizottság a Munkásbiztositó Pénztárral is. A pénztár ugyanis már régóta több ezer koronával tartozik betegeinek gyógykezeltetóseórt. A bizottság végrehajtást kórt a pénztár ellen. Most a pénztár felszabadult a végrehajtás alól, mert megegyezésre jutott a bizottsággal. A megegyezés értelmében mintegy 8000 korona tartozását 1000 koronás részletekben fogja a pénztár a bizottságnak letörleszteni s jövő juniusig minden differenciát kiegyenlít. Elhatározta a bizottság, hogy a kórház kibővítésére vonatkozó költségvetés jóváhagyását, mely talán még most is elintézetlenül hever, meg fogja sürgetni a belügyminiszternél. A már sokszor és sokaktól kigúnyolt hivatali „alaposságnak" ékes példája a belügyminisztérium eljárása. A megye közegészségügyi érdekei mindjobban követelik a kórház sürgős kibővitésót és ez a fontos ügy esetleg egy hivatalnok íróasztalának fiókjában reked meg. Többször tapasztaltuk már, hogy a minisztériumot Bókésmegyével szemben bizonyos animózitás vezeti. Nem értjük és nem tudjuk magunknak megmagyarázni, miért van ez ? Békósmegye is megérdemli ugy magyarságánál, mint haladásra való képességénél fogva azt a figyelmet ós támogatást, melyből a minisztérium egyes becézett megyéinek bőven kijut. Ha egyebet nem, annyit legalább elvárna, hogy a megye vitális és sürgős érdekeire vonatkozó felterjesztéseket idejében intézze el . . . A békési ipartestületből. Állásfoglalás a munkásbiztositó törvény ellen. Az ipartörvénytervezet tárgyalása. Békés község ipartestülete érdekes ülést tartott Hencz Antal elnöklete alatt. A gyűlésen két fontos tárgy került napirendre Egyik a munkásbiztositó-pónztárak ügye, a másik az uj ipartörvény tervezetének bírálata. Az ország összes ipartestületeit régóta izgatja már a kereskedelmi kormánynak az a rendelete, hogy az egyes városokban ós községekben működő betegsegélyző-pónztárak a kerületi pénztárak körébe osztassanak be ós azoknak számadással tartozzanak. A békési ipartestület behatóan foglalkozván a kérdéssel, határozati javaslatot fogadott el. E szerint feliratot intéz a kormányhoz, melyben tiltakozik a sérelmes rendelet ellen és követeli a régi állapot visszaállítását. A testület ez állásfoglalásának fő indító oka az, hogy a centralizáció rendkívül sok irodai munkát és költséget igényel, mert mig eddig az egész adminisztrációt le lehetett bonyolítani egy blankettával, addig az uj rend behozatala után a különböző blanketták egész özöne árasztja el a betegsegélyző irodákat. A határozati javaslathoz az ipartestület egyhangúlag hozzájárult. Másik fontos tárgya az aradi iparkamara leirata volt, melyben felszólítja az ipartestületet, hogy az uj ipartörvóny tervezetét tegye biralat tárgyává és véleményét a kamara által összehívott ankéten, kiküldött képviselői utján, adja elő. A testületnek nem lévén még módjában a törvénytervezetet egész terjedelmében áttanulmányozni, csak az önálló iparosokra vonatkozó paragrafusokkal foglalkozott és erre vonatkozó véleményének előadásával Hencz Antal elnököt, Mészáros József titkárt ós Szilágyi Istvánt bizta meg, akiket ki is küldött az aradi kereskedelmi ós iparkamara ankétjére. Rabbi-beiktatás Gyulán. Az izr. hitközség ünnepe. A gyulai izr. hitközség megválasztott rabbija, dr. A d 1 e r Ignác, vasárnap érkezett Gyulára a déli vonattal. Már a békéscsabai állomáson dr. Major Simon vezetése mellett küldöttség fogadta és üdvözölte. A gyulai állomáson az érkező rabbit ós illusztris kíséretét a hitközség nagy küldöttsége fogadta, W e i s z Mór elnöklete alatt, ki a következő beszédet intézte az érkező rabbihoz és kíséretéhez: Mélyen tisztelt Főrabbi ur! Nekem jutott a megtisztelő szerencse, hogy önt s az avató-ünnepóre érkezett díszes kíséretét fogadhassam. Szeretettel töltöm be e tisztséget és lelkem mélyéből mondok önnek Isten hozott !-at. Óhajtásunk, hogy e pillanattól kezdve, amikor ön Gyula város földjére lépett, érezze ugy magát, mintha régi polgári kötelékek fűznék e városhoz. És hozta Isten önöket is, kedves vendégeink;! Érezzék magukat jól lelkipásztorunk avató-ünnepén ós tegyenek majdan, idő multán, tanúságot arról, hogy szeretetünkön eszten-