Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-07 / 37. szám

3 szeget 20 óv alatt, 40 félévenként fize ­tendő, egyenlő részletben kell lefizetnie a munkásnak. Tehát évenként alig fizet többet 40—50 koronánál. Kevesebbet, mint a mennyibe ma a lakása kerül s 20 év elmultával a ház az övé lesz. Ámde csak az esetben, ha a részleteket pontosan fizeti. Foglalkozott a bizottság a munkás és törvényhatóságok között kötendő szerződésnek formájával is ós e tekin­tetben a bérleti formát tartotta megfe­lelőbbnek. Munkásházat nem kaphat mindenki. Csak józan életű, derék, jó viselkedésű munkás. E tekintetben a községek elöl­járóitól kér útbaigazítást majd a törvény­hatóság, illetve a munkásház-bizottság, amely esetenként javaslatot tesz aztán a megyei közgyűlés elé. Ez a megszorítás föltétlenül indokoltnak mutatkozik, mert helyénvaló az, hogy ne részesüljenek az állam és a törvényhatóság jótétemé­nyében azok, akik nemcsak ellenségei a mai állami és társadalmi rendnek, hanem tékozlók ós dologkerülők is. Ezidőszerint tizennyolc községgel folynak móg a tárgyalások a telekvétel iránt, de ezekben csak a jövő ós az azután következő esztendők során épí­tik föl a munkásházakat. A gádorosi, szénási, sámsoni és orosházai épületek felépítésével azonban még ebben az évben elkészülnek, mert a telek véte­lére a szerződós jóváhagyása már fent van a minisztériumban. Összeülnek a békésmegyei polgárbirák. A gyulai törvényszék, mint esküdt­bíróság előtt junius első napjaiban ve­szik kezdetüket a tárgyalások. Ez a ciklus sem lesz gazdagabb a bünügyek számában, mint az ezelőttiek, amely körülmény népünk erkölcsi életének zsinórmértékéül is tekinthető. Békés­vármegyében hosszú idők óta nem volt olyan esküdtszéki tárgyalás, amelynek anyagát nyerészkedési vágyból elköve­tett bűncselekmények adták volna meg. Szerelem és korcsma azonban an­nál gyakoribb alapjai a bűnesetek kon­cepciójának s a szesz igen sok ós súlyos eseteket inscenál, amelyek rendszerint az esküdtszéki termekbe vezetik a bű­nöző alanyokat. Mindazonáltal várme­gyénk bűnügyi statisztikáját mégis a legkedvezőbbnek ismerik Magyarorszá­gon. Az erkölcsi érzék ma már elég szilárd alapon áll nálunk. Ha figyelem­mel kísérjük a törvényszék előtt lefoly­tatott bűnügyi tárgyalásokat, akkor is csak ez az álláspont nyerne megerősí­tést a tapasztaltakban. A juniusi esküdtszéki ciklus mint­egy hat ügyet fog letárgyalni. A tár­gyalások nyilvántartó sorrendje tehát nem nagyobb ós hosszabb az előbbeni­eknél s a bűnesetek sem érdekesebbek. Ezen az esküdtszóki cikluson a kö­vetkező polgárbirák fognak ítélkezni: Békéscsabáról: Wallerstein Soma, Kován M Endre, dr. Weisz Frigyes, Yidovszky Ferenc, Klein Gusztáv, ifj. Horváth Mihály, Hüke Lajos ; Gyula: Reinhardt Ádám, Puskás András, Kukla Ferenc, Bossányi Béla, Bálint Ferenc, Hackl Ferenc, Magyar Ferenc, Bodoky Kálmán, Fridrich János, Nóvák Árpád, Grünfeld Jakab ; Gyulavári; Bálint János; Gyoma: Papp Zsigmond, Glück Ármin ; Békés: Emperl Ernő, ifj. Bondár Gábor; Orosháza : Horváth Pál, Freider Mór, Chován Sámuel, Kovács János ; Kétegyháza : Simonka György ; Mezó'berény : Braun F. Márton ; Doboz: Blascsok Gyula. Pótesküdtek: Dómusz János (Gyula), Kempf József (Gyula), dr. Tar­ján Tibor, Vajda Mihály (Békéscsaba), Geíszt János (Gyula), Thury Lajos, Ki­szely György (Békéscsaba), Tóth Márton, ifj. Csöke Ferenc és Beleznay András (Gyula). Sikkasztás egy takarékpénztárnál A könnyelmű élet áldozata. 8000 korona a hiány. Egy jómódú szülők gyermekének nagy feltűnést keltő sikkasztásáról ér­tesiti lapunkat szarvasi tudósítónk. A sikkasztást már évek óta űzheti az, akit most alighanem a törvény büntető ke­zének adnak át s kisebb-nagyobb ösz­szegekkel 8000 korona erejéig károsí­totta meg a bankot. A feltűnést keltő esetről szóló tudósításunk ez: A szarvasi takarékpénztár évekkel ezelőtt fiók-intézetet létesített Békés­szentandrás községben. A jónevü és szolid pénzintézet csakhamar hírnévre tett szert a gazdák között s ezt a hír­nevet még szilárdabbá erősítette az a körülmény, hogy a pénztár tisztviselői előzékeny készséggel adtak felvilágosí­tást minden pénzügyben hozzájuk for­duló gazdának. Különösen szerették elő­zékenységeért a könyvelőt: Hutiray Gyulát, aki Hutiray László békés­szentandrási földbirtokosnak a fia. Hutiray működése ellen soha nem emeltetett kifogás. Pontos, megbízható hivatalnoknak ismerték főnökei s így magyarázható meg az, hogy a szarvasi takarékpénztár vezetősége elmulasztotta azt a kötelezetten szigorú ellenőrzést, melyet még a legmegbízhatóbb embe­rekkel szemben is szükségesnek paran­csol a részvényesek és az üzletfelek érdeke. Ezt a lanyha ellenőrzést tulaj­donítják a sikkasztást elősegítő okául Békósszentandráson. Nemrég Budapestre utazott a köny­velő. Napok elteltével aztán levelet irt haza, amelyben azon elhatározását közli főnökeivel, hogy nincs szándékában többé visszatérni. Erre az értesítésre a szarvasi takarékpénztár átvizsgálta a békésszentandrási fiók könyveit és ek­kor kitűnt, hogy Hutiray mintegy 8000 koronával károsította meg a takarék­pénztárt. Hutiray az utóbbi időben hónapok óta eliszákosodott. A testi hibában szen­vedő ember valósággal kerülte a csa­ládját s házas élete azért sem volt bol­dog, mert nem a szerelem alapozta le azt. Ennek tulajdonítják, hogy a legény­korában józan életű férfi eliszákosodott, s hogy szenvedélyesen kereste a mu­latozást, amely most megteremtette a maga szomorú következményét. A könyvelő ellen móg nem tett fel­jelentést a pénztár s a liiányó összeget is megtérítik a könyvelő szülei. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Tegnapról viszamaradt mentelmi ügyekkel kezdik a képviselőház mai ülését. A nagy román képviselőkét, akik Aradon nemzetiségi klubot állapítottak engedély nélkül s akiket emiatt kér ki a bíróság. Szenzációja az ülésnek a végére marad. Andrássy válaszol Bánffy báró interpellációjára a soproni nyelv­használat ügyében, majd Mezőfi Vil­mos interpellál az általános választói jog érdekében. Erről a választói törvénytervezetről baljóslatú hirek keringenek. Most már a beavatottak is állítják, hogy a tör­vény tervezete a plurális szavazaton épül s ez esetben — egy-két néppárti fenyegetése ez — a néppárt nyomban kiválik a koalícióból. Tudni vélik azt is, hogy a jelöltség vállalását is különös kellékhez köti a törvényjavaslat. A je­lölt urnák bizonyos összeget deponálni kell a bizalmi férfiak költségeire. A ja­vaslat ilyetén szándékai ellen felfújnak a függetlenségi pártiak is, azt mondván, hogy ez vagyoni cenzus volna. Különben nagy hahotával tárgyal­ják Horváth József tegnapelőtti beszé­dét a pártértekezleten, amelyben el­mondta a szónok, hogy mi mindent kellett lenyelnie a függetlenségi párt­nak eddig is. Az ülés megnyitása után jelenti az elnök, hogy Csernoch János püspök­képviselő ügyében az összeférhetetlen­ségi bizottságot május 23-ára hivta ösz­sze. Darányi miniszter a vízi beruhá­zásokról nyújt be törvényjavaslatot. Wekerle mininiszterelnök pedig az ál­lami számviteli törvény módosításáról. Wekerle Bécsben. Wekerle Sándor miniszterelnök P o p o v i c s Sándor államtitkár kísé­retében tegnap délután Bécsbe utazott, hogy ő isrószt vegyen a német szö­j vetsóges fejedelmek fogadtatásán. A j A miniszterelnök este 7 órakor jelen ! lesz a díszebéden, amelyen gróf Zichy 1 Aladár, a király személye körüli mi­niszter és gróf A p p o n y i Lajos, magyarországi főudvarmester is részt vesz. Wekerle miniszterelnök móg az éjszaka visszautazik Budapestre. A német fejedelmek Bécsben. A wiirttembergi király ma reggel 6 óra 44 perckor, báró Bilsinger fő­hadsegéd és Hofacker főhadnagy szárny­segéd kíséretében elutazott Bécsbe, ő felsége üdvözlésére. Amidőn a király a pályaudvarra érkezett s az orient expressz-vonat mentén haladva, ko­csiját igyekezett elérni, a perronon Dürr altábornagygyal, a badeni nagy­hercegnek főhadsegédével találkozott, aki azonnal értesítette az ugyanazon vonaton utazó badeni nagyherceget a király jelenletérői. A nagyherceg és a király igen szívélyesen üdvözölték egy­mást. Rövid ideig tartó beszélgetés után a nagyherceg ós a király kocsi­jaikba mentek. A fejedelmi személyisé­gek este 6 óra tájban érkeznek Bécsbe. Eoburg Lujza Békésmegyében. Birtokot akar vásárolni. A század egyik legnagyobb szerelmi regényének hősnője, Lujza herceg­asszony, K o b u r g Fülöp herceg egy­kori felesége — birtokot akar vásárolni Békésmegyében. A hercegnő, mióta haj­dani szépségének rózsái hervadoznak s a szanatóriumból szabadulva, Párisban ól abból az apanageból, amit válópöre után biztosított számára a bíróság. Azóta nagy események történtek a hercegnő zaklatott, romantikus kalan­dok emlékeit ápoló életében. Akiért mindent feláldozott — cimet, rangot, koronát: M a 11 a s i c h-K e g 1 e v i c h, a valamikor világszerte irigyelt csúnya, de rendkívüli szellemi és férfias kiváló­ságokkal dicsekedő ex-főhadnagy barát­sága elpárolgott, az édesanyja, a gáláns kalandok után futkosó belga király meg­tagadta s mindössze az anyjától, H e n­r i e 11 o királynétól örökölt gyémánto­kat tudta kikönyörögni a brüsszeli ki­rályi palota kincstárából. Az idő eljárt s a hajdan szépséges szőke Lujza hercegnő hajában ezüstös szálak csiliámlanak. Hűséges komorná­jával ós boldogabb napokból maradt cselédségével osztja meg párisi magá­nyosságát a szegény hercegasszony, akinek regényéről móg nemrégiben az egész világ beszélt. Lujza azonban már régebben megunhatta a francia fővárost, melynek lázas, forrongó élete nem azoknak való, akik emlékek ós illúziók sírköveit gondozgatják. A hercegnő te­hát félre akar vonulni és az a szándéka, hogy Magyarországon töltse napjait. Mintegy másfél esztendővel ezelőtj lépéseket tett válópörbeli ügyvédje : V i s o n t a i Soma országgyűlési kép­viselő utján a volt Königsw arter­féle békésmegyei birtok megvásárlása iránt, amely uiost Schwartz Gyula tulajdona. Visontai fáradozása nem ve­zetett eredményre. Ez az első kísérlet — ugy látszik — nem kedvetlenítette el Kóburg Luj­zát, mert most megint megkérdezés érkezett az uj tulajdonoshoz, hogy nem adná-e el a csabacsüdi birtokot ? Lujza hercegnőnek jól mehet a sorja Páris­ban. mert Schwartz Gyulanak éppen másfélszeres árt ígér. Az adás-vételt egy bécsi megbízott közvetíti, aki a békósmegyei megkereséssel párhuzamo­san tárgyalásokat folytat Zichy Jenő grófnak biharmegyei birtokára is. A Königswarter-fóle birtokra móg nem történt meg a végleges döntés, de meglehet, hogy a birtok Lujza herceg­nőé lesz. UdDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, sok helyütt csapa­dékkal és zivatarokkal. — A csabai képviselőtestület közgyű­lése. Békéscsaba község képviselőtestü­lete ma délelőtt tartja meg rendes ta­vaszi közgyűlését. A tárgysorozat első pontját megelőzően fogja megválasztani a képviselőtestület az újonnan szerve­zett segódjegyzői állás betöltőjét. Erre az állásra hárman pályáztak. Azután tárgyalás alá kerül a földmivelésügyi miniszternek P r i s z k i n István és társai gerendási lakosok munkásház ügyében beadott kérvényére leérkezett rendelete, majd a fontosabb ügyek közül Trautt­mansdorf-féle kölcsön meghosszabitásá­nak és a „Fiume" renoválásának kér­dése. A tűzoltóságnak folyó évre való beosztásának ügyét szintén ez a köz­gyűlés dönti el. A lényegtelenebb ügyek közül fölemlítjük ezeket: Havi jelenté­sek az adófizetés, pénztárak vizsgálata, kórház és szegényház és népmozgalom­ról, dr. Zsilinszky Endre és Paulik János telekvételi ügye. A községház egyes helyiségeinek átalakítása. Gyeraj György földbérlet átruházási ügye. Marik János, Román István házszabályozási ügye. Iparos téli tanfolyam számadása 1907/8­ról. „Bethlen Gábor"-kör segélyezés, polgári fiúiskola jutalomdíj megszava­zás, dr. Wallfisch Ferenc szabadságolás, Mitykó Mihály s társai hajdúk ruhaillet­mény megszavazása iránti kérelmei. — Az árvaszéki elnökválasztás. Heves korteskedés és agitáció előzi meg a megyei árvaszék elnökválasztást. Békés­megye törvényhatósági bizottságának tagjai azt hitték, hogy az ezidőszerinti két posibilis jelöltön kivül más nem fog pályázni és vagy Sárosy Gyula vagy pedig Szabó Emil ülnökök választat­meg J a n t s o v i t s Péter utódául. A legutóbbi napokban azonban váratlanul beadta pályázatát dr. Simonka György ügyvéd is, aki az esetben nagy esélyekre számithat, ha a törvényható­sági bizottsági tagok tömeges számban meg nem jelennek a választás alkalmára, mert Simonkát a jól szervezett Áchim­párt támogatja. — Állandó választmány ülése. Békés­vármegye törvényhatóságának állandó választmánya holnap ülésre hivatott össze. Az állandó választmány — mint ezt előzőleg immár megírtuk, a megye mult évi háztartási költségvetésének zárszámadását tárgyalja. A választmányi ülés után 15 napi közszemlére teszik ki a zárszámadást, hogy a közgyűlés előtt mindenki betekinthesse. — Eljegyzés Goldfinger József csabai kereskedő leányát: Malvin­k á t eljegyezte S c h i c k Gyula Nagy­lakról. — A békósmegyei terméskilátások. Most tette közzé a földmivelésügyi miniszter az idei terméskilátásokra vonatkozó első idei jelentését. E jelentés a gazdasági tudósító; informátiói alapján készült. Békésmegye terméskilátásait jó közepes­nek mondja a jelentés, szemben azokkal a közleményekkel, amelyek minden­esetre kompetens tényezők részéről közöltettek már lapunkban. Megállapít­hatjuk, hogy ha az időjárás nem vál­tozik, akkor alighanem a földmivelés­ügyi miniszter jelentésének lesz igaza. — Vizsgálat egy postahivatal ellen. A pusztaföldvári postahivatal ellen régóta panaszkodik a polgárság. Ennél a pos­tánál állandó volt a fejetlenség és ren­detlenség. A postaigazgatóság most ar­ról értesiti a közönséget, hogy a tapasz­talt ós megállapított rendetlenségek miatt a hivatal vezetője ellen megindította a fegyelmi vizsgálatot, sőt a hivatal veze­tőjót meg is büntette. A fegyelmi anyag összes iratai felebbezés következtében most a miniszterhez küldettek meg. — Csőd Békéscsabán. Mult számunk­ban megírtuk, hogy a csabai Décsey cég fizetési zavarai komoly következ­ményekkel is járhatnak. Próféciánkat igazolja most az a körülmény, hogy a Décsey-cég fizetésképtelenségéből kifo­lyólag a Rasofszky füszerkereskedő-cég csődöt kért maga ellen. A kir. törvény­szék csődbiztosul K u r t z birót, tömeg­gondnokul dr. Weisz Frigyes csabai ügyvédet, helyetteséül pedig dr. H o f f­m a n n Károly gyulai ügyvédet ren­delte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents