Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-19 / 23. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. április 9. S hogy a]kiállitás minél vonzóbb legyen* ügető és sikfutó-versenyeket is ren­dez az egyesület. Horváth Mihály ipartestületi jegyző az ipartestület nevében köszö­netet mond, hogy a mezőgazdasági ke­retek szomszédságában felvették az ipart is. A testület sokáig gondolkozott azon, vájjon sikeres lesz-e ez a kiállítás ? A testület végül akként határozott, hogy résztvesz a kiállításon, de tudni óhajtja, hogy a költségeket vájjon az iparosok viselnék ? A választmány ebben a kérdésben is döntött s kijelentette, hogy minden költséget az egyesület visel. Végezetül megállapították a kiállítás idejét is szept. 6-tól 13-ig terjedő időközre. A Elégtétel az elnöknek. — Bejelentések. — Kötelező védoltások. — Hivatalos megke­resések. A megállapított tenyésztési irány Békésvártnegye Gazdasági Egyesü­lete vasárnap délelőtt választmányi ülést tartott, melyen az elnöklő B e 1 i c z e y Gézán kivül Kocziszky Mihály, Morvay Mihály, Mirgay Sándor, Reiner Béla, Reisz Simon, Galgóczy Géza, Yidovszky Károly, Serly Kálmán, Blascsok Gyula, Lavatka Gyula és Reck Géza vettek részt. Megjelent továbbá az igazgató választmány ülésén Horváth Mihály ipartestületi jegyző is, hogy az ősz fo­lyamán rendezendő ipari- és mező­gazdasági kiállítás ügyének megbeszé­lésénél mint az ipartestület kiküldöttje közvetlenül is megadhassa és kikérhesse a szükséges felvilágosításokat. Mindjárt az ülés megnyitása után B e 1 i c z e y Géza Domoszlay Jó­zsef elhunyt tagot parentálta el s be­jelentette, hogy az egyesület nevében az elnökség kifejezte részvétét az özvegy előtt. A választmány Domoszlay emlé­kezetét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Bejelentette ezután Beliczey, hogy a gazdasági egyesület képviseletében az elnökség két ankéten megjelent. Igy az Omge. által az adóreform ügyében eljárt küldöttségben, valamint a földmivelés­ügyi minisztériumban tartott alföldi zöldségtermelési ankéten vett részt s leg­utóbb az Omge azon ülésén, mely a dohányárak emelését tárgyalta. E bejelentések után szólásra jelent­kezett B e c k Géza s szóvá tette azt a brutális támadást, amely az egyletet s Beliczeyt a legutóbbi mégyegyülós alkal­mával érte. Szükségét látja azon indít­vány megtételének, hogy a választmány fejezze ki megbotránkozását a gálád tá­madás felett s Beliczeyt bizalmáról és szeretetéről biztosítsa. Morvay Mihály jelen volt azon a közgyűlésen. Ö ugy emlékszik, hogy György büszkén felegyenesedett. Halotthalvány volt, de változatlanul szi­lárd maradt. — Hagyd őt, Bogdánovits, igazat mondott. A következő pillanatban egyedül állott. Még Ladinger József is eltűnt. György megborzadt egy pillanatra. Az­után nyugodtan és eltökélten az első kocsiállomáshoz ment ós haza hajtatott. Szobájában leült az íróasztalhoz. Sokáig, nagyon sokáig irt. A levél az ezredesnek volt címezve. Tiszta, hatá­rozott szavakkal vázolta a lopott óra történetét. Félig gyermek volt még, mi­kor valami munkáslányba bolondult bele, akinek kedvéért elkövette a csínyt. Mindent megirt az ezredesnek, őszinte és keresetlen szavakban. Hozzáfűzte, mint vezekelt egy egész öntudatra ébredt életen át ifjúsága gyalázatáért, mint tö­ekedett gyermekcsinyére a feledés fá­tyolát borítani. És e szavakkal fejezte be : Ezredes Ur! Letagadhatnám a tet­tet, melyet csak egy ismeretlen csa­vargó bizonyít, de nem tagadom. A Király-utcai fiu lophatott egy órát, de a tiszt nem hazudhat ós tudja köteles­ségét. Leragasztotta a levél borítékját és a falon levő revolver után nyúlt. Felhúzta a ravaszt és még egyszer körültekintett barátságos szobájában. Tekintete a fe­hér rózsacsokorra esett. Letette a re­volvert és ismét az íróasztalhoz ült. Kedves Vera! Nem faledkeztem meg a piros rózsákról. ígéretem íme beváltom. A többit majd megtudod Kö­kényesdi ezredestől. Kéresd őt ma­gadhoz és az ő kezéből vedd át gyó­násomat. Oyuri. A levelet a fehér rózsabokrétához erősítette és a tükör elé állt. Baljával ajkához szorította a rózsákat, jobbjával pedig a golyót küldte agyába. Kiömlő vére a fehér rózsákat pi­o sra festette. nem az egyletet, csak Beliczeyt érte a támadás. Akkor nyomban széksértési indítvány tétetett, de ő nem szavazta meg azt, mert azt hitte, hogy a támadás csupán személyi vonatkozású volt. Beliczey Géza : A sértés valóban az egyesületnek szólott s ezért tartotta ő kötelességének azt, hogy reflektáljon arra. Hogy a támadás milyen oldalról jött, ezt tudja mindenki. Éppen ezért csak azt a részt nem hagyta hagyta vá­lasz nélkül, amely az egyesületre nézve volt sértő. A választmány ezután egyhangúlag magáévá tette Reck indítványát A mezőgazdasági és ipari kiállítás ügyét tárgyalta ezután a választmányi ülés. Erről a kérdésről lapunk más he­lyén referálunk. Darányi Ignác földmivelésügyi mi­niszter megkereste az egyesületet, hogy a saját részéről is csináljon propagan­dát a lépfene elleni kötelező védőoltá­sok érdekében. Ez az akció egy vár­megyei szabályrendelet keretében ér­hetné el a sikert. A választmány tudo­másul vette a leiratot, de a szabályren­delet elkészítését, azért mert még bizto­san ható oltóanyag nincs, nem meri ajánlani. Egy másik leiratban arról ér­tesíti az egyletet a miniszter, hogy a műtrágya-mintavételeknél való jelenetre nem utasíthatja az állomásfőnököt. Az alispán szakvéleményt kért az egyesülettől a sertésorbánc elleni védő­oltás kötelezővé tétele tárgyában. A vá­lasztmány ugyanazt határozta, mint a lépfene-oltásnál, mert bár a sertésorbánc szérumának van is némi hatása, de az még mindig nem elég jó és megbízható arra, hogy kényszeroltás keresztülvite­lét javasolhatná. Olvastatott a vármegye törvényható­sága és Békéscsaba község azon átirata, melyben tudomására adják a Gazdasági Egyletnek, hogy a folyó évben rende­zendő kiállítás céljaira 1000—1000 ko­rona támogatást adnak. Majd tárgyaltatott az Omge megke­resése az iránt, miszerint tiltakozzék az egyesület a levágott szerb marha beho­zatala ellen. Erre vonatkozólag az igaz­gató-választmány utasította az elnöksé­get, hogy ezen ülésből kifolyólag irjon fel a képviselőházhoz és tiltakozzék a levágott szerb marha behozatala ellen, sőt ilyen értelemben kérje fel a vár­megye országgyűlési képviselőit . Az indítványok során Reck Géza indítványozta, hogy miután az egylet kezdeményezésére változtatta meg a törvényhatóság a szarvasmarha-tenyész­tési szabályrendeletet és tért át a ma­gyar fajtáról a nyugati fajta tenyészté­sére s miután azonban utólag kiderült, hogy a Sárrét gazdái nem akarják a nyugati fajtát tenyészteni és továbbra is ragaszkodnak a magyar fajtához, mi­végből ők az alispánhoz egy beadvány­ban kérelmezik a régi állapotok vissza­állítását, irjon át az egyesület az ő ér­dekükben pártolólag. Á választmány az indítványt annál is inkább fogadta és pártolja, mert a szabályrendelet meg­alkotásakor már kimondta azt, hogy nem tartja helyénvalónak, hogy a te­nyésztési irány az egész vonalon egy­szerre megváltoztassák, de engedtessék meg az egyes vidékeknek, pl. a Sárrét vidékének, hogy ha a gazdák ezt igy óhajtják, a régi irány fentartassék Az elnökség felkéretett ilyen értelmű átirat küldésére. Gyilkossági kísérlet önvédelemből Verekedés egy korcsmában. A kemény fogú ember szsrencsáje. Gyulai tudósítónk egy korcsmai verekedésről küld lapunknak értesítést. Ez a verekedés is egyike azoknak, melyeket a pálinka inscenál s melyek­nek cselekvő alanyai közül az egyik bizonyára a helyszínen marad, mert a szesztől elkábított agyú ellenfél a táma­dás eszközeiben nem nagyon válogatós. A most megírandó eset nem járt ilyen eredménynyel, ami annak tulajdonit­ható, hogy az egyik ellenfélnek rend­kívül kemény fogsora volt. Ez mentette meg az életét. Vasárnap délután Gyula város de­rék legényei is átengedik magukat a szórakozás muló örömeinek. A magyar legények külön, az oláhok és németek újból külön szoktak mulatni. A rend őrség előtt mindig vörös betűvel van följegyezve egy-egy ilyen vasárnap, de nem a magyarok, hanem a többi legé­nyek miatt. A most elmúlt vasárnapon is kemény dolga akadt a rendőrségnek. Mundruczó Gergely és P o­m u c z György oláh legények egy asztalnál ürítgették a külvárosi korcs­mák valamelyikében a poharakat. Egy ideig békésen beszélgetett a két legény, de később a szerelemről is szó esett. Ez a téma pedig a nép szanguinikus fiait rendszerint felingerii, különösen akkor, ha egy leány képezi csak a a beszéd tárgyát, mert ilyen esetben a vélemények mindig eltérők. Mundruczó a maga kiszemeltjét kezdte dicsőíteni. Ez nem volt Ínyére Pomucznak, aki amellett kardoskodott, hogy az ő kedvese szebb. Ez a nyers és száraz téma hajba kapatta a két legényt. A vitézebb Mundruczó volt, aki késsel támadta meg Pomuczot. Pomucz ijedten hátrált a támadás elől. Mundruczó azonban nyomon követte. A helyzet mind veszedelmesebbé vált s Pomucz egyszerre csak előkapta revol­verét és Mundruczóra lőtt. Ebben a pillanatban fejéhez kapott a támadó. Kezeit elöntötte a vér. A korcsma népsége a megsebesült legény­hez sietett. Azt hitte mindenki, hogy Mundruczó halálosan megsebesült. A következő percben azonban azt tapasz­talhatták, hogy a legénynek csak a felső ajka sérült meg s hogy csupán két foga hiányzik. Ezeket a golyó ütötte ki, amely a fogsorról visszapattant s a falhoz csapódott. Mundruczot bakötözték az orvosok. Pomucz el en a rendőrség és a büntető halóság jár most el. Március 15-ike Békésmegyében. A polgárság ünnepe. Március dicső napjának megünnep' lésére mindig egybegyűl az alföldi pol­gárság Impozáns, lélekemelő az a forma, amelynek keretei között a megye pol­gárai március 15-iki ünnepe lefolyik. Be kell vallanunk, hogy bár ennek a napnak s az ahhoz fűződő emlékek­nek egyforma lelkesedéssel kell áthat­niok a magyar nemzet fiainak szivét, mégis különösebb jelentőséggel bir az Alföldön március 15-ike, mert éppen itt, Magyarország kellős közepében érezzük leginkább szükségét a hazafias érzések istápolásának. Jobbról-balról idegen törekvések veszélyeztetik állami egységünk és nemzeti törekvésünk ér­dekeit. A haza fogalma mind ismeretle­nebbé válik. Nemzetiségi érzületek ta­golják szét a társadalmat s különítik el egymástól az embereket. Ebben a zűrzavarban vájjon nincs-e különösebb jelentősége március 15-ének az Alföldön ? Ezt a nemzeti ünnepet ma is impozáns keretek között ünnepelte meg a csabai polgárság. Csabán vasárnap délelőtt 10 órakor a polgári fiúiskolában volt hazafias ünnepély, a közönség szép érdeklődése mellett. Az ev. kistemplomban tartott istentiszteleten zsúfolva volt a templom. Székely András s.-lelkész ünnepi egy­házi beszéde lekötötte a hallgatóságot; a vegyeskar, U h r i n Pál vezetése alatt, szép összhangban, felemel Jeg énekelt. Délután a közönség egy része F á b r y János 48-as honvéd sírját kereste fel ós koszorúzta meg. A főgimn. ifjúság hazafias ünnepélyére zsúfolásig megtelt díszes közönséggel a tornacsarnok. A tartalmas műsor, az előadók nagy ké­szültsége, minden egyes szám után tapsra ragadta a hallgatóságot. Már kora délután nagy közönség gyülekezett a Kossuth-szobor körül, hol a márciusi bizottság rendezett ün­nepélyt, melyet a Daloskör szép éneke nyitott meg," majd Majoros József tett összehasonlítást a 48 iki és a mai március idusa között; P a t a k y, József nagy hatást keltve szavalta Ábrányi Emil „Aludjatok honvédek" cimü remek költeményét. A szobrot megkoszorúzta erre a márciusi hölgybizottság, a Rudolf­főgimnázium ifjúsága, a kereskedő ifjak egylete. A Daloskör ós a közönség által énekelt Szózat rekesztette be az ünnepélyt. A csabai polgárok délután 2 órakor F á b r y Pál 48-as honvédnek sírjához mentek ki. Ezt a honvédsirt H i 11 ó Mátyás polgártársunk kutatta föl s az ő kezdeményezésére gyűjtés indult meg, hogy koszorút helyezhessenek a sirra. Mintegy 100 ember vonult ki a teme­tőbe, amely ezúttal megható ünnepély­nek színhelye volt. S z t r a k a György, volt szolgabíró, mint az elhunytnak egykori bajtársa is üdvözölte a polgár­ságot. Megyeri Imre árvaszéki el­nök gyönyörű beszédet mondott a hon­védsirnál. P a t a k y József költeményt szavalt. Este a kaszinóban tartott közvacso­rán mintegy ötvenen vettek részt. A polgári körben mintegy 200-an. A Dalos­kör éneke után Makay István gazd. ismétlő-iskolai tanitó beszélt arról, hogy mire kötelez minden magyart március idusa. Majd Megyery Imre beszélt lendülettel s ismét a Daloskör énekelt. A csabai magántisztviselők és ke­reskedő ifjak egyesülete a Nádor étter­mében rendezte ünnepélyét, melyen az alkalmi beszédet R e 11 Lajo3 tanár mon­dotta, párhuzamot vonva azon hazasze­retetről, melyet a nemzetköziek valla­nak. Szemere Kálmán elnök, Her­z o g Henrik, Rajz Jenő beszéltek még, fejtegetve, hogy képzett és igyekvő kereskedők, virágzó közgazdaság lehet­nek csak biztos létalapjai az ország szabadságának. A békéscsabai vasutasok március 15-én lelkes ünnepélylyel adták tanúbi­zonyságát hazafiságuknak. A Baross-ven­déglő helyiségei már este 7 órakor zsú­folva voltak ugy, hogy 8 órakor, az ün­nepély kezdetén a termekben már férni alig lehetett. B á n f i Miklós, az Áegv. forgalmi főnöke, volt kerületi elnök tartott nagyhatású és sokszor megélje­nezett felolvasást, méltatva 1848. márc. 15-ikét. Az ünnepélyt követő halvacso­rán 200 teríték volt ós az ezután követ­kező táncmulatságon, mely reggeli 5 óráig tartott — 60 pár táncolt. Feltűnő volt, hogy a Máv. hivatalnoki kara ez ünnepélyről teljesen elmaradt. Szarvas közönsége is lelkesen ün­nepelt. Délelőtt az uj evangelikus tem­plomban istentisztetelet volt. Az ünnepi beszédet Z v a r i n y i János mon­dotta. Ünnepet rendeztek a polgári leány­iskolában, a tanitóképzőintézetben és a főgimnáziumban is. A Szabad-lyceum ünnepi közgyűlést tartott. A független­ségi párt este lakomát rendezett, ame­lyen Haviár Dániel orsz. képviselő, Faragó Mór, Havi á r Gyula, K o 1­1 á r Lajos dr. beszéltek. Ünnepi lakoma volt még a népkörben, a polgári kör­ben és a szervezett munkások, iparosok és iparosifjak körében is. Kondoroson a nemzeti ünnepet, a szokásos lelkesedéssel ünnepelte a pol­gárság. A község számos épületén nem­zeti zászló lengett. Az ev. templomban e nemzeti ünnnep jelentőségét vázolta beszédében a lelkész. Este közvacsorára gyűlt a csárda falai közé száznál több polgár, hol K e v i c z k y László üdvö­zölte a megjelenteket Beszéde után a jelenlevők elénekelték a Himnuszt. Ha­zafias lelkesedéssel szólottak még : Fü­löpp József jegyző, Reiner Béla biró­Czirbusz Endre tanitó, Kupecz Vilmos, Greiner Aladár, Rácz János stb. Az ün, neplésen számos úrinő ls részt vett s az egész a legékesebb rendben folyt le. Gyulán a református templomban istentisztelet volt, amelyet D o m b y Lajos esperes tartott. A gyulai 48-as kör, az újvárosi kör és a többi társas­egyesületek is mind megünnepelték már­cius idusát. Az újvárosi körben Szin­ti e r Mihály igazgató, Dombi La­jos és Gecse Albert beszéltek s a tár­sasvacsorán 200 an vettek részt. Rörösladány F á b r y Károly ország­gyűlési képviselő is részt vett a körök és egyletek ünnepén. A szocialista kör is ünnepelt. Este a Társas-körben hang­versenynyel egybekötött estély volt. Vacsora alatt Fábry Károly és dr. O s v á t h János beszéltek. Dobozon a szocialisták felvonulást tartottak s a községháza előtt méltatta szónokuk a nap jelentőségét. Újkígyóson március 15-ike nagy ünnepséggel folyt le. Vendégei is vol­tak a kis, csendes falunak : K S c h r i f­f e r t József országgyűlési képviselő és dr. B u c s k ó Koriolán, Gyula város főjegyzője személyében, akik március 14-én a Leopold Antalnál rendezett hal­estélyen személyesen megjelentek. A vendégek meleg szavakban emlékeztek meg a nap jelentőségéről. A polgárok közül 0 s e r n u s Ádám szavalt lelkesül­ten alkalmi verset. Tizenkét iskolás leányka hazafias szavalatokkal és éne­kekkel mulattatta az ünneplőket. Már­cius 15-én délelőtt az istentisztelet után a róm. kath. fiu-iskola növendékei al­kalmi versekkel ós énekekkel áldoztak e napnak. Innen nemzeti zászlók alatt vonult át az árvalányhajas, nemzeti ko­kárdás kis hadsereg a róm. kath. leány­iskolába, hol hasonló lelkesültséggel folyt le az ünnepély. Mindkét iskolában T á r k á n y i Péter plébános mondott ünnepi beszédet, külön az apró sereg­hez, külön a nagyszámú közönséghez. Este a községi vendéglőben rendezett halestélyen az elöljáróság teljes szám-

Next

/
Thumbnails
Contents