Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-03 / 36. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY A békésbánáti református egyházmegye közgyűlése. A tavaszi tárgyalások. A békésbánáti reformát is egyház­megye csütörtökön kezdett hozzá Hód­mezővásárhelyen tavaszi rendes közgyű­lésének letárgyalásához. A közgyűlésen Domby Lajos gyulai esperes és Fe­k e t e Márton főgondnok elnököltek. Az egyházmegyei gyűlés tagjai már 29-én eljöttek jórészben, hogy a gyám- és nyugdij-intézet ügyeiben értekezletet tartsanak. Ugyancsak 29-én volt a lel­készértekezlet is. Az egyházmegyei gyűlés megkez­dése előtt a megjelent tagok reggel 8 órakor az ó-templomban tartott rendes istentiszteleten vettek részt, amelyen S i 11 y e Gábor anyakönyvvezető segéd­lelkész mondott szép s tartalmas alkalmi imát. A templomból a gyűlés helyére, a városháza közgyűlési termébe vonul­tak a gyűlés tagjai, ahol a gyűlést Domby Lajos esperes imával s rövid üdvözlő beszéddel nyitotta meg. A gyűlésen megjelentek: Domby Lajos esperes, Szabolcska Mihály, Pap Imre, G a r z ó Gyula, Darabos Sándor, Nagy Károly, Fekete Gyula, egyházi, Pogány Károly, dr. B a r­t ó' k y József, dr. C s a t h ó Zsigmond, dr. Szegedi Kálmán, dr. B a k s a Lajos világi tanácsbirák: F u t ó Zoltán B a y József, Tóth József egyházi, dr. Zsíros Lajos, dr. Széli Gyula vi­lági jegyzők : Böszörményi Béla egyházmegyei pénztárnok, Zolnai Béla mérnök, Bán Zsigmond ügyész. Az egyes békésmegyei egyházak részéről .megyjelentek: Békésről: Vince Ödön lelkész és H i d v é g i Gábor gondnok ;Mezöberényből: P a u 1 i n y Károly lelkész, Bacsó Já­nos gondnok ós Bacsó Péter prezs­biter; Gyoméról: Garzó Gyula és Harsányi Pál lelkészek; Szeg­halomról: Csánki Benjámin lelkész és Kállai József gondnok; Do­bozról Szabó Mihály lelkész ; Csorvásról: Halász Endre lelkész: Öcsödről: Csapó Péter lelkész ós Daru Gábor gondnok; K ö r ö s 1 a­d á n y b ó 1: Tóth József lelkész; Gyu­laváriból: Bay József lelkész; 0 r o s­házáról: Kis László lelkész ;Körös­tárcsáról: Szabó János lelkész. Az egyházmegyei tanitók részéről: Császár Péter, Gulyás János, Czirbusz István és Vig Imre. A közgyűlés kisebb jelentőségű egyházi ügyek elintézése után érdekes határozatot hozott. Egy konkrét esetből kifolyólag ugyanis kimondotta a köz­gyűlés, hogy az egyházmegye tanítói­nak és lelkészeinek nem engedi meg a politikai jellegű lapszerkesztést. Ezt megelőzőleg Széli Gyula újonnan vá­lasztott jegyzőt eskette fel a közgyűlés, amelyet másnap folytattak. Közgyűlés a megyén. Ügyek a tárgysorozatból. Május 25-ére tűzik ki Békósmegye törvényhatóságának ta­vaszi közgyűlését május 25-ikére fogja egybehívni az alispán. A közgyűlés ügyeit most készilik elő s már a leg­közelebbi napokban tárgysorozatba is veszik. Ez a közgyűlés fogja megválasz­tani Jantsovics Péter elhunyt árva­széki elnök utódát s tölti be azokat az állásokat, melyek e választás következ­tében esetleg megüresednek. Ugyan­ekkor választanak ülnököt Somogyi Ákos helyére is. Az ezen állásra pályá­zók között Kiss László dr. a legko­molyabb jelölt, ki már most is hosz­szabb idő óta végzi Somogj'i ügykörét, önállóan, kifogástalanul. A folyó ügyek között felemiitjük a szarvasi utak felügyeletének kérdését. Törvényhatóságunk akként határozott már korában, hogy ezeknek az utaknak felügyeletével a gyomai és orosházai utbiztosokat bizta meg. A belügyminisz­ter azonban nem hagyta jóvá ezt a határozatot s most gondoskodni kell a felügyelet ujabb módozatáról. Gyula város azt kérte a vármegyé­től, hogy az úgynevezett Bárdos-hidat szállíttassa le és a Kossuth-teret kövez­tesse ki. A megye megtagadta ezt a kérelmet s arra utasította a várost, hogy vegye át a vámos-utakat, amelyek­nek jövedelméből teljesittetheti ezeket a munkálatokat is. A város azonban erre nem hajlandó. Viszont a vármegye sem dönthet másként ebben a kérdés­ben, mert útépítési célokra nem vehet fel több kölcsöut. Ez a kérdés is meg­beszélésre kerül a tavaszi közgyűlésen. Barsmegye a sertésorbánc elleni kötelező védoltás tárgyában határoza­tot hozott s megküldte azt az összes törvényhatóságoknak is. Midőn ebben az ügyben határozatot hozna a megye­bizottság, tudomásul kell vennie majd , azt a bejelentést, hogy a miniszter — nemrég megküldött leirata szerint — nyomban kötelezővé fogja tenni a ser­tésorbánc és lépfene elleni védoltásokat, ha az oltó-anyagot kellő mennyiségben állithatják elő. Bemutatásra kerül a házipénztár ta­valyi zárószámadása is. Ennek a tárgy­nak előkészítésére az állandó választ­mány már a legközelebbi napokon ülést tart, mert a törvény értelmében köz­gyűlés előtt 15 napig közszemlére kell kitenni a számadásokat. Végül fölemlítjük Csorvás község kölcsönügyét is. Csorvás — óvoda- és iskola-épitési célokra — nagyobb köl­csönt akar felvenni. A pénzre sürgős szüksége van s ezért még az elmúlt hónapban szó esett arról, hogy rend­kívüli törvényhatósági közgyűlést tart sanak. Azonban elodázódott az ügy és igy most a tavaszi közgyűlésnek kell szankcionálnia az ide vonatkozó kép­viselőtestületi határozatot. A békésmegyei adékivető­bizottságok Az 1908-1910. években működő bé­késmegyei adókivető-bizottságok elnö­keinek, elnökhelyetteseinek, valamint rendes- és póttagjainak névsorát a gyu­lai pénzügyigazgatóság most állította össze. Ezen kimutatás adatainak felhasz­nálásával közöljük mi is az egyes meg­alakult bizottságokat, adókivető szék­helyek szerint: Békés: Elnök dr. Igaz Pál, helyettes­elnök dr. Körber Tivadar. A pénzügy­miniszter által rendes tagokul küldet­tek ki: Benedikti Gyula, Stark Gusztáv, póttagokul pedig Virág Mátyás és Híd­végi Gábor. Az alispán rendes tagokul Cservinszky Istvánt és Sebők Sándort, póttagul pedig dr. Török Gábort küldte ki. Békéscsaba: Elnök Varságh Béla, helyettes-elnök és rendes tag dr. Mar­gócsy Miklós és Szalay Sándor. Pót­tagok : id. Vidovszky 'Károly és Ko­cziszky Mihály. Az alispán rendes tago­kul Fekete Sándort ós Rosenthal Adol­fot, póttagokul pedig Áchim Lászlót és Wagner Józsefet küldte ki. Gyula : Elnök Schröder Kornél, he­lyettes-elnök Nuszbeck Sándor. A pénz­ügyminisztérium és az alispán által ki­küldött rendes tagok: dr. Folman Já­nos, Sall József, dr. Ladics László és Reisner Ede. Póttagok: Lusztig Adolf, Szénási János, továbbá Karácsonyi Ká­roly és Máj r István. Orosháza: Elnök Herczeg Góza, he­lyettes-elnök Leitner Zsigmond. Rendes tagok: Freuder Mór, Pollák Kálmán, Süle Pál. Póttagok: Friedrich Nándor, Bulla Sándor, dr. Nagy Elemér és Krausz Gyula. Szarvas : Elnök Zlinszky István, he­lyettes-elnök Róthy Sándor. Rendes ta­| gok : Holéczy Gusztáv, Kondács István ós Grimm Mór. Póttagok: Tepliczky János, Bárány Béla, Konstantinovics Gyula ós dr. Szemző Gyula. Szeghalom: Elnök Reck Géza, he­lyettes-elnök Grósz Arnold. Rendes ta­gok : Petri Sándor, Mittner László és Nyitrai István. Póttagok : Mező Sándor, Weiszberg Emil, Kohn Sándor ós Tóth Zsigmond. Az adókivetés tárgyalási idejét csak később tűzi ki a pénzügyigazgatóság. Tanácsülés Békéscsabán. Utcaöntözés. — Orosháza megkeresése, — Építési ügyek. — A „Fiume" tatarozása. Békéscsaba község pénteki tanács­ülés tárgysorozatának első helyén az a bejelentés szerepelt, mely a Vasut-utca és a Kossuth-tór állandó locsolása tár­gyában érkezett a községhez. Erről az ügyről már korábban is szólottunk. A Vasut-utca és a Kossuth­tér lakói ugyanis mintegy 118-an be­adványt intéztek a tanácshoz s azt kérik, hogy engedje át nekik a községi tulaj­donát képező hydroformot, amelylyel naponta több ízben föl akarják locsol­tatni a Vasut-utcát és a Kossuth-teret. A tanács elvileg odaadhatónak mon­dotta a szivattyút, de szükségesnek tar­totta azt is, hogy a beadvány aláírói a képviselőtestületet is megkeressék ezzel a kérelemmel. Orosháza községtől megkeresés ér­kezett Békéscsabához. Az orosházai képviselőtestület ugyanis határozatot hozott, amely arra kéri törvényhatósá­gunkat, írna föl a képviselőházhoz, hogy a gabonanemüekből leendő szesz­főzés jogát újból megadják a gazdák­nak és ezt a jogot iktassák h törvénybe. A tanács nem hozott ez ügyben érdemi határozatot, hane n a megkeresést a közgyűlés elé terjeszti. írtuk már, hogy az erzsébethelyi polgároka Termény és Áruraktár mellé egy járda kiépítését kérték a községtől. A pénteki tanácsülés kimondotta, hogy a lakosok kívánsága feltétlenül indo­kolt s a raktár melletti széles vízelve­zető ároknak egy részét betömeti, hogy járdát építhessen a község. A községház törvénykezési, továbbá főpénztári szobája nem felel meg a kívánalmaknak. A törvénykezési szoba rendkívül sötét, a főpénztári szoba pedig nem oly nagy, hogy abban he­lyet találhatna az ellenőr is. Mindezekre való figyelemmel elhatározta a tanács, hogy ezt a két szobát átalakíttatja, ille­tőleg kibővitteti. A legutóbbi képviselőtestületi köz­gyűlés köztudomás szerint kimondotta, , hogy nem alakittatja át a „Fiume«­vendóglőt s megbízta a mérnököt a legszükségesebb javítási munkálatok terveinek és költségvetésének beterjesz­tésével. Áchim Gusztáv községi fő­mérnök most tett eleget ennek a meg­bízatásnak. Tervei szerint a legszüksé­gesebb ós elodázhatatlanul sürgős át­alakítási munkálatok 4355 koronába ke­rülnek. A tanács tudomásul vette ezt s az iratokat a közgyűlés elő terjeszti. A Tanitó-Egyesület közgyűlése Hangverseny-estély Békéscsabán. A bókésmegyei tanítóegyesület zajos nappá avatja Békéscsabán május 17-ét ós 18 át, amennyiben ez évi tavaszi közgyűlését itt fogja megtartani. E ta­nítóegyesület közgyűléseivel kapcsola­tosan mindig valami kedves alkalom­szerűségben is részesül a közönség és szinte hozzászoktunk már, hogy a ko­moly tanügyi férfiak egyesületük köz­gyűlésének idején el ne mulaszszák megismételni azon hang versenyny el kap­csolatos táncestólyüket, amelynek sike­rét ugy erkölcsiekben, mint anyagiak­ban hagyományosnak és páratlanul álló­nak ismeri a polgárság. Nem csalódnak azok, kik az idei közgyűlés napjára is vártak valami ked­ves alkalomszerűséget. Békésmegye ta­nítói gondoskodnak arról, hogy a perio­dikus ismétlésben kivehesse részét a polgárság azon magas értékű műélve­zetekből, amelyekben csak ilyenkor gyö­nyörködhetünk s támogatásával hozzá­járul, hogy az egyesület a Tanitók Há­zában alapított szobaalapitványi össze­get kiegyenlíthesse. Az egyesület közgyűlése a község­ház tanácstermében tartatik, amelyet 1 készséggel engedett át az elöljáróság a tanítóknak. A hangverseny-estély a köz­gyűlést megelőző napon leszj május 17-én a városi színházban. Kezdetét 8 órára tüzté í. Értékes műsorából kiemel­jük a békéscsabai újonnan alakult ze­nekör „Stradella"-ját, melylyel a műsort vezetik be. Ezután Zsilinszky Mar­git szavalja el P o e Edgár hatásos köl­teményét : „A holló"-t. Harmadik szám a békéscsabai vegyeskar éneke lesz. A vegyeskar Rossini „Semiramis" operá­jából énekel majd egy részletet. Negyedik helyen egy bájos vígjá­tékot, a „Miniszterelnök báljá' -t mutat­ják be Csaba község intelligenciájának kipróbált műkedvelő erői. A darabot P a t a k y József rendezi. Mint szerep­lők résztvesznek abban: B o h u s Ele­I mérné, Petrovszky Erzsi, Jankó Károly, Kriener Jenő, B u 1 h y ' László, Uhrin László, Mészáros Gyula és F i 1 i p p i n y i Sándor. Végül a befejező rész, ami az elő­adás után lesz, a következő: „Magyar dal", melodráma. Előadja Koppányi Gyula. Irsa Ferenc alkalmi darabot komponált a „Tanitók ünnepére" cím­mel, melyat a csabai zenekör fog elő­adni. Ez lesz utolsó pontja is a műsor­nak. Ezt azután tánc követi a „Viga­dódban. Másnap, május 18-án közgyűlést tart a tanító-egyesület; közgyűlés kez­detéül délelőtti 9 óra tüzetett ki. Az el­nöki megnyitó-beszédet Láng Gusztáv elnök betegeskedése miatt B r ó s z Já­nos alelnök fogja tartani. Az egyesületi év működésének eredményeiről P e t z József tesz jelentést. A magyarországi tanitók újjászervezésének kérdéséről előad Balázs Béla. Majd a jövő évi költségvetés megállapítása, a könyvtári jelentés, alelnök-, esetleg jegyző-válasz­tás, a jövő évi közgyűlés helyének meg­állapítása s végül indítványok követ­keznek. Nasyjában vázolni igyekeztünk a tanitók közgyűlésének két napját s hisz; szűk, hogy "társadalmunk a jelentőség­teljes napokhoz illő érdeklődéssel veszi és méltatja híradásunkat. Támadás az orosházai-uton. Amikor hevesen udvarolnak. Egy pásztoróra, következményei. A szerelem viszontagságainak szí­nes eseteit nem egy rendőri jelentés örökiti meg. A tragikomikus fordulatok nagy össze-visszaságában bővelkedő szerelmi scénák évkönyveibe a csabai rendőrség is sok esetet jegyez, sőt nincs nagyítás abbeli állításunkban, hogy a csabai rendőrség az, mely mint a szerelmi ügyek nyilvántartó kró­nikása, vezető helyet foglal el. Nem azt mondjuk, hogy a körgát sejtelmes vi­lága ihleti meg a fiatal sziveket s hogy ezért nyilik annyiszor és oly sok al­kalma a csabai rendőrségnek ezekben az intim-ügyekben kotnyeleskedni. Tény azonban, hogy Csabán minden napnak meg van e tekintetben a maga jelen­tősége. Pénteken este 9 és 10 órák között egy ujabb eset gazdagította ezt a kró­nikát. Ez az eset — ki tagadná ? — stílszerűen illeszkedett abba a hangu­latba, amely üdévé, költőivé teszi május elsejét ós amely hangulat pezsgésbe hozza a veterán-szivek vérét is. Szóval, az eset teljesen stílszerű volt, csak az epilógus lólába sántított egy kissé s nőtt ki a költői keretből. A rendőri jelentés szerint F. Á.-nak hívják az esemény szenvedő alanyát. Polgártársunk tul van már a zöldfülű Don Jánosok korán, de még nem elég öreg ahhoz, hogy a májusi hangulat érintetlenül hagyja. Hősünk — és itt újból utalunk a rendőri jelentésre — elmélázva sétál­gatott fél 10 óra tájban az orosházai-ut felé. Talán az „Ezeregy éj" bűbájos meséi zsonghattak agyában, amikor, minden hivás nélkül, egyszerre csak eléje toppant a mesékben annyiszor fel­magasztalt hárem-gyöngy, egyik csabai cukorárus 17 esztendős, viruló szép­ségű leányának személyében. És itt kezdetét vette a regényszövés . . . F. a leányhoz csatlakozott s köz­keletű bókokkal magyarázgatta érzel­meit. Ez az időtöltés nagyon innyére lehetett, mert mind hevesebb és heve­sebb formában tett eleget a gavalléria azon követelményének, hogy az egyedül sétálgató asszonyokat és leányokat min­den lovagias uri embernek szórakoz­tatni kell. Igy jutottak Miklya Pál gépkereskedő lakásáig, ahol a leány már nem tudott válaszolni a kérdésekre és olyanformán tett, mint akinek be van fogva a szája. Azonban elhaló kiáltásait is meg­hallották a Miklya-fiuk, akik botokkal fölfegyverkezve kiszaladtak és F.-et bán­talmazni kezdték. Polgártársunk nem vette tréfára a dolgot. Szaladásnak eredt s meg sem állott, amig nem talál­kozott az orosházai-uton posztoló és sétálgató rendőr-járőrrel. A rendőrök megvédelmezték aztán a további bán­talmazásoktól. F., aki súlyosabb természetű sérü­léseket szenvedett, most bűnvádi föl­jelentést tett bántalmazói ellen A májusi esti udvarlásnak tehát a biróság előtt még folytatása lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents