Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-02-20 / 15. szám

2 BftKÉSIEGYEl KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. febr. 20, ama körülményben is, hogy a fiu előbb született meg az apjánál, vagyis, hogy vármegyónknkben hamarabb lendült fel a selyemhernyó tenyésztési kedv, mint a szederfa nevelés! Nem kell egyébb, csak junius hónap derekán végig mennünk az országút teleken vagy azon közteleken, ahol szederfa-ültetvények vannak, hogy megjövendölhessük azoknak a fiatal fáknak vergődését és pusztulását, ha azokat minden lombjuktól, a tüdejüktől megfosztva látjuk, hogy azok a kánikulát ki nem birják, hanem el kell száradniok. A reprodukáló képesség főkelléke az altalaj, viz hiányában is. Hozzá még az eddig divott vissza nyesési rendszer folytán örökös küzdelemben állott az a csemete az emberek barbarizmusával. Az elmondottak alapján szerintem joggal panaszkodni a selyemhernyótenyésztési kedv csökkenése ellen nem hogy nem lehet, de nem is szabad azt most még forszírozni Várni kell néhány évig türelemmel, mig a már kiültetett fák és a még kiültetésre várók annyira megerősödnek, hogy a lelombozás hátrányait a mi tul száraz klímánk alatt is könnyű szerivel kiheverhetik és mig a községek belterületei is annyira belesznek fásitva, hogy a tenyésztőknek nem kell 6 km. távolságról háton hordani a nagyon i«fflulyos lomb terhet. Fegyelmi Bán Zoltán miatt. Bonyodalmak Szarvason. Szarvas község főjegyzője és egyik jegyzője ellen Ambrus Sándor alispán fegyelmi eljárást rendelt el.B án Zoltán állásáról lemondott és bűnvádi eljárás alatt álló aljegyzőnek manipulációit W i e 1 a n d Sándor főszolgabíró hivatalosan is megállapította már s az iratokat beterjesztette az alispánhoz. Ezekből az iratokból az tűnik ki, hogy Bán sikkasztásait a lanyha ellenőrzés tette lehetővé s ezért S a 1 a c z József főjegyző és Jeszenszky Frigyes helyettes főjegyző ellen a községekről szóló 1886 évi XXII. t.-c. 90. §-a alapján, hivatali kötelességeiknek megsértése miatt a fegyelmi eljárást az alispán elrendelendőnek vélte s a fegyelmi vizsgálat vezetésével Kiss László vármegyei tb. főjegyzőt bizta meg. A beterjesztett iratokból kétségtelenül megállapítható, hogy Bán Zoltán a községi szervezési szabályrendelet szerint pénzek felvételére följogosítva nem volt. De Bánt nem is lehetett volna megbízni ezen teendők elvégzésével. A községi pénz és vagyonkezelésről alkotott vármegyei szabályrendelet szerint a községi elöljárók cimére beérkezett pénzek, tehát minden értékek, a községi biró és községi első jegyző által veendők át. Ugyancsak ezen szabályrendelet szerint az értékeket a bevételezés napján kézbesíteni kell a pénztárnoknak. A községi aljegyzők munkakörét a községi szervezési szabályrendelet 28 §-a körvonalozza — mondja az alispáni indokolás. Ezeknek előrebocsájtásával az érdekeltek kihallgatásából tényként megállapítható, hogy Bán Zoltánt a főjegyző felhatalmazta a kórházi ügyek vezetésére. Bán Jeszenszky mellett is — aki a főjegyzőt helyettesitette — ugyanolyan munkakörben és teendőkkel dolgozott, mint Salacz mellett. Ebből következik, hogy Salaczéknak tudomásuk volt azon körülményről, hogy az aljegyző kórházi ügyeket is intéz. Köztudomásu pedig, hogy a kórházi ügyiratok elintézése pénzkezeléssel jár, mert az ápolási költségek jó része a községek révén hajtatik be. Érthető tehát, hogy a volt aljegyző a kórházi ügyek elintézésében önállóan járt el, mert a szervezési szabályrendeletből erre felhatalmazást magyarázhatott ki, holott a pénzek átvétele az első jegyző és biró átruházhatatlan jogát és kötelességét képezi. Mindezeket az első jegyző és helyettese tudhatta. Ily körülmények között a köteles gondosság s a felelősség tudata, melyek a hivatali kötelességek hü és pontos teljesítésének legerősebb biztositékát képezik, kötelességévé tették a nevezett jegyzőknek, hogy a veszélyt, hogy megbízottjuk a reá bízott munkakörrel magánérdeke szerint bánik, teljes elővigyázattal megelőzzék és az aljegyzővel szemben a legszigorúbb ügyelettel legyenek. Minthogy azonban a fentiek szerint még a köteles gondosság is elmulasztottnak látszik, minthogy továbbá nevezett jegyzőket az anyagi károk miatt, melyet az aljegyző kötelességellenes bűnös magatartása által másnak okozott fokozottabb felelősség terheli, mert a hivatali érdekek nemcsak a szándékos, hanem a gondatlanságból okozott káros eredmények megtorlását is megköveteli, mindezek folytán Salacz József és J eszenszky Frigyes ellen a tényállás teljes tisztázása céljából az alispán elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. Pénzintézeti közgyűlések. Csaba-városi takarékpénztár. — Békési Népbank. A fentemiitett két pénzintézet vasárnap délután tartotta évi közgyűlését. Különösen a Békési Népbank közgyűlése lefolyása iránt nemcsak az intézet részvényesei, de a megye pénzügyi körei is érdeklődéssel viseltettek. Az érdeklődés gerincét az képezte, miképpen fognak a részvényesek a Népbank mult évi főnyeremény kérdésében határozni. Itt az igazgatóságnak ama határozata fogadtatott el, mely ugy az intézet, a részvényesek és az igazgatóság érdekeinek megfelel. Különben a közgyűlésről tudósításunk a következő : A csaba-városi takarékpénztár közgyűlésén R o s e n t h a 1 Adolf igazgató elnökölt, ki a megjelentek üdvözlése után tudatta, hogy 25 részvényes van jelen, kik 476 részvény nyel 411 szavazatot képviselnek. Az igazgatóság jelentése szerint a pénzintézet különböző üzletágainak forgalma, dacára a nagy pénzszűke és az ezzel karöltve járó magas kamatlábokozta általános ipari és kereskedelmi pangásnak, valamint a rossz gazdasági évnek, örvendetesen emelkedett. Az 1904. év elején megkezdett első heti betétciklusunk az 1908. év harmadik negyedében lejárván, heli betevőink azon kellemes helyzetben lesznek, miszerint mintegy 250.000 kor. megtakarított tőke felett rendelkezhetnek. Második heti betét ciklusunknál a befizetések pontosan történnek, uj, harmadik ciklus megkezdésére való felhívástól mindamellett, éppen a fent jelzett rossz közgazdasági viszonyok miatt, tartózkodnunk kellett, mivel az uralkodó pénzszkü és a nagyfokú drágaság tőke! gyűjtésre alkalmatlan volt; készek vagyunk azonban ezt azonnal megtenni, | mihelyt a viszonyok javulnak. A mérleg 37928-69 kor. tiszta nyeI reséget tüntet fel, melynek felosztására | vonatkozólag a következő javaslatot | tette az igazgatóság : Alapszabályaink 96. §-a értelmében levonandó a tiszta nyereségből 37928'69 koronából az igazgatóság és felügyelőbizottság jutaléka (12%) 456P44 kor., tisztviselők jutaléka (3%) 1127-96 kor., a tartaléktőke 1907 január hó 1-i álladéka, 24136-26 kor. után 5% kamat 120681 kor., jótékony célokra 400 kor. összesen 7296 11 kor., 5% osztalék 2000 drb részvény után, á 10 kor. 20000 kor. A fenmaradt 10632 50 kor. a tartalékalapra lett utalva. A közgyűlés ugy az igazgatósági, mint a felügyelő-bizottsági jelentését valamint a mérleg- ós nyereség-számlát elfogadta s a felmentvényt megadta. Áchim Gusztáv: Az igazgatóságnak azon kiváló gondoskodása, melylyel az intezetet vezeti, a tartalék-alapnak nagyfokú gyarapítása a takarékpénztár megszilárdítását nagymérvben biztosítja. E fáradozásért és gondoskodásért a közgyűlés köszönetét ós elismerését nyilvánítja Az igazgatóságnak a mandátuma lejárván, a választás megejtése előtt F e(Ugyanaznap este, ugyanaz a szoba. Ugyanaz a teritett asztal. Ugyanaz a rövid szoknyáju pesztonka betálalja a vacsorat. A férj térdére teriti ugyanazt az asztalkendőt, mig a felesége kiosztja az egyszerű vacsorát). Férj (idegesen). Siess kérlek, mert vissza kell rohannom a redakcióba. Nagy események történtek. Feíesóg. Ugy? Férj. Ugy. Feleség. Mi törtónt? Férj. Hagyj békén, nagyon ideges vagyok. Feleség. Az állás miatt ? Férj. Miféle állás ? Feleség. Hát nem voltál az Albatróznál ? Férj. Az Albatróznál ? Ja igen, voltam. Feleség (szívszorongva). És ? Férj. Nem fontos. Feleség. Hát mit mondott a vezérigazgató ? Férj. Nagyon udvarias volt Leültetett. Szivarral kinált. Havanna-szivarral. Roppant barátságos volt. Feleség. De miért hivatott ? Férj (látszik rajta, hogy a keserűség ki akarna törni belőle. A vér arcába tódul. Megragadja az evőeszközt, mintha a tükörbe akarná vágni. Néhány pillanatig mereőn maga elé bámul. Aztán lassan hátradől a szóken, arcáról eltűnik a harag, kissé félrehúzza az ajkát, vonásai szelid mosolyra lágyulnak s oly kifejezés ül ki rajtuk, amelyben benne van az emberek minden gyarlóságának, minden gyöngéjének fölényes tudata). A vezérigazgató arra kórt, hogy ezentúl sűrűbben, több szeretettel kultiváljam a nevét a lapunkban. Ez az egész . . . A dohány Magyarországon. Visszaemlékezés Sajó Páltól. Közismert tényekkel kezdem. A dohányt évszázadokig nem ismerték; ezzel Amerika fölfedezése boldogította a világot. Nicot, a botanikus, 1560 körül ismerteti először. Drake 1586-ban kötött ki pipázva Plymouthnál, s 1633-ban IY. Murát szultán még halállal bünteti a pipázó törököt. Később azonban már hazánkban is annyira elterjedt, hogy Apor szerint semmi nyájasság, ha nincs tubák-piks, vagy pfeiff-tubák. Egyébiránt a dohányzás kezdete Erdélyben 1658-ra esik, mint amikor négy évig füstölték dohánynyal ós porral Erdélyt a törökök. Egyelőre a papi székek keményen tüzeltek ellene, minek természetes következménye lett a titokban pipázás, mi azonban számtalan tüzesetet vont maga után. 1670-ben maga a törvényhozás is sikra szállt, kimondták, hogy ha valaki a házába hozná, vagy vele kereskednék, veszejtse dohányát és minden vele található vagyonát ; ki pedig vele élne, ha jószágos: 50, ha egyházhelyü: 12, ha nemtelen : 6 forintot fizessen. De ugy látszik, a pipatüz e törvénycikk ellenére is tovább harapódzott, amiért is 1683 márciusban Segesvárt mint haszontalan ós káros szer, újra proskripcióra került, de ugy látszik, hogy ekkor már engedékenyebb volt az országgyűlés, mert ekkor nemesre csak 12 forint büntetést szabtak ki, mig a népen a 6 forintot meghagyták. E törvénycikk már a dohány termesztése ellen is szót emel, sőt a por alakú tubák terjesztését is tiltja. Ez sem használt, miért is a fent emiitett törvényt 1686-ban megújították. Noha valószínű, hogy az a szolgabíró, aki maga is nyíltan pipázott, nem igen büntette testvéreit az Úrban. Azonban nem sokáig pengettek szelid húrokat. 1689-sen már igen szigorú törvényt hoztak. Kimondták, hogy az, aki dohányt termeszt, földjét veszti, aki pedig szívja, következő skála szerint esik büntetés alá : főtiszt: 200, regalista : 50, birtokos: 30, egyházhelyi nemes: 12, jobbágy 6 forintot fizet. De e törvény mindjárt érdekes magyarázattal is szolgál, midőn azt mondja: „Megtiltottuk ugyan, de a büntetéssel a tisztek ehuláltak (visszaéltek) ós midőn a szegény embereket exequálták volna is, egyfelől a szegény ember marháját hajtották, másfelől a pipa a szájukban volt." Igy küzdött a törvényhozás az élettel. A nemzeti fejedelmek után alkotott főkormányszék a dohány-árulást egy görögnek haszonbérbe adja, tehát nénii tekintetben elejét veszi a mostani monopólium, de a tisztviselők még akkor is, amikor már engedélyezve volt a dohányzás, a népet üldözték és 2-3—4 forint büntetést hajtottak be jogtalanul a dohányzáson találtakon. Ez ellen 1782-ben Bethlen Miklós gróf kancellár a főkormányszékhez hathatós feliratot intézett, mélyben kifejtette az ilyen eljárás törvényellenes ós kártékony voltát, minek következménye a kérdésnek olyképeni országos rendezése lett, hogy a dohányzás mindenkinek egyaránt eltiltatott a pajták és könynyen gyúló épületek környékón ós közelében. Ekkor azután a dohányzás immár általános szokássá lett, amin nem is kell csodálkoznunk, ha arra gondolunk, hogy abban az időben a dohánynak fontja 2—3 krajcár volt, pedig ezek mellett az árak mellett a haszonbérlő is még alaposan megszedte magát. k e t e Sándor indítványára az eddigi igargatók éljenzéssel újra megválasztattak, ós pedig: R o s e n t h a 1 Adolf, Kintzig János, Leopold Zsigmond, R e i s z Simon, Klein Gusztáv és dr. T a r d o s Dezső. Rosenthal Adolf elnök mondott néhány keresetlen szavakkal köszönetet a bizalomért. Az igazgatóság a legjobb tudással azon lesz, hogy az intézet s a részvényesek érdekeit hathatósan védjék és előmozdítsák. Az évi nyereményből 400 koronát jótékonycélra juttat az igazgatóság. Ebből a Nőegylet, az Izr. Nőegylet, a főfimnáziumnál alapítványt tesz az intézet, melyet minden évben gyarapítani fog. A Békési Népbank. A közgyűlésen B é n e d i c t y Gyula igazgató elnökölt, ki bejelentette, hogy 56 részvényes van jelen és^azok 611 szavazatot képviselnek. A közgyűlés elé terjesztett jelentésében a következőket mondja az igazgatóság : A lefolyt üzletév részvénytársaságunk történetében nagyjelentőségű forduló pontot képez. Részvénytársaságunk ugyanis a Pesti Hazai Első Takarékpénztár egy nyereménykötvényével 270 ezer korona nyereséghez jutott, mely összeg megfelelő felhasználás mellett, különben csak évtizedek múlva várható virágzásra, van hivatva intézetünket emelni. Ezen nyereség felosztásánál szükségesnek Ítélte igazgatóságunk, — hogy tartalékalapjainkat lehetőleg erősbitse, értékpapírjaink árfolyamánál a jövendő leírások lehetőségből történt befizetésével felemelvén, ez által részvényeseinket az osztalékon kivül külön vagyoni előnyben is részesítse. E célt kívánja szolgálni azon javaslatnnk, hogy egyrészről a sorsjegy nyereségből tartalék-alapunkat értékpapír leirás által ért előző évi veszteségünket pótoljuk, értékpapírjaink árfolyamát a hullámzás határain alól állapítsuk meg, s a szokatlanul magas üzleteredmény folytán az 1908. évre előírandó adó fedezetéről már most gondoskodjunk, másrészről az évi osztalékot, a közel jövőben remélhető normális osztaléknál magasabb összegben állapítsuk meg, részvényeink névértékét pedig 200 koronáról 300 koronára emeljük, oly módon, hogy a már befizetett 200 koronán felül részvényenként 100 koronát, öszszesen 120,000 koronát részvényeseink helyett a sorsjegy nyereségből fizessünk be. A külön nyereség emlékét más módon is megörökíteni kívánván, indíttatva érezte magát igazgatóság arra, hogy a közgyűlésnek két nagyobb összegű közhasznú alapítvány létesítésére tegyen javaslatot. Az 1907. évi nyeremény 267.342 54 korona, melynek felosztására vonatkozó javaslatunkat következőkben terjesztjük gIö adassék * ' Tartaléktőke javára 10% 26.734 25 korona, külön tartalékalap javára 2% 5346-85 kor., nyugdijtőke javára 2% 5346-85 kor., igazgatóság járulókára 15% 40.101-38 kor., felügyelő-bizottság járulékára 3% 802028 kor., tisztviselők jutalmazására s jótókonycélra 3% 8020 28 kor., összesen 93.569 89 kor., felosztásra marad 173.772-65 kor. Indítványozzuk, hogy ezen összegből adassék: Alaptőke felemelésére 120.000 kor., osztalékul 1200 drb részvény után 40 koronájával 48.000 kor., a békési ref. főgimnáziumnak segélyalap létesítésére alapítvány gyanánt 5000 kor., Békés városának alapítványul községi elemi iskolai tanulók segélyezésére 772 65 kor., összesen tehát 173.772-65 kor. A Békés községénél szegény elemi iskolai tanulók segélyére alapítványul tett összeget a jutalmazásokra és jótókonycélokra alapszabály által rendelt 3%-ból 1000 koronára egészitendjük ki. A közgyűlés minden vita nélkül, egyhangúlag elfogadta az igazgatóság javaslatát. Mezöfi Vilmos nyilatkozik. Az ujjászervezettek Békésmegyében Visszautasított rágalmak. Mindenki tudja, hogy az egyes szociálista-pártok között az egyetértés és az együtt munkálkodás nem mondható a legzavartalanabbnak. Ez a köztudat nemcsak az elvek különféleségóre vonatkozik, hanem ama durva, modortalan hangra is, melylyel a szociálistapártok vezérei egymás személyéről megemlékeznek. A nemzetközi szociálist a-pártnak vezetői különösképpen sokat foglalkoz-