Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-03-12 / 21. szám
Békéscsaba 1Q08. márc. 15. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 nak tagjai tagadták meg a szolgálatot s az egyházzal szemben vállalt ós tartozó kötelességeiknek teljesítését. E különös jelentésből azt olvassuk ki, hogy már az egyháztanács tagjaiban is megingott — elég indokolatlanul! — a felsőbbek iránti bizalom s rendkívüli eszközökkel akarják elérni azt, ami a jogosság és méltányosság szempontjából határozottan elitélendő kívánalom. A gyomai ág. ev. egyháznak két tanítója: Wagner Márton és Lautn e r Adolf hivatásuk gyakorlásában apró, jelentéktelen kifogásra adtak okot. A két tanitó már régebben feszült viszonyban él a presbiteriuin egyes tagjaival s igy nem csoda, ha ezek a tagok kapva-kaptak az alkalmon s befolyásukat akként értékesítették, hogy tagtársaikat is megszerezték ügyüknek s a presbitérium a két tanítóval szemben a fegyelmi eljárás elrendelését vélték helyénvalónak. Wagnerék ügye az esperessóg elé került, amely viszont az ilyen ügyek előkészítésére és eldöntésére kiküldött bizottság elé tette át azt. A presbitérium azonnali eljárást remélt s főleg azt óhajtotta, hogy a két tanítót nyomban mozdítsák el állásukból. A fegyelmiügyek elintézésében sorrendet kell tartani. Ezért nem tehettek azonnal eleget a tanácstagok kívánságának, amelynek második része nem teljesülhet, mert a két tanitó terhére felhozott mulasztás sokkal jelentéktelenebb természetű, semhogy hivatalvesztést vonhatna maga után. Mindezeknek tudomásul vétele után a gondnok, a sáfárok ós a presbitérium összes tagjai lemondottak állásaikról. Gyermekeiket nem engedik iskolába ós az adófizetést is megtagadták. A tanácstagokkal közösséget vállalt az egyház híveinek egy része is. H a j t s Bálint lelkész meggyőzni igyekezett a presbitérium tagjait kívánságuk lehetetlenségéről, de közbelépése nem használt. A tagok kijelentették, hogy amig a két tanitót el nem bocsájtják, addig nem tesznek eleget kötelességeiknek. Uj pénzintézet Mezőberényben. A Mezőberényi Községi Hitelszövetkezet, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek a kellő mérvű terjeszkedést és fejlődést gátló intézkedései következtében, mint hasonló okokból számos más szövetkezet, a legközelebb összehívott rendkívüli közgyűlésében ki fogja mondani feloszlását és felszámol. A felszámolással párhuzamosan azonban a szövetkezet igazgatóságának gondoskodása és a mezőberényi gazdasági viszonyok fejlesztése érdekébeni tevéken.vkedése folytán a mindenesetre célszerűbb ós fejlődé&képesebb részvénytársasági formában egy uj pénzintézet alapittatik : „Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár Részvénytársaság" cég alatt, 5000 darab 50 koronás részvényen alapuló 250.000 korona részvénytőkével. Az alapításra vonatkozó összes előzetes tárgyalások már befejeztettek. Az alapító-tagok az alapítási tervezetet és a rószvényaláirási felhívást megállapi tották és a részvényeket mai naptól kezdődőleg nyilvános aláírásra bocsátották. Eltekintve azon kedvező körülménytől, hogy a megalapítandó Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár Részvénytársaság azonnal igen lényeges üzleti előnybe j kerül, mert a felszámoló hitelszövetkezet közel egymillió korona összegű köi^sö- j neit, — tételenkénti bankszerű birá\at j mellett — átveszi, ami már magában te- 1 kintélyesebb üzletkört jelent, megfelelő gondoskodás fog történni azon irányban is, hogy az uj pénzintézet a bankoknál mulhatlanul szükséges nagy óvatossággal, de szorgalmas tevékenykedéssel és munkával, a terjeszkedésre teljesen alkalmas ezen a helyen, - melynek lakossága igen szorgalmas, takarókos, józan és szerző nép — fejlődjék ós e réven a már ott működő pénzintézettel, a Mezőberényi Takarékpénztárral egy célt szolgálva, jelentékenyebben hozzájáruljon a mezőberényi földmives, iparos ós kereskedelmi viszonyok javításához. A tekintélyes polgárokból álló igazgatóság ügybuzgalmán kivül a sikernek úgyszólván teljes biztositékát látjuk már abban a körülményben is, hogy az alapításban — annak közhasznú voltáról meggyőződve — részt vesz a BékésCsabai takarékpénztár egyesület, megyénk ezen elismert hírnevű, tőkeerős pénzintézete, mely óvatos és gondos üzleti elveit, a részvényesek jól felfogott érdekében, a mezőberényi uj takarékpénztárban is teljes mérvben bizonyára meg fogja honosítani és az 5000 darab részvényből 2000 darabnak átvételét magának, a takarékpénztár ügyleteinek mindenkori financirozásával együtt, mindenkorra biztosította, mert oly előnyöket állapított meg az uj pénzintézet javára, melyek ilynemű alakulásoknál, — a tőkebeszerzés biztosságát, könnyedségét és olcsóságát illetőleg — eddig csak igen kivételesen fordultak elő. A BékésCsabai takarékpénztár egyesület részérői a' mezőberényi igazgatóságban és felügyelő-bizottságban négy tag vesz részt: Vidovszky Károly, dr. K er é n y i Soma, Havas Mór és B o hn e r t József. A mezőberényiek részéről kilenc igazgató és három felügyelő fog választatni. — Az igazgatóság tagjaiul Horváth János, Bacsó Péter, Bartolf Márton, Hoffmann Ádám, Klein Miksa, Litauszky Pál, Laász Sándor, M a j d á n János és P i 11 z József fognak kineveztetni, mig ügyvezető-igazgató Kiss Márton szövőgyári igazgató, ügyész dr. G r ü n w a 1 d Dezső ügyvéd lesz. A részvényjegyzési záridö 1908 április hó 15-ikében állapíttatott meg. A nőkérdés. Irta : Mányiné Prigl Olga. — Három cikk. — I. Alig néhány éve, hogy divatos társalgási nyelven a feminizmussal dobálódzunk anélkül, hogy ennek a szónak a jelentőségét egész bizonyosan értenénk, vagy igyekeznénk jól értelmezni. E fogalom mellett s ellen elhangzó újságcikkekből, (amit legtöbbnyíre férfiak irnak), a kutató, de kevésbé tapasztalt felületes elme legtöbbször olyasfélét hámoz ki végeredményében, mintha a feminizmus nem volna egyéb, mint önkényes lázadás a női nem részéről a természet által kijelölt rendeltetés ellen s igy a feminista-nő olybá tűnik fel, mint valami szörnyszülött, csodabogár, se nem asszony, se nem férfi, hanem olyan reverendába járó Simli Mariska-féle alak, akiről különösen régebben sokat elméskedtek jeles és kevésbbó jeles újságírók. A mindennapi kenyérért küzdő, de a szerényebb pályákon már a túlzsúfoltság miatt nem érvényesülhető nők közül egy ilyen kissé meghibbant alakot választ ki a szellemi fölényében és unalmában elbizakodott férfi-gőg s dobja kacagva a nagy közönség elé, mint az egész küzdő tábor képviselőjét. S a tömeg mulat, élcelődik rajta, holott a saját gyermekén mulat, mert hisz az átkozott feminizmusnak keresztelt tragikomédiát a társadalom maga hozta a világra. A szintén gőgjében fulladozó társadalom, mely rombol, épit, teremt ós öl, játsza ez uralmunkba vett hitvány sárgolyóbison az Úristen szerepót, mig végre kikacagja önmagát. A feminizmus, vagyis magyarul nőkérdés már évek óta, de különösen napjainkban teljesen egyértelmű a nők lét-kérdésével. Átlag több nő születik, mint férfi s több fiu-gyermek pusztul el a fejlődés szakán, mint leány-gyermek. Tehát részben számtani lehetetlenség, hogy mint a nóta mondja : minden kis madárnak párja kerüljön. (Alias: kenyérkeresője.) Mily nagy számot tesz ki azonkívül a hivatalból nőtlenségre utalt s az önkénytesek légiója ! (Ezek ellen tegyenek tisztelt antifeminista uraim és hölgyeim és a Simli Mariskákból és Bédi Schviimner Rózákból olyan tűzről pattant menyecskék válnak, hogy még!) A számtani aránytalanság ellen fizikai lehetet enség védekezni, hacsak a bölcs Mohamed erkölcsi rendszerét az anyakönyvi rubrikákba is nyíltan be nem iktatják, vagy „anyagot"-ot nem telepitemk be államilag valahonnan Kokinchnából, hol tudvalevőleg több a férfi, mint az asszony, igy őrizve ellen statisztikailag a pártába maradt hölgyeket, de még az özvegyeket is. Ugy, de még e számbeli aránytalanságot is megfejtené valahogy egy modern Archimédes, ha születnék hozzá egy uj Krisztus, ki öt kenyérrel ötezer embert jól tudna lakatni. Csak kenyérrel, nem piskótával. Hol van azonkívül az ideális mondás a mezők liliomairól, akikről gondoskodott az Ur . . . S itt a bibi, amely viszont ebből a másik kitűnő magyar szóból sarjadzik: igény ! Igénye van a szolgálónak, a hentes kisasszonynak, a magát felsőbbeknek tartó százezrekről nem is szólva. Ez a csodabogár az a bacillus, mely megemészt, felfal minden régi jó szokást, szerénységet, erkölcsöt, egyszerűséget, szóval mindent a világon, mely százával kergeti az embereket a bolondok házába, lesz az öngyilkosok molochja s végül mint kényszerkinövést, megteremtette a feministákat. Mert hisz a szegény szülő nem üthe i agyon otthon csöppent szemefényét, de még a reménybeli otthon csöppenendő szemefényeit sem, hanem igyekszik „kenyeret adni" a kezükbe, hogy a maguk emberségéből is megéljenek. Az apának minden vagyona legtöbbször a két keze munkája, vagy a hivatala, ami szépen elmegy naprólnapra. A férfiak átlagos kora a mai világban alig az ötven év. Mi lesz a napsugárkákból, csillagvirágocskákból, akik beragyogták az ősi ház zegét-zugát, ha a családfentartó oszlop kidől ? A rokonság nem kér belőlük, hisz a mai drágasági viszonyok mellett minden darab kenyér számit. Pedig mondjuk, a legidősebb leánynak akadt volna valakije, de a sóhajtozásnál nem bírtak előbbre menni, a fiu határozottan nem nyilatkozott. Pedig egy néma kérdőjel volt az egész ház. A vége az lett, hogy az ifjú tört szívvel bár, de vevé kalapját s távozott. A hamarosan megszerzett diplomája lett a vitorlája, az igy támadt ázsió a szól, mely elvitte őt a karionruhás légkörből az aranymezőkig. Ez a legidősebb leány, mondjuk, még csak megél valahogy Aféle hézagpótló vándorcsillagocska lesz, aki a családban hol itt, hol ott segit beteget virrasztani, gyászruhát varrni. Ám a másikkal már elővigyázóbb a szegény apa és a többiekkel is, ós már nem a kelengyéért, de azoknak a darab kenyer ért küzd, fárad, váltózik, jár napról-napra kopottabb, toltosabb ruhában. O'ykor felcsillan benne a reménység, hátha a legkisebbet, a legszebb 3t el„Gyurkovits mamázhatná". De az koraérett észszel látva a tülekedést, az ártatlan és hasztalan horogvetéseket, dacos lesz és most már csak azért sem pályázik a kegyelemkenyérre, amely talán egy szerencsés véletlen házasság folytán jutna neki Ő már csak azért is kutyabőr-diplomára vágyik és minden izében feminista. Bár fogadni mernék rá, hogy titkon lepréseli bonctani könyvében azt az egy szál ibolyát, amelyet „véletlenül" elcsent a professzorától. Egy képviselőtestület ügyeiből. Ahol felülbírálják a felsőbb határozatokat is. Békésmegye egyes községeinek képviselőtestületeiben hiába keressük az értelmet és tudást, mely a közügyek intézésére kvalifikál. Bizonyos idő óta megváltozott a természetes rend. Erőszakos beavatkozás, illetéktelen egyéni érvényesülési vágy volt az, ami helyenként felforgatni igyekszik, helyenként pedig fel is forgatta már a zavartalan közéletet. Ennek a változásnak velejárója volt az a tünet, hogy minden képesítés és gondolkozó-képesség nélküli tömegek foglalták le a vezető-pozíciókat s ma már oly helyzetváltozás előtt állunk, amelyet legelső sorban is maguk az érdekelt községek sinylenek meg. A közügyek hajlékaiban olcsó tőke a demagógia. Mindazonáltal sajnálatosan kell tapasztalnunk, hogy éppen e néptribunok esztelenkedéseit szankcionálja egyikmásik képviselőtestületnek többsége. De megtörténik az is, hogy a képviselőtestület túllépi hatáskörét s dics-szomjában a plénuma elé tartozó ügyek revideálására is feljogosítottnak érezi magát. Ilyen esetről beszél az az aktacsomó, amely tegnap érkezett az alispáni hivatalhoz. Pusztaföldváron ugyanis községi képviselőnek választották meg Horváth Sándort, egy fékezhetetlen természetű, önfegyelmezettség nélküli gazdálkodót. Horváth azokat az elveket vallja, amelyek sok békésmegyei községben ma egy-egy ujabban megteremtett erkölcsi világrendnek oszlopai és igy nem csoda, ha gyűlöli a nadrágot viselő jegyzőket és mindazokat, akik nem egyivásuak vele. Ez év elején kipattant aztán, hogy Horváth Sándor illetéktelenül kiabálgat a képviselőtestületi közgyűléseken, mert mint orosházai lakos, nem gyakorolhat ilyen jogokat Pusztaföldváron. Megválasztatása ellen ily cimen felebbezést adtak be s az igazoló-választmány meg is semmisítette Horváth Sándor mandátumát Ehhez a határozathoz hozzájárult a közigazgatási bizottság is. Horváth Sándor azonban nem azért népszónok, hogy kellő szatiszfakciót ki ne szorítson. Beadványt intézett a képviselőtestülethez s beadványát — amelynek lényege az igazoló-választmány határozatát helyteleníti — maga is indokolta meg. És a képviselőtestület is kimondotta, hogy elitéli a választmányi határosatot. .. E bölcs határozat most a vármegye elé kerül, amely bizonyára talál módo* arra, hogy jogairól kioktassa a képviselőtestületet. Földomlás egy vaspályán. A vésztői vonat veszedelme. Szünetelt a közlekedés. Ámbár Békósmegyében teljesen elmúlt már az árvízveszély, a Körös mindenhol visszatért a medrébe, de az áradás és folytonos esőzés következtében átázott föld nagy és végzetes kellemetlenségek okozója lehet. Tegnapelőtt a vésztői vicinális pályáján omlott össze egy földgát s majdnem szomorú végű katasztrófát okozott. A Vésztő—kötegyáni vasúti vonalon Rippa állomás mellett, közvetlen a Körös folyónál van egy nagy földgát, amelyen keresztülhuzódik a vasúti vonal. A földgát hidat helyettesit és azt a célt szolgálja, hogy a Körös vize miatt rendszerint iszapos talajba ne süppedjenek a vágányok A gát kitűnő biztosíték erre, mert jó magasan fekszik és még nem fordult elő, hogy a hatalmas földtömeget a Körös, vagy a talajvíz átáztatta volna. Rippa állomásnál azonban megtörtént most már ez is. Amint tegnapelőtt odaért a vonat a földgáthoz és a lokomotív befutott a sínpárra, egyszerre csak óriási zuhanás hallattszott. A sinek alatt a föld széjjelmállott, leomlott s a sinek a levegőben maradtak. Szerencse, hogy a vonat többi része nem futott még sínpárra, mert ha ez megtörténik, a sinek nem birják el a súlyt s a vonat leszakadt volna a gát után. A rémület igy is óriási volt. Az utasok ijedten ugráltak ki a kocsikból és borzadva, néztek az összeomlott földgátra, amelyen ők is majdnem halálukat lelték. A szerencsétlenségről nyomban értesítették a rippai, majd a tenkei állomásfőnöksóget, amely több mint 800 embert rendelt ki a gáthoz. Két nap és két éjjel dolgoztak ott a munkások, amig a földgátat annyira helyrehozták, hogy a vasút szabadon közlekedhetik. A töltést megvizsgálták és megállapították, hogy a folytonos esőzés és áradás következtében teljesen átázott. Minthogy azonban máskor is bekövetkezhetik ilyen veszély, sürgősen kell egy nagy vasúti hidról gondoskodni. A gyulavidéki vasút válsága. Csak az állami kezelés menti meg. Az arad-csanádi vasútnak nem kell. A gyulavidéki helyiérdekű vasút, melyről azou sugalmazott híradásokat adták le, hogy al elmúlt évi üzjm fényes eredményekkel járt — komoly válságba jutott. Budapesti összeköttetéseinknek forrásaiból ezen ügyre vonatkozólag a következő értesüléseket szereztük : «