Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-09-19 / 74. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. szept. 15. előzni. Ez az időszak decemberben köszönt reánk s Ambrus Sándor alispán kérdést is intézett már a járások főszolgabíróihoz a választási elnökök kijelölése tárgyában. A járási fi szolgabirák most terjesztették be jelentésüket az alispán elé. A gyulai járás főszolgabírója Kétegyháza község választási elnökéül B ö h m Miklóst, helyetteséül pedig A rd e 1 e á n Jánost ajánlja. Orosháza I. kerületében dr. László Elek lesz az elnök. Helyettese Torkos Kálmán. A II. kerületben elnök dr. B i k á d y Antal, helyettese F r e u d e r Mór lesz. Tótkomlóson: Gajdács Pá és Y a s Nándor; Csorváson: Tábit Mihály és P o p o v i t s Kornél; G y u 1 á n: az I. kerületben Ladics László és S a 11 József, a II. kerületben B u c s k ó Koriolán ós Follmann János; Szarvason: az I. kejületben gróf B o 1 z a Géza és Reismann Adolf, a II. kerületben dr. G 1 a s n e r Adolf és dr. G e r ő Oszkár, a III. kerületben dr. Szemző Gyula és dr. Nagy Béla s végül a IV. kerületben dr. Haviár Gyu'a és dr. D a n c s Szilárd; Békóssztadráson: Lóderer Rudolf és dr. D u n a y Alajos ; Öcsödön: dr. Oláh Antal és S o ó s István; Békéscsabán: az I. kerületben dr. U r s z i n y i János ós dr, P á n d y István, a II. kerületben dr F á y Samu és dr. T ar d o^s Dezső, a III. kerületben dr. S',a i 1 e r Vilmos és dr. L i n d e r Károly, a IV.'kerületben drMargócsy Miklós és K o v á c s L. Mihály; Gyomán: dr. Bácsy Lajos és K r u c s i o Albert; Endrődön: Zelinka János és Kalmár József; Békésen: azl. kerületben K r atochvill Gyula és Benedikty Gyula, a II kerületben dr. S z e g e d y Kálmán ós dr. T ö r ö k Gábor, a III. kerületben báró D r e c h s e 1 Gyula dr. és M o r v a i Mihály ; Me z őberó nyben:Horváth János és dr. G r ü n w a 1 d Dezső ; Tárcsán: Szabó János és Bartha György teljesitik a választási elnöki teendőket, ha a megyegyülés is hozzájárul ehhez a jelöléshez. zonyossá a holnap kétségeejtő nyomorúsága Ránézett két ártatlan gyermekére, akik nagy, bámuló szemeikből kicsorduló könnyeiken keresztül néztek az anyjukra, várva a jó puha kenyeret, amivel éhségüket lecsillapíthatják és a meleg szobát, amely kicsiny testük dermedtségét felolvasztja. Az asszony pedig csak bámult maga elé szótlanul, tanácstalanul, agyában halványan kezdett derengeni egy minden szenvedést megváltó gondolat. Egyszerre testet öltött a gondolat és az őrültek mosolyával látott a munkához. Bedugta a kályhacsövet, az ajtó- és ablakhasadókokat rongyokkal és elővette azt a kevés szenet, amivel estebédjót akarta megfőzni; egy plóhedónyre tette s meggyújtotta a szoba közepén. A két kis gyermek boldogan guggolt a tüz körül. Kicsiny kezüket föléje tartották s mosolyogva tapsoltak, amint a hideg lassankint elszállott testükből, hogy helyet adjon a jótékony melegnek. A szoba lassan-lassan kezdett megtelni fojtó füsttel. Az anya magához emelte két kicsiny magzatát akik a jótékony meleg hatása alatt ölébe hajtott fejjel aludtak és várta a megváltó halált. Az ember pedig megfordult az ágyon, egy nagyot rúgott a lábával, bizonyosan azt álmodta, hogy ott iszik a lebujban cimboráival, mert kurjantó hangon elkiáltotta magát: — Tyuhaj! Sose halunk meg ! Pedig akkor már fél lábával a másvilágon volt. A beérkezett jelentések emeletes megbízhatóságának azonban csodálattal kell eltöltenie mindenkit. A járások uraihoz azt a kérdést intézte az alispán, hogy történt-e változás a megyebizottsági tagok névjegyzékében. Erre a kérdésre pedig mindenütt tagadó a válaszjóllehet, hogy Csabán, Szarvason és Gyulán nem egy megyebizottsági tag halt már el s nem egy tag költözött más vidékre. A választás napjait az őszi közgyűlés fogja megállapítani. A gazdasági egylet köréből Igazgató-választmányi ülés. Befejezést nyervén a nyári mezőgazdasági munkálkodás, a gazdák egyesületében újra megkezdődött az a munka, mely oda törekszik, hogy az annyi bajjal és ellenséggel küzdő gazdának ügyeit ós érdekeit előbbre vigye. A keddi igazgató-választmányi ülésre, melyen Beliczey Géza elnökölt, csak kevesen jöttek el, pedig a tárgysorozatba most is igen sok fontos kérdést vettek föl. Az elnök jelentette, hogy a csabai földmivesi-kólánál levő alapítványi helyre Adaraik Lajos vétetett fel. Az egylet képviseltette magát a pécsi kiállítással kapcsolatosan tartott országos gazdakongresszuson, melyen a gazdaság vitelére sok üdvös határozat hozatott. Az egylet felirt a hadügyi kormányhoz, hogy az aratási munkálatokra ne csak azokat a katonákat szabadságolja, kiknek szülei földdel bírnak, hanem mindazokat, kik földmivesek voltak. — Az igazgató-választmány a jelentéseket helyeslőleg tudomásul vetle. Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a szarvasi lódijazásra a miniszter 650'koronát utalványozott, mig lehangolólag hatott az a jelenlés, hogy a kereskedelmi miniszter az eEŐtaka'rmány szállítására kedvesmónyes tarifát nem engedélyezhet. A vármegye alispánja az uj mezőgazdasági cselédtörvény kiegészítését képező megyei szabályrendelet megalkotásához kérte az egylet szakvéleményét. A választmány azonban az alispán azon véleményéhez csatlakozott, hogy á szabályrendeletet csak akkor alkotják meg. ha a cselédtörvényt a gyakorlati életben is kitapasztalják. ' Gyulavári község jegyzője eddig hektoliter űrmérték szerint kapta búza és árpa járandóságát, most mmázsa szerint kéri. A község által megállapított sul.ymértéket a jegyző kevésnek találta s a határozatot megfe lebbezte. Az alispán a gazdasági egylet véleményét kérte most ki s a választmány a buzajárandóságot 14, a zabét 1172 mmázsában állapította meg. Az állalforgalom-korlátozás enyhítése tárgyában az egyesület felir a kormányhoz, Wagner István indítványára, kérve azt, hogy egyes rüh, takonykór, lépfenés esetekben ne több vármegye határa vétessék zár alá, hanem a zárlat fejeztessék ki kilométer körzetben. A tőzsdének a papiros-búzával űzött túlkapásai korlátozására már többször felírtak a gazdasági egyletek. A zalamegyei társegylet ily irányú felhívására a választmány a pécsi kongresszuson hozott határozat eredményét bevárja. Az ipari szeszgyárak megszüntetése tárgyában az egylet szintén felir a kormányhoz, mert a haladás korszaka, a mezőgazdaság felvirágoztatása csak ugy lehetséges, ha a gazdasági ipar is a mezőgazdaságé. Az a féktelen agitáció, melyet a szeszgyárak ez irányban elkövetnek, megsemmisíti a mezőgazdaságot. Az őszi közgyűlés Szarvason, e hó 29-én, a kiállítással kapcsolatosan, d. u. 3 órakor fog megtartatni. Pfeiffer István titkár előterjesztette ezután az egylet jövő évi munkaprogrammját. Folytatni fogja az elnökség a gazdák érdekképviseletének megteremtése körüli munkát, gazdaköröket alakit, a téli felolvasásokat rendezi, a háziipari tanfolyamot lehetőleg nagyobb arányban szorgalmazza, a munkáskórdós orvoslása gondját képezi, tenyészállatokat törlesztéses kölcsönnel fog szállítani, baromfi-egyesületeket szervez, állatkiállitásokat fog tartani s célja egy nagyobbszabásu mezőgazdasági és iparkiáiiitás rendezése az egylet székhelyén. A jövő évi költségelőirányzat 11.275 K bevétel ós 2500 K maradványnyal jóváhagyatott. A csabai dohánybeváltó-hivatalhoz beváltó-biztosul javaslatba hozta a választmány a miniszternek Pfeiffer István titkárt, helyettesül M á z o r Pál segédtitkárt. Pfeiffer titkár indítványára felir az egylet a Máv. igazgatóságához, hogy utasítsa rendeletileg az állomásfőnöksógeket, miszerint a szállított műtrágyák mintavételénél legyenek, esetleg díjazás mellett, kötelesek jelen lenni és a bizonylatot aláírni. Az ülésen jelen voltak : Beliczey Géza, Kállay Ödön, Galgóczy Géza, Kocziszky Mihály, Badics FJek, Kis Antal, Wágner István, Wilim István; Frey'er Jenő, Serly Kálmán, Szalay Gyula. Egy békésmegyei tanár a magyar A tanügy és a kivándorlás. Értékes füzetet irt és adott ki T a s Ferenc mezöberónyi állami polgári iskolai tanár. Tas a mai elavult keretek között mozgó tanügyünkről értekezik és figyelmetkeltő módon fejtegeti azoknak a reformoknak szükségességét, amelyet tanügyünk terén mi is évek óta sürgetünk. Ez a kis füzet már csak azért is számot tarthat az illetékes körök figyelmére, mert a tanügy reformálására vonatkozó fejtegetéseket kapcsolatba hoz a a kivándorlás kérdésével ós ebben a szociális vonatkozásban olyan alapigazságokra jut, amelyek egészen eredetiek s megdönthetetleneknek látszanak. Tas nem tagadja, hogy a kivándorlác főokát rossz gazdasági viszonyainkban, fejletlen iparunkban s Ausztriával való vámközösségünkben kell elsősorban keresni. De itt mindjárt rámutat arra, hogv az ember azzá lesz, amivé nevelik. S ebből a helyes alapból indulván ki, ezt mondja Tas : „Ha azt akarjuk, hogy nemzetünk önálló és gazdag legyen, azzá kell nevelni." Ezt a követelményt azonban nem találja meg a közópiskolákban. A gimnáziumnak és reáliskolának az volna a feladata, hogy általános műveltséget nyújtson ós a felsőbb iskolákra előkészítsen. A polgári iskolának céljáról Tas Ferenc szerint nem lehet beszélni, mert annak nincs sem szervezete, sem célja. A gyakorlati életben nincs különbség a középiskolák között, mert mindannyi inkább csak a hivataloknak ad emberanyagot. Ha betekintünk a gyárakba, — mondja Tas — arról győződünk m°g, hogy a finomabb munkákat idegenek végzik. Ez azt bizonyítja, hogy szakiskoláink nincsenek. Mindezzel nem mondunk mást, mint hogy nem nevelünk praktikus embereket. Ha egy képviselőtestületi gyűlésen uj tervvel, okszerű befektetéssel, kulturális intézményekkel jövünk elő, a konzervativizmus azt közönyösen visszautasítja. A gazda, mivel nem ismeri a pénzügyi műveleteket és modern technikai vívmányokat, nem tudja gazdaságát jobban kihasználni, azt ipari és kereskedelmi válla latokkal kapcsolatba hozni; nem tudja észszerű befektetésekkel a jövedelmét szaporítani. Látnivaló ezekből, hogy a mai kornak reális ismeretekre van szüksége. Tehát a nemzetgazdaságtan, köz- és magánjog ós pénzügytan azok a tantárgyak, melyekre a fősúlyt fektetni kell. Ma azonban több gondot fordítunk az elavult, kihalt, mint a modern nyelvekre. Jobban ügyelünk arra, hogy mit mondott Homér és Horatius, mint arra, hogy mit mond Edison. A hasznossági elv 'a modern nyelvek tanulását teszi szükségessé - folytatja Tas. Az iskolarendszer reformálásának j kérdésénél legnagyobb nehézséget a latin nyelvben látja. Azt eltörölni nem \ lehet és nem is tanácsos De ha megszüntetjük domináló helyzetét s csak annyiban karoljuk föl, amennyiben létjogosultsága van, a kórdóst megoldottnak látja. A latin nyelv a szakismereti tudást bőviti s mint ilyennek, csak a felsőbb osztályokban van helye. A fejletlen gyermekagyat egyszerre több nyelvvel kínozni: pedagógiai esztelenség és lélekölő munka. Nekünk előbb mindenkivel meg kell ismertetni a hazai nyelvet, azután egy világnyelvet s csak harmadik sorban álljon a latin. Mikép pen legyen nálunk a nemzetiségi gyermek magyar, mikor a fejét a trójai falóba dugják? Mindezek után Tas Ferenc rendkívül szerencsés összegezésben állítja föl az iskola reformálásának módját És pedig: A latin nyelvet a nyég.y alsóbb osztályból szorítsuk ki. AlII-ik osztálytól kezdve vegyük föl a németet. Az V-ik osztálytól kezdve leyyen 3 fakultatív tárgycsoport : latinnyelv ós irodalom, technikei előismeretek és valamely modern nyelv s végül nemzetgazdaságtan, köz- és magánjog és pénzügytan. Az első csoportot azok választanák, akik oly pályára lépnek, hol a latin tudás megkívántatik; a második azok részére lenne; a harmadikat főképpen azok választanák, kik nyolc középiskolánál na' gyobb képesítést nem akarnak szerezniTas Ferenc uy fejezi be okos értekezését : „Ha nevelési rendsaerünk a társadalmi középosztályt gyakorlati alapon, a munkásosztályt pedig szakszerűen képezi, továbbá, ha valódi kereskedő szakembereket nevelünk, meg van adva a lehetőség arra, hogy hazánk gazdasága, ipara és kereskedelme fellendüljön. Ha ez meg lesz, népünk állandó és jobb keresethez fog jutni, úgyhogy nem lesz kénytelen hazáját elhagyni Oly középosztályt fogunk kapni, mely a vezetést képes lesz kezébe venni, községeinket ós városainkat felvirágoztatja, ipari és kereskedelmi vállalatokat létesít, szövetkezeteket alakit, anyagi jólétre tesz szert, mi jótékony hatással lesz a munkás osztályra is. Ily módon a nagy vérveszteséget megállíthatjuk s az a tőke, melyet az amerikai milliomosok a mi népünk verejtékével szereznek, a mi nemzetüna kezébe fog kerülni." Jegyzők gyűlése Orosházán. Egy év munkája. A békésvármegyei községi jegyzők egyesülete, folyó hó 15-én, rendes évi közgyűlését Orosházán tartotta meg Petneházy Ferenc elnöklésével. Ebből az alkalomból vármegyénk községeinek jegyzőit majdnem teljes számban ott láttuk Orosházán s este a Gyopáros-fürdő kerthelyiségében, ahol kedélyes táncmulatságot rendeztek. Petneházy Ferenc elnöki jelentését mély figyelem mellett hallgatták Jaz egybegyűltek. A jelentés élénken panacskodik az eílen, hogy a békósmegyei jegyzők nem ismerik a szolidaritást. Ilyen körülmények között semmi olyan esemény nem történt, ami rendkívüli közgyűlés összehívását mondta volna szükségesnek az elmúlt esztendőben. Az elmúlt évi közgyűlés megbízta a tisztikart, hogy a belügyi reformokra egy memorandumot készítsen. Ennek a megbízatásnak azonban nem lehetett eleget tenni, mert senki sem akadt, aki az ellenőrnek ebben a munkában segítségére lett volna. Petneházy indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy e nagy horderejű kérdés feldolgozását szüksógernek lá ja s ezért egy 12 tagu bizottságott kü dött ki. Majd az egylet halottjairól tett említést az elnök. Az elmúlt évben Szerb Miklós kétegyházai, B a k a y Sándor szarvasi, Kovács Albert körösladányi és Belenczóresy József mezöberónyi jegyzők haltak el. Az egyesületnek ez idő szerint 2 tiszteletbeli és 86 rendes tagja van s az összes egyesületi vagyon 911 koronái a rug. Petneházy Ferenc a4 indítványozta, kéressék fel a törvényhatósági bizottság utján a belügyminiszter, hogy az anyakönyvi tiszteletdijak hováforditása tárgyában hozandó szabályrendeletek irányelvéül egy minta-szabályrendeletet alkosson. Indítványozta azt is, hogy a közgyülésból kifolyólag kerestessék meg az orsz. központi jegyzőegyesület, miszerint az országos községi takarékpénztár felállításának kórdósét tegye megfontolás tárgyává s ha a körülmények megengedik, a létesítéshez szükséges előintózkedéseket tegye meg. A közgyűlés mindkét indítványt elfogadta. Kalózkodás a nyomtatott betűvel. Zsarolják a békéscsabai polgárokat. De nem mindig sikerül a kísérlet. Bókósvármegye területón rendkívül elszaporodtak már a társadalom „műtőorvosai". Ezek a derék „kirurgusok" azonban, akik társadalmat-javitó jelszavakkal prédikálják a morált, oly radikális szakértelemmel kezelik „műtőeszközeiket", hogy sok esetben — sőt a legtöbb esetben — derék és ijedős természetű polgártársainknak zsebét is megnyitja ez a „mütőorvosi kéz". Bókésvármegyének nem egy megzsarolt polgára áll itt mellónk a maga szomorúan bizonyító példájával, melyből csak a hatóság erélytelenségére következtethetünk. Ezek a műtőorvosok a nyomtatott betű hatalmát használják fel arra, hogy késük jobban vágjon s minél több tizes bankót messen ki az amúgy is beteges nyárspolgári erszényből. Csabán egy-két hót óta minden nap hallani lehet, hogy röpiratok vannak készülőben, amelyek bizonyos fer-