Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-06-11 / 47. szám
270 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1908. junius 21. magyar gazda is, mely a mezei proletármozgalom ós kivándorlás minden csapását elsőnek érzi, sőt egyedül érzi. A drága munkabér mellett az élet hihetetlen megdrágulása és az adóemelés egyébiránt együtt nyomja a magyar középbirtokost, a köztisztviselőt, az iparost, a kereskedőt, a honoráciort. És hegyébe nyomja még az a borzasztó hazai, uri előitélet is, mely a „rang szerinti" életmódot megkívánja ós a takarékos, szigorú életet szinte megveti. Az Acsev. és az Aegv. Uj vonal az alföldi vasút hálózatában. Junius 14-én közgyűlés lesz. Vármegyénknek s az egész Nagyalföldnek egyik legélénkebb forgalmú, legtöbb közgazdasági sulylyal biró vasút vállalata, az Alföldi Első Gazdasági Vasút, junius hó 14-ikón, vasárnap tartja meg ez évi közgyűlését. Ezen a napon újból bepillantást nyerünk annak az egészséges alapokon megindult vállalatnak lefolyt esztendejébe s mindazon titkaiba az üzleti eredménynek, amelyekről eddig tudomással nem bírhattunk. Kétségtelen bizonyossággal megállapítható már most is, hogy ez az esztendő sem elégíti ki a várakozásosokat, mert a végeredmény még mindig hiányt tüntet föl. Nemrég ülést tartott a keskenyvágányu vasút igazgatósága és ekkor bejelentette Sármezey Endre igazgatófőmérnök, hogy az ez évi üzleti hiány 13.396 koronát tesz ki. A vasút egész évi bevétele 317.000 korona, kiadása pedig 305.000 korona volt. A bevételből azonban 12.000 koronát ki kell egészíteni még 25.600 koronára, hogy a vállalat tőkebeszerzósi kamat befizetése cimén fennálló kötelezettségeinek eleget tehessen. Ez az eredmény is a mellett bizonyít, hogy a vasút egészséges alapokon való továbbfejlesztésének kérdését, valamint e kérdés megoldását más téren kell keresni. Sármezey Endre hosszasan és behatóan foglalkozott ezzel az ügygyei és végezetül egy elaborátumot dolgozott ki, amelyben pontról-pontra felsorolja ószleleteit s ezeknek összegezésével oly irányú előterjesztést tesz, hogy az Alföldi Első Gazdasági Vasút célirányos fejlődése csak akképp biztositható megfelelően, ha e vasutat az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak kezelésébe adják át. Ez bizonyos klautélák között történne s egy előre megállapítandó kezelési hányad mellett. Az igazgatóság behatóan megvitatta Sármezey nem a szive szerint cselekedett, csak fiának a kedvéért, aki meghívta őt, hogy lakjék vele a francia királyok ősi kastélyában. De Laetitia mindig visszautasította. A család tagjainak csillagja Napoleon csillagával együtt napról-napra emelkedett Kevéssel a beiktatás után Karolina férjhez ment Murát generálishoz, a későbbi nápolyi királyhoz. Karolina egészen ugy, mint későbben Pauline, szerfölött hiu asszonyi teremtés volt. Ruhája igen gyakran 10—15 ezer frankkba került, s azonfelül mindketten mérhetlen értékű gyémántokat és ékszereket viseltek. Édesanyjuk csak megmaradt a korzikai szokásokban. Mikor Pauline mosolygott egyszerűségén, állítólag igy szólt hozzá : — Hallgass, pazarló gyermek. Többi bátyádról még nincs eléggé gondoskodva. Te, a te korodban mindig csak élvezetekre gondolsz. Én azonban már komolyabban fogom fel az életet s nem akarom, hogy Napoleon azt mondja: hogy mindent mi prédálunk el, amit ő szerez. Te visszaélsz az ő jóságával. Sajnos, a világtörténelem nem sok jót jegyezett Napoleon családjáról, s bátran lehet állítani, hogy a család jó szelleme Napoleon, de Napoleon rossz szelleme a csalá volt. Igy jár együtt az árnyék ós még a legnagyobb történeti nagyság homlokára is sötéten borulnak a gond, bánat szomorú fekete árnyai. propozicióját, amelyet pártolólag terjeszt a közgyűlés elé, azt javasolván, hogy utasittassók az igazgatóság a szükséges előkészületek foganatosítására. Érdekes tárgya lesz e közgyűlésnek a Kovácsháza—Arad között kiépítendő szárnyvonal ügyének megvitatása is. A hálózat kibővítésére két terv merült fel. Az első terv egy Czikóhalom ós Arad közötti vonal, a másik pedig a Kovácsháza—aradi szárnyvonal kiépítésére vonatkozott. Az igazgatóság ez utóbbi mellett foglalt állást. Ennek a vonalnak 53 kilométer lesz a hossza. Békésmegye érdekeit Ambrus Sándor alispán, Csabáét B e 1 i c z e y Géza, K o r o s y László ós H a a n Béla fogja képviselni a közgyűlésen. Parasztpárti kongresszus Csabán. Ahogy a fővárosban tudják és ahogy tör tént. — Három pont az uj program, — Hodzsa Milánék Csabán. — Sok hűhó semmiért. Már hetekkel előbb ugyancsak ütötte a fővárosi lapokban a csabai parasztpárt a nagy dobot, hogy pünkösd két napján Békéscsabán, a bekövetkezendő nagy események folytán, még a föld is kizökken rendes forgásából. Szerencsére, ez nem történt meg, de nem ment teljesedésbe az országos kongresszust rendezők azon óhaja sem, hogy fennen hirdethessék: íme, a parasztpárt eszméi gyökeret fogtak már az ország minden részében, mert kiküldöttek által képviseltették magukat a községek. Az országosnak tervezett kongreszszus nagyon is vicinálisjellegü volt. Nem jöttek el a falragaszokon hirdetett V á z s o n y i Vilmos, B r ó d y Ernő és Benedek János országgyűlési képviselők, hanem jött két nemzetiségi tulzó-képviselő: Hodzsa Milán és V1 á d Aurél, nó meg Boros (Brindus) Mihály is. Brindus és két szerkesztő-társa képviselte állítólagos megbízás folytán a parasztpártnak Magyarország felső, kelet, nyugat, dél és délnyugati hiveit, mint a kongresszuson mondották; 700 (?) községből. Tótkomlósról, Dobozról jött 15 -20 tagu küldöttség, a hétfői napon pedig, ugy tudjuk kíváncsiságból, a népgyűlés meghallgatására átjött Mezőberónyből a biró vezetése alatt az elöljáróság néhány tagja is. A csabaiak, kik már a parasztpártnak nem egy impozáns felvonulását látták, nem mondhatják ilyennek a pünkösdi kongresszust, de magának a parasztpártnak is el kell ismernie, hogy a három év előtti zászlóbontás óta csak annyit ért el, hogy most már egyesült a nemzetiségekkel és azt is, hogy a kongresszus nem sikerült. Pünkösd első napján délelőtt érkeztek a motoroson a tótkomlósiak, később öt kocsin, nagy veres zászlóval a doboziak. A Nópegyletben történt gyülekezés után felvonult a vezérkar, piros kokárda, arany búzakalász jelvénynyel, Áchimmal az élén, a Vigadóba. A két veres zászlót vivő megállott a bejáratnál. A terembe csak azok juthattak be, akik 40 fillérért megváltották a belépő-jegyet. Mondanunk sem kell, hogy ez a 40 fillér lefizetés az eddigi hivek közül nagyon kevésnek volt kedvére. Ki is fakadtak, hogy most már a parasztpárt is csak pénzért hallattatja nagyhangú szólamait. Ugyancsak ajánlgatták a híveknek 10—10 fillérért a Paraszt Újságot és „Ki tanítja ós hogyan tanítják" cimü füzeteket. Azonban ezek sem igen találtak vevőre — A parasztpárti hivek is azt tartják: pénzt is adni, no meg lelkesedni is, egy kissé sok. A kongresssus. A déli gyorsvonatig az idő az alakulással telt el. Darabos János korelnöklete alatt megválasztattak: elnök Áchim L. András, társelnökök: L ehóczky Mihály (Tótkomlós), Zalkai Lajos (Pozsony), alelnökök: Pető Sándor, Pokrócz Ferenc (Balmazújváros), K Horváth Sándor (Orosháza), Farkas András (Medgyesegyháza), Kovalszky András (Doboz), jegyzők : László Arnold és Boros (Brindus) Mihály. Áchim L. András fejtegette a kongresszus célját, természetesen erősen dörögve a kormány, a nagybirtokosokra és a klérusra. Hogy a nép joghoz és kenyérhez jusson, szükség van az általános, titkos, községenkinti választói jogra. A parasztpárt programja is három pontban csúcsosodik ki: 1. az általános, titkos, községenkinti választói jogban, 2 a fokozatos adó behozatalában ós 3. az összes iskolákban az ingyenes oktatás nyújtásában. A megjelentek ezt helyesléssel fogadták, majd az elnökségben levők szólaltak fel s hangoztatták a szervezkedés szükségességét; hogy célt érjenek, szötkezniök kell a szocialistákkal, meg a nemzetiségiekkel. Boros (Brindusz) Mihály a munkások szomorú helyzetéről beszélve, oly fanatikusan és sértően szólott a hatóságokról, a kormányról ós a koaláit pártokról, hogy nemcsak S e i 1 e r Elek főszolgabíró, de Áchim is rondreutasitotta. Most érkezett a terembe Pető Sándor, K S c h ri f f e r t József, V 1 á d Aurél ós Hodzsa Mulán orsz. képviselők, kiket Áchim üdvözölt, melyre Pető, majd Vlád ós Hodzsa válaszolt. Szerintük az állam alkotó elemét nem a vagyonos osztály, hanem a dolgozó nép képviseli. A szervezkedés fogja a dolgozó nép jogait diadalra juttatni, nyelv- és valláskülömbsóg nélkül. A kölcsönös dicséretvátás után Áchim L. András szólott a kormányról, melyben bizni nem lehet és a választói jogról.. Az általános titkos választói jogot a királyon kivül, ki Ausztriának azt megadta, senki sem kivánja. Indítványozta, hogy a kongresszus üdvözölje a királyt ós fel is olvasta a sürgöny szöveget, mely igy hangzott : Ferenc József Magyarország királya ő felségének, Bécs. A Békéscsabán gyülekező Magyarországi Parasztpárti kongresszus hódolattal üdvözli a népállam alapját képező általános, egyenlő és titkos választói jog fejedelmét, a megalkotandó igaz alkotmány atyját, I. Ferenc Józsefet. Magyarorszag dicsőséges királyát. Felséged hűséges alattvalói nevében Áchim L András, elnök. Pető, Hodzsa, Vlád a sürgöny küldését helyeselték s azon reményüknek adtak kifejezést, hogy a király akaratából engedni nem fog s valóra válik n nép millióit boldogító általános titkos választói jog. A második napon a kongresszus az általános sztrájk és egy napon tömegsztrájk kimondását akarta elhatározni, azonban Seiler Elek főszolgabíró, hivatkozással a 1908. évi II. törvénycikkre, követelte, hogy ezt a kongresszus ne tárgyalja, mert ellenkező esetben a kongresszust szétbontja és ugyanekkor a terembe behozott vörös zászlókat is eltávolitatta. Az általános titkos választói jog kérdését Hodzsa Milán országgyűlési képviselő ismertette s a jelenvoltak elfogadták azon határozati javaslatot, hogy minden 20 éven felüli állampolgár választói joggal birjon. A tömegsztrájk rendezése kérdését a kongresszus a vezérkarra bizta, gondoskodjék ez olyan eszközökről, amelylyel a választói jog a nép akarata szerint való létesítése biztositható. A népgyűlés. Hétfőn délutánra volt a Kispiactórre összehiva a népgyűlés, melyen Pető Sándor, Csaba ' országgyűlési ] képviselőjének ez évben éppen harmadízben kellett beszámolót mondania, bár mint ő ma^a is mondotta, nincs miről beszámolnia. A népgyűlést, a melyen bő számítással mintegy 5—600 ember vett részt, Áchim L. András nyitotta meg. Az üdvözlés után jelentette, hogy a kongresszuson történtekről csak annyit árul el — nem akarva a Paraszt Újság „hiteles" közlését megelőzni, — hogy a párt programmja három lényeges pontból áll s hogy a kongresszuson nagyon fontos határozatok hozattak. Jelentette, hogy Vlád Aurél képviselő elutazott s hogy Pető Sándor beszámolót fog tartani. Pető Sándor azt tartja, hogy jobb lenne, ha a képviselőház nem dolgoznaa, mert jót nem alkot. A kormány elakarja sikkasztani az általános titkos választói jogot, pedig csak ez biztosítja a nép ( boldogulását. Példákkal illusztrálta a plurális választói jogot s rátért a kormánynak a hatalomhoz való görcsös ragaszkodására s hogy ezt megtarthassa, minden áldozatra kész Bécsnek. Hodzsa Milán szintén az általános választói jog majdani boldogító hatásáról beszélt és szidta a kormányt. Beszédét kívánatra tót nyelven fejezte be. Újra Áchim szólalt fel, hogy berekessze a népgyűlést. Tudja azt — mondotta, — hogy gáncs ó? szidalom fogja a paraszt-pártot érni, mert a nemzetiségiekkel szövetkeztek, de eltűrik a választói jogért s a királyt éltetve, ki egyedül akarja a hatalmon levők közül az általános titkos választói jogot. E loyális akkorddal véget ért a kongresszus és a népgyűlés. Dutkay Béla nyugdija. Megfelebbezett határozat. A közigazgatási bíróságig. Már megint ez az ügy. Azt hinné az ember, hogy végre-valahára befejezést nyert ez is, mint minden véges dolog. De ez a kérdés, melyet a minden rendű és rangú riporterek Gyula város tengeri kígyójának kereszteltek el — végnélkülinek látszik. Pedig a tanácskozásnak és a megvitatásnak minden retortáján keresztülsztülszürődött már Dutkay Béla volt gyulai polgármesternek ügye, amelyet még nem lát eléggé tisztázottnak sem Dutkay Béla, sem ? város. Mi elhisszük és tudjuk, hogy vannak bizonyos ügyek, amelyeknek tisztára mosása kizártnak látszik, de ugy véljük mégis, hogy Dutkay Béla nyugdíjaztatásának kérdése nem sorozható a tisztázhatatlan ügyek közé s épp ezért különösnek tartjuk azt a SZÍVÓS kitartást, amellyel ezt a kérdést a legközvetlenebbül érdekeltek kezelik. Gyula város képviselőtestülete köztudomásszerint egy rendelkezés folytán kimondotta, hogy nyugdíjazni fogja Dutkay Bélát, a volt gyulai polgármestert. Dutkay azonban bizonyos összeggel tartozik még a nyugdijalapnak s a képviselőtestület utasította a polgármestert, hogy amig ez a tartozás kiegyenlítve nincs, tartsa vissza a nyugdiját. A volt polgármester uyugdijának egy részét birói végzés is letiltotta s a város a letiltott összegen felüli részt mondotta ki visszatartandónak a nyugdijalap tartozására. Ezt a határozatot Dutkay Béla megfelebbezte a törvényhatósági bizottsághoz, amely legutóbb tartott közgyűlésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. A törvényhatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tartozásnak levonása csak tizenkét egyenlő részben s nem a nyugdíj teljes visszatartása mellett móltányos. Erre való tekintettel megváltoztatta a képviselőtestület határozatát s az érdemi részt álláspontjának megfelelően módosította. Azt hitte a közvélemény, hogy ez a határozat egyben zárófejezete is lesz e régen vajúdó ügynek. A közvélemény azonban csalódott, mert ez a semleges uton mozgó és minden igényt kielégíteni látszó határozat egy uj bonyodalom kezdetét jelentette s most újból azt adhatjuk hírül, hogy megint vaskos felebbezések akadályozzák az ügy gyors és végérvényes befejezését. Az egyik felebbező maga Dutkay. A volt polgármester azt tartja sérelemnek, hogy nyugdijának 73 része bíróilag le van foglalva s nyugdijtartozását a fennmaradó -.'árész csorbításával akarják levonni. A város pedig azért felebbez, mert a vármegye törvényhatósági bizottságának álláspontját nem tartja megfelelőnek és párhuzamosnak a nyugdijalap érdekeivel. A két felebbezést Ambrus Sándor alispán fölterjesztette a közigazgatási bírósághoz. Most már igazán kíváncsiak vagyunk, hogy a legfelsőbb fórum döntését nem utalják majd valamelyes bizottság elé az érdekeltek az ügy gyorsabb elintézése érdekében ? . . .