Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám
1907-12-22 / 101. szám
8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. dec. 8. távirat budapesti keltezéssel van ellátva s szövege ez: AMBRUS SÁNDOR alispán urnák Gyula. A vezetésed alatt nuiködö tisztikarnak ide utánam küldiitt s e percben vett üdvözlő sürgönye örömmel töltött el s kedves biztosítékot nyújt arra nézve, hogy egymást megértve, egyesült erővel munkálhatjuk a hon s a vármegye javait és jólesőn biztat azzal is, hogy nem jutok teljesen idegenek közé, amikor közétek érkezem. Fogadd s tolmácsold —- kérlek — a tisztikarnak is legmelegebb köszönetemet s őszinte üdvözletemet. A közeli viszontlátásra: Dőry Pál. Az uj főispán szombaton délután a 2 órás vonattal érkezik meg Gyulára. Az állomáson Gyula város nevében dr. Lovich Ödön polgármester üdvözli Dőryt, akinek megérkezésénél megjelenik a pályaudvaron a vármegye tisztviselői kara is. Másnap vasárnap, rendkívüli közgyűlés lesz, melyen a vármegye közönségének szine előtt az ünnepélyes eskütétel és az ősi szokás szerinti beiktatás történik. A közgyűlést követőleg az uj főispánnál testületi tisztelgés, küldöttségek fogadása lesz, amit közebéd követ a „Komló"-szállóban. Az installáló közgyűlésre Ambrus alispán a következő meghívót küldte szét: ,,A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter urnák folyó évi december hó 16-án,kelt 7470. eln. számú leirata szerint Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi december hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával, Békósvármegye főispánjává Dőry Pál urat, Tolnavármegye alispánját legkegyelme sebben kinevezni méltóztatott. Á kinevezett főispán ur Ő méltóságának ősi szokás szerint való beigtatása végett a törvényhatósági bizottságot folyó évi december hó 29-ik napjának délelőtt 9Va órájára rendkívüli közgyűlésre ezennel egybehívom s ezen ünnepélyes közgyűlésre, valamint azt megelőzőleg délelőtt 9 órakor a gyulai róm. kath. nagytemplomban tartandó isteni tiszteletre a t. Cimet tisztelettel meghívom." Akik a közebéden résztvenni óhajtanak, jelentsék be ebbeli szándékukat dr. Moldvány János vármegyei aljegyzőnél. A hódmezővásárhelyi főispáni állásra vonatkozólag ezeket irja egyik vásárhelyi laptársunk: „Egy időben széleskörű ós sok nevet felölelő kombinációk indultak meg a főispáni állás betöltését illetőleg, melyek azonban üres híreszteléseknek bizonyultak. A legkomolyabb kombinációk egyike volt a tolnamegyei alispánnak, Dőry Pálnak kineveztetése, amit azonban csakhamar illuzoriussá tett az a másik, egészen komoly formában felmerült híradás, hogy Vásárhely város főispánjává S p i 1 k a Antal battonyai főszolgabíró fog kineveztetni. Ennek a kombinációnak valószínűséget ad most az a körülmény, hogy Dőry Pál tényleg kineveztetett Békésvármegye főispánjának, ellenben nem bízatott meg egyúttal a vásárhelyi főispánság teendőinek ellátásával is, ami arra a feltevésre jogosít, hogy a két főispánság ismét különválasztatott és Vásárhely városa külön főispánt kap, még pedig S p i 1 k a Antal battonyai főszolgabíró személyében, aki a lefolytatott nemzeti küzdelem idejében adta kiválóan szép jeleit tehetségének és hazafiságának. A hivataloá iap pénteki száma már közölte S p i 1 k a Antalnak Vásárhely város főispánjává történt kinevezését. Képviselőtestületi közgyűlés. Csaba kösügyeiből. Látogatott közgyűlést tartott csütörtökön délelőtt a békéscsabai képviselőtestület. Városatyáink majdnem teljes számban részt vettek ezen a kc'J. gyülésen, amely ez évben utolsó ki gyűlésé volt a régi képviselőtestületnek A jövő óv első közgyűlését január 2-ikára hivja össze Seiler f.W.oIgdbiró. Ekkor vonulnak föl a, aj tago;:, akik szilárd meggyőződést k szo;; d, hasznosabb munkálkodást ai.; nak és fognak kifejteni, mint a régi képviselőtestület. Hogy ez a meggyőződós menynyiben jogosult, azt majd a jövő év érkölcsi tevékenységének eredménye fogja megmutatni. A csütörtöki közgyűlés rendes ügyeinek tárgysorozatát megelőzően két tisztviselői ós egy Írnoki állást töltött be a közgyűlés, az elhalálozás folytán megüresedett I-ső adótiszti állásra L i z s á k i Lászlót, a Il-od adótiszti állásra pedig Krmeczki Lajost, s a Krmeczki megválasztatásával megüresedett irnoki állásra Val'entinyi Jánost választották meg. A megválasztottak nyomban le is tették a hivatalos esküt. Az adótiszti állásokra összesen kilencen pályáztak. A pályázók közül azonban Németh István visszalépett. A községi képviselőtestület a csabai öntözött-rót termőképességének fokozására előterjesztést tett a földmivelésügyi miniszterhez. Az utóbbi években ugyanis azt igazolta a tapasztalat, hogy a folytonos vízmosás következtében a rét termő ereje csökkent. Ennek a mindinkább fokozódó bajnak csökkentésére szükségesnek mutatkozott, hogy az elvesztett termőképességet műtrágyával pótolják. Ez azonban sok pénzbe kerül s a község a földmivelésügyi minisztert arra kérte, hogy a műtrágyázás költségeit az államkincstár terhére vállalja. A miniszter eleget tett ennek a kívánságnak, amit a közgyűlés köszönettel tudomásul vett. A műtrágyázás költségei 12.000 koronára rúgnak. Mult számunkban közöltük már azt a javaslatot, melyet a felsőbb leányiskola tárgyában terjesztett a közgyűlés elé egy ebben az ügyben összehívott értekezlet. E javaslathoz képest kimondotta a képviselőtestület, hogy a leányiskola torna- és kézimunka-termeit kiépítteti s a 27.167 korona épitési költségnek egy részét az iparosok „Otthonának" alapjából veszi kölcsön, 6000 koronát pedig az iskola-alap fenmaradt összegéből. Kijelentette egyben a közgyűlés, hogy az iskolát visszafejleszteni sohasem volt szándékában a községnek. Mikler Sándor dr. királyi tanfelügyelő rendeletet kapott a minisztertől, hogy egy, a gerendási határban építendő iskola tárgyában lépjen érintkezésbe a községgel. A gerendási tanyákon lakó polgárok ugyanis beadványt intéztek az iskola létesítésének érdekében a miniszterhez. A tanács azt javasolta, hogy a szükséges telket jelöljék ki. Reménye van az elöljáróságnak, hogy az uj iskola a bodzási határszélen állíttatik-fél s igy nagy hiányt és régi szükséget van hivatva pótolni Ugyanebben az átiratban konstatálja a íanfelügyelő, hogy Békéscsabán az óvóköteles gyermekek száma kétezerrel szaporodott. Figyelembe véve ezt a körülményt, a belterületen 2 ós Erzsébethelyen 1 óvodát kell felállítania a községnek s ezt a kötelességet a közgyűlés el is vállalta, de nem nyilatkozott hajlandónak a három óvónő után évi nyugdíjjárulékot fizetni. A községi takarékpénztár ügye régen foglalkoztatja a csabai képviselőtestületet is. Régebben egy bizottság is küldetett ki e kórdós előkészítésére, de mi nem emlékezünk, hogy ez a bizottság gösebb ügyet a magáénál, nem analizálta a kolléga érthetlen magaviseletét, zavarát, hanem megragadta pedánsan vasalt ingmellót és mig görcsös keze marokra gyűrte a finom hajtás-sáncokat, az ajka reszketően, akadozva nyögte: — A feleségem... a feleségem . . . — Rendelkezésedre állok, — mondta rá a kolléga hirtelen elszántsággal ós halálra sápadt arcát elöntötte az indulat lángszine. — A feleségem megháborodott! — ismételte egynéhányszor a férj kétségbeesve. — Azonnal el kell jönnöd mihozzánk ! — Oda . . . oda . . . nem mehetek j dadogta a colléga ijedten, sőt alázatosan — ha már mindent tudsz, nem is kónyszerithetsz erre! . . . És farkasszemet néztek . . . Oh, micsoda észvesztő pillanata volt ez a pokol gyötrelmeinek ; mindent bevilágító sugárként hatolt bele az a néhány gyáva szó a férj agyába. — Uram Isten ! ordított föl halálrazve.— Te vagy hát az az átkozott fekete ember? és megtört alakja harcrakés/.en fölepyenesült. Egyszerre erőteljesní-;- érezt< magát és ez az erő ; ly. iheílenné vált, hogy hatalmas ütésben nyilvánult, ami ott csattant el a kolléga gondosan borotvált arcán. Ettől az ütéstől megtántorodott a fekete ember, de hozzájárult még néhány rugásiis és néhány brutális ökölcsapás. A férj tulajdonképpen csak az utcán kezdett gondolkodni, amikor görcsösen összeszorult ujjai közül friss ibolya szirmait szórta le a kövezetre, a bűn megsemmisített virágaként és megvetéssel nézte, ahogy az éji szellő táncra vetette holt levélkéit egy utcalámpa ködös fénykörében Ezalatt eszébe jutott sok jelentéktelen dolog, ami semmisnek tetszett akkor, főképp a kolléga sűrű látogatásai, többnyire olyankor, ő nem volt odaha, ráemlékezett az aszszony hiu ós pazar öltözködésére, holott valaha házasságuk első idején a kartonpongyola poézise is kielégítette. De mindezek dacára ebben a percben is szentül meg volt győződve arról, hogy a kisujját se engedte megcsókolni a férje hajlókában ennek a fekete embernek, akit a szerencsétlen végzet útjába sodort. De annál, hogy ilyen árulást elkövessen, sokkal becsületesebb volt a lelke, mert íme, a lelki vívódásoknak esett áldozatául. De szeretnie kellett a fekete embert nagy, erős szenvedélylyel, hiszen szökésre következtetve utrakészen állottak ós ha ő haza nem jön véletlenül ezen a döntő éjszakán, a párja mulhatlanul vesztébe rohan. Azonban a bosszú minden gonosz indulatrohamát legyőzte nemes szivében a szánalomérzet. A beteg asszony java, élete volt most is főgondja és egy olyan orvos sietségével, akinek kötelességérzete szent és akinek szivét minden alacsony személyeskedésen fölül emeli hivatásának magas ztossága, — becsöngetett segélyért a legközelebbi kollega lakásába. * Mire az asszony magához tért hosszú, hagymázos betegségéből, — csöndes fehér emberré vált a fekete ember. A párbaj-golyó gyilkos kegyetlenséggel keresztülfurta tüdejét é3 ezen a kicsiny résen keresztül olyan rohamosan fogyott életereje, hogy március leszebb napján kellett búcsúznia a napfényes világtól. Az asszony éppen a verandán, egy kipárnázott zsöllyében sütkérezett a szeme le volt zárva, — szendergett. S csak arra eszmélt, amikor egy csomó friss ibolya hullott az ölébe, — ahogy fölnyitotta ábrándos szemét, az urát látta maga előtt, kissé fáradtan, sápadtan és izgalomtól reszkető ajakkal. — Egy szomorú hirt hoztam, — szólalt meg komolyan, látszott rajta, hogy az életének legkínosabb újdonságai közül való. Egy pillanatra elnémult, azon tűnődve, hogyan adja leggyöngódebben tudtál a a szerencsétlen asszonynak a nagy veszteséget ? De az asszony nem engedte szóhoz jutni. — Tudom, — mondta hideg, érzéketlen hangon — meghalt a fekete ember ! a hipnotikus szemek örökre lezárultak . . . Aztán bágyadt kezét fölemelte és magához vonta az ura erős karját. Ez a régjnélkülözött bizalmasság megremegtette gyönge szivét, szép álmait elöntötte a könnyözön és halvány ajkáról előtört végre a sokáig visszafojtott szóáradat. — Oh, ón mindent tudok, — zokogta hangosan, tudom, hogy amikor a hires professor biztosított, hogy ez csak hagymáz, valami érthetlen idégrázkódás következménye és nem általad, rettegett téboly, - hálásan összetetted a kezedet, hogy imádkozzál értem, tudom, hogy amikor nem voltál a betegagyam mellett, — a bűntársamat ápoltad önzetlen odaadással, hogy megmentsed nekem, — tudom, hogy elkövettél mindent, ami emberi értelemben lehető, hogy hősiesen megküzdöttól önmagaddal is, csakhogy én meg a fekete ember életben maradjunk, tudom, hogy ma reggel hozzá hivtak olyan sürgősen és tudom, hogy csak a haldoklókhoz sietnek olyan lélekvesztő igyekezettel, ahogyan te siettél, — nayon jól tudom azt is, hogy a bocsánatodra szomjazott ós megenyhültek szenvedései a te nagylelkű feloldásod által, — oh, én minden elsusogott szót hallottam, minden mozdulatot láttam, de lázas álomnak véltem. Most ébren vagyok, nemcsak a testem gyógyult meg, de a lelkem is újra épp, — ós az életkedvemhez csak a te teljes bocsánatod hiányzik . . . Az orvos a szerelmes ember meghatottságával tette kezét az asszony fejére, az pedig hirtelen levonta ezt az áldott kezet és hálásan összecsókolta. — Az ibolyákat ő küldte, — gyónta meg a férj szomosu kegyelettel, az utolsó csókját reájuk lehelte és ebben a csókban költözött el a lelke. Az asszony kissé borzongva érintette meg az illatos csokrot, hogy az öléből a veranda párkányára helyezze. — Nem szenvedhetem többé az ibolyát,' — vallotta meg palástolhatlan irtózattal ós a kisértő emlékek elöl menekülve, — védelmet keresett az ura ölelő karjai között. előterjesztést tett volna már e kérdésben. Mindazonáltal a községi elöljáróság most a községi takarékpénztár felállítását hozta javaslatba s a szükséges alaptőke megszerzése érdekében a regále kártalanítási kötvényeket proponálta. A felállításra vonatkozó javaslat megtételére azon eszme vezette a tanácsot, hogy a külföldön létesített ilyen intézmények is mind fényesen prosperálnak. Javasolta ezután a tanács nevében Korosy László főjegyző, hogy egy bizottságot küldjön ki a közgyűlés szükséges szervezési munkálatok elvégzésére.? Fáy Samu dr. nincs megelégedve az előterjesztéssel. Ez az ügy rendkívül fontos s mélyrehatóbban kell azt elintézni. A maga részéről azt javasolja, hogy egy bizottságot küldjenek ki előbb, amely lényegileg is elbírálás alá venné a takarékpénztár üpyét. Korosy Lászió ésSzeberényi Lajos Zs. felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el s a szervezési munkálatokat teljesítő bizottságba H a a n Bélát, R o s e n t h a 1 Adolfot, Kocziszky Mihályt, Wagner Józsefet, Sze berényi Lajos Zs.-ot és dr. Fáy Samut küldték ki. A Bókésmegyei Gazdasági Egyesület a jövő év őszén Békéscsabán rendezendő mezőgazdasági kiállításának anyagi támogatására 1000 koronát kórt a községtől. E kívánságnak eleget tett a képviselőtestület. Ezzel egyidőben előterjesztést tett a tanács, hogy a község is részt vegyen az öntözött rét termékeivel ezen' az országos jellegű kiállításon. Régi községi ügy a „Fiume"-szálló átalakításának kérdése is. A képviselőtestület elvben már régebben elhatározta, hogy az épületet kibővitteti s egy téli keriet építtet. Áchim • asztáv községi mérnök azonban nem ké hette el a terveket s most á közgyűlés' Wá g n e r Józ^í építészt bizta meg az átalakítás terveinek elkészítésével. Több apróbb ügy után a közgyűlés véget ért. í békésmegyei muakásMzak, Visszaadták a terveket. Bizottsági ülés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága annak idején egy bizottságot küldött ki a munkásházak ügyében. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy az épités módozataira vonatkozólag megállapodásokra jusson s hogy minden ezzel összefüggő kérdést előkészítsen és elintézzen. Ez a bizottság csütörtökön délután fontos ülést tartott a vármegyeház kistermében, Ambrus Sándor alispán elnöklése mellett._Az ülésnek javaslatot kellett volna megszerkesztenie á tör vényhatósági bizottság elé, a megyei munkáslakásokra vonatkozó program végrehajtása tárgyában. Ezt a javaslatot azonban nem fektethette le. A megyebizottságtól kapott megbízatása folytán ugyanis a munkásházbizottság felkérte az államépitészeti hivatalt, hogy a terveket ós a költségvetést elkészítse. P e r s z i n a Alfréd hivatali főnök vezetésével az erre vonatkozó munkálatok el is készültek s a terveket és a költségvetést csütörtökön terjesztette a bizottság elé. Ambrus alispán intentiója az volt, mikor ezt a nagyfontosságú kérdést fölvetette, hogy a felveendő 500.000 koronás kölcsönből 500 munkásház épitessék, ami csak ugy lett volna elérhető, ha egy-egy épület 1000 koronánál többe nem kerül. Az államépitészeti hivatal tervei szerint azonban közöl másfélezer koronát igényel egy-egy munkás hajléknak építése s a bizottság ilyen keretek között nem tartotta vógrehajthatónak a programot s a tervek visszaadását hozta javaslatba azon utasítással, hogy az államépitészeti hivatal az 1000 koronás keretet az ujabb tervek elkészítése körül ne lépje át. Perszina Alfréd államépitészeti főmérnök több alföldi várostól bekért munkásház-terveket. A megkereset városok közül Makó terveit meg is kapta már s ezek szerint a csanádmegyei munkai házak is 1400 koronába kerülnek. A bizottság különben örömmel \ ette tudomásul, hogy a miniszter az 500 0'/! koronás kölcsön törlesztésének