Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-04-19 / 32. szám
Békéscsaba, 1908 április 19 BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY AKARLENNI, használja egyedül a Hajós-féle ABADII80LYA-CRÉMET, mert a világ minden részéről jövő hálairatok legjobban bizonyítják, hogy ennél jobb izépiíöixer nem létezik Szeplő, májfolt, bibircs, bőrvörösséget és mindennemű arcztisztátlanságot — varázsszerü gyorsan eltüntet. — Ára egy tégelynek I korona. ViffVálZtflÉI Csakis Hajós-féle aradi készitmé** '' nyeket tessék kérni és elfogadni. Kapható a készítőnél: Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, továbbá Békéscsabán : a Sas-gyógyszertárban, Radó Mihály II. Rákóczy Ferenchez címzett gyógyszertárában és Rózsa Hermann ós Tsai illatszer-üzletében. .sáÉ •gtü m-^k íV.-i IMUTTUVttTIll mm CLAYTON & SHUTTLEWORTH 9 Budapest, Vé oai-feörút 03, ( által a legjutányosabb 4 rak mellett ajánltatnak: Locomobil és^ gőz cséplőgépek, ezalmakazalozók, Járgány-cséplőgépek, lóhere -cséplők, tisztító-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratógépek. SZénagyUjtők, boronák, sorvetögépek, Planet Jr. kapálók, szecskavágók, répavágók, kukoriczamorzsolók, darálók, őrlőmalmok, egyetemes aezél-ekék, 2- és 3-vasú ekék és minden egyéb gazdasági gépek, r 13> fel <§SF fel ssm ^JÍSt^ ÜF IP áSgí. w ím. <<m> Sp A/II. 256/8. Felhívás az örökösökhöz, hagyatékot igénylőkhöz és hitelezőkhöz! 1908 február hó 19-én elhunyt Bécsben, IX. ker., Marktgasse 49. szám alatt, hol rendes lakással bírt, végrendelet, vagy utolsó intézkedés nélkül, a Békésvármegye, Békés községben illetőséggel biró Lamp* Ignác magánzó. Az 1854-ik évi császári pátens 137., 138. §§-ai alapján felhivatnak az összes örökösök, hagyatékot igénylök és hitelezők, kik osztrák állampolgárok, vagy itt tartózkodó idegenek, hogy igényüket a hagyatékra legkésőbb 1908 június hó 2-ig az alantirt bíróságnál jelentsék be, ellenesetben a hagyaték, tekintet nélkül az igénylőkre, külföldi hatóságoknak, vagy más magát legitináló személynek kiadhatóvá válik. Egyben vonatkozással az 1854-ik évi császári pátens 140. §-ára, miután az itt tartózkodó örökösök a hagyatéki tárgyalásnak az osztrák bíróság általi felvételét kérték, az esetleges más honosságú örökösök és hagyatékot igénylők felhivatnak, igényüket a fent megjelölt ideig jelentsék be és tudassák, hogy kívánják az idegen biróságnak való kiadást, mert ha ezt nem kérik, akkor a hagyatéki tárgyalás itt tartatik meg és pedig az egyedül itt jelentkezett örökössel. Gerichts-Abteilung Ií. Wien, am 2. Apríl. 1908. K. k. Beziksgericht Josefstadt in Ziewilfachen VII., Laudomgasse 16. J Legbiztosabk és legtökéletesebb üzeméről ELSŐRENDŰ GYÁRTMÁNY SZIVÓ-GAZMOTOROK Antracit, koksz, valamint faszén-tüzelésre egyaránt alkalmas. Legolcsóbb es legszabályosabb üzem! Legmesszebbmenő SZAVATOSSÁG!! Üzemköltség körülbelül | 1-2 fílér ára lóerőnként. - | Állandóan raktáron: Nyersolaj- és benzinmotorok, lokomibi lok és cséplőszereivények. ELÖNYÖ3 FIZETÉSI FELTÉTELE BDÉNE5 B. molorspecialisla, BUDAPEST. Iroda és raktár. V. LIPÓT- SORÚT 15 Árjegyzék és költségvetés ingyen Csabán, a Munkácsy-utcában levő, 847. sz. telken újonnan épült, modern berendezésű lakóház eladó. A B'ő-utca végén levő, kastélyi temető mellett, a lencsési úton, a körgát után S560 Cl-öl területű szőlő, melyből 1400 négyszögöl amerikai oltványos, 3 éves szőlővel van beültetve, lakóházzal eladó. — Bővebbet Munkácsy-utca 847. szám alatt, a tulajdonosnál. 1 KÖHÖGÉST Elsőrendű, ^uradalmi hizlalt Eleje 60, hátulja 64 krajczárjával naponta frissen kapbató jus elsejére tisztességes házaspár iicM állást Keres. Ajánlatokat kór Filkusz János Békéscsaba, Ya«ut-utca 694. szereti egészségét, a köhögést megakadályozza! közjegyzőileg hitelesített bizoonyitvánv igazolja a háromfenyős KAISER féle I hatásos eredményét. Orvosilag kipró- I bálva és ajánlva, köhögés, rekedtsóg, katarrhus, elnyálkásodás, toroklob és hokhurut eseteiben. Egy fgomag 20 és 40 fillér ; egy doboz 80 fillér. Kapató Békéscsabán Mái Vasut-utcza. ropü Is teljes fogsoron t szájpadlás és inylemez nélkül is, aranyfogKoronáH,aranyhidaK A gyökerek eltávolítása szükségtelen, a legszolidabb árak mellett,, jótállás sal, részletfizetésre is. Vidékiek a legrövidebb idő alatt kielégíttetnek, osetleg megvárhatják. Továbbá saHíSs Hapocsfojíli, "sa melyet sohsem kell kivenni. jYiisits j. fogműterme Békéscsaba, Okos- és Vasut-utca sarkán, Kocziszky-ház, I. emelet. Feljárat a városi takarékpénztár mellett. gori, pénzszerető ember volt, kapta magát, a Garas kerlje végibe elásott egy nagy fazék leírhatatlan valamit, a tetejére egypár fényes krajcárt tett, leöntötte spirituszszal és meggyújtotta. Garas meglátván a kék lángot, szentül azt hitte, hogy ott kincs van elásva. El is ballagott ásóval, kapával, éjnek idején s ásni kezdte. A fazekat csakugyan ki is ásta s csak tartalma megvizsgálása után átkozta, piszkolta Jósvayt, amiért pórul járt. Jósvay uram pedig a palánk mögül leste a jól sikerült tréfát s bajusza alatt mosolygott magában: „no ezzel az atyafival jól elbántam!" A sikerült dolog után lefeküdt, de nem tudott aludni, folyton azon gondolkozott, hogyan foghatna ki a rektramon is ? Megjegyzendő, hogy a rektor-professzor — szubróza — nagyon irigykedett a májsztramra, mert ő, mint a fizika és mathezis professzora, nem tudott abban az időben annyiféle jól sikerült, ördöngös dolgot, tréfát machinálni, mint Jósvay. Egyszóval bántotta a rektramot, hogy az az egyszerű, de jómódú csizmadia-mester belenyúlt az ő szövetséges frigyládájába s túljárt mindig az ő lassujárásu eszén. Dálnoky uram egyszer a lyceum udvarán, jó meleg nyárban, a villanyszikrát akarta kipattantani a villanygépből, de akárhogy erőlködött, bizony nem sikerült az. Jót nevetett ezen Jósvay uram, amint a hetipiacról haza menve, a lyceum udvarán keresztül cipeltette a megmaradt csizmákat haza, hosszú rudakon. Jót mulatót majsztram a professzor kínlódásán. Haza menve, furfangon törte a fejét. No megállj, te vén kópé, rossz bűvész, majd megugratlak én téged estére. Dálnoky sohasem függönyözte le az ablakát, mert korán szeretett kelni. Jósvay pedig ezt nagyon jól tudta, sőt azt is, hogy az öreg ur nyitott ablaknál pipázgat az ágyban, amig el nem álmosodik. Jósvay uram kapta magát, készített egy „laterna magikát" és annak a ! segélyével bevetített az öreg ur ablakán az ágya feletti falra egy lassan sétálgató csontvázat. Ugy látszik, a ve] tités kitűnően sikerült, mert a rektram a pipát eldobva, ingben futott ki az utcára, összecsőditve az embereket, hogy kisértet jár a szobájában. Jósvay pedig látva a nagy sokadalmat, hűhót, a jól sikerült tréfa után boldogan tért nyugovára. A rektram később pedzette a dolgot, tett is följelentést a tudós^csizmadia ellen, de siker nélkül; bizonyítani nem tudott, tehát vesztett pere lett. A följelentésért azonban Jósvay megint boszut esküdött ellene. A miskolci Felsőpapszer-utcán, az Avas hegy tövében százados ákácfák díszelegtek, amelyeknek sürü lombsátora alatt nyáron, szép, holdas estéken a fönséges ákácillatot magukba szívták a lakók a pompás, üde levegőt, amig el nem ütötte az öreg toronyóra a kilencet. Akkor aztán előállott a bakter és elénekelte, hogy: Kilencet ütött az óra Menjen k:-ki nyugovóra. A régiek hűségesen engedelmeskedtek is a bakternek s eltették magukat holnapra. Dálnoki Gerzson uram azonban nem nyugodott, hanem jól megitatván a ba'ktert, oda állította a Jósvay uram ablaka alá, hogy ott kiáltsa el éjszakánként az órajelzést. Jósvay egy darabig csak tűrte, hallgatta a kiabálást, de ami sok, az már sok, ő is kijött a béketűrésből. Megleste, hogy nincs-e ott valaki a bakterrel, aki dirigálja ós íme, meglepetve látja, hogy a nagyon elázott bakter helyett Dálnoky Gerzson uram vette át a szót, ugyancsak kiabálva, hogy: — Kilencet. .. De már a másik szót nem tudta kimondani, mert a lesben álló Jósvay egy hurkos kötelet vetett a derekára és felhúzta a buzgón kiabáló rektramot a padlásra, aki is ijedtében azt hivén, hogy a poklokra viszik, szörnyen kérte a kegyelmet. Alig mult el egy hónap, megint baj adta elő magát a Felsőpapszer-utcában, mert a majszt'ram inasai kámpázás közben beverték a rekt'raam ablakát. A professzor komoly arcot vágva, átment panaszra, de alig nyitotta ki az ajtót, olyan pofont kapott, hogy beleszédült. Nem tudta őkelme az ajtó furfangját. A majszt'ram ugyanis egy fabábut készített, a melynek, ha az ajtót kinyitották, oldalra kiegyenesedett a karja és ha a belépő le nem hajolt, hát jól pofonütötte. Ekkor is a professzor járt pórul. Ilyen s ehhez hasonló stikliket csinált Jósvay majszt'ram, melyeknek nincs se szere, se száma. De olyan respektált alak lett is Miskolc városában, hogy még! Lakodalmakból, disznótorokból nem hiányozhatott ő s aztán olyan nagy tavat |bűvölt a szobába, hogy a cigányok a kandalló tetejére menekülve, könyörögtek, hogy tüntesse el már a nagy vizet. A kofálkodó, nagyszájú aszszonyoknak pedig lakatot vetett a szájakra. Egész mondák vették körül. Ha valaki, a Jósvay szőlőjében 'gyümölcsöt lopott," szent igaz, hogy odaragadt a fához és addig le nem jöhetett, ami^ a gazda fel nem szabadította. A sötét pincelyukakban pedig dörgést és villámlást csinált. Bezzeg mikor meghalt, nyilvánvalóvá lett, hog»r az ördögökkel cimborált, hétszer kivetette holttestét a föld a vén asszonyok regéje szerint. Meghalt régen Dálnoky Gerzson s Garas uram is, a vadregényes Papszeren. Ma már még csak egy fa sem regél a Jósvay ördöngösségéről, a modern világ mind kivágatta. En még mint gyermek láttam a Jósvay ősi kúriáját s ott születtem abban a házban, ahol Dálnoky s Korponay rektor-professzor lakott. A vén ákácok fenséges illatából szívtam magamba, holdvilágos estéken elmélázva, andalogva ezt az ördöngös históriát, ami olyan régen történt, hogy talán ... igaz sem volt. Gyermekkorom kedves öregjei ma már nem élnek, lassanként mind kihaltak s ma már senki sincs ott, aki a régi történetekre emlékeznék. A szép patriarchális élet megszűnt ott is s e nagyzási hóbort, a fényűzés ütött tatanyát. Az ezüst hold helyett villanylámpa világit, a katakombák pedig üresek, nem Bakhus templomai többé. A temetők még mindig a pincék alatt vannak s a sírok hűen őrzik az ősi titkokat, a multak örömeit, kedélyes tréfáit. Márt a régiek nem törődtek a kegyetlen kaszással, könnyen élve, gondtalanul üdvözölték a napokat. De ma már, mikor a létért való küzdelem olyan nehéz: pincekulcs nélkül, ridegen szállítják a temetőkbe a halottakat, a sors figyelmeztette az embereket: „Mementó mori!"