Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-10 / 73. szám

5 Botrány egy vendéglőben. Megtámadtak egy képviselőt. Gyulai ésendélet. Az országos vásárokkal együtt be>szönt az apró szenzációk ideje is. Nem vásári tolvajlásokat értjük ezalatt, nem azokat a többé-kevésbbó nyilvá•sságra kerülő botrányokat, melyeknek ndezője legtöbb esetben a bortól fölvült kedólyállapot. Ilyen sajnálatos eset történt az orágos vásárral kapcsolatosan Gyulán a „Magyar Király"-hoz címzett veniglőben, ahol köztudomásszerint nem 9n találnak színhelyet a nyárvégi enzációk. Az eset szereplői egy országrülési képviselő, egy árvaszéki ülnök egy csabai kisgazda, aki rendesen látogat a megyei országos vásárokra igy a gyulaiakra is. A csabai kisgazda, akiről szó van: iker Pál; a képviselő : K. S c h r i f> r t József ; az árvaszéki ülnök pedig ~~Schriffert József sógora, dr. S z i ri k Bálint. Schriffert és Szirbik amikor belépk a jobbadán heti- és országos vásárok jzönsége által látogatott „Magyar Kily"-ba — Likért már ott találták egy ztal mellett. A csabai gazdálkodónak kedve volt s éppen nem idegenkedett tói, hogy a képviselő és veje is leülnek asztalához. Rövid ideig békés szellemi egyettésben ürítgették a poharakat. Elbeélgettek a vásárról, a gazdaságról, ajd az aktuálisabb társadalmi kérésekre terelték a szóbeszédet. Ez volt ; ütköző pont. A három férfi között akhamar izzóvá tette a hangulatot a ézeteltérés. Különösen Schriffert és ker pörlekedtek egymással. A pörleídés hevében Liker egyszerre csak lkapta a botját és rátámadt a képvislőre. Szirbik Bálint szét akarta válaszni a dulakodókat, miközben a gazdál)dó hatalmas ütést mért az árvaszéki nők kezefejére. Az ütés helyén nyomban kiserkent vér s a megsebzett kéz annjira feligadt, hogy használni sem tudja azt ost egy ideig a tisztviselő. Liker ellen bűnvádi feljelentést ttek. SZÍNHÁZ * Színészet a megyében Vármegyénk 3zségei közül most három helyen is kalma nyilik a polgárságnak, hogy imegesen látogassa a kiválóbbnál-kiváibb előadásokat. Szarvason dr. Farkas Ferenc itünően szervezett színtársulata műkőik. A társulat erői kivétel nélkül elsőmgu tehetségek s igazán nem értjük :t a nagy ellenszenvet, amelylyel ez a .rsulat Délmagyarország egyes városaiin találkozott. A társulat eddig a követ3ző darabokat mutatta be: Bernát, otti ezredesei, A császár katonái, Bálirálynő, Yig özvegy és a Gyermek. A Bálkirálynőben és a Vig özvegyan Turchányi Olga, a Királyzinház kiváló művésznője, mint vendég ;erepelt s nagy művészetével és bájos ?yéniségével egy csapásra meghódította szarvasi közönséget, amely meleg óváók kíséretében búcsúzott a vendógüvésznőtől. A társulat kiválóbb tagjai . S z a 1 o n t a i Ferike, Markovics argit, Halász Ilonka, Barna ariska, Nagy Imre, Herceg Jenő, ere Zsiga, Szigeti Andor ós B. z a b ó József. Orosházán Nádasy szintársula,nak előadásait látogatják kiválóan. Küínösen tetszettek A csók, Tündérszerem, Nagymama, Az ördög, Gretchen 3 a Kis trafikos-leány előadásai. Kiváló 'ői a társulatnak : S á g i Sárika, S z ia s i Etelka, H a r s á n y i Margit, ádasyné, Földes Dezső, S z óe 1 y, Jávor Aranka és Farmosi. Békésen Dobos Sándor társulta működik nagy erkölcsi siker mellett. Mulatság. nedő ligeti fasorokat kevesen látogatják már egy-egy mulatságnak alkalmából. Mindenki ridegnek találja a környezetet móg akkor is, ha szépséges asszonyaink állanak a rendezőség élén s ha a jótékonyság melege sugározza is át azt a célt, melynek szolgálatában a mulatság rendezve lesz. Ilyen szempontokban keresendő annak a körülménynek oka is, hogy a csabai Nőegylet által vasárnap rendezett tombola-estélyón nem láttuk intelligens társadalmunkat olyan nagy számban képviselve, mint ahogy azt megszoktuk már. De akik megjelentek, végesvógig pompásan mulattak. A tombola-estóly nyereménytárgyait boldogan vették birtokukba a szerencsés nyerők, mert mindannyi értékes, kedves emlék volt. A táncestélyen megjelentek: Leányok : Ondroviczky Mariska, Balogh Erzsi, Könyves Margit, Povázsay Ilonka, Francsek Janka Bugyinszky Margit, Riesler Margit, Szondi Malvin és Ella, Horváth Ida, Ilonka és Mariska, Nóvák Rózsi, Seress Jolán, Szalay Linka és Emmy, Tóth juliska (Mezöberény), Réthy Böske, Huszka Rózsi, Kolpaszky Etelka, Bohus Erzsi, Kollár Ilonka. Asszonyok : Réthy Béláné, Jávor Qyuláné, Vidovszky Károlyné, Fejér Béláné, Friedmann Mórné, Szondi Lajosne, Ondroviczky Pálné, Horváth Mihályné, Huszka Lászlóné, Bugyinszky Jánosné, Riesler Károlyné, Könyves Kálmánné, Povázsay Sándorné, Kolpaszky Lászlóné, Fischer Ignácné, Arvay Rezsőné, Szalay Sándorné, ifj. Horváth Mihály né, Bohus Elemérné és Szegfű Rudolfné. * A csabai Nőegylet tombola-estélye. z őszies, hideg, borongós idő nem edvez már a szabadban rendezett muitságoknak. Az esetenként megeleveTORVENYKEZES. Két sajtópör. Olyan Ítéleteket hozott tegnepelőtt a gyulai királyi törvényszék büntetőtanácsa, amelyek önmagukat jellemzik s melyeknek erkölcsi indokaival nem is foglalkozunk ehelyütt, lévén egyrészt érdekeltek az ügyben s mert alkalmunk nyilik majd részeire szétszedni mindkét ítéletet a felsőbb bíróságok előtt. Ezeket az Ítéleteket két sajtóügyben hozta a gyulai kir. törvényszék. Mindkét ügyben Székely Béla volt vádolva azokért a cikkekért, melyek egyikét Forgács Dezső szociálísta-agitátor csabai működéséről irt s melyeknek másikát az Odeschalchi hercegnő ós Kövér-féle válópörben egy aradi lapból átvett és a „Békésmegyei Közlönyben" közzé tett. A királyi törvényszék büntető-tanácsának elnöke V. Szakmáry Arisztid volt. Mint szavazóbirák Hubay Lajos és dr. T ö m ö r y vettek részt a tanácsban. Mindkét főmagánvádlónak dr. B er ó n y i Ármin látta el az érdekeit. Székely Bólát dr. Herzog Henrik védte.' A büntető-tanács első sorban is Forgács Dezső panaszát vette tárgyalás alá. Forgácsról azt irta Székely, hogy mint a „Békésmegyei Híradónak" segédszerkesztője, azért rendezte a sztrájkokat, hogy anyagi hasznot húzzon. Állításának igazolására Grünwald Jakab és Wagner József tanukra hivatkozott. Grünwald elmondta, hogy őt egy ízben minden ok nélkül bojkott alá helyezték a kőmives munkások. A kizárás nagy anyagi veszteséget okozott üzletének s egy izben fel is panaszolta ezt Szentmiklósi József előtt, aki kenyéradója volt Forgácsnak. Szentmiklósi igy felelt: — Bocsánatkérő nyilatkozatot kell közzé tennie a lapban s akkor feloldják a bojkott alól. Nyomban meg is irta aztán a nyilatkozatot, amelyet bemutattak Forgácsnak s az ő jóváhagyása után leközölte azt a „Bm. H.". De nem ingyen — 50 koronáért . . . Grünvald azt is vallotta ós esküvel erősítette meg vallomását, hogy ez az eset másokkal is megtörtént. Berényi Ármin azt kérdezte Grünwaldtól, vájjon Forgács Dezső kórt pénzt a nyilatkozat közléséért ? — Olyan emberekkel nem állottam szóba! — felelte önérzetesen a tanu. Wagner József vallomásából meg; állapítást nyert, hogy Forgács csabai rakoncátlankodása idejében egymást érték a sztrájkok s mióta ő elment Csabáról, békés egyetértésben élnek a munkások és munkaadók. Ezekután,a perbeszódekre került a sor. Berényi Ármin igy kezdte beszédét: — Azoknak a szegény embereknek, kik a munkások érdekeiért „önzetlenül" harcolnak, nincs egyebök, csak a becsületük. Támadják, rágalmazzák őket. Ma is hallottuk, hogy egy kaftános, pájeszos zsidó miképp nyilatkozott Forgács Dezsőről, erről a kiváló emberről stb. stb... Ő a munkásokat tömöritette s ha a bankoknak szabad erkölcstelen kartellt kötniök, miért ne lenne megengedhető a szocialisták propagandája ? (És igy tovább 1) H e r c o g Henrik dr. felmentő itéle tet kért. Majd Székely Béla refle k" tált a vádbeszédekre, mondván, hogy Berényi a látszat szerint nem akar mást, mint minden „derék", jöttment zsarolónak útlevelet adni, hogy az általa leszólt szegény „pájeszos", „kaftános" egzisztenciákat anyagilag — tönkretegyék s hogy a bankok jogos alapon mozgó szövetkezésével egy sorba kerüljenek az ipart és kereskedelmet fosztogató és fojtogató sztrájkok és bojkottok. A bíróság az eskü alatti vallomásokkal sem látta igazoltnak az állításokat s ezért Székely Bólát három napi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre Ítélte. Ez az itélet azonban csak ízelítő volt. Délután került sor az Odeschalchi Alinka hercegnő által indított sajtópanasz tárgyalására. Odeschalchi hercegnő válópörére vonatkozólag egy cikket közölt mult évi julius hóban a „Békósmegyei Közlöny". Ezt a cikket, mint aktuális dolgot, Székely Béla egy aradi lapból vágta ki s minden változtatás nélkül, más címet irva, adta nyomdába. Szihelszky József eskü alatt vallotta, hogy a cikket egy aradi lapból vette ki ós adta szedés alá Székely. A bíróság azonban meghozta a maga ítéletét, amely hat hónapi fogház és 1000 korona pénzbüntetésről szólott. Mindkét itélet ellen felebbezéssel éltek Székely és védője. Békéscsabán, a Berényi-úton levő = 2164. számú 1 1 Löwy-féle ház szabad kézből eladó, esetleg bérbe kiadó. Bővebb felvilágosítást nyújt Részvénytársaság. Kiadó Sakás. Csabán, Vasut-utca, 693. sz. házban (AEGV. üzletkezelőségi épület) KUZGAZDASAG, Gabona árak. Békéscsaba, szept. 9. A budapesti gabonatőzsde irányzata, dacára a nagyobb kínálatnak, szilárd. A csabai hetipiacon a hozatal szintén nagy volt. Uj-buza 20-00-2160 Árpa uj 14 00-14 40 Tengeri csöves .... 7 40 •— Budapest, szept. 9. Kószbuza 10 fillérrel drágább, októberi buza 22 74; áprilisi buza 23 30 ; tengeri 14-78. mellékhelyiségekkel, víz-vezetékkel, fürdő-szobával, villany-berendezéssel október hó 1-től kiadó. ÍÜB&r Ártézi-kút az udvarban. 33 hold őszi káposzta-termés wagpszállitásra eladó. Posta: Doboz. Dobozi uradalom. Felelős szerkeszt ;: Székely Béla. 5-6 drb elhasznált, de jó karban levő nagyobb szeszes-, vagy boros-hordót keresek megvételre. Rétöy Béla, Békéscsaba. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy Körösladány község határában folyó évi augusztus hó 31-án 1 darab koros, fehér szőrű, meddő tehén (fülei jegyesek) felfogatott. A tulajdonos f. évi szeptember 21-ig alulirt községi elöljárónál jelentkezhetik s tulajdonjogát beigazolhatja. Ha tulajdonjogát beigazolni képes tulajdonos a fenti határidő alatt nem jelentkezik, az állat, mint gazdátlan jószág, nyilvános árverésen el fog adatni szept. 22-én, délelőtt 9 órakor. Körösladány község elöljáróságától 1908 szeptember hó 7-én. Vakarcs János, községi bírö. A volt Magyar Mübútorgyár helyiségében létező összes bútorok, u. m.: ebédlő, hálószoba és szalonberendezések, íSí^dSbot; íróasztalok, szalon-asztalok, úriszobák, falitükrök és állótűkrök, mosdók minden elfogadható áron eladatnak. Ugyanott az összes famegmunkáló-gépek, valamint az összes asztalos gyalupadok, használt és uj szerszámokkal együtt, továbbá mindennemű butorvasalások jutányos áron kaphatók és bármikor megtekinthetők. Esetleg az egész gyártelep a gépekkel, vagy azok nélkül, műhelynek vagy raktárnak p®T" bérbe kia ó.