Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-02-06 / 11. szám

Békéscsata, 1908. febr. 16. BÉKKSMEGYE1 KÖZLÖNY 3 s ezeket a panaszokat el ne hallgassuk s a nyilvánosság előtt szót ejtvén azokról alkalmat adjunk a tények megállapitá• sára és tis '.tázására Mint nekünk Gyuláról irják, ogy előkelő aiásu békósmegyei tisztviselőnek hetek / 'anatóriumban fekszik egyik rokona. Amit ezen a réven tudtunk meg, ;; MI alkalmas egy csöppó sem arca, hogy a szanatórium jóhirét emelje. ,.ost került ki betegen egy gyula' kereskédő is, aki élő bizonyító .:.' • erősítheti meg állításait. Egy n i. t z I e !' Ernő nevü pozsonyi ker

e"

l

v de''iii alkalmazott pedig egyenesen <dzz;ií h igyta ei a szanatóriumot, hogy ny

ll

v,n< sságr^ hozza az ott folyó dolgoka, azt a

z elbánást, melyben a b' u eket részesitik. <\ panaszkodók azt állitják, hogy . < t . gek állandó szekatúrának vannak kitéve. A személyzet részéről mindég uj;;bíi és ujabb sérelmek érik őket. Panasszal nem fordulhatnak az igazgatófőorvoshoz, mert meg sem hallgatja okét. Az élelmezés oly silány, hogy aki 3 hónapig tartózkodik az intézetben, 30 napot bizonyára koplalással élhet keresztül. Megtörtént, hogy egy harmad osztályú beteg egy izben a rossz élelmezés miatt panaszkodott Geszti József igazgató-főorvos előtt, aki azzal küldte vissza a panaszkodót, hogy: „nincs igaza! . . " Snitzler Ernő pedig a legnagyobb elkeseredéssel hagyta ott a szanatóriumot s társai előtt fogadalmat tett, hogy az ott folyó dolgokról értesiti majd a központi igazgatóságot is. Szerintünk sürgős ós parancsoló szükség kivánja, hogy a békésmegyei szanatórium ellen felhozott panaszok tárgyában intézkedés történjék. Meg kell vizsgálni, hogy mennyi ezekben a panaszokban a valóság s hogy kit terhel az esetleges mulasztásokért a felelősség. Azt az intézményt, amelyet L c k á c s Uyörgy annyi fáradtsággal és ; / ország lakósíágának támogatásá v.?> i.» :teremtett, szabad a kétes éfíéftü dicsőség pocsolyájában fetrengeni hagyni s meg kell akadályozni azt, hogy :ndokolt, vagy indákolatlan vádaskodással teljesen elveszítse maga alól az erkölcsi talajt. csanádi esperesek, Zvarinyi János lelkész, dr. Haviár Gyula ügyész, Mocskonyi József igazgató, Liska János és Saskó Soma tanárok. Haász Sándor ós Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelők, nemkülönben Csepregi György arad-békési esperes kimentették távolmaradásukat. Haviár Dániel elnök megemlékezett Benka Gyula nyugalomba vonult igazgató elévülhetlen érdemeiről. Méltatva az ő kiváló tevékenységét ós elért áldásos sikereit. A bizottság jegyzőkönyvileg örökítette meg a kiváló pedagógus érdemeit s ülés után testületileg tisztelgett uá'a, amikor is az elnök üdvözlő szavaira és jó kivánataira Benka Gyula meghatottan válaszolva vett bucsut a fel ügyelő bi zottság tagjaitól. A bizoitság ezután a megüresedett igazgatói állást töltötte be s egyhangúlag az eddigi helyettest Mocskónyi Józsefet választotta meg. Választás utján töltetett be azután a bizottságnál az ügyészi, jegyzői, gondnoki, pénztárnoki és ellenőri állás is. Ügyésznek Haviár Gyula dr., jegyzőnek Liska János tanár, gondnok-pénztárnoknak Kutlik Endre, ellenőrnek Piencner Lajos tanárok. A pénztárnoki tiszteletdíj 600 kor., az ellenőri pedig 400 koronában lett megállapítva. A pénztáros és ellenőr gondozzák egyúttal a tanítóképző dolgait is. Az üresedésbe jött tanári állásra pályáza hirdettetett, latin-német, esetleg magyar-német szakkal. Az emiitetteken felül több kisebb ügy ie nyert elintézést. A szarvasi főgimnázium ügyeiből. Búcsú az igazgatótól. — Benka utóda. — Útválasztások. A szarvasi főgimnázium felügyelőbizottsága február 12-ikén ülést tartott Haviár Dán el elnökletével. Az ülésen jelen voltak az elnökön kívül Veres Jó-sef békési, Petrovics Soma csongrádMegrendülten állottam ott. Láttim a Szabadság béklyózott tagjait. Láttam a húsba mélyedő láncokat. Szivem túláradt. Hangos jajkiáltásban törtem ki. Vesztemre. A Hatalom merev katonái megmozdultak. Reám vetették magukat. Irtózatos küzdelem volt. Kardom halálos sebeket osztogatott. Hasztalan. A vér patakként omlott rólam. Erőm j fogyni kezdett. Vérvörös csík jelent meg az ég peremén. A katonák nem látták. Háttal állottak feléje. A Szabadság hajnala derengett. Távolról, miként a tenger zúgása, morajlott valami. Az irtóztató küzdelem folyt tovább, j Lankadni kezdtem. A moraj nőtt . . . Távoli viharzúgásként közeledett, hatultalmas, lebbenő szárnyain. Már nem szaggatott, összefüggéstelen hangzavar ' többé. Hallom, hallom. A Szabadság , . ihymnusának dallama csendül körülöttem, j Mind közelebb, mind közelebb bú- | gott fel az izzó szenvedély danája. Vakitó i biborfény ömlött el a tóren. Egy utolsó erőfeszítés. Sikerűit. Keresztül vágtam a katonák tömegén. Fel, fel a ravatalra! Ittassan a diadalmámortól, szaggadtam le a Szabadság bilincseit. A Szabadság hymnusza már ott dörgött a tóren. A felébredt nép millióinak diadal-orditása megreszketteté az eget, a földet, a mindenséget. A Szabadság hymnusa földöntúli erővel harsogott mindenen keresztül. . . . s a Szabadság mosolyogva felébredt . . . Szentelt viz a községházán. Popovits főjegyző nyilatkozata. Vádak egy pap ellen. Nemrég megírtuk, hogy Beles Vazul kétegyházai görög keleti lelkész Ambrus alispán előtt panaszt tett Popovits Aurél községi főjegyző ellen, akit azzal vádolt, hogy őt a községházából való kidobással fenyegette meg s egyházi funkciójában megakadályozni iparkodott. A panaszra az a körülmény adott okot, hogy Beles Vazul a görögkeletiek vízkereszt ünnepén be akarta szentelni a községházát is. Teljes ünnepi ornátusban és ünnepi segédlettel megjelent Beles a községházán az emiitett napon s anélkül, hogy az erre illetékes faktoroktól előzőleg engedélyt kért volna, hozzáfogott a vizkeresztségi aktushoz. A folyosón működésben is volt már a szentelt vizet hintő alkalmatosság, amikor hírül vitték a bírónak, hogy az egyház felkent szolgái beszentelik a községházát is. A biró nyomban átüzent Popovits főjegyzőhöz, aki megtiltotta, hogy a község fizetett tisztviselőit egyházi funkciókkal zavarják munkálkodásuk közben s kijelentette Beles előtt, hogy a belső termeknek beszentelésót nem fogja megengedni. Röviden ez volt az előzmény, amiért Beles bepanaszolta az alispán előtt Popovitsot. Ambrus Sándor alispán kiadta a több ivre terjedő panaszt Lukács Endre főszolgabírónak a tényállás tisztázása érdekében. A járási főszolgabiró nyilatkozattételre hivta föl Popovits főjegyzőt, aki irásos beadványába nemcsak teljesen tisztázza magát az ellene emelt vádakkal szemben, de vádolja egyben Beles Vazult is. A vádak olyan természetűek, hogy alighanem az egyházi hatóság közbelépésére is alapot fognak nyújtani. Popovits ezeket mondja tiltakozásai közepette : Tény, hogy a görög keletiek vízkereszt ünnepén nem akarta megengedni a községháza fölszentelését. Ezt azonban nem ötletszerüleg, hanem a hivatalos munka zavartalansága érdekében cselekedte és vallotta helyesnek. Popovits már az ünnepet megelőzően értesült Beles szándékáról s ezt megakadályozandó, elment A r dje 1 e á n János plébánoshoz s arra kérte őt, hogy beszélje le tervéről Belest. Ardeleán közbe is lépett, de sikertelenül. Beles viselkedése — mondja Popovits — nem olyan, hogy alkalmassá tegye őt az elnézésre. O — Popovits — például a néppel jót igyekszik tenni mindenkor, de Beles illetéktelen ós célzatos befolyásával mindig megakadályozza azt, hogy egy-egy üdvös akciót sikerrel be is tudnának fejezni. A nép nem Istenfélő, a felsőbbeket nem megbecsülő ós ezt Beles Vazul 25 esztendős kétegyházai paposkodásának kell betudni. A legsúlyosabb vádat azonban csak ezek után emeli Beles ellen Popovits Aurél. Nemrég megtörtént — irja Popovits — hogy Beles Vazul a község egyik személyzetét arra akarta birni, hogy adij ázásoknál kétszeres j árt követeljen a tőle kiváltandó anyakönyvi kivonatokérts azzalkecsegtetteazt az alkalmazottakat, hogy a pénzbőlneki is fogjuttatni. Ez a vád kétségtelenül oly súlyos, hogy az egyházi hatóságoknak és az egyháznak tekintélye is megköveteli a tények kiderítését. A görög keleti lelkészekkel szemben amúgy sem legmegnyugtatóbb az ethikai közhangulat. S ha egy lelkészt a hivatalos forumok előtt is kizsebeléssel vádolnak meg, akkor — igy hisszük — az eltussolás politikája nem hoz kedvező eredményt. De azt is áliitja Popovits, hogy Beles Vazul nem respektálja a közigazgatási hatóságok intézkedéseit. Ha ez igy van, akkor elérkezett ideje a legenergikusabb eljárásnak. Mert rendjt kell végre teremteni Kótegyházán is. meghatározás, az elöljáróság most hivatalosan is kérdést intéz a gazdasági egyesülethez e tárgyban. Többen szólottak azon kérdéshez is, hogy az úgynevezett havi segélyeket nem-e kellene beszüntetni? Ez a segélyezés több mint 400 korona többlet kiadást okoz a testületnek. Az elöljáróság végül még kimondotta, hogy a segélyezést csak ebben az évben folyósítja még, de igy is felére szállítja le az eddig kapott összegeket. A jövő évtől kezdve egyáltalán nem ad segélyt többé senkinek. Végül ifj. Horváth Mihái; .:ai. két heti szabadságot adott az elöljáróság. Egy szenzációs ügy befejeziÍ. Ipartestületi gyűlés A csabai iparosok köréből. Békéscsaba község ipartestületének uj elöljárósága csütörtökön délután tartotta ez évi első ülését, amelyen tekintélyes számban jelentek meg az előljárósági tagok. Ezt a rendkívül élénk látogatottságot biztató jelnek vesszük az ez évi munkálkodásra. Megjelentek az ülésen: Fikker Antal, Fikker Károly, Francziszky Lajos, Havran Lajos, Kován Endre, Durai Pál, Lipták János, CsanádJános, Hiicsovinyi Sámuel, Papp c nr'or, Vlcskó Lajos, Mátulai Feren^, lemen János, Szlavkovszky András stb. Wagner József ipartestületi elnök utalt arra, hogy a közgyülé-i le folyt s igy ez év első előljárósági ülését már most meg lehet tartani, amely körülmény csak az irodai alkalmazottak szorgalma mellett bizonyít. Meg van győződve, hogy az elöljáróság minden egyes tagja tudja, miszerint a folyó és a jövendő esztendő próbára fogja majd tenni az ipartestületi elölj írók ügybuzgalmá és tehetségét. A mag i részéről fáradalmakat nem ismer, de kéri az elöljáróságot, hogy támogassa őt önzetlen munkálkodásában. Az elnöki megnyitó után ifj. Horváth Mihály jegyző ismertette a folyó ügyeket. A tagforgalmi jelentés szerint az ipartestületnek ez év elején 747 tagja volt. Iparát hatóságilag törültette 4 tag. Törlést kór 2 tag. Tanonc szerződtetett az elmúlt hónapban 25, felszabadult 14. . Nemrég kimondotta az elöljáróság, hogy a maga részéről nem látja szükségét az Ipartestületek Országos Szövetségének. Ebbeli álláspontját átiratilag ki is fejtette immár. A csütörtöki ülés ujabb megkeresésre kimondotta, hogy álláspontján mitse változtat. Az ipartestület ez évi közgyűlésén szóvá került az, hogy a testületi vagyon takarékpinztárilag elhelyezve, keveset kamatoz s utasította az elöljáróságot, hogy a tőkét gyümölcsözőbben helyezze el. Az elöljáróság ennek az utasításnak végrehajtásával a számvizsgálókat bizta meg. Leltárvizsgáló- és gazda-bizottsági tagokul Kelemen János és H a v r a n Lajos, elnökül Fikker Antal választatott meg. Élénk vitát provokált a Csabán rendezendő gazdasági és ipari kiállításon v^ló részvételnek kérdése is. A Békésmegyei Gazdasági Egyasület ugyanis megkereste az ipartestületet, hatna oda, hogy ezen a kiállításon iparosaink is rósztvegyenek. A közgyűlés olyan álláspontot foglalt el, hogy az esetben, ha a kiállítás az idón tartatik meg, akkor csak a helyi iparosok, ellenben ha elhalasztatnók, akkor a kamarai területhez tartozó iparosok is résztvegyenek azon. Wagner József elnök kérdést intézet a gazdasági egyesület elnökéhez, hogy vájjon a kiállítást megtartják-e az idén, amire azt a választ kapta, hogy ez a termés eredményétől függ.. . Miután azonban az iparosok érdekeinek szem előtt tartásával ez nem kielégítő M^nstrepör Szarvason. Ezelőtt három esztendővel elkeseredett küzdelem folyt Szarvas község VIII. kerületében a községi választások idején. Ennek a küzdelemnek egy bünfenyitő följelentés lett a következménye s három esztendei huzavona után folyó hó 11 én végre tárgyalást tarthatott ez ügyben W e i m a n n kir. albiró. A tárgyaláson ifj. Nóvák Kamill töltötte be az ügyészi megbízotti tisztet. Vádlott dr. Haviár Gyula és 39 társa voltak, akiket dr. Fuksz Béla, dr. N a g y Béla, és dr. S á m u e 1 Viktor védtek. Az ügy eredete 1904. évi nov. hó 21-én megejtett 8-ik kerületi községi képviselő választásig nyúlik. A kerületben S terbecz Gábor hitelbanki tisztviselő lett megválasztva. Ezen ügyben a panasz beadatott az igazoló-választmányhoz s egyidejűleg a kir. ügyészhez a feljelentés, minthogy a btkv. 186. § ába ütköző cselekmény követtetett el. Az igazoló-választmány a választást meg is semmisített. A felsőbb hatóságok azonban a választást megerősítették. A kir. ügyész a nyomozást megszüntette s a vád képviseletét át nem vette. Ezt az intézkedést felfolyamodás folytán a kir. főügyész-helyettes helybenhagyta. Miután pedig dr. Haviár Gyula és társai a vádképviseltetést át nem vették, az eljárás megszűnt. Dr. Fuksz Ignác vasúti orvos és S t e r b e c z Gábor megválasztott képviselők erre hatóság előtti rágalmazás cimón di'. Haviár Gyula és 39 t á r s a ellen bünfenyitő feljelentést tettek, a melyet a szarvasi kir. járásbíróság — minthogy az ellenök tett feljelentés a kir. ügyészhez, Gyulán lett beadva — a gyulai kir járásbiróságho tette át. E biróság azután az iratok beérkezését követőleg mult évi október 20 ik napjára kitűzte Gyu'ára a tárgyalást Minthogy' azonban a vádlottak által bejelei 30 tanúnak gyulai kihall ^r nagy költséget igényelt volna, a vádlottak azt kérték az igazságügyi minisztertől, hogy a gyulai kir. járásbíróság Szarvason tarthassa meg a tárgyalást, amely kórelemnek helyet is adtak. Fuksz ígnác dr. még a mult óv október havában a tárgyalás előtt 3 nappal visszavonta panaszát s igy csak Sterbecz Gábor ügye tárgyaltatott. A vádlottak kihallgatása 9 órától délig tartott. Délután a beidézett 25 tanú kihallgatása következett. Eleinte a kihallgatott tanuk kerteltek vallomásaikban, de az igazoló-választmány előtt tett vallomásaik felolvasása, a keresztkérdések ereje, a 40 ártatlan vádlott jelenléte, másrészt a tárgyalást vezető biró páratlan igazságszeretete igaz vallomásra birták őkets ezen körülmények súlya alatt bevallották az iga? fíQgy •Ül nov. ábor iz ö renaz igazat, u a Deutschensmidt Jánosnál 1904 19-ón rendezett vacsora Sterbecz ( megválasztatása érdekében le kezdeményezésére s költségére dezve. A vádlottakat e vallomás alapján felmentették. Sterbecz Gábort a költségek viselésében marasztalta el a biróság Kíváncsiak vagyunk ezek után, hogy mi lesz dr. Fuksz Ignácz és Sterbecz Gábor községi képviselők mandátumával, amely még 3 évre érvényes, holott az ö megválasztásuk törvénytelen volt s a biróság előtt megállapítást nyert. Különben az ítélet jogerős. A gyulaiak óvodái. Felterjesztés a miniszterhez. Mostohábban, igaztalanabbul talán egyik várossal sem bánik az ezidőszerinti kormány, mint Békésmegye szék-