Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-08-01 / 60. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 4 augusztus hó 2-ára van kitűzve a tárgyalás. — Elhunyt főszolgabíró. A vármegye szókházára kedden megint kitűzték a gyászlobogót. H i v e s s y Károly nyugalomba vonult főszolgabíró elhunytát jelzi a fekete lobogó. Hivessy 82 éves korában halálozott el s mintegy tiz évvel ezelőtt vonult nyugalomba. Az elhalálozott főszolgabíró közigazgatási működésének utolsó éveiben a szeghalmi járás főszolgabirói hivatalának volt a vezetője. Ravatalára a vármegyei tisztikar koszorút helyezett. — Hivatalos vizsgálat. Dr. Z ö 1 d y János megyei főorvos hivatalos vizsgálatot tartott é hót elején a szarvasi járásban s ez alkalommal Szajvason megnézte D a n k ó tanitó iskoláját is, mely a járási orvos által, mint egészségtelen s veszélyes, bezáratásra jelentetett be. Nem tudjuk lesz-e valami látszata és eredménye e hivatalos látogatásnak, mert ezelőtt tizenkét évvel is nagy apparátussal készültek bezáratására egy másik iskolával együtt, de biz az elmaradt ekkoráig s azóta vagy kétezernégyszáz növendék nyert bennök oktatást. Szó sincs arról, hogy ne kellene más tanteremről gondoskodni az ev. egyháznak, nemcsak ez iskolájánál, de a legtöbbi régebbinél is. A fennálló nehéz körülmények ós viszonyok között nem volna-e itt az ideje, ha a külső tizenkét iskoláját átadná a községnek, amennyiben ugy is az köteles gondoskodni a külső oktatásáról s az igy megtakarított összegen azután rendbehozhatná az összes belső iskolákat. — A hosszufoki ármentesitő társulat egy ügyvéd ellen. Ismertettük a közelmúltban azt a följelentést, amelyet a Hosszufoki Ármentesitő uTársulat részéről báró D r e c h s e 1 Gyula békési ügyvéd adott be János József államépitészeti mérnök ellen. A vizrendőri kihágás miatt tett följentés tárgyában Gyula város polgármestere fölmentő Ítéletet hozott azon az alapon, hogy azt a csatornát, amelyet János József a gyulai szanatórium kertjében ásatott és amely a panasz alapja volt, a társulat tudtával építették ki. Báró Drechsel Gyula megfellebbezte tegnapelőtt ezt az ítéletet s igy az ügy másodízben is tárgyalás alá kerül. — Kétnyelvű istentisztelet. Ez is ritkán történik meg. Szarvason megesett. A nagytemplomot kívül-belül tatarozzák s két hót óta nem tartanak benne istentiszteletet. A hivek az uj templomba járnak. Vasárnap mult egy hete, magyar nyelvű istentisztelet következett a templomban, de erről a hivek legnagyobb része megfeledkezett s tót énekeskönyvet vitt magával. Mikor a kántor magyar éneket kezdett s vele a magyar istentiszteletre jöttek magyarul énekeltek, a tót nyelvűek nem zavartatták magukat, hanem megfelelő dallamu éneket kerestek ki s egyszerre végezték az éneklést. — A körösladányi csendörörs. Sok baja van mostanában a vármegyének a községekben elhelyezett csendőrőrsök laktanyáival. Tegnap a debreceni csendőrkerületi parancsnokság irt át az alispánhoz a körösladányi csendőrőrs elhelyezése érdekében. A körösladányi őrs ugyanis bérházban lakik s az évi bérnek árát 700 koronára emelte föl a háztulajdonos. A különbözetet azonban sem a csendőr-parancsnokság, sem a község nem akarja fizetni s igy az a kérdés merült föl, hogy az őrsöt elhelyelyezték Körösladányból, mert alkalmas házat ott nem találhatnak. Ennek a kérdésnek eldöntése végett kereste meg a parancsnokság az alispánt, aki válaszolni fog a megkeresésre. — A tányérozás alkonya. Nem Grál hétszer-szent tányérjáról, nem a hóbortos granadai lovag által visszahódított csudasisakról — amiről Sautho bebizonyította hogy rezes borbély-tányér — szól a dal, hanem a közönséges tányérról, melybe a békósmegyei muzsikusok a kávéházi garasokat gyűjtögetik. Mert jaj, végkép ki akarják küszöbölni ezt a szerszámot a cigánymesterség eszközei közül. A pécsi cigányok ugyanis mozgalmat indítottak a tányérozás ellen. Fix fizetést kérnek a tányérba hulló garasok helyett s mozgalmuk pártolására felhívták a csabai és gyulai cigányokat is. Ez az eset azt bizonyítja, hogy emáncipálódik az árva igric fajzat s mi megtanuljuk, hogy a cigány is ébredhet öntudatra. — Síremlék egy községi jegyzőnek. Körösladány község néhai főjegyzőjére, Kovács Albertre, hálásan emlékeznek vissza a körösladányi pplgárok. Hogy kiváló munkássága és érdemei iránt tanúsított hálájukat méltóképpen kifejezzék, elhatározták, hogy a főjegyző síremlékét a község készítteti el. Erre a célra meg is szavazott a képviselőtestület 800 koronát s az ide vonatkozó határozatot most terjesztették törvényhatósági jóváhagyás alá. — Iskola-átalakitás. Szarvas nagyközség nyolc óv alatt hat községi iskolát épített határában. Három régebbi sem célszerűségi, sem egészségi szempontból nem megfelelő a célnak, három ujabbi azonban minden tekintetben kifogástalan, igazán modern iskola, a milyen a községben magában sincs és bárhol is megállná a helyét. Ez utóbbiak tervezője Ponyiczky Kálmán községi mérnök, akinek nagy az érdeme, hogy az iskolai épületeknél figyelemmel van a csinosság mellett a czélszerüségre is. Az ő javaslatára a község a régebbi — három oldalról világított — tantermeket most alakítja át oly módon, hogy a világítás egy oldalról lesz. — Milyen volt a termés Békósmegyóben? Az aratás már végéhez közeledik mindenfelé a megyében. Asztagba is hordják a kereszteket s megkezdődött a cséplés. Most már láthatják aztán a gabona termesztő gazdák, hogy miképp fizdtett a föld az évi fáradtságért. Érkeznek már mindenfelől a termés milyenségéről szóló jelentések Ezek szerint megállapítható, hogy Békósmegyében a termés közepes. Á buza kat. holdanként átlag 6 mázsát adott, a zab 7 mázsát és árpa 8 mázsát. Legjobb a termés a Sárráten és az eleki részi gyulai földeken. — Menetdijfölemelés az A E. G. V. vonalain. Az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak legközelebb megtartott közgyűlése tudvalevőleg elhatározta, hogy az egyes vonalszakaszokon fölemeli a személyjegyek árát. Ez a határozat a mai nappal lép életbe. A mérsékelt menetdíj-fölemelés következteben mától kezdve Csabáról Vésztőre, Tótkomlósra, Gózamegállóra vagy Kovácsházára 60 fillért, Békéscsabáról Cs.-Apácára vagy Bélmegyerre 50 fillért kell fizetni. A békéscsabai helyi forgalomban pedig a jegy ára 12 fillérre emeltetett föl. — Emlékkő a Mohi-pusztán. Magyarországnak egy talpalatnyi olyan földje sincs, melyet ne öntözött volna meg a szabadságért küzdő magyaroknak vére. A vérrel és életáldozattal szerzett ősi föld polgárai lelkes készséget tanúsítanak most a nevezetesebb csaták színhelyeinek emlékkővel való megjelölése körül. Legutóbb a gyászos emlékű Mohi-pusztán akarnak emlékoszlopot felállítani s az emlékkő-bizottság megkereste vármegyénk törvényhatóságát is, hogy adományával járuljon hozzá a szükséges összeg előteremtéséhez. — Ösztöndíj egy csabai festőművésznek. Vidovszky Béla békéscsabai festőművész-növendék nevével sűrűn találkozhattunk ezelőtt is a fővárosi lapokban megjelent mübirálatoknak dicsérő sorai között. Most újból örvendetes hirt hallunk erről az igazán nagytehetségű, fiatal művészről. A közoktatásügyi kormány által kitűzött állami ösztöndijakra beérkezett pályamüveket ugyanis még juniusban bírálta meg F o r s t e r Gyula báró elnöklésével az országos képzőművészeti tanács. Jelentését aztán fölterjesztette gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszterhez, aki e jelentés alapján Vidovszky Bélának is ösztöndijat adott. — írnokválasztás. Békés község képviselőtestülete tegnap tartott közgyűlésében választás utján töltötte be az üresedósben levő Írnoki állást, melyre hatan pályáztak. Lipcsey Ferenc főszolgabirósági díjnok választatott meg 19 szavazattal, Győr fi Béla községi napidijassal szemben. — A vonat kerekei alatt. Nagy szerencsétlenség történt tegnapelőtt a mezőberónyi vasúti pályaudvaron. Jurkovszky Aladár 35 éves szabósegód Budapestre akart utazni. Mikor a vonat berobogott Mezőberónybe, Jurkovszky kinyitotta a kocsiajtót s kikandikált. A szél lekapta a kalapot a fejéről s Jurkovszky nem várta meg, hogy a vonat megálljon, hanem a kalapja után ugrott. Ugrása azonban oly szerencsétlen volt, hogy a kerekek alá esett, amelyek jobb lábát bokából, bal lábát pedig térden felül levágták. A vérző szabósegédet ápolás alá vették s visszaszállították a csabai közkórházba, ahol most súlyos betegen fekszik. — Elpusztult halak a Körösben. Hétfőn csak azt vették észre a dobozi halászok, hogy nagy mennyiségű halat hoz magával a Körös vize. A haláradás minden épkézláb halászt kicsalt a partokra. Könynyü volt a fogás, mert úgyszólván egymás hátán úsztak a nagy, kövér halak. Meglepetve tapasztalták azonban már az első fogásnál, hogy döglőfélben levő, kábult halakat hoz a viz, szertelen mennyiségben. Kétségtelen, hogy valahol maszlagot hánytak a vizbe s ez okozta a szokatlan hal-áldást és halszüretet. -- Megvadult lovak a járdán. Sok bajt okozott már a lovat hajtók gondatlansága, hogy nem vetik le a hámszárat amikor magára hagyják a kocsit. Vasárnap Szarvason két megvadult ló az árkon keresztül a járdára jutott kocsival s hosszú darabon azon nyargalva, nagy riadalmat keltett a járókelők között. Lampert Gábor kapuja előtt egy kislány áldozatul esik, ha egy öreg aszszony lélekjelenetót el nem vesztve, be nem rántja az udvarba. A kocsi azonban dirib-darabokra tört össze. — Verekedés a csabai pályaudvaron. Holló István tiszaroffi illetőségű munkásnak jó sorja lehetett Boszniában, ahol egy hidépitósnél volt alkalmazva. Holló Békéscsabán keresztül akart hazája felé tartani s itt kiszállván a vonatból, betért a „Kakas"-hoz címzett vendéglőbe, ahol cigánymuzsika mellett elszórakozott esti 9 óráig. Ekkor az állomás felé bandukolt s útközben megtámadta V a 1 a styán Mártont ós feleségét. A megtámadottaknak segítségül sietett egynehány vasúti alkalmazott, akik ugy helybenhagyták Hollét, hogy súlyos sérüléseivel a kórházba kellett szállítani. Hollé, amikor magához tért a kórházban, nem emlékezett vissza semmire. De arra már emlékezik, hogy 50 koronáját állítólag ellopták. — Tüzek a megyében. Vármegyénk területén rendkívül gyakori időközökben ismétlődnek meg a tüzesetek. Az ember szinte azt hiszi, hogy itt rendszeres gyujtogatósról van szó, amely állandó rettegésben tartja a megye polgárait. A', elmúlt napokban is két tüzeset volt Békósmegye területén. Julius 23-ikáról 24 ikére virradó éjjel P u s z o k i Áron gyulavári háza hamvadt porrá. A szél átvitte a szikrákat a meléképületekre is, amelyek szintén leégtek. — Tegnapelőtt Békésen volt tüz Makra Lajos telkén. A tüz a padláson kelelkezett s elhamvasztotta az épületet ós az ingóságokat. Makra Lajos kára biztosítás révén megtérül. A bábák bűne. Békésmégyében is „dolgoztak". Angyalcsinálás nagyban és kicsinyben. Julius hónap elején nagy vakmerőséggel és üzletszerű folytonossággal űzött bűnténynek jutott nyomára a hódmezővásárhelyi rendőrség. Ez a bűntény is abba a sötét krónikába illik, melyet az örök titokzatosság leple alatt könynyelmü anyák és lelketlen szülésznők irnak tele könyörtelensógre ós állatias érzésre valló esetekkel. A hódmezővásárhelyi szülésznők segédkezet nyújtottak az elbukott leányzóknak, hogy szégyenüktől megmenekülhessenek s hogy az anyaság bélyegét ne viseljék. A bábák ellen megindított bünvizsgálat szörnyű adatokat juttatott a nyomozó hatóság kezeibe. Beigazolást nyert, hogy három szülésznő éveken keresztül űzte az angyalcsinálást, vagy hogy a lapok hirdetési oldalán megszokott kifejezéssel éljünk, évek óta olcsó pénzért „jó tanácsokkal" látta el a hozzájuk fordult leányokat. Tanácsaikban pedig a pénzt tekintették alapul. Ki amennyit fizetett, ehhez viszonyított gyorsasággal mentették meg az anyaság szégyenétől is. A hódmezővásárhelyi bábák bűne nem érdekelné a bókésmegyeieket, ha nem nyert volna tegnap beigazolást, Békéscsaba, 1907. aug. 1. hogy éppen, mint a csorvási csodatoktor, ők is mozgó-gyógyszövetséget alkottak s szereplésük szinteréül épp oly jogosan vallhatták Hódmezővásárhely és Szeged, mint Békésvármegye vidéket. A vásárhelyi rendőrségnél elfekvő akták tanúsítása szerint az angyalcsinálási bűnperben több szegedi asszony és gavallér is szerepelni fog. Ezek a bünbarlangok országos hírűek voltak' s ügynököket tartottak minden nagyobb gócpontban. Békésvármegye területén két „ügynökük" is volt: Gyulán és Mezőberónyben. Beigazolást nyert, hogy három gyulai varróleány is állandó látogatójuk volt. Mezőberényből egy öreg asszony és egy leány tett ellenük terhelő vallomást, akik azt állították, hogy egy ízben, amikor éppen az egyik gyulai leányon végeztek „műtétet", jelentek meg a bábák közös tanyáján. A leány sikoltozásaitól olyan félelem vett rajtuk 3 őt, hogy nem akarták magukat alávetni a „jó tanácsoknak" s inkább a szégyent viselték el. Azóta mindketten anyákká lették már. E vallomás alapján most a gyulai varróleányokat is beidézi a hódmezővásárhelyi rendősóg. A gyulavárii hasfölmetsző. Szerencsére — csak fenyegetett. Bosszút akart állani. Szatmári István, gyulavárii parasztlegény sokat olvashatott már a hasfölmetsző gazemberekről. Ezt a gyilkolási nemet kiválóan alkalmasnak találta a bosszúra s a mult héten azzal fenyegetőzött, hogy ő sem fog másként eljárni G o 1 d s t e i n Mór gyulavárii korcsmárossal és családjával. Szatmári Istvánnak igen nyomos okai voltak, hogy ezt a fenyegetóstjmegtegye. Az ok természetesen itt is egy leány környezetében található föl. Szatmári István ugyanannak a lánynak birta a szerelmét, akinek K a s j e r Péter, Goldstein Mór korcsmárosnak mészárostanonca és Zsigmond Károly dobozi cigány tették a szépet. A szende leányzó hódolatteljeseu fogadta mindhárom szeladonnak az udvarlását. De azért igaz szerelmével mégis csak Szatmári Istvánt jutalmazta meg. A két másik legény eleintén nem vette észre azt, hogy a leány már kendőt váltott Szatmárival s ezért békességben éltek jóidéig. A titok azonban nem marad sokáig titoknak, ha szerelemről van szó. Kasjer Péter az elmúlt héten egy rózsát adott a leányzónak, amelyet két nap múlva Szatmári István viselt a kalapja mellett. Ebből minden kiviláglott s Kasjer amúgy falusi módon vett magának „elégtételt". Összebeszélt a másik elbolonditott legónynyel, Zsigmond Károlylyal s kézen-közön úgy helybenhagyták a derék Szatmárit, hogy az három hétig is nyomni fogja az ágyat. Szatmárit rettenetesen bántotta ez a szégyen. Az elmúlt csütörtökön már annyira jobban lett, hogy egy kissé fölkelhetett ágyából. Kiment a konyhába s összeszedte ott a disznóölő késeket, amelyeket beretvaólesre fent ki. Eközben arra vetődött Horváth Gábor szomszédjának hasonló nevű 6 esztendős fia, aki megkérdezte Szatmáritól, hogy mit akar azzal a sok késsel ? Szatmári igy válaszolt: — Zsidót akarok enni! . . . Mikor aztán készen lett a fenéssel

} a kis Horváth Gáborral egy cédulát küldött Goldsteinnak. A cédulában azt irta, hogy neki is ós családtagjainak fölmetszi a hasát, ha Kasjert el nem csapja azonnal. Goldstein átadta a fenyegető levelet a csendőrségnek s az őrsparancsnok nyomban kihallgatta az elkeseredett legényt. Szatmári kijelentette, hogy ő nemcsak ígéri, de be is váltja fenyegetését, ha Kasjert nem csapja el a korcsmáros. Ügyét áttették most a járásbírósághoz, amely életveszélyes fenyegetés címén megindította ellene az eljárást.