Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-05 / 28. szám

Békéscsaba, 1908. Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EltOFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. EI5fizetni bármikor lettet éunegyedcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELT BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Nagy események előtt Békéscsaba, április 4. Ezt a helyet, ahol lokális jellegű kérdések is foglalkoztatják az olvasót, Kossuth Ferenc bécsi látogatása óta megint kizárólagosan politikai kérdések foglalták és foglalják el. S ha valamikor indokolt volt a politikai láthatár' eseményeit megrögzíteni és figyelni, ugy föltétlenül indokolt most, amidőn Magyarország politikai élete nagy és jelentőségteljes átalakulások előtt áll. A mai helyzet szerint azt a következtetést vonjuk le a tényekből, hogy éppen nem kizárt dolog egy függetlenségi kormányalakítás. Kossuth Ferencnek szokatlanul hosszú kihallgatása, az a teljes bizonytalanság és titkolózás, amely ezt a kihallgatást követi és követte, nagy politikai változások előjeléül tekinthető. Azok a források, amelyeket jól értesülteknek szoktak tartani, azt mondják, hogy az audiencián a tiszti fizetések felemeléséről is szó volt s hogy Kossuth a fizetésemelésnek .májusban való megszavazása mellett foglalt állást. Ha ez igy van, akkor kétségtelennek tartjuk azt a küszöbön álló politikai változást is, amelynek bekövetkezését a nagy eseményeket megelőző idegesség és titokzatosság ezúttal is csalhatatlanul megjövendöli. A függetlenségi pártiak teljesen bizonyosra veszik, hogy a mai koalíciós kormányt a legrövidebb időn belül függetlenségi kormány fogja felváltani. Az uj kormány elnöke Wekerle Sándor lesz, aki belépne a függetlenségi pártba. Bizonyítékot kell látnunk e jövendöléshez abban a körülményben, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök egyedül a függetlenségi párttal tart fenn összeköttetést. Siirün jár a függetlenségi pártkörbe, mig az alkotmánypárti körben nem mutatkozik. A függetlenségi képviselők hivatkoznak Wekerle tegnapelőtt tartott beszédére, amelyet az önálló bank ügyében kiküldött bizottság ülésén tartott s nyilatkozatával szinte percekig tartó tapsra ragadta a bizoitság tagjait. Wekerle immár teljesen az önálló bank létesítése mellett áll. Bizonyítékot nyújt feltevésünkhöz az a körülmény is, hogy Kossuth Ferenc megkezdte a függetlenségi párt tagjainak kapacitálását az iránt, hogy a tiszíi fizetések emelése már májusban keresztülvihető legyen. Azt mondják, hogy a király elmondta Kossutknak, hogy ő, uralkodása 60 éves fordulója alkalmára igére'et tett a tiszti fizetések emelésére és elvárja Kossuthtól, hogy nem gördít akadályt a fejedelmi ígéret megvalósítana elé A király nemhogy idegenkednek, de szivesen látja a függetlenségi pártot a kormányon. Más kérdés az, hogy a függetlenségi kormány mikor vehetné át az ügyek vezetését, úgy, hogy cselekedete az ország rokonszenvével is találkozzon. Az országos függetlenségi pártban ma általános az a vélemény, hogy a koalíció fenntartandó még. Alkalmasint ezen az alapon áll Kossuth is, mert ha ő azzal a szándékkal ment volna a király elé, hogy válságot idézzen elő a magyar politikában: ezt a szándékát könnyű szerrel megvalósíthatta volna, miután csakugyan tőle függ, hogy legyen-e válság. De Kossuth ma még nem akar válságot. Kossuth ép ugy, mint a függetlenségi párt, fenntartandónak vallja még a koalíciót. Addig mindenesetre, mig a koalíció bevégzi a reája bizott és az általa vállalt feladatokat. Ezek a feladatok még megkövetelik a választási reform megalkotását és megkövetelik azt is, hogy a koalíció időközben is dolgozzon a nemzet érdekében. Ha ezt a feladatát bevégezte és ha akkor előáll a függetlenségi párt számára a parancsoló szükség, hogy egyedül a maga erejére támaszkodva, egyedül a maga felelősségére intézze az ország sorsát: akkor szaki hat a koalícióval. De addig az ország érdeke inkább a koalíció fenntartását, az erőknek lehető tömörítését követeli meg, semmint az időelőtti zavait. Békésmegyében, ahol az országgyűlési képviselő-választásoknak eredménye szerint a választók többsége a függetlenségi és 48-as pártnak elveit vallja, szintén kialakulni kezd már e tekintetben a hangulat s megállapíthatjuk, hogy párhuzamosan történik ez a kialakulás az országgyűlési függetlenségi párt hangulatával. A teljes kialakulást azonban attól a körülménytő' kell függővé tenni, hogy vájjon történik-e elvfeladás a kormányalakítással kapcsolatosan, vagy nem? Addig minden állásfoglalás elhamarkodott volna s nem szoritkozhatik másra a közvélemény sem, mint a napi események megfigyelésére. Az őszi gazdasági és ipari kiállítás ügye. Értekezlet a gazdasági egyletben. Küldöttség megy a miniszterhez. Vármegyénk gazdasági egyesülete által az ősz folyamán Békéscsaba községében rendezendő mezőgazdasági és ipari kiállítás kérdését egy népes értekezlet vitatta meg csütörtökön délelőtt. Az értekezlet a gazdasági egyesület hivatalos helyiségében tartatott meg B e 1 i c z e y Géza elnöklésével s tagjai az ipartestületek kiküldöttei voltak. A csabai ipartestületet Wagner József, Horváth Mihály, Staszenka J., H a v r a n Lajos, Durai Pál, ifj. F i kk e r Károly és Kován Endre, a gyomait Molnár László és KoncsekG. József, a békésit H e n c z Antal s végül az orosházai Katonai Endre képviselte. Köztudomásu, hogy a Békésmegyei Gazdasági Egyesület az iparosokat is meghívta az őszi kiállítás résztvevőiül. Hogy pedig inkább biztositassék a siker az ipartestületeket kereste meg a gaz. dasági egyesület s kérte föl nyilatkozattételre, vájjon részt vesznek-e az iparosok az őszi kiállításon és alkalmas időnek vélik-e ezt a kiállítás rendezésére. A megkeresés nem járt kellő sikerrel, mert ipartestületeink közül csak a csabai, békési és az orosházai helyezték kilátásba azt, hogy tagjaikat a kiállításon való részvételre hívják föl s biztatják. A többiek vagy nem nyilatkoztak, vagy azt jelentették ki, hogy nem kívánnak befolyni a kiállítás ügyébe. E megkeresést követőleg az egyesület értekezBékésmegyei Közlöny tarcája. Éjsmkák. Végtelennek tetsző éjszakák, Kergetik bennem a vért. Szemem előtt száz változatban Tűzgolyó siklik s izekre pattan, Mint a napsütött, öles hullám, Ha partot ért Azt hiszem, hogy soh'se lesz reggel, Nem jön a hajnal elő, Vergődve és magamra hagyva Éj tömlöcének vagyok a rabja S ajtómnál a Gond, e gyászruhás Hű szerető. Sötét haja földig eresztve, Bús szeme szánakozó, Tekintetét hosszan veti rám, Szívem megindul szomorú szaván, Olyan mint a bűnfeddő, csöndes Orgonaszó. . . — Virágos ág válladra hajlott, Soh'se volt annyi virág . . . Felvettem a legszebb ruhámat, Akkor is otthon voltam én nálad, Csakhogy szemem mosolygó fényit Hullatta rád. — Pedig nem voltam akkor semmi. Afféle céda leány . . . Csak messziről szerethettelek, De én hű voltam és követtelek Keresztül egy álomvilágon, Az éjszakán . . . — ítéletidők szárnya verte Álmaid dús levelét. . . Jöttek ködös, zimankós napok, Vergődések, és íme itt vagyok, A gúnyolt, a százszor megvetett, A semmiség! — A szívnek szilaj lüktetése, Sóhaja mind az enyém. Megölellek s akit öleltem Nem tud az többet elhagyni engem, Ott borongok a szemnek minden Tekintetén . . . . . . Hallgatok. Az éjszaka csendje Csak panasz és csupa vád. Könnyenhivő lelkemre törnek Vércséi a sok hazug örömnek, S üli a Oond titkolt szerelme Diadalát. Kató József. A Bári fiuk. Irta: Kazár Emil. - A tíékésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Az 1849-iki év augusztusában Klapka tábornok a körülvett Komáromból üzenetet akart küldeni Érsekújvárra, az ottani magyar táborba. Ez a tábor őrizte a Pozsony' és a felvidék felől jövő utat a Duna és Komárom felé. Az üzenet átadására a két Bári fiu, Gábor és Mihály vállalkoztak, két uri fiu, akikben Klapka generális is megbízott. Egyik megy jobbra, a másik balra. Kettő közül egy biztosabban keresztül vergődik az ellenségen, mintha együtt indulnának. Bári Gábor, az idősebbik, a Vág kiöntéseinek és ingoványainak tartott. Csontba foglalt kerek pápaszemet tett föl. Orcáját leborotváltatta. Zsebébe rakta szegény Wagner Nikodém iratait és bizonyítványait. Ez a Wagner bécsi orvosnövendék volt. A bécsi légióval jött Magyarországra. Itt megösmerkedett Bári Gáborral, aki szintén orvosnak készült, de már tanulása kezdetén honvédnek ment. A kis Wagner csakhamar elesett. Bári Gábor bizott benne, hogy az írásaival keresztül hatol az osztrák őrségen és táboron. Orvosi szereket, egy ládában patikát, metsző kést, kötőszereket vitt magával. Útközben még recepteket is irt a falusiaknak. Rongyosan, óvatosan ment tovább. Ahol csak lehetett, utnélküli mezőkön járt. Cirkáló osztrák előőrsök azonban csakhamar elfogták. Azt mondta, hogy magyaroktól szökik. Wagner Nikodém irásai rendben látszottak. Egyéb írás nem volt nála, mert az üzenetet fejében vitte. Hanem azért nem bocsátották el. Majd elválik, hogy kicsoda ós mi járatban van. Egy urasági granárium volt átalakítva előőrsi hadiszállásul. Báró Hausknecht Leopold parancsolt a Granárium C. 2. név alatt bejegyzett stáción. Igazi császári tiszt volt, valamelyik kaszárnyában született Galíciában, a horvát stáción gyerekeskedett, Olaszországban kezdte a katonáskodást. Egész életében trombitaszóra ébredett és dobpergés után tért aludni. Maga sem tudja, hogy milyen nációhoz tartozik. Báró Hausknecht a stáció hivatalos kancelláriájában egy halom dinnye között ült, mikor a forposzt jelentette, hogy kemény tusakodás után elfogtak valakit, aki valószínűleg Komáromból jött, vagy odamenekülő kém. Élethalálra védelmezte magát. Amíg össze nem rogyott, nem is birtak vele. — Föl kell kötni — ! dünnyögte a major. — Vallatás nélkül ? — Lehet remélni tőle valamit ? — tudakolta Hausknecht. — Majd csak teszünk vele valamit, — felelte a hadnagy. — Hamis betűs írást találtunk a sipkájába varrva. A jobb lábát ellőtték, bal vállának lapockáját keresztül lőtték. Talán meg sem éri a reggelt. Ki kell hallgatni. — Ha spion, semmi teketória, — morgott a major. — Jó, hát hadd lássam és csináljuk meg vele a protokollumot. Aztán einz, zwei, föl vele . . . Az elfogott a granárium oldalánál az árnyékban hevert, összekötözve. Mozdulni is alig bírt, csak nyöszörgött. A ruháját ellepte a vér. Egy rongyos pokrócot dobtak reá. A kérdésekre nem akart válaszolni, hiába faggatta az inspekciós hadnagy. — Nagy titka lehet ennek. Nem is paraszt ez, — magyarázta a hadnagy a majornak. És hogy tudott bánni pisztolylyal t Sirolin ttntll ii étvágyat és s testsúlyt, megszflnleti a • köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza » elles uánUUo Unár és orrot áltat naponta ajánlva. J* Miath«fy értéktelen utinzatokat is kínálnak, kérjen mindestor „Keehs* •redetl csomagolást. F. Hoffmann-La Roohe & Cie. Basel (Brájc.) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba Ára üvegenként 4 — korona, i