Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-04-23 / 33. szám
Békéscsaba, 1908 április 23. BÜKÉSMEGY1T KÖZLÖNY Egy rendeletről, amelyet vissza kell vonni. Hogy terjednek az állatbetegségek ? Egy megyei állatorvos sorai. Nemrég nagy riadalmat okozott Békésvármegyében az a rendelet, amelyben fölhivattak a jószágtulajdonosok, hogy hasított körmű állataikat a megjelölt vizsgálati helyekre állatorvosi megvizsgálás végett hajtsák fel. A gazdák helyi hatóságainkat szidták ezért a rendelkezésért, pedig maga a földmivelésügyi miniszter kivánta ennek az állatvizsgálatnak megtartását, jóllehet, hogy ennek semmi értelme nincs a mi viszonyaink között. A különös körülményre való figyelemmel, kérdést intéztünk Békésmegye egyik állatorvosához, aki ezekben adta meg magyarázatát a rendeletnek: E rendelet kiadásának oka semmi más, mint az, hogy pár felvidéki és erdélyi vármegyében az elmúlt évben száj- és körömfájás volt, amely immár legnagyobb részben meg is szűnt. A magas minisztériumnál azonban nem azért vannak a nagyeszű állatszakértők, hogy pihentessék az eszüket, hanem azért, hogy az esetben, ha nincs baja az állatnak, bajt csináljanak az állatok gazdáinak. Igy született meg a földmivelésügyi miniszternek azon rendelete, hogy ahol nincs száj- és körömfájás, azokon a helyeken most tavaszszal minden hasított körmű állatot orvosi vizsgálatra kell hajtani, hogy az állatorvosok meggyőződjenek, vájjon nincs-e az állatállományban valami lappangó baj ? Most már tessék elképzelni, — irja nekünk ez a békés megyei szakember — hogy egy oly óriás határral biró helyen, mint Békéscsaba vagy Orosháza is, minden komolyabb ok nélkül összehajtanak 30—40 ezer darab jószágot, csak azért, hogy az állatorvosok lappangó bajokat keressenek — mi származhatik ebből? Az, hogy ha nem is volt eleddig semmiféle járványos betegség, hát majd lesz; mert egy ilyen nagy határban előfordulhat valamelyik tanyán valaminő' ragadós természetű állatbetegség, melyet az állat gazdája sem ismer föl És ezt a betegséget a magas minisztérium rendeletére szét kell hurcolni az egész határban . .. Ami tehát eddig csak lappangó betegség volt: az most közveszélyes járvány lesz. Eltekintve azonban ettől a veszedelemtől, melyet a nagyfejű szakértőknek szintén számbavenniök kellett volna, pillanatban mindenkit a tréfás véletlen mulatságos esete foglalt el, mert igy senki se vette észre, hogy ott, a terem bal szögletében, két fiatal teremtésnek e percben nemcsak a szeme : az arca is és egész valója lázban, édes, szerelmes lázban ég. A tanár ur azután még tovább nyikorgott egy nehéz, unalmas félórán keresztül. A volapükről áttért az esperantóra és örömmel jelentette ki, hogy ez az a diadalmas világnyelv, amely meg fogja hódítani a világot. Mert íme, 1907ben az év elején még csak 5 millió ember tudott esperantóul, mig az év végén ezt a volapüknél sokkal zengzetesebb nyelvet már 13 millió ember beszélte. — Tanuljunk tehát esperantóul, hölgyeim ! Éljen az esperantó! — fejezte be. A gyöngéd kis női kacsócskák ösz•szecsattogtak. A tanár ur boldogan hajlongott és önelégült ábrázattal fogadta a hölgyek gratulációját. — No, Kállay, megtanulja-e a világnyelvet? — kérdezte Balajthyné Kállay Gyuszitól a lépcsőn. — Nincs arra szükség, nagyságos asszonyom. Már tudom. Ugyan ne ánzágoljon! Van jó dolga, hogy nem bíbelődik az eszperantóval! — És a szeme közé nevetett. Kállay nem nevetett vissza. Nála szokatlan, szinte ünnepélyes komolysággal csak ennyit felelt: — Nem esperantó a világnyelv neve. Nem is most találták ki. Mikor a legelső két sziv szerelmesen összedobbant. Mikor a legelső emberpár beszélni tudott egymással a szemével, a lelkévet! Mikor az első nő megértette egy hallgató férfiajk édes vallomását, az igazi, az egyetlen világnyelv akkor született meg! . .. — Bolond maga, Gyuszi, — nevetett Balajthyné. Pedig talán nem is ugy gondolta. És Gyuszi nagyon szótlan maradt az esti theánál. A kékszemű szőke miss pedig — hogy ez ma olyan ügyetlen — kétszer ejtette ki a kezéből azon az estén a teás findsát! miképp lehet a földmivelésügyi kormánynak ilyen rendeleteket kiadni ? Ez a rendelet semmi másra nem alkalmas, csak a gazdák zaklatására. Hiszen a közlegelőre szánt jószágokat az állatorvos amúgy is megvizsgálja. Miért szükséges tehát, hogy az istállón tartott, vagy a gazda tanyáján nevelt jószágot is 3—4 kilométernyi távolságról vizsgálatra hajtsa a tulajdonos? Azután, ha ezt a rendeletet csakugyan komolyan veszi a minisztérium, van-e annyi állatorvosa, amennyi megfelelni képes lenne ennek a rendeletnek ? No, hát nálunk nincs. De egyebütt sincs, hacsak az egész országban az összes állatorvosok az egész éven át egyebet sem csinálnak, mint ezt az állatvizsgálatot. Avagy talán az egész vizsgálat csak arra szolgál, hogy az állatorvosok előtt a hasitott körmű állatok eldefilirozzanak ? Szabad ezért a jószágok ezreit törni és a gazdákat zaklatni ? A kisemberek, a kisgazdák apjának, Darányi Ignácnak bizonyára elkerülte figyelmét, amikor ezt a rendeletet kiadták. De hát aludtak azok az illetékes békésmegyei fórumok is, amelyeknek jogukban'állana feliratilag, a jövőre nézve, mert az idén a legtöbb helyen az már végre lett hajtva, e rendelet visszavonását szorgalmazni ? k „békési sáp" és a nagyváradi esküdtek. A tisztviselői inkompatibilitás ügye. Esküdtszéki tárgyalás. Holnap reggel kezdi meg a nagyváradi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság, annak a sajtópörnek letárgyalását, amely dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd panaszára felelős szerkesztőnk : Székely Béla ellen folyik. Ennek a sajtópörnek előzményeit ismeri már olvasóközönségünk. Abban az időben, amikor dr. Fábry Sándor alispán, később pedig főispán volt, vármegyénk törvényhatósági bizottságának termében , sokszor szóvátette dr. Berényi Ármin a tisztviselői inkompatibilitás kérdését Az a körülmény, hogy ezt a kérdést Berényi folyton bedobta a közéleti események forgatagába, nem lett volna baj. De baj volt az s zavarólag hatott a megyei közéletre, hogy Berényi Ármin dr. mindig olyan formában tett említést a tisztviselők inkompatibilitásáról, hogy mi s hogy velünk egyetemben az egész megye-bizottság személyes vonatkozásokat olvastunk ki Berényi Ármin felszólalásaiból. Következtetésünket igazoló záradékkal látták el az események is kérőbb s ekkor maga a megye-bizottság látta helyénvalónak azt, .hogy a sajtó álláspontját a Berényi Ármin szereplése fölött nyilvánított rosszalásával és elitélésének kifejezésével megerősítse. Történt ezután, hogy az „Egyetértés" cimü fővárosi lapban egy „Békési sáp" cimü közlemény látott napvilágot. A cikkiró úgy találta helyesnek, hogy ne nevezze meg magát. Lehet azért, mert állításai csak azok előtt bírhattak értékkel, akik nem ismerték a békésmegyei helyzetet. Ezek az állitások egytől-egyig vádak voltak a békésmegyei tisztv selői kar ellen s maga a cim vet világot a közlemény egész lényegére. A „Békésmegyei Közlöny" kötelességszerűen tudomást vett ennek a közleménynek megjelenéséről s ezzel kapcsolatosan tolmácsolta a békésmegyei közhangulatot is, amely kíméletlenül elitélte a névtelen cikkiró vádaskodását. Másnap már kiderült az is, hogy ki informálta a budapesti cikkírót. Az informáló B erényi Ármin dr. volt. Arról a körülményről megint tudomást vett a „Békésmegyei Közlöny" és most már .Berényi viselkedését is kritika tárgyává tette. Ezekért a közleményekért indított Berényi Ármin sajtópört lapunk ellen, amely közleményért Székely Béla vállalta a felelősséget. Ebben az ügyben kitüzetett már egyszer a tárgyalási határnap. Akkor azonban nem idézték meg a bejelentett tanukat. A biróság megállapította ezen a tárgyaláson, hogy a „BékésmegyeiKözlöny" inkriminált cikkei közérdekből íródtak s ezért elrendelte a bizonyítást. A mostani tárgyaláson — amelynek két napot jelöltek ki — Székely Bélát dr. Halász Lajos országgyűlési képviselő és helyettese dr. P o p p János ügyvéd védik. Felelősszerkesztőnk tanúiként pedig dr. F á b r y Sándort, báró D r e c h s e 1 Gyulát, Doraby Lajost, Ambrus Sándort, dr. D a i m e 1 Sándort, Szabó Jánost és K i s s Lásztót idézte be a biróság. A községi jegyzők nyugdíj szabályrendelete. A jegyzői nyugdíj-szabályrendeletekkel kapcsolatban a jegyzőket foglalkoztató kérdésekről a községi- és körjegyzők országos egyesületének elnöke U s z k a y Bálint, a legilletékesebb helyről a következő hiteles értesítést kapta : 1. Ahhoz, hogy a nyugdíjintézet tagjai már 35 évi szolgálati idő után teljes, vagyis utoljára élvezett, beszámítható egész javadalmazásuknak megfelelő nyugdíjra tarthassanak igényt, a belügyi kormány hozzá nem járulhat, mert az állami és törvényhatósági tisztviselőknél 40 évben lévén megállapítva a szolgálati idő: a nyugdíjigénynek ily lényeges pontban eltérő szabályozása a viszonosság megvalósítását is meghiúsítaná. A szolgálati időnek 35 évre leszállítása mellett főképpen azt az érvet szokták fölhozni, hogy a községi jegyző az állami és törvényhatósági tisztviselőknél rendszerint későbbi életkorban, 25—30 éves korában kezdheti meg nyugdíjra jogosítható szolgálatát. Ezzel szemben teljes megnyngvást nyújthat a belügyi kormány hozzájárua lása ahhoz, hogy a rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segédjegyzők szintén fölvétessenek a nyugdijintézeti tagok, segédjegyzői minőségben eltöltött szolgálati ideje megfelelő föltételek mellett beszámíttassák. Sőt azt sem kifogásolja, hogy a községi jegyzőnek, (segédjegyzőnék) helyettesi minőségben eltöltött szolgálati ideje is beszámíttassák abban az esetben, ha a helyettest a szolgálati idő megszakítása nélkül, közvetetlenül választják meg községi-, kör-, illetőleg segédjegyzővé, tekintet nélkül arra, hogy mint helyettes annál a községnél szolgált-e, a hová később véglegesem megválasztották, vagy sem. 2. Nem járulhatott hozzá a belügyminiszter egyes törvényhatóságok olyan irányú szabályrendeleti intézkedéséhez sem, amely a községi jegyzők magánmunkálataiból származó mellékjövedelem bizonyos átlagának a nyugdíj alapjául szolgáló javadalmazásba való beszámítását célozta, mert ez a kedvezményes beszámítás csak az adózó közönség ujabb igénybevételével lenne keresztülvihető s mert a közszolgáltatásokból, vagy azok igénybevételével fentartott nyugdíjintézetek bármelyikénél a nyugdíj és egyéb ellátási igények megállapításakor — a mellékjövedelem figyelmen kivül hagyásával -— csupán az illetők fizetése és fizetés természetével biró illetményei, vagyis a szolgálatban utoljára élvezett állandó fix javadalmazás vétetik alapul. 3. A harmadik kérdéssel, a milleniumi évnek a nyugdíj szempontjából kétszeresen, sőt háromszorosan való beszámításával szemben, a belügyi kormány szintén elutasító álláspontra helyezkedett. Mert, nern tekintve azt, hogy e kedvezmény megadása ma már 11 évvel az ezredéves ünnep után időszerűségét elveszítette, nem látszik az igazsággal összeegyeztethetőnek, hogy az 1906. óv beszámítása azokra nézve, akik ma szolgálnak, lehetővé váljék, azokra nézve azonban nem, akik az 1896. évben szolgáltak ugyan még, de azóta nyugdíjba mentek. Áz pedig, [ hogy e kedvezmény azokra is kiterjesztessék, akik már nyugdíjazva lettek, de 1896 után mentek nyugdíjba: a nyugdijalapokra át sem tekinthető következményekkel járna, különösen azokban a törvényhatóságokban, ahol az özvegyi nyugdíj és a nevelési járulék a férj részére járó nyugdijösszeg arányában van megállapítva s ahol ennélfogva a milleniumi évnek többszörös beszámítása három irányban is éreztetné hatását a nyugdijalápra. Azoknak a törvényhatóságoknak nyugdijszabályzatai, amelyek a milleniumi időnek többszörös beszámítását már eddig is jogerősen biztosították, természetesen a folyamatban lé-vő revizió során érintetlenül hagyatnak. UJDONS ÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára nyugaton enyhébb időt jelez, keleten elvétve csapadékkal. — A vármegye igazoló-választmánya ma délután 3 órakor Gyulán ülést tart, melyen elbírálás alá kerülnek a legutóbb tartott megyebizottsági tag választásokról felvett jegyzőkönyvek. Az igazolóválasztmány határozni fog a Békésen megválasztott, de megfelebbezett M e st e r Gábor mandátuma ügyében is. — A váradi püspök otthon. Szmrecsányi Pál megyés püspök, aki megrongált egészséggel ment el gyógyulást keresni a déli ég alá, legközelebb hazaérkezik Nagyváradra. A főpap hosszabb ideig volt távol székhelyétől és előbb Mentonéban üdült, állapotának örvendetes javulása után pedig Firenzébe, a virágok gyönyörű városába ment az egyházfő, hol is több hétig tartózkodott. Szmrecsányi Pál titkára társaságában elindult már hazafelé s május első napjaiban érkezik Nagyváradra. — Esküvő. D e u t s c h Vilmos, gyulai kereskedő, a Deutsch Jakab cég beltagja, május 3 án tartja esküvőjét S o nnenfeld Miksa gyulai kereskedő leányával, Margittal. — Ötvenéves találkozó. Hajnal Albert dr., tb. megyei főorvos és uradalmi orvos Ókigyóson fölkéri az 1858ban Nagykőrösén érettségi vizsgálatot tett tanulótársait, szíveskedjenek címüket vele tudatni, az ötvenéves találkozás rendezése céljából. — Kibővített tanonc-otthon. Az orosházai Tanonc-Otthon épületét — mint Orosházáról írják — nehezen nélkülözhető helyiségekkel bővítik ki a uyár folyamán. Az Otthon udvarán egy tágas és teljesen modern felszerelésű előadó termet építenek, hol az internátus növendékei az előadásokat hallgathatják és rajzaikat elkészíthetik. A terem építési költsége körülbelül 1600 korona, melynek kisebb részét a kereskedelmi miniszter, nagyobb részét pedig T h é k Endre, a tanonc-otthon megalapítója fedezi. Szeptemberre már meg is nyitják az uj előadó termet — Eljegyzések. Igert Antal, a csabai áll. polgári fiúiskola tanára, eljegyezte Csabán Keresztes Ferenc, az Aradi Ipar- és Népbank Békésmegyei Fiókintézete igazgatójának nevelt leányát, K o v á t s Margitkát. R é t h y Károly makói ügyvéd leányát, Paulinát, eljegyezte dr. Galamb Sándor makói ügyvéd. R o s e n t h a 1 László eljegyezte Fekete Rózsikát Békéscsabán. — Kinevezés. A vármegye főispánja, DőryPál, a szarvasi járás lóavatóbizottsága elnökéül az elhunyt Konstantinovits György helyére kinevezte V e1 e s György szarvasi lakost. — Halálozás. Mezőberényben elhunyt húsvét vasárnapján Spiesz Mihályné, szül. Wagner Magdolna, élte 41-ik évében. A jó feleséget, anyát és testvért siratja férje, két gyermeke és testvére: Wagner József csabai építész. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — Az utolsó felolvasó-délután. Zsúfolásig megtelt teremben folyt le hétfőn a csabai nőegylet utolsó felolvasó-délutánjának műsora. Ezen a délutánon jelent meg a legszebb számú közönság. A teremben egy talpalattnyi hely sem volt, amit ne foglaltak volna el. A műsort V a r s á g h Zoltán szellemes felolvasása vezette be. Felolvasását tárcarovatunkban közöljük. Ezt R e i s z József dr. kitűnő hegedüszámai követték, amelyeket S z e m e r e Viola kisért zongorán nagy rutinnal s pompás játékát meg-megujuló tetszés kisérte. Scwartz Vilmos Kiss Józsefnek „Gedővár aszszonya" cimü költeményét szavalta, zajos tapsokat aratván közvetlen előadásával. Szondi Malvin és Ella opera-nyitányt játüzottak zongorán, négykézre. Hatásos játékukkal szintén sok tapsot érdemeltek ki Gyönyörű magyar dalokat énekeltek ezután, Jávor Gyuláné remek zongorakisérete mellett, Áchim Károly, G a 11 i János, K r i e n e r Jenő és S z é k e 1 y Vilmos. A közönség megtapsolta és többször megujráztatta az énekszámokat. — Fölemelt adóellenöri fizetés. Vármegyeszéltében javítanak a méltányostányossági érzülettől áthatott képviselőtestületek alkalmazottjaik és tisztviselőik helyzetén. Csak Gyula és Békés követi azt az elvet, hogy aki_könyöradományszerü fizetésből nem tud megélni, az vegyen kapát a markába és igy keresse kenyerét Jól esik konstatálnunk, hogy varmegyénkben egyedül csak Gyula és Békés vallják ezt az elvet. Még Vésztő sem akar melléjök sorakozni. Ez a képviselőtestület most emelte föl az adóellenőr . ' (ti i