Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-25 / 58. szám

Békéscsaba, 1907. ==

= 7 XXXIV-ik évfolyam. 58-ik szám. Csütörtök, július 25. KQZLONY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EltOPIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évmcsvedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHEL5ZKYJÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel !helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Közgazdaság és kultura. Békéscsaba, julius 24. Közgazdaság és kultura. E két, szinte egymásból folyó tényező ássa manapság a medrét minden nagyratörő reális álmodozásnak. A Föld és az agysejt két, egy egészet tevő, alkata annak az előrehaladásnak, mely nagy koncepciókkal dolgozik és amely egyedül szilárdíthatja meg az államiságok alatt a talajt.' Nálunk Magyarországon ez a folyamat most van terjedőben. Az államháztartás költségvetési kerete egyre tágul, ujabb előirányzások nehezednek arra a mérlegre, mely egyensúlyban kell, hogy tartsa az igényeket a lehetőséggel. Sok szó esett arról a kulturális visszamaradottságról, mely szembeszökőbb tanúságokkal szolgálva, évek hosszú során át állami beavatkozás után kiáltoz. Kevés az iskola, a nemzetisegi vidékeken meg nagyon sok esetben valósággal kútforrása a'lelkész meg a tanitó a nemzetiségi tévtanok továbbterjedésének. Hiába nem igen siránkozik az ember és akkor jajdúl csak fel, mikor tényleg fáj valamije. A képviselőház nemzetiségi padjairól is nagyfokú siránkozás kisérte annak idején Apponyi közoktatásügyi miniszter törvényjavaslatainak törvényerőre emeléset. A javaslat erősen megnyeste a nemzetiségi aspirációkat; a baj egyik fele némiképp tehát orvosolva lett. Annál égetőbb azonban a másik fele. Tanfelügyelőségi felterjesztések egyre erőteljesebb hangon javasolják az állami iskolák szaporítását. Költségvetésileg ugyan eléggé jelentős összeget irányozott elő a törvényhozás erre a célra, de még mindig nem annyi, mint amennyivel a nemzeti politika korszakos eredményeket érhet el. A nagy proletáriátus, az ijjesztően megnövekedett munkanélküliek száma egyre zavarosabbá teszik a magyar viszonyokat. Nagy része van ebben annak a visszahatásnak, mely kulturális elmaradásunk eredményeképpen iskolázatlanul szabadítja rá a társadalomra a szegényebb néposztály gyermekeit. Zabolátlan temperamentumokkal, nehezen fékezhető nagyravágyással köti meg ez a körülmény a társadalmi előrehaladás kerekét. És ezen — a gazdasági erők felszabadítása mellett — csak a kultura segíthet' Öntudatossá az akaratot, minden részletében tervszerűen megállapítottá az életprogrammot a kulturának az az erőfoka teheti csak, mely akalmas arra, hogy a nemzetnek jelenleg mostoha gyermekeit a műveltség azon fokára emelje, mely őket a nemzet és a haza hasznos polgáraivá teheti, riisz' már tisztán hazafias szempontból is égető szükség van az iskolák államosítására, különösen a nemzetiségi vidékeken lép fel sürgetően ennek a kérdésnek tisztázása, mert a nemzetiségi iskolák javarészében a tanítás, annak anyaga, de különösen a módja nem alkalmas arra, hogy az uj, nevelődőfélben levő nemzedéket, magyarrá nevelje. Az iskolákkal karöltve a munkások szellemi életének emelésére sürgős és gyors intézkedésekre van szükség. Akár esti tanfolyamok, akár munkás-kaszinók, egyesületek alapítása által az állam kell, hogy hóna alá nyúljon az elhagyott munkásnépnek. S ha történtek is ez irányban már intézkedések, annak hasznosságát és célirányos voltát be látva, szaporítani kell az ilyen, már meglévő és működő, egyesületeket. A csabai ipartestületből. — Tagforgalom. — Pénztári jelentés. — Iparosaink és a betegsegélyezési törvény. — A pécsi kiállítás. — Apróbb ügyek. — Békéscsaba ipartestülete elöljáróság! ülést tartott Wagner József elnöklésével. Az elöljáróság tagjai közül dr. Pándy István ügyészen kivül megjelentek : Zlehovszky János, H a vr a n Lajos, F i k k e r Antal, B o h u s Pál, U h r i n András, K1 e n k István, Jeney Endre, G y ő r y Károly, V1 c s k ó János, Csendes József, Fikker Károly, Ellmann Adolf, Medovarszky Mátyás, Thisz János és L i p t á k János. Wagner József elnöki megnyitója után Horváth Mihály ismertette a junius havi tagforgalom statisztikai kimutatását. E szerint junius hóban felvétetett 7 uj tag, töröltetett 5 tag. A hónap végén 772 tagja maradt a testületnek. A pénztári jelentós szerint a múlt hónapnak összes bevétele 422 korona 33 fillért, összes kiadása pedig 173 korona 64 fillért tett ki. A maradvány 248 korona 69 fillérre rug. Ezután folyó ügyeket ós megkereséseket intézett el az elöljáróság. Az Ipartestületek Országos Szövetségétől megkeresés érkezett a csabai ipartestülethez. Ez a megkeresés figyelmeztető sorokat tartalmaz a betegsegélyezési és balesetbiztosítási törvényre vonatkozólag. Ennek ismertetése kapcsán bejelenti Wagner József elnök, hogy már történt megfelelő intézkedés és a seg dek kiküldöttei folyó hó 28-ára rendkívüli közgyűlésre hivattak egybe a feloszlatandó betegsegélyező pénztár vagyonának az elaggott iparo ok ós ipari alkalmazottak segélyalapjához való csatolása tárgyában. Békéscsaba község ipartestületéhez a pécsi kiállítás intézősóge meghívót küldött. Ugyanakkor érkezett meg a pécsi országos iparos-kongresszus rendezőségének meghívója is. A csabai ipartestület elöljárói elhatározták, hogy a kiállítást az iparoskongresszus megtartásának idején, augusztus 18-tól 21-ig fogják megtekinteni s csatlakozásra hívják föl a megyei társtestületeket is. A kongresszuson való képviseltetésükkel különben Wagner József elnököt és ifjabb Horváth Mihály jegyzőt bízták meg. Scherfer József elaggott iparos anyagi segélyt kór a testülettől. Ámde a költségelőirányzatban ez évre már megállapították a segélyezés kerített s igy Scherfer kérését nem teljesíthette az elöljáróság. Az ipartestület leltári tárgyainak és az iparos-szálló gondozásának és felügyeletének érdekében egy bizottságot küldtek ki. A bizottság tagjaiul Hav r a n Lajost, F i k k e r Károlyt és Jeney Endrét választották meg. Végül F i k k e J Károly indítványára kimondta a bizottság, hogy a jövő előljárósági ülés a rendes időnél 2—3 nappal előbb hivassék egybe. A kultura proletárjai. Lemondott községi írnokok. Doboz község biróválasztás előtt. Régi dolog, hogy a megélhetés nehézségének súlyát nem érezi senki úgy, mint azok a cilinderes proletárok, akiktől megkívánja a társadalom, hogy állásaikhoz és foglalkozásaikhoz illő öltözékben jelenjenek meg, de akikről szűkmarkúan gondoskodik mégis, nem törődve azzal, vájjon az ünnepélyes alkalmakra kivasalt cilinder nem-e üres gyomrot s az éhség miatt kábult fejet takar? S hogy ebben a nélkülöző csapatban első helyen állanak a községi alkalmazottak, ezt az állítást sem szükséges különösképpen bizonyítani. A mindent belátó emberiség úgy Békésmegyei Közlöny tárcája. Jössz-e velem? Szerelmek, üdvök bűvös hazája, Pokol az útja, kapuja tárva! KI átlépheti, nevet rá az élet! — Ha úgy akarnád, én átvezetnélek, Jössz-e velem ? A kapu tárva s pokol az útja, Atküzdeni magát, hej, kevés tudja ! — Ha szerelmesen rám mosolyg az arcod, Ezer pokollal fölveszem a harcot ! Karomba erő száll, a szivembe élet, S győztesen lépem át a kaput tevéled ! Jössz-e velem ? Virágon járnál, csókon aludnál, Bánatról, búról, sohase tudnál! Dalokba fonnám fiirteidet össze/ A kapu tárva, óh, mondd : velem jössz-e? Oh, jer velem ! Balla Miklós. Erkölcstelen mesék. Irta: Benda Jenő. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Mondta nekem egy nagyon erkölcstelen ember : — Hazug a morálotok és ostoba. Hallgass ide, mondok neked egynehány tanulságos mesét. * — Ismertem egy nagyon előkelő és finom urat, aki ötszobás lakásban lakott, holott hatszáz forint fizetése sem volt, lóversenyre járt, havanna szivarokat szívott, a legelső szabónál dolgoztatott, sok -pénzt költött asszonyra, cigányra és pezsgőre. Mindezt évi hatszáz forint jövedelméből. — Hogyan cselekedte ezt? — Ugy, hogv megházasodott. — Gazdag nőt vett el ? — Nem, szegényt. De a szegény nő gyönyörű szép volt, feltűnő pompás asszony példány. Egy igen vagyonos, magasrangu ur pártfogolta, a rangos ós költséges háztartáshoz a férj ur kezéhez minden hónap első napjaiban ez s/.ámolta le a pénzt. Mondd! mit szólsz ehhez az emberhez ? — Becstelen, gazember! — Helyes! A múltkor pedig együtt sétáltam egy házaspárral, hol az asszony ugyancsak gyönyörű szép, s a férj, aki szintén nem többet, mint hatszáz forintot keres, nagyon ostoba. Mondta nekem ez a férfi: — Nincs nagyobb boldogság, mint egy jó házasság. Látod: addig, amíg nőtlen ember voltam, nyomorúság volt az életem, örökös baj, gond, küzködó-s. Amióta pedig megházasodtam, csupa öröm a sorsom. Nincs több jövedelmem, mint régen volt. Ketten élünk belőle s mégis mindenre telik. Az asszony művészettel oszt be minden garas*, alkuszik a boltban, mindent féláron vásárol. Nézdd, például azt a kalapot a fején ! Azt hinnéd, legalább tizenöt forint! Pedig mindössze hat forint volt! Nevettem, mert ezt a kalapot ón vásároltam őnagyságának — szavamra megérdemelte a bájos, csókoskedvü kicsi nő, — s a kalap nem tizenöt, hanem harminc forint volt. Mit szólsz hozzá? Becsületes volt ez az ember ? — Ostoba, de becsületes! — Ne ugy mondd ! Becsületes, mert ostoba! Ha okos lenne, csak oly becstelen gazember volna, mint a másik. Amiből következik, hogy van becsület, amelyik színtiszta ostobaság! — Ez szofizma volt. — Lehet. Erkölcstelen meséhez erkölcstelen logika ! De most más történetet mondok: Két asszonnyal beszélgettem egyszer s magyaráztam nekik: Hölgyeim! Az tisztára véletlen, ha Önök tisztességesek! A körülmények véletlen összetalálkozása. Mert mi kell a házasságtöréshez ? Hajlam ós alkalom. Es pedig a hajlam és alkalom nem külön-külön, hanem egyszerre, együtt. Megesik ugyanannak az asszonynak esetében, hogy egyszer megvan a hajlam, de nincs meg az alkalom, máskor megvan az alkalom, de nincs meg a hajlandóság. Az ilyen asszony tisztességes marad, de csakis a véletlen kegyéből, mert a legtöbb asszony életében voltak pillanatok, amikor hajlandó lett volna megcsalni az urát. Az egyik assony fejét lehajtva, mélyen elgondolkozott. A másik asszony lármás, méltatlankodó haraggal zúdult reám. S a két asszony közül az egyik megcsalta az urát Mit gondolsz, melyik ? — Nem nehéz kitalálni! — Persze, hogy nem ! Természetesen az, aki hangosan fölháborodott. — Még egy utolsó, rövid históriát! Egy szép asszony és egy szép férfi szerették egymást, rajongó, áhítatos szerelemmel. Da jött egy kövér podegrás öreg ember s a szép asszony ennek a vén romnak kedvéért megcsalta a szép férfiút. A vén rom tudniillik igen gazdag volt s drága lakást vett a nőnek s gyönyörű ruhát. Mit szólsz ehhez ? — A nő nagyon erkölcstelen volt! — Ne zavarjuk össze fiacskám a fogalmakat. A szép férfi csak szeretője volt a nőnek, mig a vén rom a hites, törvényes ura. A nagy csavargó. Irta: Kertész László. — Már pedig hiába beszéltek, mert én a magam kopott ruhájában, éhségtől aszott képemmel is ur vagyok. Szabad és független. De ti szolgák vagytok, akiknek nem szabad önállóan cselekednetek, hanem azt teszitek, amit a koncontadó gazdátok parancsol. E szavakkal hagyta ott barátait Nádas György, a „nagy csavargó", ahogy őt barátai nevezték. Ebben az elnevezésben távolról sem volt gúny; hiszen akik ezt a különcöt közelebbről nem ismerték, egyszerűen ingyenélőnek mondták. De cl M nagy csavargó" név magának Nádasnak is fölötte tetszett. Típus volt Nádas, azoknak a tipusa, akik nagy számmal járnak közöttünk tétlenül, nem dolgozva, mások segítségéből élve, avval a meggyőződéssel, hogy ők az igazi urak, szabadok és fügj getlenek, akiknek senki sem parancsol és akik fűggetenűl irányítják lépteiket. Nádas tanítónak készült. Megszerezte az oklevelet, állást is kapott, de olyan i képtelen tanokat hirdetett, hogy egyszerűen elcsapták Az amúgy is exütalt ember lelkivilágában ez még nagyobb revolutiot okozott és a függetlenség