Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1907-08-04 / 61. szám
2 Békéscsaba, 1907. aug. 4. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY u. n. magánosok által kezelt, mintegy 80.000 koronányi alapítványi vagyont; a tandíjakat "állapíts i meg a • közszükségletnek, a kor szellemének és a Mezőberónyből Szarvadra áttelepített főgimnáziumot létesítő gróf Bolza-féle alapítványi oklevélben meghatározott célnak megfelelőleg ugy, amint azt a protestántizmus elvei és a magyar nemzeti kultsra egyetemes érdekei megkövetelik. Az egyházmegye ezen határozatát a mult évi egyházkerületi-közgyülés adta ki véleményezés végett a szarvasi gimnázium felügyelő-bizottságának azzal, hogy az indítvány kapcsán véleményét mielőbb terjessze fel. így került ezen ügy a felüsryelőbizottság legutóbbi ülésének zöld asztalára. A tárgy előterjesztése után olvastatott fel a' kisbizottság javaslata. Ebben az van mondva, hogy miután a számvizsgálat a szerv.-szabályzat 36-ik §-a abpján a kisbizottság hatáskörébe van utalva, a felügyelő-bizottság tiltakozzék az arad-békési egyházmegye jogosulatlan kívánsága ellen s amennyiben határozatának személyes vonatkozása volna' kérje annak megsemmisítését a kerületből, amellett jelentse ki, hogy a magánosok egyesülete által kezelt vagyon átvételét, a tandíj és alapítványi földek kezelését illetőleg, az eddigi rendszeren semmiféle változtatást nem lát szükségesnek. Ezen kisbizottsági javaslattal én az arad-békési egyházmegye határozatának védelmére keltem. Kijelentettem azt, hogy a kerület által ide át tett határozatnak semmiféle személves vonatkozása vagy célzata nincs ós nem is lehet s a következő határozati javaslatot ajánlottam elfoga dás végett: 1. A felügyelő-bizottság jogosnak ismeri el az arad-békési egyházmegye azon kívánságát, hogy a főgimnázium összes számadásának megvizsgálása a felügyelő-bizottság intézkedése alapján történjék s ezért kimondja, hogy a felelősség mellett alkalmazandó számvevőnek és jogügyi tanácsosnak, illetőleg főgimnáziumi ügyésznek s a számvizsgáló-bizottság tagjainak megválasztási jogát a szervezeti szabályzat 17-ik és 32-ik §§-ai értelmében a maga számára tartja fenn; ellenben nem lát összeférhetetlenséget abban, hogy a számvizsgáló-bizottság elnöke a felügyelő-bizottság elnöke legyen és hogy a számvizsgáló-bizottság tagjai olyan szarvasi, tehát helybenlakó, bizottsági tagokeis lehessenek, akik a vagyonkezelésbe be nem folynak. 2. A felügyelő-bizottság méltányolja az arad-békési egyházmegyének arra irányuló törekvését, hogy a főgimnázium vagyonának kezelésében oly célszerű reformok tétessenek, melyek a főgimnázium jövedelmének gyarapítását s oly helyzetbe való juttatását célozzák, hogy az évi járulékokkal terhelt vidéki gyülekezetek ezen járulékok fizetése alól mielőbb felmenthetők legyenek. E végből a) az u n. „magánosok" által kezelt, mintegy 80.000 koronányi alapítványi vagyont haladéktalanul a maga kezelése alá veszi, illetve ebbeli érvén.yesitésitése céljából az eljárást megindítja; b) a tandijat a főgimnázium összes tanulóira nézve, vallásra, helybeli vagy vidéki voltukra való tekintet nélkül, egyformán oly összegben állapítja meg, amily összeget a békéscsabai Rudolffőgimnázium tanulói fizetnek s a tandíjmentesség tekintetében a helybeliek egy bizonyos osztályára nézve fennálló kiváltságos helyzetet, mint a mai viszonyok közt teljesen indokolatlant, megszünteti. c) Kimondja, hogy a kondorosi és halászi birtok majorsági kezelését legközelebb, amint arra a körülmények kedvezően alakulnak, beszünteti s az egész birtokot okszerű gazdálkodást biztosító szerződési feltételek mellett, kisebb parcellákban, nyilvános árverésen hosszabb időre haszonbérbe fogja kiadni. E kétféle határozati javaslat felett folyt a vita. Kérdem : van-e az én határozati javaslatomban, melyet írásban nyújtottam be s szórói-szóra felolvastam, csak legkisebb árnyalata is a sértésnek, gyanúsításnak, vagy valami olyannak, amit visszautasítani, vagy amiért engem megróni kellett volna. ? Hisz épp én voltam az, aki a kerület által a felügyelő-bizottsághoz áttett egyházmegyei határozatban logikai kö vetkezetességgel alkalmazni kivánt inkompatibilitási elvnek merevségét határozati javaslatomban enyhíteni kértem, miszerint a számvizsgáló-bizottság elnöke a felügyelő-bizottság elnöke legyen, dacára annak, hogy ő egyszersmind a vagyonkezeléssel felelősség mellett megbízott „kisbizottságnak" is az elnöke és hogy a számvizsgáló-bizottság tagjai kisbizottsági tagok is lehessenek, de nem a vidéki tagok kizárásával és nem ugy, hogy önmaguktól számvevő-székké alakuljanak át, hanem ugy, hogy a felügyelő-bizottság közgyűléséből történjék az a kiküldetésük és megbízatásuk. Ezt a szervezeti szabályzat 32-ik §-a is igy kívánja, amidőn a kisbizottság hatásköréről ezt mondja : „ha a felhalmozódó, vagy bonyolult ügyeket a tanácskozás idejéig kellőleg elő nem készíthetné (t. i. a felügyelő-bizottság), akkor kebeléből ideiglenes megbízással szükebbkörü bizottságokat küldhet ki. Ez a felügyelő-bizottságtól függő s esetenként meghatározandó munkakörrel kiküldendő kisbizottság (senatus)." Ami a 80.000 korona főgimnáziumi alapítványt kezelő „magánosok egyesületét' illeti, épp a vita folyamán tett nyilatkozatokból arról győződtem meg, hogy ez „egyesület" létezésének nincs semmi törvényes alapja, mert sem megerősített alapszabályai nincsenek, sem semmiféle felsőbb egyházi hatóság felügyelete és ellenőrzése alatt nem áll. Nem is tisztán szarvasiak járultak annak vagyonához. Hisz maga az elnök kijelentette, hogy „valami Szakái nevü, volt békésszentandrási földbirtokos" az ötvenes években 7 hold földet ajándékozott a szarvasi főgimnáziumnak, mely azonban soha a főgimnázium birtokába nem jutott, hanem mindig a „magánosok" által kezeltetett. Ennek az úgynevezett „magánosok egyesületének" ez idő szerinti elnöke H ajv i á r Dániel, pénztárosa K u 11 i k Endre főgimnáziumi tanár, jegyzője C h o v á n Károly nyug. főgimn. tanár, számvevő e Sziréczky János nyug. tanitó. Hogy kik az egyesület tagjai ? erre nézve nem sikerűit felvilágosítást szereznem. Senki sem kételkedhetik abban, hogy a szarvasi társadalomnak fentnevezett közlHzteletban ós bacsülésben álló tagjai, különösen pedig az egyesületnek a közügyek terén fáradhatlanul és önzetlenül működő mélyen tisztelt elnöke, személyiekben a legteljesebb garanciát nyújtják arra nézve, hogy ama főgimnáziumi alapítvány vagyonai kezelése a legjobb, a legbecsületesebb kezekbe van letéve. Azonban elemi jogi igazság az is, hogy a szarvasi főgimnázium cége alatt és annak céljaira gyűjtött közvagyont kezelni senki más nem illetékes, mint a szarvasi főgimnázium összes szellemi ós anyagi ügyeit törvény szerint ós felelősség mellett intéző kormányzó-testület. S miért nem akarja hát a törvényes jogi alappal nem biró „egyesület" a kezei közt tartott 80.000 korona közvagyont a kezelésére egyedül illetékes, törvényes testületnek átadni ? Hiszen a „magánosokénak és a felügyelő-bizottságnak egy az elnöke ?! De még más kapocs is létezik a két testület között. Ugyanis a „magánosok" egyesületének pénztárosa: Kutlik Endre főgimnáziumi tanár egyszersmind a felügyelő-bizottság ellenőrzése alatt álló összes pénztárakról vezetett számadásoknak is elnökileg kinevezett számvevője. A „magánosok" egyesülete most a 80.000 korona alapvagyon jövedelméből csak 2800 koronát szolgáltat be a főgimnáziumi pénztárba, holott ha a főgimnáziumi pénztár kezelné azt, 6 százalók mellett 2000 koronával lehetne a főgimnázium évi jövedelmét szaporítani. A tandijat illetőleg most hatféle kategória szerint fizetik a tanulók. A felsőbb osztályú szarvasi illetőségű evang növendékek tandija 37 korona, a vidéki izraelitáké 90 korona. A költségvetés szerint tandíj cimén 15.000 korona van bevételre előirányozva. Holott ha a tandíj ugy volna megállapítva, mint a békéscsabai Rudolf-főgimnáziumban, akkor 429 tanuló után '24.000 korona tandíjbevételre lehetne számítani, ami 900 koronával növelné az iskola jövedelmét A kondorosi ós halászi 300 holdnyi birtok bruttó bevételeként 13.200 korona ! van előirányozva s „mezőgazdasági kiadások" ciinén 7000 korona, tehát tiszta jövedelemkónt 6200 korona. Holott — a mint erről épp ez alkalommal egyik szarvasi lelkósztársamtól értesültem' — a szarvasi egyház a lelkészi földeket j holdanként 36 ós 48 koronájával adta ki. Ennek a közópszámát, 42 koronát véve, a főgimnázium 300 holdjáért lehetne 12.600 korona haszonbért kapni, amiből 2000 koronát adóra leszámítva, maradna 10.600 korona tiszta jövedelem, vagyis 4400 korona bevételi többlet a házi kezelés mellett költségvetésileg kimutatott jövedelemmel szemben. E három tételt összevéve, javaslataim elfogadása esetén a főgimnázium jövedelme évenként 15.400 koronával szaporodnék. Ez nemcsak elég volna arra, hogy 1 a vidéki gyülekezetek 9000 koronát kitevő évi járulókaik fizetése alól felmentessenek, hanem azon felül még 6400 korona több bevétele volna a főgimnáziumnak, mint a mennyi fölött ez idő szerint rendelkezik. Midőn tehát a felügyelő-bizottságnak szarvasiakból álló többsége leszavazta az arad-békési egyházmegyének a kerület által oda áttett'indítványait, akkor azzal tulajdonképpen azon intézetet sújtotta, melynek összes szellemi és anyagi előnyeit legnagyobb mértékben a helybeliek élvezik ugyan, de melyet mi, kik az alapitó-levólben kifejezett magasztos célt tartjuk szemünk előtt, ugy kívánnánk fenntartani és oly irányban fejleszteni, hogy az ne csupán partikuláris érdekeket szolgáljon, hanem az egész magyar nemzetnek egyik kulturális gócpontja s evangélikus egyházunknak magas hegyen épült, messze világító városa legyen. Azt irja a t. tudósító ur, hogy engem fentebbi javaslataimért a bizottságban „megróvta k". Ez lehetetlenség ! Igaz, hogy beszédem közben hallottam egyes szenvedélyes közbeszólásokat. Azonban én mindezt azon „keserű pilulák" hatása által előidézett „konsternációnak" tulajdonítottam, melyeket megbízóimnak, az arad-békési egyházmegyének rendeletére be kellett adnom azoknak, akik — ugy látszik — nem minden tekintetben örvendeuek viruló egészségnek. A keserű orvosságok hatása által előidézett hangulatok megnyilatkozásáért pedig nem szokás a pácienseket felelősségre vonni. Azt hiszem, hogy a felügyelő-bizottság mélyen tisztelt elnöke, Haviár Dániel felügyelő ur is, akihez engem a feltétlen tiszteleten és őszinte nagyrabecsülésen kivül, közel negyven évi baráti viszony kedves emlékei fűznek, igy fogta fel a helyzetet s azért nem látta szükségét annak, hogy a fentebb említett szenvedélyes közbeszólásokért rendreutasította volna az illetőket. De „megrovásról" szó sem volt. Különben a leszavazott indítványok tárgyában hozott határozat ellen fellebbezést jelentettem be a felügyelő-bizottság elnökénél. Ha tehát csakugyan valami „megrovás"-féle került volna a jegyzőkönyvbe, alkalma lesz a közgyűlésnek ez ügyben — minden „konsternációtól" menten — elfogulatlan, igazságos ítéletet hozni. Mezőberény, 1907 julius 30. Jeszenszky Károly, evang. lelkész. Féléves jelentés a kormányhoz. Közigazgatási bizottságunk ülése. Békósvármegye közigazgatási bizottsága köztudomásszerint minden hónap második hétfőjén tartja rendes ülését. Az augusztusi ülés tárgysorozata a szokottnát nagyobb jelentőséggel bir, mert ekkor tesznek jelentést a kormánynak is vármegyénk közállapotairól s ekkor terjesztik elő azokat az észrevételeket is, amelyek orvoslását és figyelembevételét a kormánytól várja a közigazgatási bizottság. Közigazgatási bizottságunknak ez augusztusi ülése is megkeresi e tekintetben a kormányt. Ambrus Sándor alispán ugyanis javasolni fogja, hogy irjon föl a bizottság a kormányhoz az egyszerűsítési törvények végrehajtása ós a katonai lóvásárló-bizottságok reformálása tárgyában. Általános közigazgatási érdekből ugyanis kívánatosnak tartja az alispán, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1904. évi XX. t.-c. a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben a rendőri bíráskodást tárgyaló rendelkezései mielőbb életbelóptettessenek és különösen szükségesnek tartja azt, hogy az egységes eljárási szabászat mielőbb megalkottassék. Ugyancsak égető szükséget képez az 1901. évi XX. t -c. 31. §-ában a minisztérium részére kiadott azon utasításnak mielőbb való foganatosítása, hogy mindazon általános ós állandó jellegű rendeletek, melyek a közigazgatási hatóságok közreműködését teszik szükségessé, a közigazgatási eljárás egyszerűsítése szempontjából megfelelően módositandók és a fennmaradó rendeletek gyűjteménybe foglalva kiadandók. Mindez nagyban hozzájárulna a tisztviselő!* munkájának megkönnyítéséhez s a rendeletek kiselejtezése által pedig a közigazgatásban régóta érzett szükségen lenne segítve. A közgazdasági életet órdeklőleg kiterjeszkedik a felirat azon sérelmekre és hátrányokra is, melyek a katonaság lószükségletének beszerzése körül ez idő szerint követett eljárás következtében a gazdaközönség érdekeire fennállanak Tapasztalat szerint ugyanis a katonai lóvásárokon a gazdák által elővezetett lovak százaiból a bizottság alig vásárol meg néhány darabot, holott a lóvásárlóbizottságok' által alkalmatlanoknak talált lovak később mégis a katonasághoz kerülnek oly módon, hogy a Kereskedők az ilyen lovakat — gyakran a lóvásár helyén — potom áron összevásárolják s aztán a katonaságnak eladják. Másrészt az az ár, melyet a katonaság a legjobb lovakért ad, a lótenyésztés költségeivel arányban nem áll s ily árak mellett a gazda a katonaság céljaira lovát csak a haszon kilátása nélkül nevelheti. A gazdaközönsóg jogos sérelmeinek orvoslására törekedett tehát vármegyénk közigazgatási bizottsága, midőn a m. kir. honvédelmi és földmivelésügyi miniszterektől a katonai lóvásárló-bizottságokba a lótenyésztő-bizottságok elnökeinek, vagy egyes tagjainak kiküldését, másrészt a katonai célokra vásárolt lovak árának 800, illetőleg az ágyulovaknak 900 koronára való felemelését kéri. A közigazgatás egyéb ágait érdek lőleg jelenteni valója a bizottságnak nem lesz ezúttal. Háborúság a csabai ev. refegyházban. Nyilatkozik a gondnokság. A csabai református egyházban észlelt visszás állapotokról szóló cikkünkre a gondnokság nevében M egyeri Imre ref. egyházi gondnoka következő nyilatkozatnak kér helyet adni hasábjainkon : „Békéscsabai református egyházunk végérvényesen megalakult anyaszentegyház, mivel megalakulását az egyházkerületi közgyűlés is jóváhagyta. Mint ilyen, már lelkészt is választhat. A választással, a pályázat kiírásával azonban várnunk kell, mert tudvalevő, hogy az államtól a lelkészi fizetés kiegészítését kérjük; mig tehát kérvényünk a vallás minisztertől vissza nem érkezik, nem választhatunk. Mi sem természetesebb, mint a választás előtti korteskedés. Ez megakadályozhatatlan, ha több pályázó, ha több jelölt van. És mi sem természetesebb, hogy lelkészválasztásnál nők is korteskednek. Már hogyne korteskednének, mikor egyházi törvényeink emancipálták őket s szavazati jogot is adnak nekik. Olyan választásoknál is korteskednek, hol beleszólási joguk sincs. Ez az a — mondhatom — egészen ártatlan természetű korteskedés, amelyből a „Közlöny" laphasábokat teleir. Mint aki meglehetősen benne vagyok ezen egyház dolgaiban, annak szervezése ós megalakítása körül ha nem is sokat, de fáradtam \alamit, teljes meggyőződéssel és tudva jelentem ki, hogy egyházunkban éppen semmi háborúság nincs. A vezetőség, a presbitérium teljes egyetértésben van, soha közöttök eddig semmi ellentét fel nem merült, sőt hangosabb szóváltás sem; szakadásról szó sincs. A hivek alig számba vehető része az, mely — mindkét részről — korteskedik, De hogy ezen korteskedés sem fogja a hivek nyugalmát felzavarni s nem fog egymás iránt haragot, gyűlöletet gerjeszteni ós nem fogja az összetartást és atyatiságos szeretetet meglazítani, meg vagyok győződve. Megtörténhetnék ez, ha nem szeretnénk annyira egyházunkat és hazánkat, de ha nem szeretnénk olyan igazán, nem is sikerült volna Békéscsabán egyházunkat megalakítani. Mindig kértük, ezúttal is kérem a j híveket, hogy egyházi dolgaikban, ki| véve a hithez vaió törhetlen ragaszko1 dást, túlságba ne menjenek. Hirlapi cikkezestői pedig óvakodjanak. Kérem a helybeli sajtót, hogy ha j egyházi dolgainkról irni akar, ne me| rnse információit illetéktelen ; helyről ós ne egy oldalról, mert illetéktelen helyről s egy oldalról szerzett órtesiilesei nem fedhetik az igazságot. A korteskedést megakadályozni nem lehet. Túlságba menni, erőszakoskodni egyik részről sem szabad. Igenis, vesse ala magát a kisebbség a többség akaratának majd akkor, na tudjuk, kié a többség, mert ezt még most tudni nem lehet. A jelölteknél pedig ítéljük meg a szónoki képasseget, de ne feledjük, hogy nem minden jó szónok pap. A papnak a mellett, hogy jó szónok, sok mas egyeb jó tulajdonságokkal kell felruházva lennie. A mi leendj papunkra igen sok ós nehéz teendő var ; bíráljuk el azt is,