Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-08 / 20. szám

Békéscsaba 1008. márc. 8. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 ellátásával ideiglenesen W e i s z Mór gyárost bizta meg a közgyűlés. Az uj igazgató nem tudott megegyezni B 1 é d y Boldizsárra], a vállalat főkönyvelőjével, aki lelkiismeretesen és nagy szakavatottsággal teljesiti kötelességeit és aki épp ezért egyedüli véglegesített tisztviselője is a vasútnak. Weisz Mór, ha csak tehette, mindig talált valami kifogásolni valót Blódy munkájában s egyszer csak arra ébredtek, hogy Weisz Mór magával hozta az irodába Balázs Simont, a fiumei delvátornak egyik tisztviselőjét, dr. B á r d o s Arthur városi orvos vejét s könyvelői munkákkal bizía meg. De Blédy és a többi tisztviselők ellenséges viselkedése miatt Balázs csak egy napig maradt az irodában. Weisz Mór erre azt jelentette az igazgatóságnak Blédyről, hogy rendetlenül vezeti a könyveket. Egy ülésen szóbakerült ez is, de Blédy mindenben igazolta, hogy kötelességeinek pontosan megfelelt s igy az igazgatóság nem járhatott el ellene. Weisz Mór pedig lemondott megbízatásáról s lemondott igazgatósági tagságáról is, amit az igazgatóság tudomásul is vett. Ezekről az állapotokról s főleg azon állításról, hogy Blédy nem vezeti pontosan a könyveket, tudomást szerzett a miniszter is, aki megbízta S z é c h y József vasúti és hajózási felügyelőt, valamint a kir. számvevőség egyik tagját, hogy a gyulavidéki vasút ügykezelését vizsgálják felül. Ez meg is törtónt s a mult napokban befejezést is nyertek a munkálatok. A végeredmény pedig Blédy Boldizsárnak adott igazat, akit a számvevőség tisztviselői a felügyelő-bizottság ülésén meg is dicsért szakavatottságáért és buzgalmáért. Szekér, illetőleg Weisz Mór teendőinek ellátásával most József főherceg jószágigazgatóját : K o k a s t bizza meg a közgyűlés. -r. -1. Központi választmányi ülésMegalakították a küldöttségeket. Békésvármegye központi választmánya pénteken délután Ambrus Sándor alispánnak elnöklésével ülést tartott az 1909. évre választói jogosultsággal birók névjegyzékének kikorrigálása céljából megteendő intézkedések tárgyában. Ambrus alispán megnyitotta az ülést s a választmány tagjainak üdvözlése után előadta, hogy mivel most ült össze — Hát oszt' mir ? Julcsa oszt' elmondta a sort, de az anyja azt vélelmezte, hogy: — Nem addig van a, fiam. Ha összevesztetek, majd kibikültök, itthon nem lehetsz tanya csúfjára! Ezt meg a Julcsa nagyon zokon vette és átszaladt rögtön a kasznáréknoz. A tekintetes asszony összecsapta a kezét, amikor meglátta. Julcsa sebtibe el is mondta, hogy hiba történt és hogy azért jött elő. — Ha a tekintetes asszony megfogad, — mondta — hóttom napjáig hűséges cselédje leszek, még a lábanyomát is megfuvom. — Megfogadnálak Julcsa, a Borcsa ugy is elmegy, de tudom, úgyis elhagysz nemsokára, visszamész te az uradhoz. — Nem én, kézit csókolom, nem szegek én többet a kenyeriből, a mir engem büntetlenül megbántott, a szeme közé se tudnék nézni jó lélekkel. így Julcsa újra ott szorgoskodott a j a kastélyban csakúgy, mint leánykorában. Mikor a kútra ment, még dalolgatott is. (Hadd mondja el Panni néni a Gábornak, hogy nem búsul) Már a második vasárnapot töltötte az Anna-majorban, mikor egy ebéd után bement a tekintetes asszonyhoz és zavartan húzgálta a köténye csücskét. A tekintetes asszony megkérdezte, hogy mit akar. Kézit csókolom, értem gyütt a Gábor. — Ne bomolj, Julcsa. Hiszen azt mondtad, hogy hóttod napjáig itt fogsz maradni. — Nem maradhatok, instálom, mert aszongya, hogy elfogyott a szárított leb- I bencse, meg vasárnapra sincs mán — j tisztája elsőizben a választmány, kötelessége a tagoknak törvényben előirott esküt tenni, ami meg is történt. Eskütétel után a jegyzői tisztségre Moldoványi Jánost választották meg. Ezeket követőleg előadta Ambrus Sándor, hogy a jövő évi képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítása céljából mindig március havában szokott összeülni a központi választmány s ma is az a feladata, hogy az erre vonatkozó intézkedéseket megtegye. Majd megalakították az összeíró küldöttségeket ilyen formában : a Gyoma-Endrőd-kondorosi küldöttség elnöke K o n c s e k Gy. József, tagjai Kalmár Vince, Csapó János; a Szeghalom-Füzesgyarmat-Vésztőkörösladányi küldöttség elnöke Kovács Gyula, tagjai Nagy Imre és Erdei Gyula; a Mezőberén.y-Köröstarcsa-dobozi küldöttség elnöke Grünwald Dezső, tagjai T. Gyoroki Sándor és Szath m á r y S. ; az Orosháza-Szentetorny-földváriküldöttség elnöke M ü 11 e r Jenő, tagjai Vári Sándor ós M u z s 1 a i Sándor ; aCsorvás-gádorosi küldöttség elnöke GremspergerJ, tagjai pedig Pap Károly és Manzell Gyula; a Tótkomlós-sámsoni küldöttség elnöke Németh Kálmán, tagjai P ov á z s a y Mihály és Á c s K. János ; az Öcsöd-bésszentandrási küldöttség elnöke Fehér László, tagjai V. C s o n k a Lajos és B e n c s i k József; s végül a Kótegháza-gyulavárii küldöttség elnöke Popovics M. Aurél, tagjai Dandé István ós Miklós György. Az ekként megalakított küldöttség elnökeit felkérte a választmány, hogy az illető járási főszolgabirák előtt az esküt tegyék le. Ha a küldöttségek valamelyik tagja a megbízást nem fogadná el, akkor a megüresedett hely betöltése tekintetében az alispán határoz. Ugyanez a választmányi ülés a szükséges utasításokkal is ellátja az összeíró küldöttség. A „Paraszt Újság" sajtóperei. Áchim L. András a törvényszék előtt. Sok huzavona után holnaphoz egy hétre a nagyváradi királyi törvényszék, mint esküdtbíróság tárgyalás alá veszi azt a sajtóügyet, amelynek szenvedő hőse Áchim L. András és amelynek tárgyát a „Paraszt Újság" cimü zsengekorában kimúlt sajtóorganumban megjelent gyalázkodó és izgató cikksorozat adja meg. A közleményeket annak idején kimerítő részletességgel ismertettük. Mindenik egy-egy diszpóldányképe volt annak a harcmodornak, amely Bókésmegyében nem az elvek különfólesóge szerint határolta el egymástól az osztályokat és pártokat, hanem amelynek intenciója az volt, hogy a paraszt suba és a vasalt nadrág közötti ellentét kiélezésével fölkeltse a népben az uriosztály iránti gyűlöletet. Hogy ez a harcmodor mennyire bevált Áchim L. András kezében, ezt a szomorú eredmények igazolják. Békéscsabán ma kevés nadrágot viselő ember mehet ki az utcára anélkül, hogy Áchim emberei ne inzultálnák s hogy a felkorbácsolt, alantas emberi indulat sértegetéseinek kiszolgáltatva nem volna. A tárgyalás határnapjául március 16-ikát tűzte ki dr. C s u 1 y o k, a nagyváradi kir. törvényszék esküdtbiróságának elnöke. Több mint valószínű azonban, hogy ez az egy nap nem lesz elegendő az anyag letárgyalására. Ezt lehet következtetni abból is, hogy az emlékezetes petíció idején közel egy egész napot vett igénybe a mandátum-megsemmisítés alapjául szolgált s most újból inkriminált cikkek ismertetése és elbírálása. Áchim L. Andrásnak öt izgató ós lázító cikk miatt kell felelnie most. A tárgyalás ezen része azért fog elhúzódni, mert értesülésünk szerint ehelyütt is igazolni kívánná Áchim L. András azt, hogy azokat a cikket nem ő irta, csak a nevét tette azok alá. Valószínű az is, hogy a törvényszék, mint esküdtbíróság épp a Curiának egyszer már elfoglalt álláspontjára való figyelemmel, a bizonyítást e tekintetben különösen tágabb keretek között megengedni nem fogja. Ha ezekkel az ügyekkel végezni fog az esküdtszók, azután kerülnek sorra — de minden félbeszakítás nélkül — a Bakos Mátyás csabai földbirtokos ós M e z ő f i Vilmos országgyűlési képviselő által indított ügyek. Bakos Mátyást köztudomás szerint esküszegő gazembernek, tulipán-betyárnak s más ilyen ékes je'zőknek sokféleségével tisztelte meg a derék néptribun akkor, mielőtt a választási kampányban Áchim többségre tett szert. Mezőfiről pedig azokat a vádakat irta, amelyeket nemrég egy szeghalmi újság is recitált. Áchim L. András ügyeiben a közvádat B a r ó t h y Pál dr., a nagyváradi ügyészség egyik legkiválóbb tagja fogja képviselni. A tárgyalási elnök C s u 1 y o k dr., a szigorúságáról ismert táblabíró lesz. Achimot Pető Sándor dr. védi, Bakos Mátyást P á n d y István dr. fogja képviselni. A tárgyalásra különben a következőket idézték meg Békéscsabáról tanukképpen: Tardos Dezső dr., Nyigrinyi János, Majer Jenő (aki most üli le az osztályelleni izgatás miatt reá mórt büntetését), Zelenyánszki András, Uhrin Pál, Izsák János, Kraszkó Mihály, Berger Sámuel, Pollák Arnold, Lipták P. Mihály, Tevan Adolf. Az érdekesnek ígérkező tárgyaláson Békésmegyóből sokan vesznek részt. Tanácsülés Békéscsabán. Hanyag ismétlő iskolások. — A tűzoltás reformja. — Artézi kut a szarvasi-uton. — Járdaépiiések. Pénteken délután tanácsülést tartott Csaba község elöljárósága. A tanácsülés érdekes tárgysorozatából ezeket az ügyeket ismertetjük olvasóinkkal: Békéscsabán a tanköteles gyermekek hagyományos köztudat szerint nem nagy lelkiismerettel látogatják az iskolákat. Az állami iskolák gondnoksága e tekintetben különösen nagyfokú hanyagságot észlel a gazdagi ismétlóiskolások körében s ezért megkeresést intézett a községhez, hogy orvosolja ezt a tényt. A tanács felhívta S z u 1 ím á n Ákos tanügyi esküdtet az iskola gondnokság észrevételének szánalására. Emiitettük már, hogy W i 1 i m István gazdasági intéző ugy is, mint tűzoltó-főparancsnok, a tüzo tás ügyének reformálása érdekében memorandumot terjesztett az elöljáróság elé. A pénteki tanácsülés kimerítően foglalkozott ezzel a memorandummal s a maga részéről is figyelembe veendőnek tartja Wilim észrevételeit, melyeket a közgyűlés elé pártolólag terjeszt. E memorandum a tűzoltás ügyének reformálására két módozatot ajánl. Az egyik szerint 2 őrparancsnok, 8 I-ső oszt. tűzoltó, 14 Il-od oszt. tűzoltó ós 5 erzsébethelyi tűzoltó alkalmaztatnék. Ezek ellátása pedig 14.000 koronába kerülne. A második módozat 2 őrparancsnoki, 6 I-ső oszt. tűzoltói, 10 Il-od oszt. és 4 erzsóbethelyi tűzoltói állás szervezését tartaná szükségesnek. Ez a módozat évi 10.000 koronát igényelne. Vigyázó Ignác ecetgyárat nyitott a Szarvasi-ut 1554. számú telken s vízszükségletének ellátására a telken egy ártézi-kutat is fúratott. A kut oly bő vízmennyiséget szolgáltat, hogy Vigyázó kérvényt adott be a városhoz, amelyben azt kéri, hogy a szarvasi-utiak vízszükségletének fedezése céljából engedjék meg neki az ártózi-csöveknek utcai kivezetését. A tanács készséggel hozzájárult ehhez a kórelemhez. Békéscsaba külrószeiben még ma is sok kívánni valót hagy maga után a járdaépítés ügye A tanács megbízta a kerületi esküdteket, hogy a külrészek járdaszükségleteit írják össze s ez a kimutatás majd alapjául fog szolgálni annak a tervnek, melyet a mérnöki hivatal az idei járdaépítések programjaképpen kidolgoz. Előadás Japánról. A kelet költészete. Mult számunkban hirül adtuk már, hogy Z o m b o r y Béla keletázsiai utazó, aki a japán-orosz háborút hirlaptudósitói minőségben élte keresztül, előadást tart Békéscsabán Japánról és Keletázsiáról. Zombory a Rudolf-főgimnázium tornacsarnokában ma egy hete részben megismertette már a Kelet madárdalos, virágillatos országait a tanuló-ifjuság elő tt. Akik ennek az előadásnak tanúi voltak, nagy elismeréssel nyilatkoznak Zombory csillogó intelligenciájáról s arról a közvetlen formáról, — amelyben mondanivalóval hallgatóinak ismereteit gyarapítja. Zombory közel 3 óra hosszat beszélt a Keleletről s főleg Japánt ismertette kimerítő részletességgel. A jeles újságíró, aki nagyobbrészt gyalog járta be Keletázsiát, ma délután 2 órakor az iparos ifjúsági önművelődési egyesületben tart előadást Ez alkalommal kapcsolatosan két poémát közlünk a japán költészet szinességéből : Női dal. Addig van a fának becse, Amig lombja van s virága; — És a nőnek, mig be nem áll Szépségének hervadása. Ha a lomb a földre hullott S nem nyújt árnyat száraz ága: Elkerülik, mint az asszonyt, Ha arcának nincs már bája. Nemzeti dal Ezt a földel, ugy nézd japán, Azért védi tenger árja, Hogy egykönnyen rá ne lépjen Senki lába. S ha rá lépne, tiéd a jog, Mérd ki útját, merre menjen . . . Ezt a földet vérért kaptad: Tiéd legyen ! Zombory Béla holnap este az urikaszinóban tart előadást. Azután pedig valamelyik nyilvános teremben s később újból a főgimnáziumban ismerteti Keletnek világát. A kétegyházai állapotokhoz. Beles Vazul nyilatkozata. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapjának folyó évi 6-iki számában „Szentelt viz a községházán", — „Vizkeresztnapi történet", — „Panasz az alispánhoz", folyó évi 14 iki számában pedig „Szentelt viz a községházán", — „Popovits főjegyző nyilatkozata", — „Vádak egy pap ellen" — cimü közlemények jelentek meg, melyek a kétegyházai községházán folyó évi január hó 18-án végbement görög-keleti vizkeresztnapi házszentelóst elferdített formában adják elő. Lapjának 6-ik számában megjelent közleményre nem is reflektáltam. Egyrészt azért, mert a hírlapi polémiákat elvből gyűlölöm, másrészt pedig azért, mert nem tartottam helyénvalónak, hogy egy olyan rosszakaratú közleményt megcáfolni ós válaszadásra méltónak tartsak mindaddig, mig panaszomra az erre illetékes közigazgatási hatóság határozni nem fog. A folyó évi 16-iki számban napvilágot látott közleményt azonban, mivelhogy ez a magát főjegyzőnek titulálni szerető Popovits M Aurél nyilatkozatát és egyben ellenem emelt súlyos vádjait tartalmazza magában, szó nélkül nem hagyhatom, hanem arra már reflektálnom kell, mert: „Omne quod est nimium vertitur in vitium." Minden, ami túlzásba megy át, a bűn felé hajlik. Mindenekelőtt tisztázzuk a dolgot ós tekintse, hogy én jelen esetben csakis az igazi tényállás megismertetését tűzöm feladatom tárgyává, ennélfogva tisztelettel kérem, szíveskedjék nyilatkozatomat becses lapjában közzétenni. Folyó évi január hó 11-én, este 5—6 óra között, P o p o v i t s M. Aurél jegyző A r d e 1 e á n János József lelkésztársamat, akivel jelenleg a legjobb barátságban él és akinek házába járatos, hivatalos helyiségében felkeresvén, mindenekelőtt azt a kérdést intézte hogy itt lakik- e a nevezett lelkésztársam ós hogy ő e a lelkészi hivatal vezetője ? Igenleges válasz után • azt mondta, hogy ő a község főjegyzője, feje és vezetője, és mint ilyen, eljött a lelkészi hivatal vezetőjéhez s mintegy magából kikelve, arra kérte fel, hogy rögtön, még aznap este, tudomásomra adja, hogy mindaddig, mig ő fenti tisztségeket betölteni fogja, én se a jegyzői lakba, se pedig a községházába semmi néven nevezendő lelkészi funkciókat ne teljesítsek, se pedig a nálunk szokásos vizkeresztnapi házszentelóst meg ne merjem tenni, mert ő a követ-