Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-09-26 / 76. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. szept. 15 Ezek a vitatkozások azt eredményezték most, hogy a viták bevitettek már a vármegyék termeibe is, minek folytán a zempléni törvényhatósági bizottság a halálbüntetés eltörlésének szükségességét mondta ki s határozatát megküldte pártolás céljából Békésvármegye közönségének is. Az októberi közgyűlésnek lesz a feladata azon kérdés fölött dönteni, hogy a vármegyei pénzeket mely pénzintézetekben helyezzük el ? Nemrég beszámoltunk már arról, hogy az alispán megkeresésére kilenc pénzintézet beküldte már ajánlatát. Ezekhez a pénzintézetekhez most még két ujabb is csatlakozott. Privát uton szerzett értesüléseink szerint az egyes pénzintézetek ajánlatai között nagy az eltérés. Határozni fog ez a közgyűlés a vármegyei utbiztosok fizetésrendezése tárgyában is, melyet az alispán az állami utbiztosok fizetéséhez hasonlóan kiván megoldani. Végül, hogy egy községi ügyről is számot adjunk, megemlítjük, hogy annak a 3000 koronának az elengedését, amelyet Orosháza a főszolgabírói lakba épitett, szintén ez a közgyűlés fogja kimondani, ha az alispánnak erre vonatkozó véleményét akceptálja. Beszédes számadatok. A békésmegyei közkórház mult évének története. A megszokott és statisztikai sablo nokból messze kiemelendő évi beszámolót vettünk kézhez a tegnapi postával- Ez a beszámoló hü képét tárja elénk a békésmegyei közkórház mult esztendőjének s meggyőz minket arról, hogy teljesen indokolt az a bizalom, amelylyel vármegyénk polgársága a megyei közkórház hírneves vezetőit kitünteti. Ezt a beszámolót is, mint minden előbbit, a kórház agilis igazgató-orvosa: Berkes Sándor dr. állitotta össze, szemlélhetően, elevenen csoportosítván össze mindazt, ami az elmúlt kórházi évnek történetéhez tartozik. Némelyek előtt talán feltűnő lesz, hogy minden évben felsorolja az igazgató a kórház beléletében előfordult jelentékenyebb eseményeket A legtöbb kórházi kimutatás rem szentelt tért ennek a rovatnak, de a mi folyton fejlődő intézetünk nem mellőzheti ezt, mert a vármegye orvosi és nem orvosi közönsége előtt lelkiismeretesen be kell számolni a látszólag kisebb események ről is. Ez a rész csoportos előadásban tárja az olvasó elé mindazokat a tényeket, melyekről mi már az aktualitás idején beszámoltunk. Főbb részeiben említést tesz a jelentés a kórházi világítás rég vajúdó kérdésről és a kibővítésnek küszöbön álló munkálatairól is. Azután a statisztikai rész beszédes számadatainak csoportosítására tér át Berkes Sándor. 1906 ik évben összen 5097 beteget ápoltak. Ezek között idegen vármegyei 2077, békésvármegyei 3010 volt. A legtöbb beteget Gyuláról szállították a kórházba. Innen 961-et ápoltak. Gyula után Békés következik 310, majd Csaba 209, Orosháza 245, Mezőberény 170 és Szarvas 125 beteggel. A többi megyei községekből mind százon alul szállítottak beteget a közkórházba. A legkevesebb beteg köröstarcsai lakos volt, számszerint 18 A beszállított és kórházban ápolt betegeknek jórésze mind a sebészeti osztályon feküdt. Ennek az osztálynak betegszaporulata szinte bámulatos, ami annak tulajdonitható, hogy élén K ac z i n s z k y János dr. áll, akinek országos hírneve és óriási képzettsége mind szé'esebb és szélesebb rétegekben válik köztudattá. Kaczvinszky János valóban büszkesége lehet a békésmegyei közkórháznak és a békésmegyei orvosi karnak. A legsúlyosabb műtétek bámulatos eredménynyel vitettek végbe, amit ez a statisztika is bizonyít: A fejen 127 esetben végeztek műtétet, több mint harmincszor koponyalékelést. A halálozás mégis csak 2 volt. A nyakon 65 műtét közül csupán kettő végződött halállal. A mellkason és háton végzett operáció közül 1, a hason 216 közül 18, a medencén 93 közül 1, a nőgyógyászati műtétek között 165 közül 5 és a szülészeti műtétek között 26 közül 2 műtét végződött halállal Ezek a súlyosabb műtétek s nem regisztrálják a szemen és végtagokon végzett operációkat, amelyek még kedvezőbb eredménynyel jártak. Azt a föltétlen bizalmat, amelyet e jeles sebész iránt tanusit az ország népe, élénken illusztrálja a következő táblázat : 1902-ben 1240 betege volt a sebészeti osztálynak, 1903-ban már 1467, 1904-ben 1890, 1905-ben 2169 s 1906-ban már 2754. Az elmúlt esztendőben egyébként a halálozási arány elég kedvező volt, a mennyiben az összes osztályok betegei közül csupán 247 egyén halálozott el. A gazdasági résznek legörvendetesebb pontja az, amely arról ad számot, hogy az 1906. évi számadás 24 457 korona felesleggel zárult. Bünfenyitő eljárás egy pap ellen. Volt joga, nem volt joga? Ki másnak, mint az ügyészségnek. Mult számunkban megírtuk, hogy az aradi kir. ügyészség B á r d y Ernő mezőberényi ág. ev. hitv. lelkész ellen eljárást indított amaz indítványáért, melyet az arad-békési ág. ev. egyház esperességi gyűlésén felolvasott. Ez az indítvány hevesen támadta az uj iskolatörvényt s mindazon ág. ev. vallású országgyűlési képviselőket, akik Bárdy szerint mitse tettek a törvény szentesítésének megakadályozására. A királyi ügyészség elhatározta most, hogy kihallgatja a közgyűlés tagjait és azokat a lelkészeket, akik az indítvány felolvasásának fültanúi voltak. Az ügyészség szándékát illetőleg érdekes véleményt hallunk egyházi körükből. E vélemény szerint az ügyészségnek nincs beavatkozási joga az egyházi közgyűlésen elhangzott beszédekre és cselekedetekre. Akik ezt állítják, azzal indokolják meg álláspontjukat, hogy az ev. egyháznak autonómiája van. Tehát a közgyűléseken elhangzott beszédek és cselekedetek esetleges megtorlására ez az autonom-jog kizárja a büntetőbíróság közbelépését. Azután - folytatódik az érvelés — az esperességi közgyűléseken működő elnökök kormánybiztosoknak tekintendők, akik rendelkező hatalmukkal nyomban megtorolják a sérelmeket Mondanunk is fölösleges, hogy akik igy érvelnek — tévedésben vannak. Nem kell jogi tudás, csak egy kis egészséges érzék annak a megértéséhez, hogy ha az az álláspont érvényesülne, amely a fentebb hivatott egyházi körök gondolkodását jellemzi, úgy a detronizáló és forradalmat szító határozathozatalok, vagy megbeszélések részére is csak az egyházi közgyűlések termeire és elnökeire volna szükség. Az alább következőkben több jogászembernek egyöntetű megjegyzéseit közöljük erre a nagyon is érthető kérdésre vonatkozólag : „Nemcsak abszurd, de a legnagyobb mértékben nevetséges az az állítás, mintha az autonómia keretei határt szabnának a büntetőtörvényeknek. Az .állam büntető hatalma fékezi az egyént s ez okból nem az egyház „autonómiájára", hanem az államra hárul az a ! feladat, hogy az egyén által megsértett j jogrendet helyreállítsa. Ha valaki büntetőtörvénykönyvünkbe ütköző bűncselekményt követ el, akkor nem az autonóm jog, hanem a büntetőjog szabályai szerint kell az illető ellen eljárni. Milyen helyzet volna az például, ha ez a valaki az egyházi közgyűléseken hamis pénzt hozna forgalomba s ahelyett, hogy a büntetőszakaszok súlyát érezné az állam szuverén-jogának megsértése miatt, csupán elnöki rendreutasitásban, vagy egy fegyelmi eljárás kellemetlenségeiken részesülne ?" Az érvelés laikus embernek szól. Kézzelfogható. Épp ezért dönti el azt a kérdést is, hogy volt-e joga az ügyészségnek Bárdy ellen bűnvádi eljárást indítani? * Tegnap szerzett értesülésünk szerint az aradi rendőrség bűnügyi osztálya kihallgatta már az esperességi közgyűlésen résztvett aradi tanukat, akik egybehangzóan azt vallották, hogy Bárdy tényleg használta az inkriminált kifejezéseket inditványábaii. A rendőrség ! az

aerről felvett jegyzőkönyvet áttette ! az ügyészséghez, amely tovább folytatja az eljárást Bárdy Ernő ellen. A megye jövő évi költségelőirányzata. Emelkedtek a kiadások Elkészült a kimutatás. Az októberi közgyűlés tárgysorozatának legfontosabb kérdése kétségtelenül a vármegyei 1908. évi költségelőirányzatnak megállapítása lesz. A rendkívül nagy munkát és még nagyobb körültekintést igénylő költségvetésnek fontrsabb tételeit már módunkban áll közölni, mielőtt az állandó választmány foglalkozna azzal. A költségelőirányzatnak főrovataiból a kiadások téteieit ismertetjük a melyek igy oszlanak meg: Rende3 kiadások címén az 1908-ik évi költségvetés 333 342 koronát irányoz elő az 1907. évi 304.552 korona 41 fillérrel szemben Rendkívüli kiadások cimén hivatali helyiségeknek uj bútorral való ellátására 1500 koronát, az 1907-ik évi költségvetés pótlására pedig 1400 koronát, összesen 2900 koronát irányoztak elő. A kiadások főösszege tehát 336.242 koronára rug. Az 1908. évben előre láthatólag bekövetkező változások folytán a költségvetés szükségleti részének I. rovatán 1308 korona 33 fillér és a II. rovatán 166 korona 66 fillér felveendő lett volna s ezek az összegek csak azért hagyattak el, mert a belügyminiszter annak elhagyását kifejezetten kívánja. Vármegyénk tisztviselőinek, továbbá segéd- és kezelő személyzetének illetménytételénél 1907 ben 219.480 koronát találunk, mig az 1908-ik évi költségelőirányzat ugyanennél -a pontnál 246630 koronát tüntet fel. E többletet három uj állásnak rendszeresítése okozza. A három uj állás: 1 árvaszéki ülnöki és 2 írnoki állás. Eízel szemben megszüntetni kérnek 4 dijnoki állást és 3 Írnoki állást rendszeresítenek. Az emelkedést előidézte rnég azon körülmény is, hogy a gyulai tisztviselők a II. lakbérosztályba soróztattak. A tüzelő-anyagoknál 1905. évre 665 koronával szintén több lett előirányozva, mint 1907-ben. Ez a többlet annak tulajdonítandó. hogy a faárak tetemesen emelkedtek s mert a járási számvevői tisztnek rendszeresítésével a föszolgabiróságok helyiségeit is ki kellett bővíteni. Emelkedést tapasztalunk az utiátalányok rovatánál Ez az emelkedés 300 koronára rug, amit azzal indokol a számvevőség, hogy az eddig előirányzott összeg a leglelkiismeretesebb takarékoskodás mellett sem bizonyult elegendőnek. Ugyanez konstatálható az épületek fentartási tételénél is, amely 1070 koronával több, mint 1907-ben. Ezelőtt e költségeknek nagyobb részét a házi tartalék-alap viselte s a háztartási pénztár részére csupán hozzájárulás volt előirányozva. Most azonban a tartalék-alap annyira leapadt, hogy kötelezettségének nem tud. többé megfelelni. Az árvaszéki helyettes-elnök személyi pótlékára 300 koronát vesz föl a költségelőirányzat. Ezt az előirányozott tételt mi is feltétlenül méltányosnak tartjuk az elnök-helyettes azon tevékenykedéseért, melyet a gyámolt ik és gondnokoltak ingatlan vagyonainak biztosítása körül kifejt. Nagyjában ez a képe az 1908. évi költségelőirányzatnak, mély az állandóválasztmány ülésezése után 15 napig közszemlére lesz kitéve s azután a közgyűlés elé kerül A szeghalmi Kossuth ünnep. Emlékezés Magyarország ujjáteremtőjére. Kossuth Ferenc a Sárréten. t Nagy és lélekemelő ünnepségek keretében leplezték le vasárnap a szeghalmi Kossuth-szobrot. Az alföld tizedik s az ország negyvenedik Kossuth-szobra ez, amely bár kivitel tekintetében nem is üti meg azt a nivót, melyen az ország vagyonosabb részének Kossuth-szobrai állanak, mégsem csekélyebb eredménynyel járul a lelkes sárréti nép hazafias érzületének emeléséhez, mint a többiek s hogy Szeghalmon Kossuth-szobor van, Arató Lajos, -a függetlenségi párt elnökének érdeme, mert ő gyűjtötte össze a szükséges összeget. A rendezés és vezetés nagy munkájának érdeme pedig kizárólag őt illeti, aki hetek óta fáradhatatlanul buzgólkodott a siker érdekében. Erre az ünnepnapra összegyűlt a | békésmegyei polgárság. Nem volt község, ! amelynek hazafias körei ne képviselj tették volna magukat ezen az ünnep; napon. Aki csak tehette, mind Szeghalomra zarándokolt. Olyan volt ez a község, mint egy nyüzsgő méhkas, amelyS nek tagjai lelkük érzéseivel forottak í egymáshoz. Az áldott emlékezetű halott fiának jelenléte még nagyobb varázst kölcsönzött bz ünnepies színezetnek. Ezt a jelentőséget méltányolta is a polgárság s olyan fejedelmi fogadtatásban részesítette Kossuth Ferencet, aminőben kevés helyen részesült. A szoboravató ünnep lefolyásáról ez a tudósításunk számol be: Készülődés a leleplezésiünnepre. Szeghalom és a Sárrét többi községei már hetek óta készülődtek a szoboravatás ünnepére és Kossuth Ferenc fogadtatására. Ezeknek a készülődéseknek központja természetesen az ünneplő község feldíszítése volt s ezt a munkát derekasan végezte el a budapesti „Hunnia"-zászlógyár, amely az apró lobogók sokaságáva kölcsönzött ünnepi pompát Szeghalom utcáinak. A Sárrét s egész Békésvármegye polgársága is várvavárta ezt a napot, hogy zarándokolhasson a magyar alföld legújabb Kossuth-szobrához. Szeghalom szomszédos községeiből már rendkívül sokan a leleplezést megelőző napon érkeztek meg a községbe, ahol az estén örömtüzek, mécsvilágok gyúltak ki. Békéscsabáról és a vármegyének távolabb eső községeiből vasárnap reggel zarándokoltak Szeghalomra az ünneplők. Egy részük a reggeli motorosvonattal ment az ünneplés színhelyére, Vésztő-felé. A hivatalosan meghívottak pedig a délelőtt 9 óra 24 perckor Békéscsabára érkező gyorsvonattal folytatták utjukat Gyoináig, ahol a szeghalmi különvonatra szálltak föl. Az aradi gyorsvoattal érkeztek meg ifj. Mahler György és Lázár Zoárd országgyűlési képviselők is. Mindketten értékes, drága diszmagyarban. B a r ab á s Béla szintén az ő társaságukban érkezett. Békéscsabán Fábry Károly, Rell Lajos, S ü d y István, S z a 1 a y József és S e i 1 e r Elek csatlakoztak a társasághoz. Megérkezik Kossuth. A gyomai pályaudvaron óriási közönség gyűlt már ekkorra egybe, hogy a Budapest felől érkező gyorsvonatra várjon, amelylyel Kossuth Ferenc utazott. Az egybegyűlteknek mintegy háromnegyed órát kellett erre a gyorsvonatra várakozniók. Pontban az érkezési időben robogott be Kossuth Ferenc vonata. A miniszter szalonkocsiban utazott, melyet egy bérelt, nagy első osztályú kocsi követett. Ebben a kocsiban utaztak a minisztert kisérő országgyűlési képviselők : B u z a Barna, Szunyogh Mihály, H ó dy Gyula, Kecske méthy Ferenc, Szathmáry Mór, Markos Gyula és V e r e^s y József. A vonatot Jármay Béla kolozsvári üzletvezető vezette. Kossuth Ferenc titkárának — Pallay Sándornak — kiséretében szállott ki szalonkocsijából s a dörgő éljenzésre fáradtan emelte meg a kalapját. Kossuth alakja egészen megtörött a legutóbbi két esztendő alatt Mikor a békéscsabai ünnepségeken láttuk, még ruganyos léptekkel tette meg útjait. Ma már nyoma sincs ennek a rugékonyságnak. A kocsijából is hárman segítették le : Pallay Sándor, Markos Gyula és Buza Barna. A magas vendéget Ambrus alispán fogadta a vármegye nevében, majd Biró Benedek üdvözölte a gyomai kerületi függetlenségi párt részéről. „Amidőn üdvözlöm nagymóltóságodat, — mondotta Biró — a kerület függetlenségi pártjának bizalmát, szeretetét és határtalan lelkesedését nyújtom át Kossuth Lajos fiának, aki többet hozott az áldozatnál is abban a leíkes munkában, melyet az ország felvilágosítása és függetlensége érdekében folytat." Biró után S z a 1 a y József, a békésmegyei függetlenségi és 48-as pártnak ügyvezető alelnöke intézett rövid üdvözlő beszédet Kossuthoz. Kossu h Ferenc fejezte ki a keresetlen, igaz, közvetlen szavakért és szeretetteljes fogadtatásért köszönetét, biztosítván az egybegyűlteket arról, hogy mindig szívesen jő Békésvármegyébe. Ezután a bemutatkozások következtek. Majd Kossuth kíséretével együtt bement a perronra a pályatestről s ezenközben a gyorsvonat szalonkocsiját